Professional Documents
Culture Documents
Gótika
Gótika
• A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit a XI-XII. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés
teremtette meg. Ez elsősorban a városokban központosuló kézműves iparnak és kereskedelemnek a növekvő
igényeket követő gyors fellendülésében és ezzel a városok és polgárságuk gazdasági megerősödésében, politikai
súlyának növekedésében jelentkezett. A gazdasági fejlődést azonban a feudális anarchia és az ebből eredő területi
szétaprózottság gátolta. Ezt az egyes országokban eltérő módon és mértékben sikerül a központi hatalmuk kiépítéséért
küzdő uralkodóknak felszámolniuk. A főurak hatalmának korlátozása, az uralkodót támogató papság és nemesség,
valamint a kiváltságokhoz juttatott városi polgárság szerepének megerősödése végül több országban egységes nemzeti
állam és korlátlan királyi hatalom kialakulásához vezet.
• A korszak elején a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat
és hatásokat. Nyugat-Európa népei megismerkedtek Bizánc és az iszlám arabság magasabb kultúrájával. Jelentős
szerepet játszott a tartalom, kultúra és az építészet fejlődésében is két új szerzetesrend, a ferencesek és domonkosok
rendjének megalakulása a XIII. század elején. A súlyos szociális igazságtalanságok ellenében, amelyek az előző
században az elnyomott rétegek felkeléseihez és eretnek mozgalmaihoz, majd ezek kegyetlen leveréséhez vezettek, a
szegénység eszményét hirdetik és követik. Koldulásból tartják fenn magukat és kolostoraikat, ezért koldulórendek.
Hivatásuk és a pápaságtól kapott feladatuk a városi polgárság, különösen pedig a szegény néprétegek vallási irányítása.
Ezért a korábbi, elvonultságban élő, elmélkedő rendekkel ellentétben a városok szegénynegyedeiben telepednek meg,
és nagy néptömegeket vonzó prédikációikkal nyerik meg híveiket az egyház iránti engedelmességnek. A domonkosok a
tudomány fegyverével is harcolnak az eretnekségek ellen. Feladatuk az egyház ideológiájának megfogalmazása és
érvényesítése. Mindkét rend igen gyorsan terjed el egész Európa városaiban.
• Az egyes országok fejlődése erősen eltérő.
.
• Új épülettípusok:
• a félkörívet fölváltja a csúcsív
• a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak
• - polgárházak
• - városháza Leuven(1448-63)
• - kereskedőházak
• - árucsarnokok PosztócsarnokKrakko
• - kórházak (ispotály)Szt József ispotály Brugge
• - zarándok templomok
• - várak - várkastélyok - városerődítések Carcassonne
• - védművek- barbakán ( kapuvédővár)
• Katedrálisok
• • csarnoktemplom ( fő- és mellékhajó egyforma magas) .
• • terem templom ( egyetlen térből áll)
• - csúcsív, a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak
• - kereszt alaprajz, Amien
• - vázszerkezet - támív-támpillér rendszer
• - négyezet (templomépületeknek az a tere, ahol a hosszház és a keresztház metszi egymást)
• - fiatorony ( külső homlokzati támpillérek leterhelését szolgáló kis hegyes, karcsú tornyocska
• - huszártorony (a fő- és kereszthajó tetőgerincének metsződésén kiképezett kis méretű torony)
• - boltozatok: - csúcsíves keresztboltozat / csillag / háló / legyező / tölcséres-
• - szentély:
• kápolnakoszorú
• , kóruskörüljáró
• - mérmű (faragott kőcsipke)
• - rózsaablak Strasbourg, Münster 1277
• - bélletes kapuzat, bélletív
• - ívformák: csúcsív, szamárhátív, függönyív, Tudor-ív - vízköpők(torzszülötteket), gnómszerű lényeket, szörnyeket
ábrázolnak - vimperga - nagy ablakfelületek - nagyméretű, magasbatörő terek - labirintus - mintás (mustrás) festés -
vakárkádok • Franciaország gótikus építészete - Saint-Denis apátság (1140–44) - Chartres:Székesegyház (1194-1220) -
Notre Dame, Párizs - Reims: Kathedrális (1211-1421) - Amien:Katedrális - Sainte Chapelle, Paris (1243-48) - Albi
Katedrális (1282-1382) • Anglia gótikus építészete 12. század második felétől16. század közepéig - Cambridge: Kings
College kápolnája,függélyes stílus (1446–1515) - Wells:Székesegyház, 1290 • Spanyol gótikus építészet - mór építészet
hatása Castillo de Coca - mindent elborító gazdag díszítés - Burgos: Katedrális - Teruel San Martin - Batalha:Santa Maria
da Vitória kolostor • Itália gótikus építészete - antik római építészettől idegen gótika nehezen honosodott meg a
leegyszerűsített mérművek, fiálék, vimpergák - Assisi: San Francesco-templom 1228 és 1253 - Firenze: Santa Croce
templom (1295 és 1442) - Firenze: Santa Maria Novella templom (1283-1300) - Firenze: Palazzo Vecchio(1298-1314) -
Siena: Székesegyház (1229-1317) - Milano: Székesegyház (1386-1500) - Velence: Palazzo Ducale (1309-1424)(Doge-
palota). • Németország gótikus építészete - a már kiforrott francia gótikát veszi át • Magyarország gótikus építészete
francia, majd németországi mesterek méreteikben és kiképzésükben szerények - Mátyás-templom (1255-1269) - kassai
.
