Gótika

Dr. Bordács Andrea

 Gótika
• A gótikus stílus elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítélő értékelése. A reneszánsz
ember felfogása szerint az antik művészet aranykorát a középkor barbár, a gótoktól eredő torz művészete követte.
Valójában azonban a gótok és a gótikus stílus között nincs összefüggés.
• A gótikus építészet a XII. század derekán Franciaországban fejlődik ki, és innen terjed el, és válik a XIII. század végére
egész Európában uralkodóvá, a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével.

• A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit a XI-XII. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés
teremtette meg. Ez elsősorban a városokban központosuló kézműves iparnak és kereskedelemnek a növekvő
igényeket követő gyors fellendülésében és ezzel a városok és polgárságuk gazdasági megerősödésében, politikai
súlyának növekedésében jelentkezett. A gazdasági fejlődést azonban a feudális anarchia és az ebből eredő területi
szétaprózottság gátolta. Ezt az egyes országokban eltérő módon és mértékben sikerül a központi hatalmuk kiépítéséért
küzdő uralkodóknak felszámolniuk. A főurak hatalmának korlátozása, az uralkodót támogató papság és nemesség,
valamint a kiváltságokhoz juttatott városi polgárság szerepének megerősödése végül több országban egységes nemzeti
állam és korlátlan királyi hatalom kialakulásához vezet.
• A korszak elején a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat
és hatásokat. Nyugat-Európa népei megismerkedtek Bizánc és az iszlám arabság magasabb kultúrájával. Jelentős
szerepet játszott a tartalom, kultúra és az építészet fejlődésében is két új szerzetesrend, a ferencesek és domonkosok
rendjének megalakulása a XIII. század elején. A súlyos szociális igazságtalanságok ellenében, amelyek az előző
században az elnyomott rétegek felkeléseihez és eretnek mozgalmaihoz, majd ezek kegyetlen leveréséhez vezettek, a
szegénység eszményét hirdetik és követik. Koldulásból tartják fenn magukat és kolostoraikat, ezért koldulórendek.
Hivatásuk és a pápaságtól kapott feladatuk a városi polgárság, különösen pedig a szegény néprétegek vallási irányítása.
Ezért a korábbi, elvonultságban élő, elmélkedő rendekkel ellentétben a városok szegénynegyedeiben telepednek meg,
és nagy néptömegeket vonzó prédikációikkal nyerik meg híveiket az egyház iránti engedelmességnek. A domonkosok a
tudomány fegyverével is harcolnak az eretnekségek ellen. Feladatuk az egyház ideológiájának megfogalmazása és
érvényesítése. Mindkét rend igen gyorsan terjed el egész Európa városaiban.
• Az egyes országok fejlődése erősen eltérő.
 .

• Franciaországban a Capeting uralkodók hatalma kezdetben a Párizs

székhelyű Ile-de France tartományra, a gótika hazájára korlátozódik. A XII.
század derekától a felvirágzó városok polgárságára és az egyházra
támaszkodva sikerül a feudális hercegségeket sorra fennhatóságuk alá
vonniuk. Az erőskezű uralkodók kialakítják a központi hatalom
államszervezetét, és 1302-ben létrehozzák a nemesség, papság és polgárság
képviselőiből álló rendi gyűlést. Ugyanakkor az egyházat is alárendelik az
államhatalomnak, és a pápaság ellenkezésének letörésére 1309 és 1377
között a pápákat székhelyük a dél-franciaországi Avignonba való
áthelyezésére kényszerítik. Az ország felvirágzását a hatalmas franciaországi
birtokokkal rendelkező angol királyok uralmi törekvései miatt 1337-ben
kitört százéves háború hátráltatja. Az ezalatt végbemenő társadalmi
változások és a már zsoldos hadseregre támaszkodó királyi hatalom
megszilárdulása az angolok kiűzése (1453) után egységes nemzeti állam
kialakulását eredményezik. Ebben vezető szerephez jut az ország gazdasági
virágzását biztosító gazdag polgárság. A XIV. században Burgundia a királyi
ház oldalágából származó hercegek alatt Németalfölddel kiegészülve önálló
országgá lesz, és a késői gótika kultúrájában jelentős szerepet játszik.
 .
• Angliában a XIII. század elején a meggyengült királyi
hatalommal szemben a nemességnek és a városi polgárságnak
sikerül jogait kiharcolnia, és a rendi parlament létrehozásával a
királyi hatalmat ellensúlyoznia. Az ország gazdasági
megerősödését főleg gyapjútermelésének és kereskedelmének
köszönhette. A százéves háború azonban súlyos gazdasági és
társadalmi válságot idéz elő, amely az elnyomott országok
felkeléseihez vezet. Bár ezeket kegyetlenül leverik, a
pestisjárványok okozta munkaerőhiány a jobbágyokat a
földesurakkal szemben előnyös helyzetbe juttatja, és rövidesen
szabad parasztokká, bérlőkké válnak. A háborús vereséget a
XV. század második felében trónharcok sora, az ún. rózsák
háborúja követi. Ennek Tudor-házi uralkodó trónra jutása vet
véget, aki az új nemességre és a megerősödött városi
polgárságra támaszkodva erős abszolutisztikus központi
hatalmat épít ki, és gazdasági fellendülést hoz.
 .

