Egészségfejlesztés-egészségnevelés, egészségpszichológia II.

Ápolás és betegellátás Alapszak

Egészségügyi gondozás és prevenció Alapszak

Dr. habil. Deutsch Krisztina PhD

egyetemi docens
PTE ETK
 Tematika
Táplálkozási alapfogalmak, tápanyagbevitel
Táplákozási modellek
Táplálkozással összefüggő betegségek
Az egészségfejlesztés lehetőségei
Az egészségfejlesztő tevékenységek rendszere
TÁPLÁLKOZÁS KONTROLL
 Alapfogalmak Étel
Az élelmiszerek
konyhatechnikai
Élelmiszer folyamatok során
Kereskedelmi készült
Élelmi fogyasztható
forgalomban
anyagok kapható, táplálékként formája
Tápanyagok Olyan nyersanyag, szolgáló nyersanyag
amelyből az vagy késztermék
Az életfolyamatokhoz szükséges élelmiszeripar vagy (kenyér, cukor…)
energiát szolgáltató, kémiailag a konyhatechnika
meghatározott anyagok ételt készít
(zsírsavak, szénhidrátok, (gabona,
fehérjék, vitaminok, gyümölcs…)
nyomelemek), energiatartalmuk
a kalória.
 Ajánlások tápanyagbevitelre

Szénhidrát fogyasztás (energiatartalma: g/4,1 Kcal)

Napi energiabevitel 55-75%-át kell, hogy fedezze.
Ebből cukor, kevesebb, mint 10% legyen (max. 60 g/nap)

Fehérje fogyasztás (energiatartalma: g/4,1 Kcal)

A napi energiabevitel 10-15%-a kell, hogy fehérjékből
fedeződjön. Azonban a felnőtt ember fehérjeszükséglete
0,8g testtömeg kilogrammonként.
Zsírfogyasztás (energiatartalma: g/ 9,3 Kcal)
Napi energiabevitel nem több, mint 30%-a, de nem kevesebb, mint 15%-a
■ a telített zsírsavak felvétele ne haladja meg az összenergia 10%-át
■ a telítetlen zsírsavaké pedig az energia 5-7%-át
5
Ajánlások tápanyagbevitelre
Koleszterinbevitel
Napi maximum 300 mg

Rostbevitel
25-40 g/nap

Sóbevitel
Felnőtteknél max. 5 g/nap
Gyerekeknél max. 3 g/nap

6
Magyarországi táplálkozási szokások

■ Túlzott húsfogyasztás ■ Alacsony zöldség- és

gyümölcsfogyasztás

■Állati eredetű telített zsírsavak ■ Alacsony rostbevitel (15mg/nap)

■ Másfélszeres koleszterin ■ Elégtelen A és C-vitamin,

bevitel nyomelemek bevitele

■ Túlzott cukorfogyasztás
■ Magas konyhasóbevitel
■ Magas kalóriabevitel
Tányérmodell
Mediterrán táplálkozás
 Táplálkozással összefüggő betegségek
Egyes tápanyagok fokozott bevitele
(zsír…)
Egyes tápanyagok elégtelen bevitele
(rost, vitamin…)
Összenergia-bevitel mértéke magas
Ételekben előforduló károsító
anyagok hatása
Elhízás (Európában a 20-65 év közötti
népesség egyharmada/egynegyede túlsúlyos
vagy elhízott, Magyarországon magasabb az
arány)
Szív-és érrendszeri betegségek
Daganatos betegségek
Osteoporosis
II. típusú diabetes
 Szív - és érrendszeri betegségek
Telített zsírsavak - szérum-koleszterin nő
Felvett koleszterin - atherosclerosis
- thrombogen hatás
- koszorúér betegség
- agyvérzés
- perifériás artériás bet.

Gyárilag előállított diszacharid - szívinfarktus

Konyhasó - magasvérnyomás
 Daganatos betegségek
Fokozott zsírfelvétel
Alacsony növényi rost bevitel - vastag- és végbélrák

Telített zsírsavak - emlőrák

Magas össz-kalória bevitel - prosztatarák

- méhtestrák
- petefészekrák

Magas konyhasó bevitel - gyomorrák

Protektív hatás: A, C, E-vitamin

 Osteoporosis, Elhízás
Osteoporosis
Alacsony kálcium és D-vitamin bevitel/hasznosulás.

Elhízás
Magas kalóriabevitel.
Magas telített zsír és szénhidrát (egyszerű cukrok)
bevitel.
 Protektív faktorok
Növényi rostok
Atherosclerotikus
Antioxidánsok (zöldségben, gyümölcsben) laesiokban védő hatású

Flavonoidok (gyógyhatású vegyületcsoport a növényvilágban): támogatják

az antioxidáns vitaminok hatását (citrusfélékben, bogyós
gyümölcsökben,vörösborban, almában, hagymában stb.).
 Az egészségfejlesztés lehetőségei
Egészségnevelési
Kormányzati szintű programok:
élelmezés- és rizikócsoportoknak, vagy
táplálkozáspolitika preventív céllal egészséges
személyeknek
Tudományosan
megalapozott
ajánlások és
cselekvési tervek
Kormányzati szintű élelmezés- és táplálkozáspolitika
Szelektív árpolitika az egészséges táplálkozással összhangban

Reklámtevékenység

Egészséges választék, mely elérhető és vonzó legyen

Összetevők feltüntetése a címkén

Egészségfejlesztő programok kidolgozása/támogatása

 Tudományosan megalapozott
ajánlások és cselekvési tervek
Követésétől az egészséges táplálkozási szokások fokozatos térhódítása, és a
helytelen táplálkozással összefüggő idült betegségek mérséklődése várható.

