Professional Documents
Culture Documents
Indiánok
Indiánok
Eredet
• Először Észak- és Dél-Amerika területén
• 10-15 000 évvel ezelőtt a Bering-szoros mentén keltek
át, ami Alaszka nyugati és Szibéria keleti részét kötötte
akkoriban össze
• Mások úgy vallják már 30 000 éve Amerikába érkeztek
Ázsiából és Polinéziából hajókkal
Elnevezés
Kolombusz Kristóftól (1451-1506) származik, aki azt
hitte Indiát fedezte fel, ezért az ott élő bennszülötteket
indiaiaknak (spanyolul los indios-nak) nevezte el
Miután később ráeszméltek, hogy nem Indiát fedezte fel
Kolombusz az elnevezés megváltozott, az Indiában élőket
indiaiaknak, az amerikai bennszülötteket pedig
indiánoknak nevezték
2 Sárgakés (Yellowknife) (Kiowa-Apache)
3 Kutyaborda (Dogrib) 35 Komancs (Comanche
4 Csipeva (Chipewyan)
5 Krí (Cree) 36 Pajute (Paiute)
6 Naszkapi (Naskapi) 37 Jút (Ute)
7 Montagnais 38 Soson (Shoshone)
39 Átfúrt orrú (Nez Percé
8 Odzsibva (Ojibva) 40 Laposfej (Flathead)
9 Ottava 41 Kutenai (Kootenai)
10 Éri (Erie)
11 Huron 42 Pueblo
12 Irokéz (Irquois) 43 Zuni
13 Mohikán (Mahican) 44 Hopi
14 Delavár (Delaware) 45 Navahó (Navajo)
15 Pohatán (Powhatan) 46 Apacs (Apache)
Athapaszk:
apacs (Apache), csipeva (Chipewyan, kutyaborda (Dogrib), navahó (navajo), kucsin (Kutchin),
sárgakés (Yellowknife)
Irokéz (Iroguois): kajuga, cseroki (Chero- kee), éri (Erie), huron, mohawk, oneida, onandagó,
szeneka (Seneca), tuszkarora (Tuscarora)
Sziú (Sioux):
assziniboin, varjú (Crow), dakota, hidatsza (Hidatsa), mandán, win- nebago
Muszkogi (Muskogi): csikaszó (Chikasaw), csotó (Choctaw), krík (Creek), necsez, (Natchez),
szeminóle (Seminole)
Jút-azték (Ute-aztek): komancs (Co- manche), hopi, kiowa, pajut (Paiute), soson (Shoshone),
jút (Ute)
Észak
• Kanada északi vidékei, Alaszka
• Erdei fenyő, lucfenyő, vörösfenyő, tuja, nyírfa,
nyárfa
• Rövid forró nyár
• Hideg, sok havat hozó tél
• Vízi utak
• Vadászat: hiúz, hód, nyest, nyérc, rozsomák,
szarvas
• Juharszirup
• Pemmikán
• Szánkószerű járművek
• Hótalpak
• Kutyaszán
• Lazacfogás
• Népei: naszkapik, nontagnais-ek, inuitok, krí-k,
athapaszkok (kutyabordák, ságrakések), kucsinok
Észak- és délkelet
• Missisipitől Atlanti-óceánig húzódó partvidék
• Tölgyfa, eredi fenyő, bükkfa, juhar
• Kukorica, bab, tök
• Halfélék, gombák, bogyók, vadon termő növények
• Vadászat: szarvas, medve, pulyka, vadnyúl
• Civilizált törzsek
• Saját államszervezet
• Vízirizs aratás
• Népei: irokézek, odzsibvák, csipevák , necsezek
kríkek, cserokik, csotók, csikaszók, szeminolék
• 18. sz. franciák elvették a necsezek földjeit és kiirtották őket
.