• .
Franciaország, Saint Denis
• A gótikus építészet a francia királyok központi tartományának, a Párizst körülvevő Íle-de-France, majd a szomszédos
Champagne és Pikardia városaiban született meg a XII. század közepétől meginduló nagy székesegyházak építésével.
• A burgundiai és a normandiai késői román építészet elemeit, a csúcsívet, a bordás kereszt- és hatsüveges boltozatot
és a kéttornyos nyugati homlokzatot átvéve fejlesztik ki a kor törekvéseit megvalósító új, vázas felépítésű
templomtípust.
• A stílus jellegzetességei először a Párizs melletti Saint-Denis apátság karoling kori templomának, a francia királyok
temetkezési helyének átépítésénél figyelhetők meg. 1237-ben kéttornyos, három kapuzatos, rózsaablakos
főhomlokzat építését kezdik, majd 1240-44-ben új szentély épül.
• Ezt kettős körüljáró övezi. Oldalirányban egybe nyitott kápolnák összefüggő koszorúja alkotja a külső körüljárót, a
belsőtől csak karcsú oszlopokkal elválasztva. Egységes, tömör körítőfal helyett támpilléres faltestek veszik körül,
közeikben a kiugró kápolna-apszisokkal, amelyek íves határoló felületét csaknem teljesen megnyitják a színes
üvegezésű ablakok. A belső körüljáróban a trapéz alakú térszakaszokat csúcsíves, bordás keresztboltozatok, a
külsőben a félkörrel bővülő trapézmezőket hasonló, de ötsüveges boltozatok fedik.
• Ezzel megvalósult az első vázas felépítésű gótikus téregyüttes. A gyors egymásutánban következő székesegyház-
építkezéseken forrnak ki a francia katedrális-gótika jellegzetességei: a három- vagy öthajós hossz- és keresztházból és
kápolnakoszorús körüljárójú szentélyből összetett alaprajz; a bazilikális, vázas, támpilléres-támíves felépítés, csúcsíves,
bordás keresztboltozatos lefedéssel; a főhajó oldalfalainak három- vagy négyszintes, trifórium-folyosós, erősen áttört
kialakítása és a kéttornyos főhomlokzat szerves kompozíciója és elemei: a hármas kapuzat, a rózsaablak és a
királygaléria. Ez a székesegyház típus a XIII. században egész Franciaországban, majd a szomszéd országokban is
elterjed. Fejlődésének legjelentősebb képviselői a párizsi Notre-Dame, a chartresi, reimsi és amiensi, továbbá az
ezektől eltérő felépítésű bourgesi székesegyház. A vázas felépítés kiemelkedő remeke a párizsi Sainte Chapelle királyi
kápolna. A gótika dél-franciaországi változatának jellemző példája Albi-i székesegyháza, a koldulórendi építészeté a
toulousei domonkos-templom. A világi építészet emlékei városerődítések, várak és paloták.
.
.
Párizs , Notre Dame
• Párizs: Notre-Dame székesegyház. Építése a város központját alkotó Cité szigeten 1163-ban a szentéllyel
kezdődött, és a hosszházzal, végül a főhomlokzattal 1250-ig folytatódott. Öthajós hosszháza az egyhajós, alig
kiugró keresztház közbeiktatásával azonos keresztmetszetű, félkörben záródó, kettős körüljárós szentéllyel
folytatódik. A belső oldalhajók fölött karzat húzódik. A szélső oldalhajókhoz és a körüljáróhoz a támpillérek
között utóbb kápolnasor épült.
• A főhajó oldalfalai háromszintesek. A magas, csúcsíves árkádokat kör keresztmetszetű pillérek hordják. A
pillérfők abakuszáról a boltvállakig felnyúló karcsú, hármas oszlopkötegek tagolják függőlegesen az
oldalfalakat. Közöttük az árkádok fölött - trifórium helyett - a karzat vakárkádokba foglalt hármas nyílásai
törik át a falat. Legfelül - az eredeti alsó kör- és a felső csúcsíves ablakok helyén - nagy csúcsíves ablakok
adják a bazilikális bevilágítást.
• A főhajót és a keresztház szárait hatsüveges, a négyezetet, az oldalhajókat és a karzatokat keresztboltozatok
fedik, a körüljárók ívét háromszögű boltsüvegek.
• A nyugati főhomlokzat közel négyzetes felületét támpillérek három szakaszra osztják, de jellegét a vízszintes
tagolás adja. A három, gazdag szobordíszű, tölcséres bélletű, csúcsíves kapu fölött a királygaléria szobrokkal
kitöltött fülkesora húzódik, felül finomművű, áttört mellvéddel lezárva. Fölötte a főhajó szélességében nagy,
sugaras mérművű rózsaablak nyílik, kétoldalt nagy vakárkádban két-két csúcsíves ablak. A homlokzatot
karcsú oszlopokon nyugvó, fonódó csúcsívsorral galéria zárja le. Emögül emelkedik ki a két torony sisak
nélkül befejezetlenül, egyenesen záródó felső szintje, karcsú, csúcsíves ablakpárokkal áttörve.
• Az oldalhomlokzatokat, amelyeket a keresztház oromzatos véghomlokzatai szakítanak meg, a támpillérek és
az egymásfölötti támívpárok tagolják. A felső támívek merészen ívelnek át osztatlanul a két oldalhajó fölött.