Észak-Karélia projekt, 1972-1978, jelentős sikerek

Stanford 5 város projekt, USA, 5 éves program (média és
csoportos oktatások)
Pawtucket Szívegészség Program, USA, 7 éves program
(közösségek aktivizálása)
Minnesota-i Szívegészség Program, 1987-1993,
(médiakampány, szűrések, közösségi aktivitás)
Szívbarát program, Magyarország, 1998
 Egészségnevelési lehetőségek

A népesség táplálkozási kultúráját befolyásolja.

Egészséges táplálkozási szokásokat népszerűsít, felkínál.

Színterek

Média Élelmiszerüzletek,
Iskola Munkahely
éttermek
 E
Iskolai programok G
Lehetőség: ismeretek nyújtása, készségek kialakítása, É
pozitív minta adása, kortárshatás és szülők bevonása.
Minden gyermek és serdülőkorú elérhető. S
Lehetőséget kínál az egészséges táplálkozás gyakorlati Z
alkalmazására, kipróbálására (iskolai étkeztetés).
Tetten érhető az iskolás társaktól származó egészséges
S
táplálkozás elleni nyomás (kortárshatás), ami pozitív É
mintaadással részben ellensúlyozható.
Iskola-egészségügyi team támogatása (iskolai büfé G
kínálat, tanulók tápláltsági állapotának monitorozása, N
egyéni tanácsadás, táplálkozással és
túlsúlycsökkentéssel kapcsolatos iskolai programok A
stb.)
P
Az egyéni egészségnevelést befolyásoló
tényezők
Otthoni étkezési szokások, megszokás,
hagyományok, egyéni ízlés
Életkor
Iskolázottság: ismeretek, nézetek
Az egészséges termékek hozzáférése, ára
Aktuális egészségi állapot
Vallás
 Személyes tanácsadás – egyéni
egészségnevelés
Egyénre szabott: vegye figyelembe a kliens egészséget befolyásoló tényezőit.
Informatív és alternatívákat kínáló, ugyanakkor a
kliens hoz döntést a változásról.
Az ismeretek feleljenek meg az ajánlásokban meghatározott tudományos
szempontoknak.
Közérthető és egyértelmű legyen (db, tányér, dl stb)!
Kérdésekre biztosított idő.
Ajánlások az egészséges testsúly megtartására
Cél: A normál testsúly fontosságának megértetése az emberekkel
Módszer: Egészségnevelés, tájékoztatás, tanácsadás

A túlsúly egészségkárosító tényezőinek ismertetése

BMI megismerése és annak mérése (erre való megtanítás), hasi
elhízás mérése (102/88 cm)
Ajánlatos fogyás (kg-ban)
Megértetni az emberekkel, hogy nem a dohányzással kell rendben
tartani a testsúlyt
Hatékony, testsúlycsökkenést célzó tanácsadások, módszerek
Rizikócsoportok – kompetens szakemberek szinkronja
(rizikófaktorok, elhízás mértéke)
Testtömeg index – BMI
Néhány élelmiszer energia értéke – elkészítési mód
szerepéről
Rántott szelet 284kcal
Natúr szelet 157kcal

Vaj 746 kcal

Vajkrém390 kcal

S. burgonya 363 kcal

Fóliában sült burgonya 212kcal

20%-os tejföl 216 kcal

12%-os tejföl 142 kcal
Kefir 34 kcal
Magas glikémiás
indexű ételek
hizlalnak és erőteljes
vércukoremelkedést,
vércukoringadozást
váltanak ki, rontják a
közérzetet.
 Testsúly csökkentése
Irányelvek:
Fokozatosság
Hetente 0,5-1 kg fogyás
Egészséges, tartósan fenntartható étkezés
Rendszeres fizikai aktivitás (fokozatos növelése)
Energiabevitelre való odafigyelés
Napi 500-1000 kalóriadeficit (2000-2500 kcal)
Zsírszegény táplálkozás
Rostdús táplálkozás
Személyre szabott!
 Irodalom
Kötelező irodalom:
 Cseh Károly, Ember István, Kiss István (2013):Népegészségügyi orvostan PTE-ÁOK. Pécs.
 NEFI (2017): Egészségjelentés 2016. Információk a népegészségügyi beavatkozások
célterületeinek azonosításához a nem fertőző betegségek és az egészségmagatartási mutatók
elemzése alapján. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet. Budapest.
 https://docplayer.hu/94460202-Egeszsegjelentes-2016.html
 KSH (2018): Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017. Statisztikai tükör. Központi
Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf

További felhasznált irodalom:

 Figler Mária (szerk) (2012): A táplálkozástudomány alapjai. PTE.
https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%
21Palyazati/ATaplalkozastudomanyAlapjai.pdf
 Kiss István, Kapócs Gábor, Dózsa Csaba (2006): A szív és érrendszeri betegségek
megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja, Budapest
Köszönöm a figyelmet!

29