• Németországban a Hohenstauf császárok hatalmi

törekvéseinek; a pápaság ellen, Itália megtartásáért vívott
harcuknak a kudarca, végül a dinasztia kihalása a XIII. század
második felében a német tartományok világi és egyházi
fejedelmeinek megerősödéséhez vezet. A német királyi, ill.
német-római császári hatalom névlegessé válik. A tényleges
hatalmat a tartományi fejedelmek gyakorolják. A császári trónra
jutó Habsburgok, majd Luxemburgiak is csak családi
tartományaikra, Ausztriára. ill. Csehországra és részben a
közvetlen fennhatóságuk alatt álló, kiváltságos birodalmi
városok polgárságára támaszkodva érvényesítik hatalmukat. A
tartományi fejedelmek mellett a városok jelentős önálló
gazdasági és politikai tényezőkké válnak. Ezt a fejedelmekkel
szemben is fellépő, közös gazdasági érdekeiket védő
szövetségeik, elsőként a Hanza-városok szövetségének
létrehozásával érik el.
 .

• Itáliában a Hohenstaufok végső veresége után sem alakul ki

egységes állam, hanem fennmaradnak az önálló kisebb
államalakulatok és városállamok. Középső részén a XII. század végén
létrejön a pápai állam, Nápolyban és Szicíliában az Anjouk, majd az
Aragóniaiak királysága. Észak-Itáliában és Toszkánában a gazdag
városállamok, közöttük Velence, Genova és Firenze jutnak jelentős
nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális szerephez.
Gazdagságukat a Kelet és Nyugat közötti közvetítő kereskedelemmel,
pénzügyletekkel és kézműves iparukkal alapozzák meg. Az egymással
vetélkedő és hadakozó városköztársaságokon belül hamarosan
kiéleződnek az osztályellentétek, és már a XIV. században az
elnyomott rétegek lázadásaihoz vezetnek. Több helyütt egy-egy
gazdag kereskedőcsalád ragadja magához a hatalmat, és
zsoldosseregre támaszkodva zsarnokuralmat gyakorol több
nemzedéken át. Firenzében kezd kibontakozni a korai kapitalizmus
termelési módja, főként a posztóipar bérmunkásokat foglalkoztató
üzemeiben, manufaktúráiban.
 .

• Csehország, mint a birodalom tartománya a XIV. században, a

Luxemburg-házból származó IV. Károly császár családi birtokaként éli
gazdasági és kulturális fénykorát. Ekkor lesz Prága az ország fővárosa.
• Magyarországon a tatárjárás után IV. Béla központosító törekvései
ellenére a XIII. század végén a nagyhatalmú főurak feudális anarchiába
juttatják az országot. A XIV. század elején trónra kerülő Anjou-házi
uralkodó megfékezi az oligarchákat, megerősíti a központi hatalmat és a
kereskedővárosok támogatásával fellendíti az ország gazdaságát. Nagy
Lajos már hódító hadjáratokra is vállalkozhat. Az ország Közép-Európa
vezető hatalmává emelkedik. Zsigmond alatt, aki a főurak egy részének
támogatásával jut uralomra, a központi hatalom gyengül, halála után a
trónharcok idején az anarchia fokozódik. Hunyadi János teszi az első
lépéseket a központosított monarchia megteremtésére a török elleni
védekezés érdekében. Megkezdett művét Mátyás fejezi be. Uralkodása
már az új szellemi áramlat, a humanizmus, a művészetek terén pedig a
késő gótika virágzása mellett a reneszánsz kezdetét jelzi hazánkban.
 .

• Új épülettípusok:
• a félkörívet fölváltja a csúcsív
• a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak
• - polgárházak
• - városháza Leuven(1448-63)
• - kereskedőházak
• - árucsarnokok PosztócsarnokKrakko
• - kórházak (ispotály)Szt József ispotály Brugge
• - zarándok templomok
• - várak - várkastélyok - városerődítések Carcassonne
• - védművek- barbakán ( kapuvédővár)
• Katedrálisok
• • csarnoktemplom ( fő- és mellékhajó egyforma magas) .
• • terem templom ( egyetlen térből áll)
• - csúcsív, a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak
• - kereszt alaprajz, Amien
• - vázszerkezet - támív-támpillér rendszer
• - négyezet (templomépületeknek az a tere, ahol a hosszház és a keresztház metszi egymást)
• - fiatorony ( külső homlokzati támpillérek leterhelését szolgáló kis hegyes, karcsú tornyocska
• - huszártorony (a fő- és kereszthajó tetőgerincének metsződésén kiképezett kis méretű torony)
• - boltozatok: - csúcsíves keresztboltozat / csillag / háló / legyező / tölcséres-
• - szentély:
• kápolnakoszorú
• , kóruskörüljáró
• - mérmű (faragott kőcsipke)
• - rózsaablak Strasbourg, Münster 1277
• - bélletes kapuzat, bélletív
• - ívformák: csúcsív, szamárhátív, függönyív, Tudor-ív - vízköpők(torzszülötteket), gnómszerű lényeket, szörnyeket
ábrázolnak - vimperga - nagy ablakfelületek - nagyméretű, magasbatörő terek - labirintus - mintás (mustrás) festés -
vakárkádok • Franciaország gótikus építészete - Saint-Denis apátság (1140–44) - Chartres:Székesegyház (1194-1220) -
Notre Dame, Párizs - Reims: Kathedrális (1211-1421) - Amien:Katedrális - Sainte Chapelle, Paris (1243-48) - Albi
Katedrális (1282-1382) • Anglia gótikus építészete 12. század második felétől16. század közepéig - Cambridge: Kings
College kápolnája,függélyes stílus (1446–1515) - Wells:Székesegyház, 1290 • Spanyol gótikus építészet - mór építészet
hatása Castillo de Coca - mindent elborító gazdag díszítés - Burgos: Katedrális - Teruel San Martin - Batalha:Santa Maria
da Vitória kolostor • Itália gótikus építészete - antik római építészettől idegen gótika nehezen honosodott meg a
leegyszerűsített mérművek, fiálék, vimpergák - Assisi: San Francesco-templom 1228 és 1253 - Firenze: Santa Croce
templom (1295 és 1442) - Firenze: Santa Maria Novella templom (1283-1300) - Firenze: Palazzo Vecchio(1298-1314) -
Siena: Székesegyház (1229-1317) - Milano: Székesegyház (1386-1500) - Velence: Palazzo Ducale (1309-1424)(Doge-
palota). • Németország gótikus építészete - a már kiforrott francia gótikát veszi át • Magyarország gótikus építészete
francia, majd németországi mesterek méreteikben és kiképzésükben szerények - Mátyás-templom (1255-1269) - kassai
 .