A keresztház későbbi homlokzatain az oromzatos kapuzat fölött csúcsíves ablakok sora húzódik. Efölött
pompás, sugaras mérművű, színes üvegezésű rózsaablak tölti ki a négyzetes falmezőt.
• A Notre-Dame székesegyház kiforrott szerkezeti rendszerével, jól áttekinthető, világos belső terével,
nyugodt, kiegyensúlyozott homlokzataival és gazdag szobordíszével a korai gótika egyik legszebb emléke.
.
.
.
.
Chartres
• Chartres: Székesegyház. Az 1194-ben leégett román stílusú
székesegyház sértetlenül maradt kriptája fölött, a XII. századi
nyugati homlokzat és tornyok befoglalásával 1220-ig épült.
Bazilikális, háromhajós hosszházához - a templom 130 m-es
hosszát felezve - erősen kinyúló, hasonló keresztmetszetű
keresztház és a hosszházzal közel azonos hosszúságú, kettős
körüljárós, sokszögzáródású szentély kapcsolódik váltakozó méretű
kápolnák koszorújával.
• A főhajót az oldalhajók négyzetes keresztboltozataival azonos
szélességű, keskeny téglalap alaprajzú keresztboltozatok fedik.
• A chartresi székesegyház kiforrott tér- és tömegalakításával
mintaképe lett a későbbi székesegyházaknak. Művészi értékét,
szépségét gazdag szobordísze és üvegfestményei fokozzák.
Reims
• Reims: Székesegyház. A francia királyok hatalmas (140 m hosszú, 30 m széles, 38 m belmagasságú)
koronázó temploma 1211-től a XIV. század közepéig épült. Nyugati tornyait 1427-ben fejezték be.
• Chartres alaprajzát és felépítését fejleszti tovább. Hosszháza két boltszakasszal hosszabb. A kisebb kiülésű
keresztház szinte egy térré olvad az alig keskenyebb, öthajós, de csak két boltszakaszos kórussal. Az
ötszögű szentélyapszist egyszeres körüljáró és öt tágas, egymáshoz kapcsolódó sokszögű kápolna koszorúja
övezi.
• A chartresinél keskenyebb és így karcsúbb főhajók oldalfalai háromszintesek, de áttörtebbek, egyben
egységesebbek.
• A magasabb, karcsúbb árkádokat egyforma, négy oszloppal tagolt körpillérek hordják. Egységes formálású
pillér- és oszlopfőiket levéldísz borítja el. Az ezekről felfutó oszlopkötegek között a felületet négyes
trifórium-nyílások törik át. Fölöttük már egységbe foglalt, hatalmas ablakok világítják be a teret. A két
csúcsíves és a felső, hat karéjjal tagolt környílást csak vékony osztók választják el. Hasonló osztásúak az
oldalhajók kisebb ablakai is.
• A rendkívül gazdag, hangsúlyosan függőleges tagolású főhomlokzat előugró földszintjét a szélső
támpillérek között a három kapu alkotja. Erősen tagolt, tölcséres bélleteik egymásba kapcsolódnak.
Rézsűiken az antikos hatású szobrok a XIII. századi francia szobrászat legjelentősebb alkotásai. A középső
kapu ívmezője rózsaablakkal, a szélsőké négykaréjos ablakokkal áttört. A támpilléreket és a kapukat
szélességüknek megfelelően a közép felé növekvő oromzatok koronázzák. Feljebb a homlokzatot
szoborfülkés, meredek sisakú fiatornyos támpillérek osztják három szakaszra. A középsőben a főhajó
boltozatának homlokívét követő csúcsíves keretben hatalmas, sugaras mérművű rózsaablak nyílik, az
oldalhajók fölötti toronyszinteken pedig két-két kapcsolt kétosztatú ablak. A homlokzatot királygaléria
zárja le keskeny, magas csúcsíves-oromzatos fülkék sorával. Emögül emelkedik ki a két torony felső szintje,
nyolcszögű saroktornyocskák között fülkékkel és ablakokkal tagolva, felül a félbemaradt sisakok indításával.
• Az oldalhajók erőteljes ritmikus tagolását a messze kiugró támpillérek adják magasra nyúló fiatornyokkal,
amelyekre a támívpárok támaszkodnak.
Amiens
• Amiens: Székesegyház. 1220 és 1269 között épült, de csak a XV. században fejezték be
teljesen. Chartres és Reims rendszerét fejleszti tovább még nagyobb méretekben,
karcsúbb arányokkal és szerkezetekkel (hossza 145 m, szélessége 42,5 m). Háromhajós,
utóbb oldalkápolnákkal bővített hosszháza rövidebb, öthajós kórusa viszont hosszabb a
reimsinél. Hétoldalú szentélyzáródásának egyszeres körüljárójából hat sokszögű
sugárkápolna, középen pedig két boltszakaszos, sokszög záródású kápolna nyúlik ki.
• A francia katedrális-gótika fejlődése az amiensi székesegyház végsőkig kiérlelt belső
téralakításában, szerkezeti és formai megoldásában éri el csúcspontját. Hatása többek
között a kölni székesegyházon jelentkezik. Az Amiensben uralkodó törekvés, hogy a
határoló szerkezeteket a lehető legkarcsúbbá csökkentett támaszok között hatalmas
üvegfelületekké oldják fel, a párizsi Sainte-Chapelle építésénél teljesedik ki.
