Piaci

szerkezetek
 Besorolás a szereplők száma és
relatív nagysága alapján történik:
-Tö kéletes verseny
Piaci
szerkezetek -Monopó lium

-Oligopó lium
Az oligopó lium
Az összejátszás művészei
 Oligopólium
Néhá ny nagyvá llalat uralja a piacot
Á rbefolyá soló szerep
A be-és kilépés korlá tozott
Á llami beavatkozá s szü kséges
A termék: differenciá lt vagy homogén
 Befolyá sok

• Az á r és mennyiségi dö ntéseiket
befolyá solja a tö bbiek piaci
magatartá sa
• A vá llalatok kö lcsö nö sen fü ggenek
egymá stó l
• Figyelniü k kell a tö bbiek tényleges és
vá rható dö ntéseit
 Jellemző k
Ismerik egymá s kö ltség-
viszonyait, de nem tudjá k
pontosan, hogy a tö bbiek mennyit
visznek piacra és milyen á ron
A vá llalatok stratégiai já tékot
já tszanak egymá ssal, feltevéseket
tesznek a tö bbiek vá rható
magatartá sá ra
Az elméleti kö zgazdasá gtan ezt két
vá llalattal vizsgá lja
Ezeket hívjuk duopol modelleknek
 A duopol-modellek és jellemzőik

Ö sszejá tszanak-e a vá llalatok?

•Ha igen: kartell (együ tt monopó liumként mű kö dnek)

•Ha nem: a mennyiségrő l vagy az á rró l dö ntenek?

•Ha a mennyiségről: egyszerre dö ntenek vagy egymá s utá n?

Ha az árról: egyszerre dö ntenek vagy egymá s utá n?

 A modell kérdései
▪ A vá llalatok elő bb azonosítjá k majd végrehajtjá k azt a stratégiá t,
ami szá mukra leginká bb biztosítja a versenyelő nyt
▪ A. A termékszintről dönt, majd ezután határozza meg az árat
(mennyiség-vezérelt modellek)
▪ B. Az árak megválasztásával versenyeznek, ezután határozzák meg
a termékmennyiséget (árvezérlés)
▪ A gazdasá gi szereplő racioná lis, stratégiai gondolkodá s jellemzi,
informá ció i alapjá n alakít ki vá rakozá sokat
 Kü lö nbö ző duopol-modellek

▪ Mennyiségi döntés(mennyiség vezérelt duopólium):

▪ Ha egyszerre: Cournot-duopólium
▪ Ha egymá s utá n: Stackelberg-duopólium
▪ Döntés az árról(árvezérelt duopólium):
▪ Ha egyszerre: Bertrand-duopólium
▪ Ha egymá s utá n: domináns vállalati árvezérlés
A Cournot- modell

Mennyiség-vezérelt Nem számol a másik Egy idő ben hozzák

szimmetrikus modell reagálásával meg dö ntéseiket

Feltételezi a másikró l,
hogy az elő ző idő szak Belépési korlát védi
termelt mennyiségét ő ket
viszi piacra
Reakció gö rbe

• A vá llalat profitmaximumot biztosító mennyisége a má sik vá llalat

piacra vitt mennyiségének fü ggvényében

• Alkalmazkodá si folyamat sorá n jutunk az egyensú lyi

pontba(Cournot-pont)

• Az outputkombiná ció k megvá ltoztatá sával mindkét vá llalat

profitja nö velhető
 Stackelberg-modell
Mennyiség-vezérelt modell

▪ Vezető vá llalat ismeri a má sik reakció fü ggvényét

▪ Első ként dö nt, nem tö rő dve a kö vető vá llalattal
▪ Kö vető vá llalat készen kapja a vezető piacra vitt mennyiségét,
amit beépít sajá t modelljébe
▪ Az informá ció tehá t aszimmetrikus
▪ A vezető vá llalat a monopolista mennyiséget á llítja elő
Bertrand-modell

Á rvezérlő duopol modell

Nem kooperatív já ték

A disszidá lá stó l való félelem

Tipikus fogoly-dilemma helyzet

A já tékelmélet
1944 Neumann-Morgenstern:
Já tékelmélet és gazdasá gi viselkedés
 • A já tékelmélet matematikai modellek
Já tékelméletrő l olyan rendszere, amelyet többszereplős
konfliktushelyzetek elemzésére haszná lunk.
rö viden • A já tékelmélet normatív tudomá ny.
• Nem azt vizsgá lja, hogy a já tékosok mit
tesznek a való sá gban egy adott
helyzetben, hanem azt, hogy mit kellene
tenniük, ha a helyzetre és a viselkedésükre
bizonyos feltételek teljesülnek.
 Já tékelméletrő l rö viden

Já tékelméleten a racioná lis szereplő k (vagy csoportjaik)

stratégiai interakció inak elemzését értjü k.