• Szobrászat - egyéni vonások- Eckhart és Uta, Naumburg - érzelmek- Reims,nevető

angyal, Pietá~1400 - „S” vonalú testtartás - mozgalmas ruharedő-ábrázolás •
Épületszobrászat - oszlop- és pillérfőkön, párkányokon, ajtó- és ablakbélleteken
levéldísz bambergi lovas (Szent István) • Körplasztikák - „szép stílusú” Madonnák -
sírszobor Kolozsvári fivérek: Sárkányölő Szent György • Faszobrászat - kifejező arc,
plasztikus fej - kifinomult, erőteljes mozgás - a testhajlatokat követő mozgalmas
ruharedő-ábrázolás - úrkoporsó-garamszetntbenedeki úrkoporsó Szent Katalin
Máriával és a gyermekkel Festészet - eleinte erősen nyújtott alakok
• emberibbé válnak, - természeti környezet, épületek és városok - rövidülés
megjelenése • Táblaképfestészet - témái: Angyali üdvözlet,Mária a kis Jézussal, Szent
Család, Pietá Giotto di Bondone (1267–1337) Németalföld a 15. század első felében-
Jan van Eyck és testvére Hubert Rogier van de Weyden: Angyali üdvözlet (1399–1464)
Jean Fouguet MS Mester:Vizitáció Kolozsvári Tamás:Kálvária •
• Falfestés (freskó) - természetességre törekvés - kulissza szerű épületek -
természetes mozdulatok Giotto di Bondone >>> Szent Ferenc élete Szent László legenda
>>> Kakaslomnic • Üvegfestészet - síkkompozició - ólomszalagok >>> merevítővasak
(Chartres) Chartres-i katedrális • Könyvfestészet - kódex-iniciálé- miniatúra - Biblia,
hóráskönyv, lovagregény, beviárium, bestiárium Képes Krónika Limbourg testvérek:
Berry herceg hóráskönyve • Szárnyas oltárok - Jan van Eyck >>> A bárány
imádása - kassai Szent Erzsébet templom főoltára - krakkói Szent Mária templom
Iparművészet - stallumok (díszes templomi padok) - ötvösség (sodronyzománc) -
aranyművesség - ereklyetartók Faliszőnyegek - gobelin - növényi díszítésű kárpit, a
Sankt Galleni kolostor-tervrajz
Cluny és a ciszterciek
.

