Hunyadi Mátyás uralkodása

(1458-1490)
Érettségi és vizsga témakör
Származása
• Hunyadi Mátyás 1443-ban született Kolozsváron.
• Apja Hunyadi János, erdélyi vajda, majd Magyarország kormányzója, a
nándorfehérvári diadal (1456) hőse. Anyja Szilágyi Erzsébet. Bátyja
Hunyadi László, akit V. László kivégeztetett (csak negyedik próbálkozásra
sikerül lefejezni).
• Janus Pannoniussal anyai ágon távoli rokonok.
• A Hunyadiak származását illetően több teória is létezik: egyes
történészek szerint a család román eredetű és Mátyás nagyapja alacsony
sorból emelkedett fel, míg más elméletek (pletykák?) szerint Mátyás
nagyapja valójában Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437)
volt.
A hatalmi harcok kiújulása
• 1456-ban, három héttel a nándorfehérvári diadal után pestisben meghalt Hunyadi
János.
• V. László király - a mögötte álló Garai-Cillei liga támogatásával – nem akarta
beiktatni apja méltóságaiba az idősebbik fiát, Hunyadi Lászlót.
• Hunyadi László Nándorfehérvárra hívta tárgyalni Cillei Ulrikot, a király bizalmasát,
akit ott lemészároltak.
• V. László büntetlenséget ígérve Budára hívta a Hunyadi-fiakat: Lászlót lefejezték,
Mátyást pedig börtönbe vetették.
• V. László nem érezte biztonságban magát Magyarországon, tartott a Hunyadi liga
bosszújától, ezért Prágába ment, ahová magával vitte a rab Mátyást is. Itt azonban
1457. végén V. László váratlanul meghalt.
• Irodalmi kapcsolódások: Arany János: V. László, illetve Mátyás anyja című balladái.
• Zenei kapcsolódás: Erkel Ferenc: Hunyadi László című operája
Madarász Viktor: Hunyadi László siratása (Magyar Nemzeti Galéria)
Együtt a rendekkel
• Hunyadi Mátyás 1458-tól 1490-ig uralkodott.
• A Hunyadi János, illetve V. László halálával kiújult hatalmi harcok után,
a köznemesség és a Hunyadi liga támogatásával került trónra – a Duna
jegén választják királlyá. Mátyás viszont még mindig Prágában
raboskodott: az új cseh király, Podjebrád György váltságdíj fejében és
lányával, Katalinnal kötött eljegyzés után engedte haza.
• Uralkodásának első időszaka, melyben a rendekkel egyetértésben
kormányzott, 1463-ig tartott. Birtokadományokkal szerzett új híveket.
• Folytatni kellett apja törökellenes politikáját, de döntő ütközetet nem
vállalt az oszmánokkal, így 1463-ban felosztották egymás közt Boszniát.
A rendek háttérbe szorítása
• Mátyás 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyes német-római császártól,
és ezzel is megkoronáztatta magát, így már legitimációját nem lehetett
megkérdőjelezni.
• Kezdetét vette uralkodásának második szakasza (1463-1490), melyben a rendeket
háttérbe szorította, és saját akaratát érvényesítette a kormányzásban.
• Megreformálta az államigazgatást: a rendi hivatalok szerepét csökkentette, és új, a
királytól függő hivatalokat hozott létre, pl.: a kancelláriát, melynek vezetője az első
név szerint ismert magyar költő, a humanista Janus Pannonius lett, aki a magyar
reneszánsz kiemelkedő alkotója volt.
• 1471-ben Janus Pannonius és nagybátyja, Vitéz János esztergomi érsek (Mátyás
egykori nevelője) összeesküvést szerveztek ellene, mert nem tetszett nekik a rendek
háttérbe szorítása és a törökök helyett a csehekkel folytatott háború sem.
• Személyéhez hű, új bárói réteget hozott létre, ekkor emelkedett fel Kinizsi Pál, a
Báthori vagy a Szapolyai család.
Adóreformjai
• A korban Magyarország népessége (kb 3,5-4 millió fő) és az árutermelés és nőtt.
• Mátyás tervei megvalósításához növelnie kellett bevételeit, ehhez pedig a
jobbágyok adóit kellett emelnie, mert az Anjou-korból származó
regáléjövedelmek (bánya, vám…) veszítettek jelentőségükből.
• Mátyás korában az adókat már inkább pénzben, mint terményben szedték.