Egy já tékban egynél tö bb dö ntéshozó szerepel, ő ket hívjuk

já tékosoknak.

Amikor az egyének vagy egyének alkotta csoportok, má s egyénekkel vagy

csoportokkal szembeni viselkedésü krő l dö ntenek, szembesü lniü k kell
azzal, hogy magatartá suk befolyá solja a tö bbiek dö ntését, magatartá sá t.
 Já tékelméletrő l rö viden

• Stratégiai já tékró l tehá t akkor beszélü nk, ha

ellenérdekű felek kö zö tt érdekkonfliktus á ll
fenn.
• A felek rendelkezhetnek ismeretekkel,
feltételezésekkel a tö bbiek céljá ró l, lehetséges
dö ntési alternatívá ikró l, de ez az informá ltsá g
nem feltétlenü l szimmetrikus.
• Minden já tékos az egyéni céljainak megfelelő en
saját helyzetét próbálja optimalizálni.
 • Á ltalá ban egy já tékost racioná lisnak
nevezü nk, ha a sajá t hasznossá gá t
maximalizá lja.
• A já tékos a sajá t lehető ségei kö zü l, a tö bbi
já tékos vá lasztá sá t adottnak véve azt
Alapfogalmak, választja, ami neki a legjobb, és ezt a
legjobb cselekvést meg is tudja határozni,
alapvetések aká rmilyen bonyolult is ez a feladat.
• A játékos racionalitását semmi sem
korlátozza.
• Ez a feltevés is azt mutatja, hogy a
modellekben és így a já tékelméletben is egy
ideá lis vilá gban mozgunk.
A já tékok
osztá lyozá sa
 Informá ció k alapjá n
tö rténő osztá lyozá s
Az információs halmaz (ismeret) meghatározó:

Tökéletes információjú a játék, amennyiben a résztvevő k birtokoljá k

az ö sszes vonatkozó adatot (szabá lyok, lehetséges vá lasztá sok, eddigi
események), és a já ték véges.

Ellenkező esetben a játék korlátozott információjú

Ha a já tékban szereplő felek informá ltsá ga azonos, akkor

szimmetrikus információjú já tékró l beszélü nk.

Ha az informá ció kban eltérés van, akkor aszimmetrikus

információjú já tékró l.
 Példá k

A sakk egy tökéletes és szimmetrikus

információjú játék

A póker egy korlátozott és aszimmetrikus

információjú játék
„Elő ny kiegyenlítő s”sakk
Zéró ö sszegű já tékok
A korlá tozott
informá ció és a
blö ff
Miért veszítette el Hitler a há ború t?

Mert az olló legyő zi a papírt!

A já tékok tová bbi osztá lyozá sa

Az elnevezések azt sugalljá k,

hogy az első esetben a já tékosok
Megkü lö nbö ztetü nk egymá stó l fü ggetlenü l hozzá k
nem kooperatív és meg dö ntéseiket, míg a
kooperatív má sodikban ö sszehangoljá k
já tékokat. cselekvéseiket a kedvező bb
kimenetel elérése érdekében.

Megengedett A nem kooperatív já tékok esetében

azonban, hogy egyedü l azt zá rjuk ki, hogy a já tékosok
„hallgató lagosan” csoportjai (koalíció k) elkö telező
szerző déseket(aká r informá lisat is)
együ ttmű kö djenek, kö ssenek, amelyek elő írjá k, hogy a
egyéni érdekek á ltal koalíció érdekében melyik já tékosnak mit
kell tennie.
vezérelve.
 • Tegyü k fel, hogy a vá sá rcsarnokban két
almaá rus rendszeresen 400 Ft-ért kíná lja
az alma kiló já t, és ezá ltal mindegyik
tisztességes haszonhoz jut.

Példa • Ha valamelyik á rat csö kkentene, nö velni

tudná a haszná t, de ezt nem teszi, mert
attó l fél, hogy a má sik is ezt teszi, és
akkor mindketten rosszabbul já rnak.
• Ennek a helyzetnek a tanulmá nyozá sa a
nem kooperatív já tékok kö rébe tartozik.
 Ha azonban a két árus
szerződésben, vagy informálisan
Példa megállapodik az árak közös
meghatározásában, akkor ez már
átvezet bennünket a kooperatív
játékok közé.
 A játék kifizetései
Az interakció ban résztvevő k együ ttes nyeresége lehet á llandó és vá ltozó .

