Készítette: Mayer Petra 11/b

Géza és I.(Szent)
István
Államszervező tevékenységük, földbirtokrendszer,
vármegyeszervezet
Géza fejedelem:
• 972-997
• Meggyengült fejedelmi hatalom helyreállítása  törzsi
különállás felszámolása
• Feleségül vette Zombor (erdélyi gyula) lányát, Saroltot
• Találkozó I.Ottó német-római császárral (Quedlinburg)
• Bécsi-medence átadása  nyugati határok rögzítése
• A Német-római Császárságtól hittérítőket kért 
magyarság keresztény hitre térítése
• Vajknak elnyerte Gizella (bajor hercegnő) kezét
 • Bencés rend befogadása 
első kolostoruk a Pannonhalmi
Apátság
• Fiát Vajkot (a
kereszténységben az István
nevet vette fel) keresztény
szellemben nevelteti
• A senioratus helyett bevezeti a
primogenitúrát (Ez alapján
nem Koppány, hanem István
örökli a trónt)

Senioratus: a család legidősebb tagja örökli a

trónt.
Primogenitúra: az elsőszülött fiúgyermek válik a
trónörökössé.
I. István:
• 997 és 1038 között
uralkodik
• 997-1000 ~ fejedelem
• Küzdelem Koppánnyal a
trónért
• Lázadó törzs-és
nemzetségfők legyőzése
(Gyula, Ajtony)  az egész
országra kiterjeszti hatalmát
• 1000-1038 ~ király
• II. Szilveszter pápától kér
koronát  1000 karácsonyán
királlyá koronázzák
• A királyi hatalom fokozatosan
épül ki a dunántúli területek
irányából a gyepű felé
• Fiát (Szent) Imre herceget
(Szent) Gellért püspök nevelte,
de fiatalon meghalt egy
vadászbalesetben
Gyepű: a legyőzött törzsfők által uralt, lakatlan
peremterületek.
A földbirtokrendszer:
• A királyi hatalom alapja a földbirtok (nyugati mintára)
• Erre épül a várszervezet, ami ellátta a (vándorló) királyi udvart is
• A megművelhető földek 2/3-a királyi tulajdon
• Ezeket várispánságokba szervezték, amiknek központja egy-egy vár volt
• Élén az ispán állt  birtokok igazgatása, katonai erő biztosítása
• A várnép feladata volt a vár ellátása (termelőmunka)
• A várjobbágyság jelentette a katonai erőt
• Udvarbirtokok is létrejöttek  kizárólag a királyi család eltartása
• A nádor felügyelte az udvarbirtokokat, így a királyi udvar vezetésének feladatát is ellátta.

Várnép: a várispánság területén lakók.

Várjobbágyság: a várnép szolgáltatásaiból ellátottak
A vármegyeszervezet:
• A közigazgatás a várszervezetre épült
• Az országot vármegyékre osztották  magukba
foglaltak egy várispánságot, néha többet is
• A vármegyében ezenkívül egyházi és magánbirtokok is
voltak
• Élén szintén az ispán állt  bíráskodás, királyi
jövedelmek beszedése, nem királyi birtokon élők hadba
szólítása
• Megkezdődött
Magyarországon a
pénzverés is  ezüstdénár
(az önellátás miatt csekély
gazdasági szerep)
• Legfőbb igazgatási szerv:
királyi tanács
• Királyi tanács: a nádor, a
püspökök és az ispánok
Szent István törvényei:
• István uralkodása alatt 2 törvénykönyvet
adott ki (I. és II. törvénykönyv)
• Egyházszervezet kiépítése:
~ plébániahálózat 10 falu
építsen egy templomot
~ tized bevezetése
• Egyházmegyék kialakítása:
~ 10 püspökség  ebből kettő
érsekség (Esztergom, Kalocsa)
 más országoktól független magyar
egyház jön létre
• Keresztény szokások:
~ vasárnapi miselátogatás és
munkatilalom
~ böjtök
• Törvények védték a földmagántulajdont
• Vérbosszú betiltása, de megmarad a
vigaszdíj, sőt kiterjeszti a feleségekre is
• A korabeli társadalom:
• Szolgák (fel lehet szabadulni  ennek
megakadályozását törvény tiltotta)
• Szabadok:
~ Közrendűek: szabadok, de nincs
földmagántulajdonuk
~ Vitézek: várjobbágyok (kötött
szabadok) + magánbirtokkal
rendelkező, hadba hívható szabadok
 később szerviensek
~ Ispánok: rendelkeztek
magánbirtokkal, de nyugati típusú
nagybirtokrendszer még nem alakult
ki  rangjukat az általuk igazgatott Vigaszdíj: a meggyilkolt ember életéért a családnak
királyi birtok és annak jövedelme adott pénzösszeg
biztosította Kötött szabadok: a várjobbágyok csak a várispánságok
között költözhettek (kizárólag királyi birtokon élhettek)
Köszönöm a figyelmet!