Biológia 9.

Sejtek, szövetek, szervek II.

Állati szövetek és szervrendszerek
Állati szövetek
Gyakran tartalmaznak sejtközötti állományt (mátrix)
Hámszövetek

A sejtek alaphártyán vannak

Szerepük:
• Védelem
• Érzékelés
• Kiválasztás (káros anyagok eltávolítása)
• Elválasztás (hasznos anyagok termelése)
• Szállítás
Szerkezet szerint
Egyrétegű
• Laphám: érbelhártya
• Köbhám: mirigyek
• Hengerhám: vékonybél belső fala (mikrobolyhok:
felületnövelés)
Többrétegű: alul henger, középen köb, felül laphám
sejtek
• El nem szarusodó: szájüreg, hüvely
• Elszarusodó: bőr (a legfelső réteg elhalt sejtjei
keratinnal telítődnek)
Többmagsoros csillós hám: légcső, petevezeték
Átmeneti hám: húgyhólyag
Funkció szerint
• Fedőhám: bőrben
• Érzékhám: retina
• Mirigyhám: külső elválasztású (nyálmirigy), belső elválasztású
(hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei)
• Felszívóhám: vékonybél fala
• Pigmenthám: szem
Kötőszövetek
Sejtközötti állomány jellemző
• Vér: folyékony sejtközötti állomány (szállítás,
védelem)
• Lazarostos kötőszövet: kollagénrostok lazán (szervek
között)
• Tömöttrostos kötőszövet: kollagén és rugalmas
rostok tömötten (ín, ízületi szalag)
• Zsírszövet: zsír tárolása (energiatárolás, mechanikai
védelem, hőszigetelés, vitaminok tárolása: DEKA)
Támasztószövetek
Porcszövet
• Üvegporc: homogén sejtközötti állomány (orr,
ízületek)
• Kollagén rostos porc: gerinccsigolyák között
• Rugalmas rostos porc: fül, gége, gégefedő
Csontszövet
• Szilvamag alakú nyúlványos sejtek
• Szerves mátrix: fehérjeszálak (kollagén) (rugalmas)
• Szervetlen mátrix: Ca- és Mg-sók (szilárd)
• Együtt rendkívül erős
Izomszövetek
Izomösszehúzódás: aktin és miozin fonalak (energiafelhasználás)
csúsznak egymásba
Típusai:
• Simaizom
• Vázizom (harántcsíkolt izom)
• Szívizom
 Simaizom Vázizom Szívizom

Harántcsíkolt
Orsó alakú
Szerkezet rostok (sok Elágazó rostok
sejtek
sejtmag)

Erőkifejtés Gyengébb Erős Erős

Összehúzódás
Lassú Gyors Gyors
sebessége

Nem akaratlagos
Irányítás Nem akaratlagos Akaratlagos
(önműködő)

