kisebb, mint az elsődlegeseké. • Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először miközben az egyes molekulák szerkezete sértetlen marad. HIDROGÉNKÖTÉSEK • A Hidrogénkötés a másodrendű kötések közül a legerősebb fajta.
• Molekulák közötti erős másodlagos vonzóerő, amely
egy elektronegatív atom elektronja és egy másik molekula kötésben lév ő hidrogénatomjának magja között lép fel. Hidrogénkötések Feltételei
• Molekula tartalmazzon hidrogént.
• Központi atom elektronegativitása nagy kell legyen. • Központi atom mérete kicsi kell legyen. • A központi atomnak legyen nemkötő elektronpárja. Van der Waals-kölcsönhatások
• A molekulák közötti (intermolekuláris) kötéstípusok között
a diszperziós a leggyengébb. Ezt a kötéstípust, illetve kölcsönhatást felfedezőjéről van der Waals-féle kötésnek is nevezik. • Azokat a molekulák közötti kötéseket soroljuk ide, amelyek a molekulán belüli töltésaszimmetriából, dipólusból következnek. A dipólusok lehetnek állandóak (permanens dipólus), átmenetiek és indukáltak. DIPOLUS-DIPOLUS KÖTÉS
• Ha nagyobb az egyik atom elektronegativitása, akkor a
másik atom elektronjai hozzá enyhén közelebb lesznek, tehát a molekulán belül itt kialakul egy negatív töltöttségű rész, míg a túloldalán egy pozitív rész , és ez alapján vonzzák egymást a molekulák. A Dipolus-Dipolus kötés gyengébb mint a hidrogénkötés viszont erősebb mint a diszperziós kötés. Diszperziós Kötés
• A diszperziós kötés apoláris molekulák vagy atomok
között kialakuló, elektrosztatikus kölcsönhatás. • A másodlagos kölcsönhatások (másodlagos kötések) közül a leggyengébb fajta. • Eltérések fedezhetőek fel az eloszlásban. • Átmeneti dipólust képez az atomban, ami megfelelő távolság esetén a szomszédos atomokban is átmeneti dipólust eredményezhet, ennek következtében pedig vonzó kölcsönhatás alakulhat ki az atomok között. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!