• A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt (1467), amit már telkenként, hanem
házanként kellett fizetni.
• A legnagyobb bevételt a rendkívüli hadiadó (1 forint telkenként) jelentette, amit
évente többször is beszedhettek, ennek következtében jelentősen megnőttek
Mátyás bevételei – Zsigmond-kori 200 000 forintról 500-750 000 forintra!
Hadseregreformja
• Jövedelmeinek emelkedésével Mátyás kiépíthette zsoldos haderejét, a
15-20 000 főből álló fekete sereget.
• Előnye, hogy volt egy állandó, bármikor bevethető hadserege, mely a
hatalmát is megerősítette a rendekkel szemben, nemcsak a hódításokat
szolgálta. Közvetlenül a király irányítása alatt állt.
• Hátránya, hogy a zsoldos hadsereg fenntartása rengeteg pénzbe került, a
katonákat békeidőben is fizetni kellett: a nehézlovas havi fizetése 5, a
gyalogosé 2-3 forint volt. A fekete sereg Mátyás bevételeinek jelentős
részét felemésztette.
• A fekete sereg jelentősebb hadvezérei közé tartozott Kinizsi Pál, és
Szapolyai István (a későbbi magyar király, Szapolyai János apja).
A fekete sereg zászlója
Hódítások
• A török ellen nem kockáztatott háborút: megerősítette a déli
végvárrendszert, és védekezésre rendezkedett be, a török betöréseket
viszont megtorolta (Szabács, Kenyérmező).
• A törökkel azért törekedett békére, hogy nyugaton terjeszkedhessen.
• 1468-ban háborút indított a cseh trón megszerzéséért: megszerzett két
katolikus németek lakta tartományt, Morvaországot és Sziléziát, a cseh
husziták lakta Csehország viszont II. Jagelló Ulászló későbbi magyar
királyé lett.
• Ezután Mátyás megtámadta Ausztriát, és 1485-ben elfoglalta Bécset is.
Kísérletet tett a német-római császári cím megszerzésére, ez azonban
nem sikerült.
Trónutódlás problémai
• Első felesége, Podjebrád Katalin fiatalon belehalt az első szülésébe
csecsemő kisfiúkkal együtt.
• Második felesége Beatrix, a nápolyi király lánya, meddő volt.
• Törvénytelen fia, Corvin János, egy bécsi polgárlánytól, Edelpeck
Borbálától született.
• Az ő trónutódlását próbálta biztosítani (nádori törvények, megesketi a
főurak, hogy támogatni fogják Corvin Jánost, akit Mátyás az ország
legnagyobb birtokosává tett…), de Mátyás 1490-es halála után
mégsem Corvin Jánost választották királlyá, mert nem akartak a
rendek még egy olyan uralkodót, aki háttérbe szorítja őket.
Beatrix és Mátyás
A reneszánsz kultúra Magyarországon
• Beatrixnak jelentős szerepe volt a reneszánsz meghonosításában.
• A budai és a visegrádi palotában reneszánsz építkezésekre került sor,
de a reneszánsz kultúra nem terjedt túl a királyi udvaron.
• Mátyás jelentős, kb 2000 kötetből álló könyvtárat hozott létre, amit
corvináknak nevezünk.
• A királyi udvarban olyan humanista művészek éltek és alkottak, mint
Janus Pannonius, és egykori iskolatársa, Galeotto Marzio.
• A kor kiemelkedő krónikásai: Thuróczi János (Thuróczi-krónika),
Antonio Bonfini (A magyar történelem tizedei), Petrus Ransanus (A
magyarok történetének rövid foglalata).
A corvinák egy kódexe
Mátyás, az igazságos (?)
• Mátyás a saját korában kimondottan népszerűtlen volt: a jobbágyok a
magas adóterhek, a nemesek a rendek háttérbe szorítása miatt nem
kedvelték.
• Néhány évtized elteltével - a Jagelló-korban, és a mohácsi csatavesztés
után - viszont már aranykorként emlékeztek uralmára, a 17. században
pedig Zrínyi Miklós már az ideális nemzeti király megtestesítőjét látja
benne.
• Ekkortájt alakul ki róla az igazságos, szegényeket védelmező uralkodó
képe is.
• A róla szóló népmeséknek - miszerint álruhában járt és igazságot tett –
nincs valóságalapjuk.
Buda Mátyás korában