• Canterbury: SzékesegyházKét kép a canterburyi székesegyházról, melyet az első, igazán gótikus angol épületnek
tartanak. A külsőt a két torony és a támívek sora robusztussá teszi, de a függőleges irány hangsúlyának megőrzésével.
• Az angol gótikát lezáró Tudor-stílus alkotásai közül
két nagyméretű kápolna, a cambridgei királyi
kollégium és a londoni Westminster apátság
templomának VII. Henrik kápolnája emelkedik ki.
• Itáliában a helyi adottságoktól és hagyományoktól, így főként az antik római építészettől idegen gótika nehezen
honosodott meg. Részben a ciszterciek, majd a kolduló rendek, ferencesek és domonkosok építkezései révén a XIII.
század folyamán terjed el, jobbára Észak-Itáliában és a francia Anjouk nápolyi királyságában, majd a XV. század
derekáig marad uralkodó, megőrizve a helyi sajátosságokat. A francia katedrális-gótikának általában csak elemeit, a
ciszterciek által már meghonosított csúcsívet, a leegyszerűsített mérművet, fiálét, vimpergát veszi át.
• A templomok alaprajza, felépítése és szerkezeti megoldása egyszerűbb a franciákénál. A belső terek
hagyományosan tágasak, a térarányok alacsonyabbak, a fő- és az oldalhajók magasságkülönbsége kisebb, az egyes
térrészek kevéssé különülnek el. A vázas szerkezeti rendszert mellőzik. A körítőfalak tömörek, kevéssé tagolt
felületeiket a ritkás kiosztású, szűkebb nyílások csak kismértékben törik át. A tágasan állított belső támaszok
keresztmetszete egyszerű, kevéssé tagolt.
• A főhajó viszonylag alacsony árkádjai fölött trifórium helyett a falsík előtt gyámkövekre ültetett külső folyosó
húzódik. Fölötte az oldalhajók fölé csak kevéssé kiemelkedő falakban kisebb, gyakran kerek ablakok nyílnak. A
főhajót és a keresztházat általában négyzetes, az oldalhajókat téglalap alaprajzú keresztboltozatok fedik. A ferences
templomok hossz- és keresztháza fölött többnyire nyitott fedélszék készült. A boltozatok oldalnyomását kis kiülésű
támpillérek vagy falsávok veszik fel. Sokhelyütt a támaszokat a belső térben fagerendákkal vagy vonóvasakkal fogták
össze. Az erőteljes függőleges tagolást kerülik. Az elnyújtott tömegek és a nagy falfelületek inkább vízszintesen
tagoltak. A homlokzatokon általában nagykiülésű párkányok, Toszkánában a hagyományos, váltakozó színű sávokból
rakott márványburkolatok adják a vízszintes tagolást.
• A kevéssé áttört belső falfelületeket plasztikus tagolás helyett falfestményekkel díszítik. Az enyhe hajlású tetőzettel
fedett, nyugodt épülettömegeket legfeljebb a négyezet fölötti kupola teszi mozgalmasabbá.
• A harangtornyok továbbra is különállóak. Koldulórendi templomoknál elmaradnak vagy szerényebb méretekkel a
szentély mellett állnak.
• Az itáliai gótikus építészet jellemző, jelentős egyházi emlékei Assisiben a San Francesco-templom, Firenzében a
ferences Santa Croce- és a domonkos Santa Maria Novella templom, továbbá a sienai és a firenzei székesegyház. A
francia katedrális-gótikát a milánói dóm követi. A világi építészet kiemelkedő emlékei a firenzei Palazzo Vecchio és a
Loggia dei Lanzi, a velencei dózse-palota és a Ca d'oro palota.
Assisi: San Francesco-templom
• . 1228 és 1253 között épült Szent Ferenc szülőhelyén és sírja fölött a
ferences rend anyakolostorának temploma. Dél- francia
példaképeket követ. Kétszintes, egyhajós, keresztházas templom, a
hajóval azonos szélességű, az alsó szinten félkörös, a felsőn
sokszögű szentély-apszissal. Nyomott térarányú alsó és tágas, magas
felső terét négyzetes alaprajzú, bordás keresztboltozatok fedik,
amelyek az oldalfalakon felfutó oszlopkötegekre támaszkodnak.
• A felső templom falainak alsó szakaszát Giotto Szent Ferenc
életének jeleneteit ábrázoló falfestményei, az altemplom falait és
boltozatait az ő és kortársai freskói díszítik.
• A templom északi oldala mellett harangtorony emelkedik. Keleti
végéhez a magas, ívezetes támfalra épült kolostor csatlakozik
kerengős udvarával.
.
• Firenze: Santa Croce templom. A jellegzetes
. itáliai ferences templom
1295 és 1442 között épült. Háromhajós bazilika egyhajós keresztházzal.
Ennek keleti oldalán középen keskeny, sokszögzáródású szentély,
kétoldalt öt-öt négyzet alaprajzú kápolna nyílik.
• A főhajó oldalfalait karcsú, nyolcszögű pillérek levéldíszes fejezetén
nyugvó, széles, csúcsíves árkádok hordják. Záradékuk fölött gyámkövek
közötti ívezeten folyosó húzódik. A főhajót díszesen faragott nyitott
fedélszék, az oldalhajók csúcsíves hevederekkel elválasztott szakaszait
laposhajlású nyeregtetők fedik. A szentély és a kápolnák boltozottak. A
kápolnákat Giotto és kortársainak falfestményei díszítik. A templom déli
oldalhajójában látható Michelangelo sírja.
