Johann Wolfgang

Goethe és művei
 Johann Wolfgang Goethe

1. Születés és fiatalkor (1749-1765): Johann Wolfgang von Goethe 1749. augusztus 28-án született
Frankfurtban, Németországban, egy jómódú családban.

2. Egyetemi évek (1765-1771): Goethe Jena és Leipzig egyetemein tanult joggal és filozófiával.

3. "Werther Lírája" és korai sikerek (1770-es évek):A "Szenvedélyek szenvedélye„

(Werther Lírája) népszerűsége hatalmas volt, és e művével vált az 1770-es évek egyik kiemelkedő német
írójává.

4. Weimari korszak kezdete (1775-1786): 1775-ben Goethe Weimarba költözött és kinevezték az udvari
kormányzó tanácsadójává. Itt kezdődött hosszú és termékeny kapcsolata a Weimari hercegi családdal.

5. Tudományos munkák (1780-as évek): Goethe érdeklődött a természettudományok iránt és foglalkozott

botanikával és anatómiával.

6. Barátság Schillerrel (1794-1805): Goethe és Friedrich Schiller barátsága és együttműködése a német

irodalom egyik legkiemelkedőbb kollaborációját eredményezte.

7. "Faust" (1808-1832):Goethe élete egyik csúcspontja a "Faust" elkészítése volt, amely a német irodalom
egyik legjelentősebb műve lett. A mű a szerző életének különböző szakaszaiban készült és képviseli az
emberi lélek fejlődését.

8. Politikai és társadalmi szerepvállalás (1790-es évek-1817): Goethe több politikai és társadalmi pozíciót is
betöltött Weimarban, beleértve az udvari miniszteri tisztséget.

9. Halálja (1832):Goethe 1832. március 22-én hunyt el Weimarban.

Friederike Brion(1752–1813)
• Egy Elzászi lelkész lánya.
• Goethevel 1770-ben találkoztak, Sesenheimbe
„Költészet és valóságban” leírja, hogyan látta meg
és lobbant szerelemre iránta.
• A szerelem komolyra fordulása viszont olyan
kötelezettségeket rótt volna Goethére, amelyeket ő
nem akart vállalni, inkább szakított a lánnyal.
• Goethe elvesztése Friederike egész hátralevő életét
megkeserítette és tönkretette
• soha nem ment férjhez.
Charlotte Buff (vagy Lotte) (1753–1828)
• A Német Lovagrend wetzlari tiszttartójának a lánya.
• 1768-ban eljegyzést kötött Johann Kestner Wetzlarba
kihelyezett hannoveri tisztviselővel, 1773-ban
feleségül is ment hozzá.
• Goethe 1772-ben találkozott Lottéval,
szenvedélyesen beleszeretett, miközben
összebarátkozott vele,
majd a szerelmi bonyodalom következményei
elől menekülésszerűen távozott.
• Ezt az eseménysort dolgozta fel a Wertherben
• Lotte idős korában egyszer még találkozott
Goethével, ezt örökíti meg Thomas Mann Lotte
Weimarban című regénye.
Christiane Vulpius (1765–1816)
• Goethe élettársa 1806-tól
• Árva
• Goethe Itáliából való hazatérése után, 1788 nyarán
találkoztak
• Titkos szerelem
• Christiane teherbe esett
• 1789-ben szülte meg Goethe egyetlen felnőtt korig
eljutó gyerekét Augustot
• Feleségül vette Christianét, és törvényesítette fiát.
Bettina von Arnim (1785–1859)
• Clemens Brentano költő húga.
• 1811-től Achim von Arnim költő felesége
• Már az anyja, Maximiliane de la Roche is szerelmes volt
a fiatal Goethébe.
• Bettina megtalálta Goethe anyjához írt leveleit, és
elhatározta, hogy ezt a szerelmet ő fogja beteljesíteni.
• Goethe felesége, Christiane erélyes közbeavatkozása ezt
meghiúsította: egy pofonként értelmezhető kézmozdulat
nyomán Bettina szemüvege a padlón kötött ki, ahol
Christiane szilánkosra taposta.
• Goethe halála után három évvel, 1835-ben publikálta
Bettina a Goethe levelezése egy gyermekkel című
gyűjteményt.
• A cím megtévesztő: Bettina húsz-huszonkét éves volt a
levélváltás idején.
„A gránit kristályosodás révén keletkezett.
Nem vehető észre rajta
[, hogy keletkezésében közrejátszott]
a gravitáció.
Ugyanez vonatkozik a[z anyagukban] hozzá legközelebb álló
hegységekre.
Minél inkább eltávolodik tőle
[anyagában valamely kőzet],
annál nagyobb szerephez jut a nehézkedés, mígnem az üledékes
kőzetekben már éppenhogy csak némi nyoma marad a
kristályosodásnak.
Földünk egész felépítése a kristályosodással magyarázható.
Bizonyíték a belsejéből.
Romé de lísle. Saussure. Kirwan.
A külsejéből. Bonis a szabályszerűségről.
Általában. Az egész és az üledékes kőzet hasadéka.
A közönséges neveket megtartani.
Gustav Schueler megjegyzése: Goethe kézírása, Gustav
Schueler Jena, 1841.”
 Az ifjú Werther szenvedései
Eredeti cím: Die Leiden des jungen Werthers