• .
 Franciaország, Saint Denis
• A gótikus építészet a francia királyok központi tartományának, a Párizst körülvevő Íle-de-France, majd a szomszédos
Champagne és Pikardia városaiban született meg a XII. század közepétől meginduló nagy székesegyházak építésével.
• A burgundiai és a normandiai késői román építészet elemeit, a csúcsívet, a bordás kereszt- és hatsüveges boltozatot
és a kéttornyos nyugati homlokzatot átvéve fejlesztik ki a kor törekvéseit megvalósító új, vázas felépítésű
templomtípust.
• A stílus jellegzetességei először a Párizs melletti Saint-Denis apátság karoling kori templomának, a francia királyok
temetkezési helyének átépítésénél figyelhetők meg. 1237-ben kéttornyos, három kapuzatos, rózsaablakos
főhomlokzat építését kezdik, majd 1240-44-ben új szentély épül.
• Ezt kettős körüljáró övezi. Oldalirányban egybe nyitott kápolnák összefüggő koszorúja alkotja a külső körüljárót, a
belsőtől csak karcsú oszlopokkal elválasztva. Egységes, tömör körítőfal helyett támpilléres faltestek veszik körül,
közeikben a kiugró kápolna-apszisokkal, amelyek íves határoló felületét csaknem teljesen megnyitják a színes
üvegezésű ablakok. A belső körüljáróban a trapéz alakú térszakaszokat csúcsíves, bordás keresztboltozatok, a
külsőben a félkörrel bővülő trapézmezőket hasonló, de ötsüveges boltozatok fedik.
• Ezzel megvalósult az első vázas felépítésű gótikus téregyüttes. A gyors egymásutánban következő székesegyház-
építkezéseken forrnak ki a francia katedrális-gótika jellegzetességei: a három- vagy öthajós hossz- és keresztházból és
kápolnakoszorús körüljárójú szentélyből összetett alaprajz; a bazilikális, vázas, támpilléres-támíves felépítés, csúcsíves,
bordás keresztboltozatos lefedéssel; a főhajó oldalfalainak három- vagy négyszintes, trifórium-folyosós, erősen áttört
kialakítása és a kéttornyos főhomlokzat szerves kompozíciója és elemei: a hármas kapuzat, a rózsaablak és a
királygaléria. Ez a székesegyház típus a XIII. században egész Franciaországban, majd a szomszéd országokban is
elterjed. Fejlődésének legjelentősebb képviselői a párizsi Notre-Dame, a chartresi, reimsi és amiensi, továbbá az
ezektől eltérő felépítésű bourgesi székesegyház. A vázas felépítés kiemelkedő remeke a párizsi Sainte Chapelle királyi
kápolna. A gótika dél-franciaországi változatának jellemző példája Albi-i székesegyháza, a koldulórendi építészeté a
toulousei domonkos-templom. A világi építészet emlékei városerődítések, várak és paloták.
.
.
 Párizs , Notre Dame
• Párizs: Notre-Dame székesegyház. Építése a város központját alkotó Cité szigeten 1163-ban a szentéllyel
kezdődött, és a hosszházzal, végül a főhomlokzattal 1250-ig folytatódott. Öthajós hosszháza az egyhajós, alig
kiugró keresztház közbeiktatásával azonos keresztmetszetű, félkörben záródó, kettős körüljárós szentéllyel
folytatódik. A belső oldalhajók fölött karzat húzódik. A szélső oldalhajókhoz és a körüljáróhoz a támpillérek
között utóbb kápolnasor épült.
• A főhajó oldalfalai háromszintesek. A magas, csúcsíves árkádokat kör keresztmetszetű pillérek hordják. A
pillérfők abakuszáról a boltvállakig felnyúló karcsú, hármas oszlopkötegek tagolják függőlegesen az
oldalfalakat. Közöttük az árkádok fölött - trifórium helyett - a karzat vakárkádokba foglalt hármas nyílásai
törik át a falat. Legfelül - az eredeti alsó kör- és a felső csúcsíves ablakok helyén - nagy csúcsíves ablakok
adják a bazilikális bevilágítást.
• A főhajót és a keresztház szárait hatsüveges, a négyezetet, az oldalhajókat és a karzatokat keresztboltozatok
fedik, a körüljárók ívét háromszögű boltsüvegek.
• A nyugati főhomlokzat közel négyzetes felületét támpillérek három szakaszra osztják, de jellegét a vízszintes
tagolás adja. A három, gazdag szobordíszű, tölcséres bélletű, csúcsíves kapu fölött a királygaléria szobrokkal
kitöltött fülkesora húzódik, felül finomművű, áttört mellvéddel lezárva. Fölötte a főhajó szélességében nagy,
sugaras mérművű rózsaablak nyílik, kétoldalt nagy vakárkádban két-két csúcsíves ablak. A homlokzatot
karcsú oszlopokon nyugvó, fonódó csúcsívsorral galéria zárja le. Emögül emelkedik ki a két torony sisak
nélkül befejezetlenül, egyenesen záródó felső szintje, karcsú, csúcsíves ablakpárokkal áttörve.
• Az oldalhomlokzatokat, amelyeket a keresztház oromzatos véghomlokzatai szakítanak meg, a támpillérek és
az egymásfölötti támívpárok tagolják. A felső támívek merészen ívelnek át osztatlanul a két oldalhajó fölött.