• A templom nyugodt tömegét a falsávokkal alig tagolt, nyeregtetős
főhajót közrefogó oldalhajók haránttetőinek és oromzatainak sora, az
oromzatos keresztház és a szentély sokszöghasábja teszik
mozgalmasabbá.
• Az oldalhomlokzatok a nyers terméskő falazatot mutatják. A
befejezetlenül maradt főhomlokzat mai márványburkolatú kiképzése
1860 körül készült. A szentélytől délre karcsú harangtorony emelkedik. A
hajó déli oldalához tágas, kerengős kolostorudvar kapcsolódik.
.
• Firenze: Santa Maria Novella templom. A domonkos-
rendi templom 1283 és 1300 között épült.
Főhomlokzata a XV. században reneszánsz stílusban
készült el. Háromhajós bazilika keresztházzal,
négyzetes szentéllyel és ennek kétoldalán két-két
egyenes záródású, kisebb oldalkápolnával. A főhajót,
a négyezetet és a szentélyt - két rövidebb
főhajószakasz kivételével - négyzetes, a keskeny
oldalhajókat és a keresztszárakat téglalap alaprajzú
keresztboltozatok fedik.
.
Firenze, Santa Maria del Fiore
• Firenze: Santa Maria del Fiore székesegyház (Dóm). A város központjában, a Battisterotól
keletre, korábbi templom helyén áll. Az 1300 körül megkezdett, de félbemaradt építkezés
után 1357 és 1413 között épült fel Itália akkor legnagyobb temploma. Kupolája már
reneszánsz stílusban a XV. század közepén készült el.
• Háromhajós, bazilikális hosszházához négyzetes alaprajzú tömegbe foglalt, 43 m átmérőjű,
nyolcszögű kupolatér kapcsolódik. Ebből három oldalán a főtengelyekben sokszögű
szentélyapszisok nyílnak, amelyeket öt-öt négyzetes kápolna vesz körül. A főhajót négy
négyzetes, a félszélességű oldalhajókat négy-négy téglaalaprajzú keresztboltozat fedi.
• Palazzo DucaleA velencei köztársaság fejének, a dózsénak lakosztályait és a kormányzó testületek hivatalait és
gyűléstermeit foglalja magában. Korábbi, hasonló rendeltetésű épületek helyén, a San Marco-templom déli oldala és
a vízpart között a XIV-XVI. században, a legkiválóbb velencei művészek közreműködésével, több szakaszban épült. E
zárt épülettömb, mely az itáliai lakóházak mintájára belső udvart zár körbe, díszítésének kifinomult gazdagságával ejti
ámulatba a szemlélőt. Az alsó árkádsornak valójában szerkezeti értéke van, ám a második már finom csipkedísz,
fölötte pedig a színes márványlapok akárha a levegőben lebegnének.
• Három szabadon álló és a templomhoz épült hátsó szárnya tágas, négyszögű, árkádos udvart zár körül. Elsőként 1340
és 1365 között a déli, vízparti szárny épült, második emeletén a nagytanács hatalmas termével. Homlokzatát folytatja
a XV. század elején hozzátoldott, tér felőli, nyugati szárny. Ez nagyszabású késő gótikus kapuzattal zárul a
templomhoz. A két szárny két alsó szintjének homlokzata széles folyosókat határoló árkádsorokkal áttört. Efölött a
nagy tanácstermeket magába foglaló, magas felső szint zárt falsíkjai emelkednek keleties, csipkeszerű pártázattal
koronázva. A földszint széles, csúcsíves árkádjai lábazat nélküli zömök oszlopok változatos, részben figurális díszű
fejezetein nyugszanak. A záradékukon húzódó osztópárkányon fél tengelytávolságra álló karcsú oszlopokon
szamárhátíves árkádsor emelkedik, az ívek között négykaréjos osztású, kerek mérművekkel. Efölött a magas, tömör
falfelületet ritkás kiosztásban nagy, széles, csúcsíves ablakok, középen szobordíszes keretelésű erkély, feljebb pedig
kisebb körablakok bontják csak meg. A falsíkokat fehér és vörös márvány kockákból rakott átlós mintázat díszíti. Az
árkádos udvari homlokzatok részben még gótikusak, a későbbi szárnyakon reneszánsz stílusúak. A tűzvészektől
rongált gótikus belsőket a XV-XVII. században reneszánsz és barokk stílusban újították meg.
• A palota az itáliai gótika különleges szépségű emléke, amely Velence bizánci és keleti kapcsolatait is tükrözi, és
egykori gazdagságát és hatalmát hirdeti.
• E zárt épülettömb, mely az itáliai lakóházak mintájára belső udvart zár körbe, díszítésének kifinomult gazdagságával
ejti ámulatba a szemlélőt. Az alsó árkádsornak valójában szerkezeti értéke van, ám a második már finom csipkedísz,
fölötte pedig a színes márványlapok akárha a levegőben lebegnének.
•
Ca’ doro
Németországi gótika
• Németországban a gótika a XIII. század közepétől kezdve terjed el, és a XVI. század elejéig virágzik. Nem a
helyi román stílusú építészetből fejlődik ki, hanem a már kiforrott francia gótikát veszi át, részben a
burgundiai és ciszterci példaképeket, részben a nagy francia székesegyházak alaprajzát és felépítését
követve.
