A fogalom

meghatározása szerkezete

a fogalmak
osztályozása közötti
viszonyok
A fogalom meghatározása
A fogalom a gondolkodásunk
alapegysége, amely egy dolog vagy
tárgyosztály lényeges
tulajdonságait, létezésére
és meghatározó kapcsolataira
vonatkozó ismereteinket
tükrözi vissza.
Fogalom és terminus
nyelvi alkotóelem

ontológiai
alkotóelem terminus

kognitív
alkotóelem
Fogalom és terminus
nyelvi alkotóelem

ontológiai
alkotóelem terminus

kognitív
alkotóelem
Fogalom és terminus
nyelvi alkotóelem

ontológiai
alkotóelem terminus

kognitív
alkotóelem
 A fogalom szerkezete
• a fogalom által jelölt
tart
alm
tárgy(osztály) tulajdonságai
a

• adott tulajdonságokkal
terje
del
rendelkező tárgyak sokasága
me
A fogalom tartalma és terjedelme közötti
viszony
emlős + szárazföldi = szárazföldi
emlős

a fogalom tartama növekedett, a

terjedelme csökkent

a fogalom tartama és terjedelme

fordítottan arányosak
A fogalom tartalma és terjedelme közötti
viszony
emlős + szárazföldi = szárazföldi
emlős

a fogalom tartama növekedett, a

terjedelme csökkent

a fogalom tartama és terjedelme

fordítottan arányosak
A fogalom tartalma és terjedelme közötti
viszony
emlős + szárazföldi = szárazföldi
emlős

a fogalom tartama növekedett, a

terjedelme csökkent

a fogalom tartama és terjedelme

fordítottan arányosak
I. TÉTEL, 9. kérdés (2019)
Ha a hétvégi ház fogalmából kizárjuk a hétvégi
tulajdonságot, akkor:
a. egyidejűleg csökken a fogalom tartalma és terjedelme
b. egyidejűleg növekszik a fogalom tartalma és terjedelme
c. a fogalom tartalma növekszik, terjedelme pedig csökken
d. a fogalom terjedelme növekszik, tartalma pedig csökken

tartalom és tartalmi
terjedelem tulajdonság = kör↘ és helyes válasz:
fordítottan tartalom terjedelmi d
arányos kör↗
 A fogalmak osztályozása

terjedelem
tartalom alapján
alapján
A fogalmak osztályozása terjedelem alapján
Minden elemre A tartalom
Van-e egynél érvényesek a alapján
Van-e valós
több eleme? tartalom által pontosan
eleme?
tükrözött behatárolható a
tulajdonságok? terjedelmi kör?

egyedi
üres gyűjtő homályos
(bizonytalan)

általános
nem üres elosztott
pontos
A fogalmak osztályozása terjedelem alapján
Minden elemre A tartalom
Van-e egynél érvényesek a alapján
Van-e valós
több eleme? tartalom által pontosan
eleme?
tükrözött behatárolható a
tulajdonságok? terjedelmi kör?

egyedi
üres gyűjtő homályos
(bizonytalan)

általános
nem üres elosztott
pontos
A fogalmak osztályozása terjedelem alapján
Minden elemre A tartalom
Van-e egynél érvényesek a alapján
Van-e valós
több eleme? tartalom által pontosan
eleme?
tükrözött behatárolható a
tulajdonságok? terjedelmi kör?

egyedi
üres gyűjtő homályos
(bizonytalan)

általános
nem üres elosztott
pontos
A fogalmak osztályozása terjedelem alapján
Minden elemre A tartalom
Van-e egynél érvényesek a alapján
Van-e valós
több eleme? tartalom által pontosan
eleme?
tükrözött behatárolható a
tulajdonságok? terjedelmi kör?

egyedi
üres gyűjtő homályos
(bizonytalan)

általános
nem üres elosztott
pontos
A fogalmak osztályozása tartalom alapján
A tükrözött
Tulajdonságok
tulajdonság Értelmezhető-e érvényesülését Több fogalom
értelmezhető-e önmagában? vagy hiányát összekapcsolása?
tárgytól
fejezi ki?
függetlenül?

abszolút f.
elvont f. (különnemű) pozitív f.
összetett f.

relatív f.
konkrét f. (viszonyfogalom) negatív f.
egyszerű f.
A fogalmak osztályozása tartalom alapján
A tükrözött
Tulajdonságok
tulajdonság Értelmezhető-e érvényesülését Több fogalom
értelmezhető-e önmagában? vagy hiányát összekapcsolása?
tárgytól
fejezi ki?
függetlenül?

abszolút f.
elvont f. (különnemű) pozitív f.
összetett f.

relatív f.
konkrét f. (viszonyfogalom) negatív f.
egyszerű f.
A fogalmak osztályozása tartalom alapján
A tükrözött
Tulajdonságok
tulajdonság Értelmezhető-e érvényesülését Több fogalom
értelmezhető-e önmagában? vagy hiányát összekapcsolása?
tárgytól
fejezi ki?
függetlenül?

abszolút f.
elvont f. (különnemű) pozitív f.
összetett f.