A keresztház későbbi homlokzatain az oromzatos kapuzat fölött csúcsíves ablakok sora húzódik. Efölött
pompás, sugaras mérművű, színes üvegezésű rózsaablak tölti ki a négyzetes falmezőt.
• A Notre-Dame székesegyház kiforrott szerkezeti rendszerével, jól áttekinthető, világos belső terével,
nyugodt, kiegyensúlyozott homlokzataival és gazdag szobordíszével a korai gótika egyik legszebb emléke.
.
.
.
.
 Chartres
• Chartres: Székesegyház. Az 1194-ben leégett román stílusú
székesegyház sértetlenül maradt kriptája fölött, a XII. századi
nyugati homlokzat és tornyok befoglalásával 1220-ig épült.
Bazilikális, háromhajós hosszházához - a templom 130 m-es
hosszát felezve - erősen kinyúló, hasonló keresztmetszetű
keresztház és a hosszházzal közel azonos hosszúságú, kettős
körüljárós, sokszögzáródású szentély kapcsolódik váltakozó méretű
kápolnák koszorújával.
• A főhajót az oldalhajók négyzetes keresztboltozataival azonos
szélességű, keskeny téglalap alaprajzú keresztboltozatok fedik.
• A chartresi székesegyház kiforrott tér- és tömegalakításával
mintaképe lett a későbbi székesegyházaknak. Művészi értékét,
szépségét gazdag szobordísze és üvegfestményei fokozzák.
 Reims
• Reims: Székesegyház. A francia királyok hatalmas (140 m hosszú, 30 m széles, 38 m belmagasságú)
koronázó temploma 1211-től a XIV. század közepéig épült. Nyugati tornyait 1427-ben fejezték be.
• Chartres alaprajzát és felépítését fejleszti tovább. Hosszháza két boltszakasszal hosszabb. A kisebb kiülésű
keresztház szinte egy térré olvad az alig keskenyebb, öthajós, de csak két boltszakaszos kórussal. Az
ötszögű szentélyapszist egyszeres körüljáró és öt tágas, egymáshoz kapcsolódó sokszögű kápolna koszorúja
övezi.
• A chartresinél keskenyebb és így karcsúbb főhajók oldalfalai háromszintesek, de áttörtebbek, egyben
egységesebbek.
• A magasabb, karcsúbb árkádokat egyforma, négy oszloppal tagolt körpillérek hordják. Egységes formálású
pillér- és oszlopfőiket levéldísz borítja el. Az ezekről felfutó oszlopkötegek között a felületet négyes
trifórium-nyílások törik át. Fölöttük már egységbe foglalt, hatalmas ablakok világítják be a teret. A két
csúcsíves és a felső, hat karéjjal tagolt környílást csak vékony osztók választják el. Hasonló osztásúak az
oldalhajók kisebb ablakai is.
• A rendkívül gazdag, hangsúlyosan függőleges tagolású főhomlokzat előugró földszintjét a szélső
támpillérek között a három kapu alkotja. Erősen tagolt, tölcséres bélleteik egymásba kapcsolódnak.
Rézsűiken az antikos hatású szobrok a XIII. századi francia szobrászat legjelentősebb alkotásai. A középső
kapu ívmezője rózsaablakkal, a szélsőké négykaréjos ablakokkal áttört. A támpilléreket és a kapukat
szélességüknek megfelelően a közép felé növekvő oromzatok koronázzák. Feljebb a homlokzatot
szoborfülkés, meredek sisakú fiatornyos támpillérek osztják három szakaszra. A középsőben a főhajó
boltozatának homlokívét követő csúcsíves keretben hatalmas, sugaras mérművű rózsaablak nyílik, az
oldalhajók fölötti toronyszinteken pedig két-két kapcsolt kétosztatú ablak. A homlokzatot királygaléria
zárja le keskeny, magas csúcsíves-oromzatos fülkék sorával. Emögül emelkedik ki a két torony felső szintje,
nyolcszögű saroktornyocskák között fülkékkel és ablakokkal tagolva, felül a félbemaradt sisakok indításával.
• Az oldalhajók erőteljes ritmikus tagolását a messze kiugró támpillérek adják magasra nyúló fiatornyokkal,
amelyekre a támívpárok támaszkodnak.
 Amiens
• Amiens: Székesegyház. 1220 és 1269 között épült, de csak a XV. században fejezték be
teljesen. Chartres és Reims rendszerét fejleszti tovább még nagyobb méretekben,
karcsúbb arányokkal és szerkezetekkel (hossza 145 m, szélessége 42,5 m). Háromhajós,
utóbb oldalkápolnákkal bővített hosszháza rövidebb, öthajós kórusa viszont hosszabb a
reimsinél. Hétoldalú szentélyzáródásának egyszeres körüljárójából hat sokszögű
sugárkápolna, középen pedig két boltszakaszos, sokszög záródású kápolna nyúlik ki.
• A francia katedrális-gótika fejlődése az amiensi székesegyház végsőkig kiérlelt belső
téralakításában, szerkezeti és formai megoldásában éri el csúcspontját. Hatása többek
között a kölni székesegyházon jelentkezik. Az Amiensben uralkodó törekvés, hogy a
határoló szerkezeteket a lehető legkarcsúbbá csökkentett támaszok között hatalmas
üvegfelületekké oldják fel, a párizsi Sainte-Chapelle építésénél teljesedik ki.