• A XIII. század végére kialakulnak a stílus sajátos helyi vonásai is. Így körüljárós, kápolnakoszorús szentélyek
mellett a fő-, gyakran az oldalhajók végéhez is egyszerű, sokszögzáródású szentélyeket építenek. A
bazilikális felépítésnél csökken a fő- és az oldalhajók magasságkülönbsége, és álbazilikális templomok is
épülnek.
• A XIV. század közepétől a polgári gótika kialakulásával - főként az egyre igényesebb városi
plébániatemplomoknál - az egységesebb téregyüttest adó csarnokfelépítés válik általánossá a
hosszházakban és a körüljárós szentélyekben egyaránt. Ugyanakkor a keresztboltozatokat háló- és
csillagboltozatok, majd a legkésőbbi szakaszban két irányban hajlított bordázatú boltozatok váltják fel.
• Az erőteljesen függőleges tagolású homlokzatok és épülettömegek hangsúlyos eleme kezdetben francia
hatásra a nyugati toronypár. Utóbb egyre inkább egyetlen középső nyugati torony épül a főhomlokzat elé,
gyakran áttört kőrácsos sisakkal. Észak-Németországban - részben ciszterci hatásra - a téglagótika
uralkodik sajátos formakincsével.
• A német gótikus templomépítészet nagyszámú alkotása közül a különböző korú és elrendezésű típusok
következő példáit ismerjük meg: a korai német gótika emléke a marburgi Szent Erzsébet-templom; a
francia katedrális-gótikát követi a kölni dóm és téglaépítészetre átültetve a lübecki Mária-templom; a
ciszterci téglagótika alkotása Chorin kolostortemploma; a polgári gótika képviselői Freiburg im Breisgau és
Schwabisch-Gmünd plébánia-temploma, a szászországi későgótikus két irányban hajlított bordás boltozatú
csarnoktemplomainak Annaberg temploma.
.
• Marburg: Szent Erzsébet-templom. Németország egyik
legkorábbi gótikus temploma. Magyarországi Szent Erzsébet
hamvainak elhelyezésére zarándoktemplomnak épült 1235 és
1283 között. Nyugati főhomlokzatát a XIV. század elején
fejezték be. Hosszháza háromhajós csarnok. Ehhez nyugatról
két toronnyal közrefogott előcsarnok, keletről négyezet körül
lóherelevél alakban három sokszögzáródású szentély
kapcsolódik. Ez a szentélyelrendezés kölni hatásra utal.
• A templom felépítésében a francia gótika elemei mellett helyi
hagyományok is érvényesülnek, így a Dél-Németországban
hagyományos csarnokelrendezés. Egyenlő magas hajóit
keresztboltozatok fedik. Ezeket a hajók közötti csúcsíves
árkádok háromnegyedoszlopokkal tagolt körpillérei és a szélső
falakból kiugró oszlopkötegek támasztják alá. A homlokzatok
és a nyugati tornyok hangsúlyos függőleges tagolását az
erőteljes, lépcsőzött támpillérek adják. Közeikben egymás
felett két-két csúcsíves, mérműves ablak nyílik.
Marburg Szent Erzsébet templom
Árpád-házi Szent Erzsébet ereklye tartója
Kölni dóm
• Köln: Székesegyház. Építését 1248-ban a szentéllyel kezdték, amely 1300-ban készült el.
Kereszt-és hosszházának, valamint kéttornyos nyugati homlokzatának építése 1560-ig
elhúzódva félbemaradt, és csak a XIX. század második felében fejezték be, részben a
megtalált eredeti tervek alapján.
• Alaprajzának és felépítésének közvetlen minta-képe az amiens-i székesegyház volt.
Öthajós, bazilikális hosszházához háromhajós keresztház és öthajós, kettős körüljárós,
kápolnakoszorús szentély kapcsolódik. Hajóit keresztboltozatok fedik. A fő-hajók
oldalfalai háromszintesek. A magas, pillér-köteges, csúcsíves árkádsorok fölött
gazdagon tagolt trifóriumnyílások, efölött a pillérközöket teljesen kitöltő, hatalmas
mérműves ablakok nyílnak. A főhajó és a szentély belmagassága 43,5 m.
• Az erősen tagolt külső is a francia gótikát követi. A támpillérek és támívek kettős sora az
épület tömegének körvonalait valósággal eltakarja. A XIX. században befejezett
kéttornyos nyugati homlokzaton a magasba törő függőleges tagolás töretlenül
érvényesül.
.
ben körülbelül 6 millió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.
• A dóm alatti ásatások során 1–4. századi római lakóházak maradványai kerültek elő. A 4–5. század fordulóján, a mai kórus helyén egy 30-40 méter hosszú
apszis volt, talán már az első templomé, amit az 5. században, de legkésőbb a 6. század elején lebontottak; a helyére az 530-as évek frank hercegeinek a
hasonló méretű temetkezőhelye került. A 6. század második felében ide új templom épült, amely elfedte a korábbiakat és kb. a 9. század közepéig maradt
fenn.