Ennek alapjá n meg lehet kü lö nbö ztetni zéró összegű já tékokat, ahol a
szereplő k egymá stó l nyerhetnek pl. ká rtyajá ték, sakk, kö ltségvetés,
szavazatok elosztá sa

Változó összegű já tékokat, ahol a nyereségek ö sszege a já tékosok

viselkedésének a fü ggvényében vá ltozhat.
Játékelméleti modellek
 • Két férfit fegyveres rablá ssal gyanú sítanak,
nincs dö ntő bizonyíték ellenü k, de ő k ezt nem
tudjá k.

A fogoly-
• A nyomozó felajá nlja mindegyikü knek, hogy
ha bevallja a rablá st, de a má sik tagad, akkor
a beismerő vallomá st tevő rabot felmentik, a
tagadó rab 10 évet kap.

dilemma • Ha mindketten vallanak, akkor az enyhítő

kö rü lmény, így 5-5 évet kapnak.
• Ha mindketten tagadnak, akkor a rá juk
bizonyítható tiltott fegyverviselésért stb. 2-2
évet kapnak.
Kifizetési mátrix
Vall Nem vall

Vall -5;-5 0;-10

Nem vall -10;0 -2;-2

 A fogoly-dilemma eredménye, hogy a
vá llalatoknak érdemes ö sszejá tszani
Kifizetési mátrix Csökkent Emel

-2;-2
Csökkent 10;-10

Emel
-10;10 +2;+2
Fü ggetlen akció k modellje

•Nincs megá llapodá s

•Tevékenységü ket nem egyeztetik
•Ö ná lló dö ntéshozatal
•Á rhá ború hoz vezethet
•Alkalmazkodá s azonban van
•Vá rható viselkedésekre koncentrá lnak
•Stratégiai já ték zajlik kö zö ttü k.
A tö kéletes ö sszejá tszá s
Kartellegyezmény

Megegyezés formá lis, jogszerű

Szervezetileg is kifejező dik

Gyakran kö zö s vezető testü let

Centralizá lt és piacfelosztó kartell

 OPEC
• Az 1973-as olajválság vagy olajá rrobbaná s 1973. októ ber 17-én
kezdő dö tt, amikor az OPEC arab tagjait magá ba foglaló OAPEC
(az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor
zajló jó m kippú ri há ború hatá sá ra bejelentette, hogy felfü ggeszti
az olajexportot azokba az orszá gokba, amelyek a há ború ban
Izraelt tá mogatjá k Szíriával és Egyiptommal szemben.
• Az olajembargó az Amerikai Egyesü lt Á llamokat és
nyugat-euró pai szö vetségeseit, valamint Japá nt érintette.
 A tö kéletlen ö sszejá tszá s
• Kvá zi-kollú zió az egyes vá llalatok kö zö tt
• Informá lis megá llapodá sok, há ttéralkuk
• „Gentlemen’s agreements”
• A fehérabrosz és a golfpá lya vará zsa
• Az á llami szabá lyozá s fontossá ga(GVH)
 Elemzés
• A két vá llalatnak tehá t megéri
egymá ssal kooperá lni, hiszen együ ttes
nyereségü k (így az egyéni is)
nö vekszik a versenyző stratégiá hoz
képest.
• Ha azonban az egyik fél „dezertá l” a
megá llapodá sbó l, akkor jelentő sen
nö velheti profitjá t a má sik ká rá ra.
• A kö vetkező kö rben azonban má r a
má sik vá llalat sem kooperá l, így ú jra a
versenyző stratégia á ll fenn, profitjuk
együ tt és kü lö n-kü lö n is csö kken.
• Tudunk-e megbocsá tó k lenni??
Úgy tűnik, megéri kooperatív
stratégiát játszani!