• Az amiens-i székesegyházAz amiens-i székesegyház a tökéletes csipkemintázatú

homlokzat XIV. századi tornyai szemlátomást keskenyebbek, mint a kapuzatot és a
rózsaablakot magába ölelő középrész, így még inkább kizárják a vízszintes tömeghatást.
 Sainte Chapelle
• Párizs: Sainte-Chapelle. IX. Lajos rendelkezésére 1243 és 1248 között épült - becses
ereklyék elhelyezésére - a Cité szigeten, a Notre-Dame közelében, az egykori királyi
palota részeként. A románkori palotakápolnák mintájára kétszintes elrendezésű. Az
elnyújtott, hét sokszögoldallal záródó épület nyugati végén mindkét szinten előcsarnok
helyezkedik el, amelyet folyosó kötött össze a palotával. Az udvartartás számára
rendelt földszinti, kis belmagasságú kápolnát két karcsú oszlopsor osztja azonos
magasságú, keresztboltozatos, széles fő-, és igen keskeny oldalhajókra. A király és
környezete számára épült felső szint tere osztatlan és 20 m belmagasságú. A négy
keresztboltozatot és a szentély sugaras boltozatát a kifelé támpillérekben folytatódó
oszlopkötegek hordják. Közeiket a csúcsíves árkádokkal kísért mellvédfal fölött a
boltozatok homlokívéig 5x17 m-es, négyosztatú ablakok töltik ki. Bibliai jeleneteket
ábrázoló színes üvegezésük szűrt fénnyel árasztja el a végletekig elvékonyított
támaszok fölött szinte lebegő boltozatokkal fedett teret. A kápolna bejárati végén az
előcsarnok fölött nagyméretű rózsaablak nyílik.
• A kápolna külsejét a nagy kiülésű, fiálékkal koronázott támpillérek tagolják. Közöttük az
alsó kápolna kis ablakaival alig megbontott tömör falazat nyúlik fel a felső hatalmas
ablakok könyöklőjéig. Efölött csak az üvegfelületek mutatkoznak
.
.
.
• Bourges: Székesegyház. 1172 és 1324 között épült.
Alaprajza a párizsi Notre-Dame-éhoz hasonló.
Öthajós hosszházához azonban keresztház
közbeiktatása nélkül csatlakozik a félkör záródású,
kettős körüljárós szentély öt igen kis
sugárkápolnával. Felépítése az ismertetett
székesegyházakétól eltérően lépcsős: a belső
oldalhajók az alacsony szélsők fölé emelkednek.
Főhajóját hatsüveges, oldalhajóit keresztboltozatok
fedik. A főhajó oldalfalai háromszintesek.
Burgos katedrális
•
Anglia
Angliában a gótika a XII. század második felében jelenik meg, és a XVI. század közepéig tart. Hosszú korszaka átmeneti,
korai angol ( 1180-1250), érett vagy díszített (decorated style, 1250-1360) és késői vagy függélyes (perpendicular style,
1360-1550) stílus-szakaszokra oszlik. Ez utóbbinak 1480 utáni változata a Tudor-stílus.
• A gótikus stílust Franciaországból veszik át. A leégett canterburyi székesegyház szentélyét 1177-ben francia mester
irányításával kezdik újjáépíteni. A XIII. század folyamán kialakulnak az alaprajzi elrendezés és a felépítés jellegzetes angol
vonásai korábbi helyi sajátosságok továbbfejlesztésével.
• A székesegyházak erősen nyújtott, bazilikális hosszházzal épülnek, keleti végükön egy vagy két keresztházzal. Ehhez
csatlakozik a hosszházzal többnyire azonos hosszúságú és keresztmetszetű, egyenes záródású szentély. Végéhez
keskenyebb, egyenes- vagy sokszögzáródású ún. Miasszonyunk vagy Mária-kápolna kapcsolódik. Az eltérő szerepű
térrészek - részben alacsony rekesztőfalakkal is elválasztva - erősen elkülönülnek. A főhajó térarányai alacsonyabbak, a fő-
és oldalhajók magasságkülönbsége kisebb, mint a franciáknál. Ezért a támpillér-támív rendszer is kevésbé hangsúlyos és
gazdag. A magasba törő francia felépítés helyett itt az egymáshoz kapcsolódó terek és tömegek jellegét a vízszintes
terjeszkedés adja. A kevésbé erőteljes függőleges tagolással és a sokszorosan ismétlődő motívumok soraival alakított
belső és külső felületek is döntően vízszintes hatást keltenek.
• A belső tereket kezdetben keresztboltozatokkal fedik, de hamarosan további bordákkal osztják a boltozatokat. Így a
hosszanti záradékvonalon húzódó tengelybordával és a boltvállakból sugarasan szétágazó, a tengelybordához csatlakozó
ágbordákkal. Ezzel az egyes boltmezők éles elkülönülése elmosódik, majd csillag- vagy hálós motívumok borítják el az
egybeolvadó boltfelületeket. Végül a sugaras bordák további szaporításával kialakulnak a jellegzetesen angol legyező- és
tölcsérboltozatok.
• A külső és belső felületek aprólékos díszítésűek, a szerkezeti rendszert és felépítést érzékeltető tagozatok belevesznek a
díszítőelemek sokaságába. A nyugati homlokzatok többnyire széles, vízszintesen lezárt kulisszafalak. Ezeket vakárkádok és
szobros galériák vízszintes sávjai tagolják, és kétoldalt kevésbé erőteljes tornyok fogják közre. A hosszan elnyújtott,
sokszorosan összetett tömegek hangsúlyos függőleges eleme a középen kimagasló, hatalmas négyezeti torony.
• Angol sajátosság, hogy a székesegyházak a kapcsolódó, kolostorjellegű, kerengőudvaros püspöki-káptalani épületekkel
nem a városok központjában, házak sűrűjében, hanem a városok szélén, tágas, füves területen állnak.
• Az együttesek jellegzetes része a szentélyhez vagy a kerengőhöz kapcsolt, centrális alaprajzú káptalanterem.
• A korai angol stílus jellegzetes alkotása a Salisbury-i székesegyház, a díszített stílusé a lichfieldi katedrális. A függélyes
stílust Canterbury székesegyházának újraépített hosszháza, a Tudor-stílust a Cambridge-i Kings College kápolnája és a
londoni Westminster apátsági templom VII. Henrik-kápolnája képviseli.
• Salisbury: Székesegyház. A korai angol stílus jellemző és - rövid építési idejének
köszönhetően -egységes alkotása. 1220 és 1260 között épült, négyezeti tornya
pedig a XIV. század derekán. Erősen nyújtott hosszháza háromhajós. Ehhez a
templom teljes hosszának felezőjénél erősen kinyúló, két boltszakasszal keletre
pedig keskenyebb, kéthajós keresztház kapcsolódik. Ezt a hosszházzal azonos
keresztmetszetű, egyeneszáródású szentély követi. Középtengelyében
egyenesen lezárt Mária-kápolna nyúlik ki, rendkívül karcsú pillérekkel három
hajóra osztva. A templom viszonylag széles és alacsony főhajójának oldalfalai a
korai angol stílus jellegzetességeit mutatják.