• A régi dóm, a mainak a közvetlen elődje, amit 873. szeptember 27-én szenteltek fel, főhajóját mindkét végén kereszthajók határolták. 1248-ban ezt részben le
akarták bontani, hogy új, gótikus katedrálist építsenek a helyére. Amikor azonban a keleti kórust tűzzel próbálták meg lebontani, majdnem a teljes épület
leégett. A nyugati részeket ideiglenesen újjáépítették, hogy a miséket meg lehessen tartani. Még ugyanabban az évben elkezdődött a jelenlegi dóm építése.
• 1164-ben Rainald von Dassel kölni érsek idehozta a háromkirályok ereklyéit a milánói dómból, I. Frigyes német-római császár ajándékaként. Ezeknek az
ereklyéknek kellett új dómot építeni – a régi katedrális ugyanis nem bírta volna el a növekvő zarándoktömeget.
• A gótikus épületet 1248. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint, a minta az amiens-i
katedrális volt. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony
elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiányában leállították, így 300 éven át a déli tornya befejezetlenül meredezett.
• 1814-ben két darabban előkerült Gerhard második utódjának, Arnold mesternek a tervrajza a homlokzatról. A 18–19. század fordulóján a romantikusok
fokozódó lelkesedéssel fordultak a középkor felé, így megnőtt az érdeklődés a befejezetlen dóm iránt is, amely a nemzeti egység szimbólumává vált. 1842.
szeptember 4-én IV. Frigyes Vilmos porosz király és Johannes von Geissel érsek letette továbbépítésének alapkövét. A porosz állam anyagilag is támogatta az
ügyet. Közvetlenül az alapkőletétel előtt megalakult a Kölni-Dómépítés Központi Egyesülete, amelynek legfőbb feladata az építkezéshez szükséges források
összegyűjtése volt.
• 1880-ban, 600 év múltán a dóm elkészült, a középkori mesterek terveinek megfelelően, de a kor legmodernebb technikáinak felhasználásával. Az építészek
Ernst Friedrich Zwirner és Karl Eduard Richard Voigtel voltak. Az építkezés befejezésének örömére, 1880. október 15-én ünnepséget tartottak, amelyet I.
Vilmos német császár a kilenc évvel korábban alapított birodalom identitásának erősítésére használt fel.
• A katedrálisnak 11 harangja van. Az első, a 3,4 tonnás Dreikönigenglocke (háromkirályok harangja) volt, amelyet 1418-ban öntöttek és 1437-ben szenteltek fel;
1880-ban újra kellett önteni. Van két olyan harang is, a 10 tonnás Pretiosa és a 4,3 tonnás Speciosa, amelyek az 1448-as felavatásuk óta a helyükön maradtak.
A legnagyobbat, a 24 tonnás Szent Péter-harang-ot 1922-ben öntötték. Ez a világon a legnagyobb szabadon lengő harang (a Kentucky állambeli Newportban
található World Peace Bell nagyobb ugyan, de nem mozog szabadon).
• A második világháborúban a dóm súlyosan megsérült; többek között 14 angolszász bombatalálat érte, a főhajó néhány boltíve be is omlott. A gyújtóbombákat
viszont a dómban őrködő munkatársak azonnal eloltották. 1948-ban az alapkő letételének 700. évfordulóját a súlyosan károsodott dómban azért
megünnepelték. 1956 óta a katedrális ismét ellátja feladatát.
• 1975. november 2-án három betörő egy szellőzőaknán keresztül, hegymászó felszereléssel behatolt a dóm – akkor biztonságosnak számító – kincstárába, és
értékes monstranciákat és kereszteket vittek el. A tetteseket a kölni alvilág segítségével sikerült elfogni, és hosszú szabadságvesztésre ítélték őket. Addigra
.
• Lübeck: Mária-templom. A francia katedrálisok felépítését téglaépítészetre átültetve 1250 és 1350 között
épült a hatalmas székesegyház a Hansa-városszövetség székhelyén. Háromhajós bazilika, szokszögzáródású,
körüljárós szentéllyel, a körüljáróból kiugró kápolnákkal. A hosszház keleti végén kétoldalt
keresztházszerűen oldalkápolnák ugranak ki.
• Bécs: Szent István-templom. A XIII. századi késői román plébániatemplomhoz a XIV. század első felében
háromhajós gótikus csarnokszentély épült. Az egyenlő széles és magas, keresztboltozatos hajók keleten
sokszögű apszisokkal záródnak.
• A román stílusú hosszház helyén, amelyből csak a nyugati homlokzat egy részét őrizték meg a jáki
templommal rokon kapuzattal és két nyolcszögű toronnyal, 1359-ben kezdik az új hosszház építését.
• Ez egyhajós keresztház közbeiktatásával kapcsolódik a szentélyhez. Háromhajós álcsarnok, az
oldalhajóknál magasabb, azokkal közös tetőzetű főhajóval. Az új épületrészt 1450 körül
hálóboltozatokkal fedték le. A keresztház kinyúló szárai előcsarnokokat magukba foglaló toronyaljakat
alkotnak. Fölöttük a hatalmas tornyok építése a XV. században folytatódott, de csak a déli István-torony
készült el 1433-ban. Az erőteljes függőleges tagolású, négyszögű alépítményen fiatornyokkal körülvett,
nyolcszögű felső szintek emelkednek, amelyeket karcsú, díszes kősisak koronáz. Az északi tornyot 1511-
ben félbehagyták, majd reneszánsz sisakkal fedték le. A templomot meredek hajlású, hatalmas tetőzet
fedi, amit az oldalhajók haránttetőzetei és oromzatai szegélyeznek. A főhomlokzatot a késői román
eredetű és a gótikában befejezett kisebb tornyok zárják közre.