Préri és sík vidék
• Missisipi és a Sziklás hegység határolja
• Termékeny talaj, kukorica, bab
• Tölgyesek, szilfások, juharerdők, dióligetek
• Nagy csapadék mennyiség
• Vadászat: wapiti-szarvasra, őzre, villásszarvú antilopra, bölényre, sáskára,
kígyóra, gyíkra
• Napraforgó, dohány
• Népei: hidatszák, mandánok, apacsok, komancsok, csejenek, sziúk (dakoták),
varjúk, kiowák, feketelábak, odzsibvák
• Badland (Rosszföld) sas vadászat
• Nagysíkság: kopár, száraz vidék, bivalyfű
bölények
gyér fenyvesek, tövises bozótosok
vadászok, gyűjtögetők: jútok, pajutok, sosonok
magvak, gyökerek, pinyon dió
• Lovak
• Fennsík: bőség
kutenaiok, csinúk, szelisek, laposfejek, átfúrt orrúak
halászat
kamas növény
Appaloosa lovak
Észak-nyugat
pueblo indiánok
• Kukorica, bab,házak:
tök, folyóvölgyek,
makk liszthegyek
• Földművelés, állattenyésztés, vadászat
• Gyűjtögetők: gyümölcs, agávegyökér,
pinyon dió, kaktusztermés
• Cserélgetés
Nemzetség
Klán
Család
Törzs
Vallás, hit, szertartások
• Nap: fontos része egy természetfölötti hatalomnak, minden reggel tisztelettel köszöntötték
Manitu/Wakan
• Védőszellemek
• Sámán, gyógyító, varázsló
csodálatos tettek:
időjárás megváltoztatása
vadállatok előcsalogatása
• Kacsinák
• Naptánc nyári ünnepség
• Dohányzás: napkultusz része
• Túlvilág: Nagy Szellem
birodalma Boldog
Vadászmezők
A gyarmatosítás és következményei
• Erőszakkal, fegyverrel vették el földjeiket
• Teleüléseket, templomokat, kereskedelmi központokat hoztak létre
• Első angol telepesek: 1607. (Jamestown)
• Rabszolgaként bántak az őslakosokkal
• 1600-tól kezdve: kereskedelem (különösen franciák)
• Függetlenségi háború (1776-83) telepesek egyre több terület elfoglalása
• 1830. Indiáneltávolítási törvény
Könnyek Ösvénye
• További törvények: jogaikat korlátozták rezervátumokban élő közösségek nem hagyhatták el
engedély nélkül a földeket
• 1800-as évek: őslakosok „amerikanizálása” és „civilizálása”
• Őslakos gyerekek internátusba helyezése
• 20. század: egyre nagyobb jelentőséget kaptak autonómiáért harcoló bennszülött közösségek
• Charles Curtis: első amerikai őslakos szenátor, majd alelnök
• 1924. amerikai kongresszus elfogadta indián állampolgárságról szóló törvényt
• 1960-as évek: Amerikai Indián Mozgalom vezető: Richard Oakes
Alcatraz-szigete
• 1991. Amerikai Indiánok Nemzeti Kongresszusának vezetői által létrehozott szövetség
Hálaadás története
• Első hálaadás: 1621.
• Az 1620-ban a Mayflowerrel a Plymouthoz érkező európai vallásüldözések elől menekülő telepesekhez
kötődik
• Az első télen az éhezés, a hideg és az idegen környezet áldozatává váltak
• Wampanoag törzs segítette őket
ezekben az időkben megtanították
nekik a helyi halászatot, vadászatot,
a juharszirup kinyerését, a kukorica
-termesztést
• Az őszi bőséges termés után az élet
-ben maradt 51 telepes
.
vezetője William Bradford ünnepséget
rendezett ahová az indiánokat is
meghívták
• 1789-ben George Washington
hirdette először nemzeti ünnepnapként
• 1863-ban Abraham Lincoln november utolsó csütörtökére tette, de Roosevelt elnöksége alatt ez a hónap
negyedik csütörtökére változott
Életük napjainkban
• Az Egyesült államokban és Kanadában nagyjából hárommillió indián él
• kb. egyharmaduk rezervátumban lakik
• Általában magasabb képzettséget nem igénylő munkát végeznek, sokan szociális segélyen
élnek
• Napjainkig törnek ki viták a föld miatt
• Felelevenítik szokásaikat, hagyományaikat
Köszönöm a
figyelmet!