• Lichfield: Székesegyház. A régi templomot a korai angol stílusú kórus árkádjait

megőrizve 1250-től a XIV. század derekáig szakaszosan építették újjá díszített
stílusban. Hosszháza háromhajós. Keresztháza egyhajós, keleti oldalán
kápolnákkal. Háromhajós kórusa a hosszházzal egyenlő hosszú. Egyenes
szentélyzáródásából középen sokszögben záródó Mária-kápolna nyúlik ki.
Salisbury
Lichfieldi Katedrális
Wells
 Canterbury
• Canterbury: Székesegyház. Függélyes stílusban épült 1377 és 1391 között Anglia ősi főszékesegyházának új hosszháza és
keresztháza a lebontott XI. századi norman-román hajó helyén.
• A XI. századi székesegyház szentélye 1174 és 1184 között épült újra, miután a tűzvésztől megrongált román stílusút
lebontották. Az új szentélyt az ile-de-France-i Sens székesegyházának mintájára az ottani építkezésről hívott sensi
Vilmos mester építette, majd súlyos balesete után az angol Vilmos fejezte be.
• Hosszú, háromhajós, keresztházas kórus. Keleti végét, amely a meghagyott régi tornyok között összeszűkül, íves,
körüljárós, a kripta fölött erősen megemelt szentélyfej zárja le. Ehhez kapcsolódik a Coronának nevezett körkápolna.
• A függélyes stílusú új háromhajós hosszház főhajója csak kevéssel emelkedik a magas oldalhajók fölé. Oldalainak
függőleges tagolása rendkívül erőteljes, mert az árkádpillérek tagozatai töretlenül folytatódnak a boltozati homlokívek
záradékáig, és közöttük két-két gyámoszlop fut fel a boltvállakig. A vertikális lendületet fokozza az árkádok szokatlan
nagy magassága. Fölöttük a trifórium nyílásai sorakoznak, legfelül pedig viszonylag alacsony és így kevesebb fényt adó
ablakok. A főhajó bevilágítását ezért az oldalhajók nagy ablakaiból a magas árkádokon át beeső fény növeli.
• A hosszház hajóit és a keleti végükhöz csatlakozó egyhajós keresztház szárait csillagboltozatok, a négyezetet
tölcsérboltozatok fedik.
• A nyugati főhomlokzatot nagykiülésű támpilléreikkel hangsúlyosan függőleges tagolású, erőteljes tornyok fogják közre.
Ezek sisak nélkül, négy saroktornyocskával díszítve záródnak. A tornyok között ugrik ki a kapuzat. Fölötte nyílik a főhajó
hatalmas, függőleges osztású, nyomott csúcsívű ablaka. A nyugati tornyokhoz hasonló, magas négyezeti torony a XV.
század közepén épült.

• Canterbury: SzékesegyházKét kép a canterburyi székesegyházról, melyet az első, igazán gótikus angol épületnek
tartanak. A külsőt a két torony és a támívek sora robusztussá teszi, de a függőleges irány hangsúlyának megőrzésével.
• Az angol gótikát lezáró Tudor-stílus alkotásai közül
két nagyméretű kápolna, a cambridgei királyi
kollégium és a londoni Westminster apátság
templomának VII. Henrik kápolnája emelkedik ki.

• Cambridge: Kings College kápolnája. Az egyetemi

város királyi kollégiumának kápolnája 1446 és 1515
között épült. Hosszú, egyhajós terét (90 m hosszú,
12,5 m széles) az erősen kiugró támpillérek közeiben
tíz-tíz alacsony kápolna fogja közre.
Cambridge, Királyi Kollégium
• London: Westminster apátsági templom VII. Henrik kápolnája. 1503 és 1519 között
épült az 1245-ben megkezdett, francia példaképeket követő, három-hajós, keresztházas
templom körüljárós, kápolna-koszorús szentélyzáródásához, előtér közbeiktatásával. A
nagyméretű, háromhajós épület ötoldalú, öt kápolnával körülvett szentéllyel zárul.
• A főhajó oldalain a pillérek közötti alacsony, Tudor-íves árkádok fölött nagy csúcsíves
ablakok nyílnak. A teret a pillérekről szabadon kiívelő hevederívek között sugaras
bordázatú, vakmérművekkel díszített, lecsüngő tölcsérboltozatok fedik, aljukon
cseppkőszerű zárókővel. A fő- és oldalhajók homlokzatait nyolcszögű tornyocskákként
formált támpillérek és az oldalhajók fölött átívelő, áttört támívek tagolják.

• Westminster apátsági templomA londoni Westminster-apátság külső képe. E templom

építését a XIII. század közepe táján kezdték meg, de csak a XVI. század első negyedében
fejezték be: ekkor épült a híres VII. Henrik-kápolna, melyben a nevezett király nyugszik.
Ez a körüljárós apszissal is rendelkező egyhajós nagyterem az angol gótika utolsó
időszakára jellemző, amikor a függőleges stílus helyébe a Tudor-stílus lépett. A falak itt
már szinte eltűntek, helyüket a nagy üvegablakok foglalták el, légiesen finom
kővázukkal.
 Itália gótikus művészete