relatív f.
konkrét f. (viszonyfogalom) negatív f.
egyszerű f.
A fogalmak osztályozása tartalom alapján
A tükrözött
Tulajdonságok
tulajdonság Értelmezhető-e érvényesülését Több fogalom
értelmezhető-e önmagában? vagy hiányát összekapcsolása?
tárgytól
fejezi ki?
függetlenül?

abszolút f.
elvont f. (különnemű) pozitív f.
összetett f.

relatív f.
konkrét f. (viszonyfogalom) negatív f.
egyszerű f.
I. TÉTEL, 6. kérdés (2019)
A fehér macska fogalom tartalmi szempontból:
a. nem üres, általános, elosztott, pontos
b. relatív, elvont, egyszerű, negatív
c. üres, egyedi, gyűjtő, homályos
d. abszolút, konkrét, összetett, pozitív
I. TÉTEL, 6. kérdés (2019)
A fehér macska fogalom tartalmi szempontból:
a. nem üres, általános, elosztott, pontos
b. relatív, elvont, egyszerű, negatív
c. üres, egyedi, gyűjtő, homályos
d. abszolút, konkrét, összetett, pozitív
I. TÉTEL, 6. kérdés (2019)
A fehér macska fogalom tartalmi szempontból:
a. nem üres, általános, elosztott, pontos
b. relatív, elvont, egyszerű, negatív
c. üres, egyedi, gyűjtő, homályos
d. abszolút, konkrét, összetett, pozitív

Helyes válasz: d
 A fogalmak közötti viszonyok
2 fogalomnak van közös eleme ⇒ 2 fogalomnak nincs közös eleme
Megengedő viszony ⇒ Nem megengedő viszony

Azonossági viszony
Ellentmondó viszony

Metsző viszony

Alá-és fölérendeltségi Ellentétes viszony

viszony
 A fogalmak közötti viszonyok
2 fogalomnak van közös eleme ⇒ 2 fogalomnak nincs közös eleme
Megengedő viszony ⇒ Nem megengedő viszony

Azonossági viszony
Ellentmondó viszony

Metsző viszony

Alá-és fölérendeltségi Ellentétes viszony

viszony
A megengedő viszonyok
1. Az azonossági viszony
A teljes terjedelme = B teljes terjedelme ⇒ A és B
azonossági viszonyban áll
Pl. A: 2, B: páros prímszám

A, B
A megengedő viszonyok
2. A metsző viszony
A és B terjedelme részben megegyezik, de
mindkettő rendelkezik más elemekkel is ⇒ A és B
metsző viszonyban áll
Pl. A: emlős, B: húsevő

A B
A megengedő viszonyok
3. Az alá-és fölérendeltségi viszony
A magában foglalja B teljes terjedelmét, de amellett A
rendelkezik más elemekkel is ⇒ A és B alá- és
fölérendeltségi viszonyban áll
A = fölérendelt fogalom (nemfogalom) pl. gerinces
B = Alárendelt fogalom (fajfogalom) pl. emlős

A B
Metsző Alá- és
viszony föléren
• & delő
viszony
• &

A B A B
A nem megengedő viszonyok
4. Az ellentmondó viszony
Egy nemfogalom csak A és B fajfogalmakkal
rendelkezik, melyek egymás tagadásai ⇒ A és B
ellentmondó viszonyban áll
Pl. A = gerinces , B = gerinctelen
A = páros természetes szám, B = páratlan
természetes szám ()
A B
A nem megengedő viszonyok
5. Az ellentétes viszony
A és B más fogalmak mellett ugyanannak a
nemfogalomnak a fajfogalmai, egy tárgy nem
tartozhat mindkettő terjedelmébe, de megtörténhet,
hogy egyiknek sem eleme ⇒ A és B ellentétes
viszonyban áll
Pl. A = madár, B = emlős (gerinces)
A = 5, B = 7 (prímszám)
A B
Ellent Ellent
mond étes
ó viszon
viszon y
y • ~ (A
• ~ (A & B)
& B) • ~A
• ~A ⇏B
A B
⇒B A B
I. TÉTEL, 3. kérdés (2019)
A gyümölcs és kajszi barack fogalmak közti logikai
viszony:
gyümölcs
a. azonossági
b. alárendelő
c. ellentétes kajszi barack

d. metsző

minden
létezik más helyes
kajszi barack
gyümölcs is válasz: b
gyümölcs
I. TÉTEL, B pont:
1. Ábrázoljátok az Euler-módszer segítségével egyetlen
diagramon belül a négy fogalom közti logikai viszonyt!
4 pont
2. Az ábra alapján állapítsátok meg 6 állítás igazságértékét!
6 pont
III.B.1. (2019)

Adottak a következő terminusok: A, B, C és D.

Az A ellentmondó viszonyban áll a B-vel,
a C terminus alárendeltje az A-nak és ugyanakkor ellentétes
viszonyban áll a D-vel,
a D fogalom pedig az A fajfogalma (species) és szembenálló
viszonyban van a B fogalommal.
C
A B
D
III.B.2. (2019)
Az állítások igazságértékének ellenőrzése:
a. Egy D sem C. - I
b. Néhány C nem A. - H
c. Minden B (van) D. - H
d. Némely D (van) C. - H
e. Néhány A (van) C. - I
f. Egy A sem B. - I

C
A B
D