Kiadása: 1774

Magyar kiadás: 1823

Műfaja: levélregény [Formailag fiktív levelek sorozata.

Fiktív naplórészletek is szerepelhetnek benne.
Többnyire nem gazdag a cselekménye, viszont
elmélyült, bánatos lélekábrázolás, meghitt hangvétel,
szubjektivitás jellemzi. A levélregény írójának „csele”,
hogy műve dokumentumnak adja ki magát.]
Cselekménye:
A cselekmény 1771. május 4. és 1772. december 20. között zajlik.

1. Cselekmény kezdeti szakasza

2.Charlotte ellenállása

3. Szenvedélyes levelezés és találkozások

4. Werther szenvedése és elkeseredése

5.Tragikus befejezés
Cselekménye:
A cselekmény 1771. május 4. és 1772. december 20. között zajlik.

1. Cselekmény kezdeti szakasza: Az ifjú Werther, a fiatal és érzékeny művész, beleszeret

Charlotte-ba, aki már eljegyezte magát Alberttel. Werther próbálja elfojtani érzelmeit, de
szívügyei egyre csak mélyülnek, és a szereleméből keserű szenvedés lesz.

2. Charlotte ellenállása: Charlotte elkötelezte magát Alberttel történő házasság mellett, és

őszinte érzéseit próbálja elnyomni Werther iránt. Werther küzdelme az elérhetetlen szerelem
miatt fokozódik, és az őszinte érzelmek egyre csak szorosabb köteléket szőnek közöttük.

3. Szenvedélyes levelezés és találkozások: Werther és Charlotte közötti érzelmek

kibontakoznak szenvedélyes levelezéseikben és gyakori találkozásaikban. Werther belső
konfliktusa növekszik, mivel érzi, hogy szereleme lehetetlen, de mégsem tudja elengedni
érzéseit.

4. Werther szenvedése és elkeseredése: Werther képtelen elfeledni Charlotte-ot, és szenvedése

egyre csak növekszik. Az érzékeny művész választása egyre közelebb kerül a tragikus
véghoz, miközben nem talál menekülést érzelmi kínjai elől.

5. Tragikus befejezés: A szenvedély és kilátástalanság folytán Werther a tragikus döntésre jut,

hogy saját életét veszi el. A regény a szerelem tragédiáját és az emberi érzelmek erősségét
mutatja be, miközben bemutatja a sors elleni tehetetlenségét az érzelmek kirobbanása előtt.