Fáradás Lassú Gyors Nagyon lassú

Bél, méh, Csontokhoz

Helye Szív
hörgőcskék kötődve
Idegszövet
• Szabályozás: elektromos jeleket közvetít
• Idegsejt részei: sejttest, sejtmag, dendrit, axon, végfácska
• Idegsejt típusok: egynyúlványú, ál-egynyúlványú, kétnyúlványú,
soknyúlványú
• Velőshüvely: támasztósejtek (gliasejtek) hozzák létre az axon körül
Az állatok szervrendszerei
Kültakaró
Mozgás
Táplálkozás
Légzés
Anyagszállítás
Kiválasztás
Szaporodás
Szabályozás
Kültakaró
Feladata: elhatárol, véd, összeköt
Hámizomsejt: összehúzódásra képes fonalak a sejtben
(mozgás), pl. csalánozók
Egyrétegű hengerhám
• Férgek, puhatestűek (mirigysejtek: nyálkatermelés),
összenő az izomzattal: bőrizomtömlő
• Belső élősködő férgek: kutikula
• Puhatestűeknél meszes váz (csigák, kagylók, fejlábúak)
• Ízeltlábúak: kitin kutikula
Gerincesek kültakarója: bőr
• Halak: nyálkás bőr, pikkelyek
• Kétéltűek: nyálkás, kissé elszarusodó bőr,
nyálkamirigy, méregmirigy, színsejtek
(alkalmazkodás a környezethez), nem véd a
kiszáradástól
• Hüllők: elszarusodó, pikkelyes bőr, nincsenek
mirigyek, kiszáradástól megvéd
• Madarak: elszarusodó bőr, tollak (hőszigetelés,
repülés), farktőmirigy (faggyú)
• Emlősök: elszarusodó bőr, szőr (hőszigetelés,
érzékelés), mirigyek (faggyú, verejték, tej)
Mozgási szervrendszer
Vázrendszer: passzív
Hidrosztatikai váz: testfolyadék (csalánozók, férgek)
Meszes külső váz: puhatestűek (csigák: csavarodott, kagylók:
két teknő, fejlábúak: csökevényes /”szépiacsont”/)
Külső kitines váz: ízeltlábúak (rákok: mész is)
• Akadálya a növekedésnek (nehézkes)
• Jól véd
• Nem nő az állattal: vedlés
Gerinchúr: vízzel telített sejtek (előgerinchúrosok,
fejgerinchúrosok)
Belső csontos váz: gerincesek (porcoshalak: porcos váz)
Izomrendszer és mozgástípusok
Hámizomsejt: csalánozók
Bőrizomtömlő: kültakaró összenőve a simaizommal
• Férgek: féregmozgás
• Puhatestűek: rakétaelv (fejlábúak)
Kiegyénült harántcsíkolt izmokkal:
• Ízeltlábúak: az izmok a vázhoz belülről tapadnak
• Gerincesek
Gerincesek mozgástípusai
Halak: egységes izomzat, úszók (páratlan: hát, farok, farok
alatti; páros /kormányzás, egyensúly/: mell /a fejhez rögzül/
és has /hasi izomzathoz rögzül/), csontos halaknál
úszóhólyag
Kétéltűek: kiegyénült izmok, ötujjú végtag, mászás, ugrás
Hüllők: tolóláb (gyíkok), járóláb (krokodilok), csökevényes
lábak (kígyók)
Madarak: különféle lábtípusok (úszó, kaparó, markoló, stb.),
szárny
Emlősök: talpon járók (medve), félig ujjon járók (kutya,
macska), ujjon járók (patások: ló /páratlan ujjú/, marha
/páros ujjú/)
Táplálkozás
Kemoheterotróf anyagcsere
• Szénforrás: szerves anyag
• Energiaforrás: kémiai kötések energiája
Felépítő anyagcsere: a szervezet anyagait építi fel
Lebontó anyagcsere: az energiaigényt fedezi
Táplálkozás szakaszai:
• Táplálékfelvétel
• Emésztés (sejten belül /szivacsok/, sejten kívül /részben a
csalánozók, teljesen a többi/)
• Felszívás
• Salakanyagok kiürítése
A táplálkozás szervrendszere
Ősbélüreg:
• Szivacsok
• Csalánozók
Bélcső, bélcsatorna: férgek
• Laposférgek: egynyílású, kétszakaszú (elő- és középbél) bélcsatorna
(béledényrendszer: dúsan elágazó középbél), vagy csökevényes
(belső élősködők: táplálékfelvétel a kültakarón át, pl. galandférgek)
• Fonálférgek: 3 szakasz (elő, közép és utóbél, megjelenik a
végbélnyílás)
• Gyűrűsférgek: tagolt bélcsatorna (garat, nyelőcső, begy,
zúzógyomor)
Puhatestűek
• Csigák: reszelőnyelv (radula)
• Kagylók: szűrögetés (víztisztítás!)
Ízeltlábúak
• Szájszervek (rágó /bogarak/, nyaló /legyek/, szúró-szívó
(szúnyogok/, nyaló-szívó /lepkék, pödörnyelv)
• Nyelőcső