De ez attó l is fü gg, hogy

há ny kö rö s egy já ték!
 A kartell fogalma:
• Olyan versenytá rs vá llalatok
Fogalmi kö zö tti titkos, kifejezetten
meghatá rozá s versenyellenes szö vetség, mely
a piacok felosztá sával, a
termelés korlá tozá sával, az á rak
meghatá rozá sával korlá tozza a
versenyt.
 Kartell fajtá i 1
• Árkartell akkor való sul meg, ha a versenytá rsak rö gzítik á raikat,
vagy az á r egyes elemeit, ha minimá lis á rakat vagy standard
á rszá mítá si képletet hatá roznak meg, ha dö ntenek a kü lö nbö ző
termékek kö zö tt alkalmazandó á rkü lö nbségekrő l, ha
egységesítik, vagy éppen megszü ntetik az á rkedvezményeket.
• Piacfelosztó kartell: ha versenytá rsak a piac valamilyen
felosztá sá ró l á llapodnak meg valamilyen kritérium alapjá n,
tö rténjen ez aká r fö ldrajzi terü let, idő , termék vagy
meghatá rozott ü gyfélkö r szerint.
 Kartell fajtá i 2

• Mennyiségi kartell:
• Ebben az esetben a piacra vitt mennyiség
egységes szabá lyozá sa tö rténik
• Közbeszerzési kartell:
• A kartellek egyik jellegzetes fajtá ja a
versenytá rgyalá sokon, kö zbeszerzési
eljá rá sokon és má s pá lyá zatokon való –
versenytá rs ajá nlattevő k kö zö tti –
ö sszejá tszá s.
 Kartellezés a közbeszerzési
pályázatokon

• Ajá nlattevő k:
• Ajá nlat-visszatartá s (bizonyos elő nyö kért cserébe nem ad be pá lyá zatot)
• Ajá nlatelfojtá s (bizonyos elő nyö kért cserébe utolsó pillanatban
visszavonja pá lyá zatá r)
• Színlelt ajá nlattétel (szá ndékosan nagyon magas á rat ad meg, ami
referencia pontul szolgá l)
• Kö rbenyerés (Megegyezés alapjá n mindig má s cég nyeri a kö zbeszerzést,
de a tö bbiek alvá llalkozó ként jelen vannak)
• Informá ció s kartell (ü zleti titkok kiszivá rogtatá sa)
 Az autó pá lya kartell(kö rbenyerés)
• A Nemzeti Autó pá lya Rt. (NA Rt.) á ltal 2002. jú liusá ban,
illetve augusztusá ban kiírt kö zbeszerzési pá lyá zatokon
résztvevő vá llalkozá sok - a Betonú t Rt., a DEBMÚ T Rt., az
EGÚ T Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. - versenytö rvénybe
ü tkö ző megá llapodá st kö tö ttek.
• Az ö t vá llalkozá sra a GVH á ltal kiszabott bírsá g teljes
ö sszege 7,043 milliá rd forint volt, melyet a jogsértő
vá llalkozá sok befizettek
 De…
• Az ö nkö ltség a szá mítá sok szerint 90
Mrd Ft volt
• A tisztes haszon 6-7%
• A beruhá zá st tehá t 96 Mrd Ft-ért
kellett volna megvaló sítani
• A való di á r: 128 Mrd Ft
• 32 Mrd Ft tisztességtelen haszon
• 32-7=25 Mrd még így is maradt
 Btk. 420§
• „Aki közbeszerzés tárgyára, illetve a koncesszióköteles
tevékenységre vonatkozóan a kiírt nyílt vagy zártkörű
pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak
(díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére,
illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy
más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt
korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
 A GVH feladata
• Versenyfelügyelet, versenypártolás, versenykultúra fejlesztés
• A GVH-nak a verseny védelme érdekében folytatott tevékenysége
alapvető en há rom pillérre épü l:
• Versenyfelü gyeleti munká ja sorá n érvényesíti a magyar
versenytö rvény és az unió s versenyjog szabá lyait
• Versenypá rtolá s keretében a rendelkezésére á lló eszkö zö kkel
igyekszik a verseny érdekében befolyá solni az á llami dö ntéseket
• A verseny tá rsadalmi elfogadottsá ga érdekében hozzá já rul a
versenykultú ra fejlesztéséhez.
Informá tori díj, informá torok védelme

Kartellü gyekben a vizsgá lat elrendelését engedékenységi kérelem

benyú jtá sa elő zheti meg, illetve a má r megindult versenyfelü gyeleti
eljá rá sban is benyú jtható ilyen kérelem.

A Tpvt.-ben szabá lyozott engedékenységi politika - szigorú an

meghatá rozott feltételek mellett - lehető séget ad a kartellező vá llalkozá sok
szá má ra a Gazdasá gi Versenyhivatallal való együ ttmű kö dés esetén a
versenyfelü gyeleti bírsá g aló l tö rténő teljes vagy részleges mentesü lésre
Köszönöm a figyelmet!