Kivirágzott kecskeszarvak

Tamási Áron

Készítette: Biró Karola

 Tamási Áron élete
 Tamási Áron (1897-1968) magyar író, költő és műfordító volt, aki a 20. század
első felében született és alkotott. A felvidéki Székelyföldön született, és erdélyi
magyar íróként vált ismertté. Tamási Áron élete és munkássága szorosan
kapcsolódik a székely nép és kultúra megörökítéséhez.

 Legismertebb műve, a "Ábel a rengetegben" (1936) erdélyi népballadákat és

népmeséket dolgoz fel, miközben mélyebb társadalmi és erkölcsi üzenetet
hordoz. Az író gyakran használja a székely nyelvjárást és folklorisztikus
motívumokat, hogy közelebb hozza az olvasóhoz a helyi hagyományokat és
életmódot.

 Tamási Áron életművében megtalálhatók a regények, novellák, esszék és versek

is. Az író erőteljes stílusa és mély emberismerete révén hozzájárult a magyar
irodalom gazdagításához. Munkássága elismerést szerzett a szélesebb közönség
körében, és azóta is a magyar irodalom kiemelkedő alakjaként tartják számon.
 Cselekmény
Egy nyári estén, József és Ádám egy lányhoz mennek vizitába: Eszterhez. Bár
József nem akar bemenni, Ádám mégis ráveszi, és bemennek a házba.
Mielőtt ez megtörténne, egy öregasszonnyal találkoznak a ház
udvarában,akit megdobálnak kővel, az öregasszony átváltozik egy
kecskévé, megátkozván Ádámot és Józsefet. Ádámék isznak a kecskének
a tejéből, majd amikor bemennek a lányhoz, lassan-lassan elkezdenek ők
is átváltozni, nem mássá mint kecskévé.
Először is csak visszafojthatatlan jókedvet éreznek, majd megijedten veszik
észre, hogy a külsejük is a kecske nézetét veszi fel: szakálluk nő.
Szabadságérzet veszi körül őket, majd elindulván az úton, kiélik
szabadságukat, más szóval, jól érzik magukat.
 Műfaj, elbeszélésmód, téma
 Műfaja novella, mivel rövid, tömör, csattanóra épülő történet, amely az
élet egy mozzanatát örökíti meg. Kevés helyszínen, rövid idő alatt
játszódik a történet, és kevés szereplőt vonultat fel az író.
 Elbeszélésmódja objektív, mivel a narrátor külső író, aki személytelen,
tárgyilagos hangon szólal meg, nem foglal állást, a hangsúly a
párbeszédeken és a lírai jellegű meditatív részeken van.
 Témája a szabadság megszerzése, a szerelem kifejezése állati ösztönökön
keresztül. Amint a fiúk átváltoznak kecskékké, egyből átérzik hogy
milyen is szabadnak lenni, a szerelem, a vágy, pedig az állati ösztönök
által van kifejezve, ami mi embereknek is megvan.
 Elbeszélői formák, naturalizmus

 Az elbeszélői formák közül a párbeszédeken van a fő hangsúly, ezek

lendítik előre a történetet. A leíró részek líraiságot, egyfajta álomszerű
lebegést kölcsönöznek a műnek.
 A naturalizmus is jelen van a műben, a fiúk féktelen szerelmi vágyának a
rajzában, az érzések, vágyak, ösztönök intenzív megélésében. A
szürrealista vonások a műben élesen körvonalazottak és groteszkbe
torkollnak: a tudatalatti világ jelentkezése, beszélgetés a Holddal
(holdkórosság), az átváltozás, a kivirágzott szarvak,a démoni világ
jelentkzése, a lélekvándorlás, a fekete mágia és a rontás.