• Begy
• Rágógyomor
• Középbéli mirigy
Gerincesek
Halak: kloáka (tápcsatorna, kiválasztó és ivari rendszer közös
kivezető nyílása), nincs nyálmirigy, gyökértelen fogak
Kétéltűek: nyálmirigy, kloáka, ragadozók
Hüllők: ránőtt vagy gyökeres (krokodilok) fogak vagy
szarukáva (teknősök)
Madarak: csőr, begy, zúzógyomor, mirigyes gyomor
Emlősök:
• Növényevők: redős (kérődzők: többüregű gyomor,
baktériumok cellulózt emésztenek)
• Húsevők: tarajos
• Mindenevők: gumós zápfog
Légzés
Sejtlégzés:
• Glükóz + oxigén = szén-dioxid + víz + ENERGIA
• C6H12O6 + 6O2 = 6CO2 + 6H2O + E (38 mol ATP, 1140 kJ)
Gázcsere:
• Oxigén felvétele
• Szén-dioxid leadása
Kapcsolat az anyagszállító rendszerrel:
• Külső gázcsere: a levegő (víz) és a vér között
• Belső gázcsere: a vér és a szövetek között
A légzés szervrendszere
Diffúz légzés: testfelületen (szivacsok, csalánozók, férgek)
Légzőszervvel
• Kültakaróeredetű kopoltyú (rákok: lábon, vízi
puhatestűek: köpenyüreg fala)
• Kültakaróeredetű tüdő: szárazföldi csigák (köpenyüreg
fala)
• Légcsőrendszer (trachearendszer): a sejtekig vezeti az
oxigént (szárazföldi rovarok)
Előbéleredetű kopoltyú (+ bőrlégzés): halak (csontos
halaknál kopoltyúfedő áramoltat)
Előbéleredetű tüdő: szárazföldi gerincesek
• Kétéltűek: fejletlen, zsákszerű tüdő, nincs zárt
mellkas, nyelik a levegőt, javarészt bőrlégzés!
(diffúz)
• Hüllők: redős-kamrás tüdő, zárt mellkas (bordaközi
izmokkal belégzés), nincs bőrlégzés
• Madarak: léghajszálcsöves tüdő, légzsákok (kettős
légzés: be- és kilégzéskor is van gázcsere)
• Emlősök: szivacsszerű tüdő, léghólyagok,
rekeszizom
Anyagszállítás
Szállítja
• Légzési gázok (kivéve lapos-és fonálférgek, rovarok)
• Tápanyagok, salakanyagok
• Anyagcseretermékek
• Hormonok
Anyagszállítás fejlődése
Közvetlen anyagátadás (diffúzió, sejtről sejtre): minden
állatban
Vándorsejtekkel: állábas mozgás (szivacsok)
Béledényrendszer: laposférgek
Testfolyadékkal: fonálférgek
Keringési rendszerrel: erek és szív
• Nyílt: nyitott csőrendszer, vérnyirok kifolyik a szövetek
közé (puhatestűek, ízeltlábúak)
• Zárt: zárt csőrendszer, vér (gyűrűsférgek, gerincesek)
Gerincesek anyagszállítása
Halak: két üregű szív (1 pitvar, 1 kamra), egy vérkör
Kétéltűek: három üregű szív (2 pitvar, 1 kamra), két vérkör,
oxigénes és szén-dioxidos vér keveredik
Hüllők: négy üregű szív (2 pitvar, 2 kamra, kamrai válaszfal
nem zár jól), két vérkör, oxigénes és szén-dioxidos vér
keveredik (kivéve krokodilok)
Madarak, emlősök: négy üregű szív, két vérkör, nincs
keveredés, állandó testhőmérséklet
Kiválasztás
Feladata:
A szervezet belső egyensúlyának fenntartása
• Káros és felesleges anyagok eltávolítása
Folyamata:
• Szűrletképzés
• Szelektív visszaszívás
• Aktív kiválasztás
Kiválasztás fejlődése
Elővesécske
• Csillónyaláb, visszaszívás a csatorna falán
• Laposférgek
Vesécske
• Csillós tölcsér
• Gyűrűsférgek
Malpighi-edények
• Közép- és utóbél határán (vizelet a bélcsatornába jut)
• Rovarok, pókok
Vese (utóvese)
• Vesetestecske: érgomolyag, tok (szűrletképzés)
• Elvezető csatornában visszaszívás és aktív kiválasztás
• Madarak, emlősök
• (Elővese: előgerinchúrosok, fejgerinchúrosok, egyes
halak; ősvese: halak, kétéltűek)
Szaporodás
Ivartalan:
• Bimbózás: szivacsok, csalánozók
Ivaros
• Ivarsejtek egyesülése: megtermékenyítés
• Ivarmirigyek termelik az ivarsejteket (petefészek
petesejteket, herék a spermiumokat)
Váltivarú állat: hím (herék), nőstény (petefészkek)
Hímnős: mindkettő van neki
Külső megtermékenyítés: az ivarsejtek testen kívül egyesülnek
Belső megtermékenyítés: az anyaállat testében
A szaporodás fejlődése