Stephans dóm
Csehország gótikus művészete
• Csehországban a gótika fénykorát a IV. Károly császár új székhelyén, Prágában a XIV. század derekán megkezdett Szent Vitus-
székesegyház építése nyitja meg. E század emléke még a prágai Károly-híd és tornyai. A nagyszámú, jelentős egyházi és világi alkotás
sorából a későgótikában kiemelkedik a már a XVI. század első felében befejezett kutná-horai Borbála-templom és a prágai királyi vár
Ulászló terme.
• Prága: Szent Vitus-székesegyház. Korábbi templomok helyén 1344-ben a császár által hívott Arras-i Mátyás mester kezdi építeni dél-
franciaországi katedrálisok mintájára a nyújtott, sokszögzáródású, körüljárós és kápolnakoszorús szentélyt. Halála után 1356-tól
Parler Péter, a schwábisch-gmündi templom mesterének fia folytatja az árkádívek magasságáig elkészült építkezést. Áttervezve ő is
fejezi be a keresztházig, annak toronyaljat, előcsarnokot és a Vencel-kápolnát magába foglaló déli szárával.
• Prága: Károly-híd és tornyai. A Parler-műhely építette a XIV. század második felében a Vltava (Moldva) folyó fölött a tizenhatíves
kőhidat és óvárosi végén a háromszintes kaputornyot.
• A négyszögű torony földszintjén csúcsíves kapuzat bocsátja át a híd forgalmát. Második szintjét osztópárkány fölött fiálés oromzatba
komponált hármas ívben dombormű, a harmadik szintet függőleges osztók között vakmérművek díszítik. A híd túlsó, ún. kisoldali
csúcsíves kapuzatát XII. századi eredetű kisebb és XV. századi, az óvárosihoz hasonló torony fogja közre. A híd nyomott íveit hordozó
pillérei fölött barokk szobrok állnak.
• Kutná Hora: Borbála-templom. Az ezüstbányászata révén nagy jelentőségre emelkedett város polgársága építtette a hatalmas
méretűre tervezett templomot. Szentélyét 1388 és 1420 között a prágai Parler-műhely kezdte építeni, majd 1489 és 1506 között
Mathias Reysek fejezte be felső részét és boltozatát. A hosszház megépült hat boltszakaszát 1512 és 1534 között a csehországi
későgótika nagy mestere, Benedikt Rejt folytatta és boltozta be, a stíluskorszak egyik legszebb alkotásává formálva.
• Prága: Királyi vár Ulászló-terme. A régi palota átépítésével Jagello Ulászló cseh és magyar király Benedikt Rejtet bízta meg. A palota
fennmaradt 62 m hosszú és 16 m széles termét 1486 és 1500 között Rejt ötszakaszos boltozattal fedte le. Ezt az oldalfalakból kiugró
pillérekből kinövő, kétirányban hajlított és alaprajzi vetületükben köríves bordák egymásba fonódva osztják süvegekre. A terem
egykorú, nagy, többosztatú ablakai már reneszánsz stílusúak.
• A teremhez vezető lépcsős folyosó-szakaszokat részben hálóboltozat, részben a tereméhez hasonló, de szeszélyesebb rajzú és
erőteljesebb ívelt bordázatú boltozat fedi.
Szent Vitus
Kolozsvári testvérek: Sárkányölő Szent
György szobra
Károly híd
Miasszonyunk templom
Kutna Hora
Csontkápolna
Lengyelország
• Lengyelországban főként a szerzetesrendi építészet és az észak-német téglagótika hatása érvényesült.
Nagyszámú monumentális emléke közül kiemelkedik az egykori főváros, Krakkó főplébánia-temploma, a
Mária-templom.
• Krakkó: Mária-templom. A hatalmas téglaépület a XV. században több ütemben épült. Rövid,
háromhajós, bazilikális hosszházához a főhajóval azonos szélességű és hosszúságú, sokszögzáródású
szentély kapcsolódik. A két nyugati torony előcsarnokot és karzatot fog közre.
• A kétszintes oldalfalú főhajót és az oldalhajókat keresztboltozatok, a szentélyt csillagboltozatok fedik. Az
oldalhajókhoz a XV-XVI. században későgótikus kápolnák épültek.
• A főhomlokzat vízszintesen lezárt, keskeny középrészén - mozgalmas barokk előépítmény fölött-
nagyméretű, csúcsíves ablak nyílik. A tornyok párkányokkal elválasztott szintjeinek homlokzatát csúcsíves
fülkék között egy-egy ablak töri át. Az északi tornyot a XV. század elején nyolcszögű felépítménnyel és
fiatornyos sisakkal koronázták. Az eredeti magasságában meghagyott déli tornyot barokk sisak fedi.
• A templom szentélyében a későgótika nagy szobrászának, Veit Stossnak XV. század végi faragott
szárnyasoltára áll.
• A krakkói Mária-templom A krakkói Mária-templom annak a visztulai gótikának egyik változatát képviseli,
amit a Német Lovagrend terjesztett el a XIV. és XV. század folyamán. Figyelemre méltó, hogy nincsenek
támívei, és hogy a tégla alkalmazásában egészen különleges díszítő hatásra törekszik.
Krakkó Mária templom