Földigiliszta: hímnősek, külső megtermékenyítés

Csigák: hímnősek, belső megtermékenyítés
Fejlábúak: váltivarúak
Ízeltlábúak: váltivarúak, belső megtermékenyítés
Gerincesek: váltivarúak
• Halak, kétéltűek: külső megtermékenyítés
• Hüllők: belső megtermékenyítés, lágy héjú tojás,
nap melege költi ki
• Madarak: belső megtermékenyítés, meszes héjú
tojás, test melege költi ki
• Emlősök: tejjel táplálnak - tojásrakók (kacsacsőrű
emlős), erszényesek (fejletlen utód, erszényben –
kenguru), méhlepényesek (méhben, méhlepény,
köldökzsinór, fejletten jön a világra az utód
Egyedfejlődés
Embrionális fejlődés: megtermékenyítéstől
kikelésig, megszületésig
• Szedercsíra, hólyagcsíra, bélcsíra, külső, belső,
majd középső csíralemez kifejlődése, ezekből
szervrendszerek kialakulása
Posztembrionális fejlődés: megszületéstől,
kikeléstől az elmúlásig
Közvetlen fejlődés: utód ugyanolyan mint a szülő, csak
kisebb (rákok, pókszabásúak, csigák, gerincesek)
Közvetett fejlődés
• Átváltozás: pete – lárva (nem hasonlít a szülőre) –
imágó (szitakötők)
• Kifejlés: pete – lárva (hasonlít a szülőre, de nincs
szárnya) – imágó (szöcskék, sáskák, tücskök,
poloskák)
• Teljes átalakulás: pete – lárva (nem hasonlít a
szülőre) – báb – imágó (bogarak, méhek, darazsak,
lepkék, hangyák, stb.)
Szabályozás
Feladata:
• Az önfenntartó folyamatok összehangolása
• Külső ingerek feldolgozása és megválaszolása
Típusai:
• Hormonális: kémiai hírvivő molekulák (hormonok) által
(lassabb, de tartósabb hatás)
• Idegi: elektromos impulzusok által (gyorsabb, de kevésbé
tartós)
• A kettő együttműködik
Hormonális szabályozás
Hormon:
• Belsőelválasztású mirigy termeli
• A testfolyadék szállítja
• Befolyásolja sejtek, szervek működését
Pl.:
• Rovarok egyedfejlődése, vedlése
• Gerincesek szaporodása
Idegi szabályozás
Idegszövet: idegsejtekből áll
Elektromos impulzusok
Reflex:
• Receptor (inger – ingerület) – érző idegsejt – központ –
mozgató idegsejt – végrehajtó szerv
Idegi szabályozás fejlődése
Diffúz idegrendszer: csalánozók (idegsejtek hálózata, nincs
központ)
Központosult idegrendszer: van központ (dúcidegrendszer,
csőidegrendszer)
Dúcidegrendszer:
• Dúc: idegsejt-csoportosulás
• Központ: agydúc
• Laposférgek, fonálférgek: két hosszanti idegköteg, ebből
kilépő rostok
• Gyűrűsférgek, puhatestűek, ízeltlábúak: hasdúclánc
• Puhatestűek és ízeltlábúak: fejlett agydúc, érzékszervek
Érzékszervek
Puhatestűek: gödörszem, hólyagszem (képlátás)
Ízeltlábúak:
Csáp: szaglás, tapintás
Összetett szem: rossz felbontás, kiváló mozgásérzékelés
Csőidegrendszer
• Gerincesek
• Kültakaró-eredetű (embrió: velőlemez – velőbarázda –
velőcső
Szerkezet:
• Központi idegrendszer: agy (elő-, közép-, utó-), gerincvelő
• Környéki idegrendszer: idegek, dúcok