• Itáliában a helyi adottságoktól és hagyományoktól, így főként az antik római építészettől idegen gótika nehezen
honosodott meg. Részben a ciszterciek, majd a kolduló rendek, ferencesek és domonkosok építkezései révén a XIII.
század folyamán terjed el, jobbára Észak-Itáliában és a francia Anjouk nápolyi királyságában, majd a XV. század
derekáig marad uralkodó, megőrizve a helyi sajátosságokat. A francia katedrális-gótikának általában csak elemeit, a
ciszterciek által már meghonosított csúcsívet, a leegyszerűsített mérművet, fiálét, vimpergát veszi át.
• A templomok alaprajza, felépítése és szerkezeti megoldása egyszerűbb a franciákénál. A belső terek
hagyományosan tágasak, a térarányok alacsonyabbak, a fő- és az oldalhajók magasságkülönbsége kisebb, az egyes
térrészek kevéssé különülnek el. A vázas szerkezeti rendszert mellőzik. A körítőfalak tömörek, kevéssé tagolt
felületeiket a ritkás kiosztású, szűkebb nyílások csak kismértékben törik át. A tágasan állított belső támaszok
keresztmetszete egyszerű, kevéssé tagolt.
• A főhajó viszonylag alacsony árkádjai fölött trifórium helyett a falsík előtt gyámkövekre ültetett külső folyosó
húzódik. Fölötte az oldalhajók fölé csak kevéssé kiemelkedő falakban kisebb, gyakran kerek ablakok nyílnak. A
főhajót és a keresztházat általában négyzetes, az oldalhajókat téglalap alaprajzú keresztboltozatok fedik. A ferences
templomok hossz- és keresztháza fölött többnyire nyitott fedélszék készült. A boltozatok oldalnyomását kis kiülésű
támpillérek vagy falsávok veszik fel. Sokhelyütt a támaszokat a belső térben fagerendákkal vagy vonóvasakkal fogták
össze. Az erőteljes függőleges tagolást kerülik. Az elnyújtott tömegek és a nagy falfelületek inkább vízszintesen
tagoltak. A homlokzatokon általában nagykiülésű párkányok, Toszkánában a hagyományos, váltakozó színű sávokból
rakott márványburkolatok adják a vízszintes tagolást.
• A kevéssé áttört belső falfelületeket plasztikus tagolás helyett falfestményekkel díszítik. Az enyhe hajlású tetőzettel
fedett, nyugodt épülettömegeket legfeljebb a négyezet fölötti kupola teszi mozgalmasabbá.
• A harangtornyok továbbra is különállóak. Koldulórendi templomoknál elmaradnak vagy szerényebb méretekkel a
szentély mellett állnak.
• Az itáliai gótikus építészet jellemző, jelentős egyházi emlékei Assisiben a San Francesco-templom, Firenzében a
ferences Santa Croce- és a domonkos Santa Maria Novella templom, továbbá a sienai és a firenzei székesegyház. A
francia katedrális-gótikát a milánói dóm követi. A világi építészet kiemelkedő emlékei a firenzei Palazzo Vecchio és a
Loggia dei Lanzi, a velencei dózse-palota és a Ca d'oro palota.
 Assisi: San Francesco-templom
• . 1228 és 1253 között épült Szent Ferenc szülőhelyén és sírja fölött a
ferences rend anyakolostorának temploma. Dél- francia
példaképeket követ. Kétszintes, egyhajós, keresztházas templom, a
hajóval azonos szélességű, az alsó szinten félkörös, a felsőn
sokszögű szentély-apszissal. Nyomott térarányú alsó és tágas, magas
felső terét négyzetes alaprajzú, bordás keresztboltozatok fedik,
amelyek az oldalfalakon felfutó oszlopkötegekre támaszkodnak.
• A felső templom falainak alsó szakaszát Giotto Szent Ferenc
életének jeleneteit ábrázoló falfestményei, az altemplom falait és
boltozatait az ő és kortársai freskói díszítik.
• A templom északi oldala mellett harangtorony emelkedik. Keleti
végéhez a magas, ívezetes támfalra épült kolostor csatlakozik
kerengős udvarával.
.
• Firenze: Santa Croce templom. A jellegzetes
. itáliai ferences templom
1295 és 1442 között épült. Háromhajós bazilika egyhajós keresztházzal.
Ennek keleti oldalán középen keskeny, sokszögzáródású szentély,
kétoldalt öt-öt négyzet alaprajzú kápolna nyílik.
• A főhajó oldalfalait karcsú, nyolcszögű pillérek levéldíszes fejezetén
nyugvó, széles, csúcsíves árkádok hordják. Záradékuk fölött gyámkövek
közötti ívezeten folyosó húzódik. A főhajót díszesen faragott nyitott
fedélszék, az oldalhajók csúcsíves hevederekkel elválasztott szakaszait
laposhajlású nyeregtetők fedik. A szentély és a kápolnák boltozottak. A
kápolnákat Giotto és kortársainak falfestményei díszítik. A templom déli
oldalhajójában látható Michelangelo sírja.
• A templom nyugodt tömegét a falsávokkal alig tagolt, nyeregtetős
főhajót közrefogó oldalhajók haránttetőinek és oromzatainak sora, az
oromzatos keresztház és a szentély sokszöghasábja teszik
mozgalmasabbá.
• Az oldalhomlokzatok a nyers terméskő falazatot mutatják. A
befejezetlenül maradt főhomlokzat mai márványburkolatú kiképzése
1860 körül készült. A szentélytől délre karcsú harangtorony emelkedik. A
hajó déli oldalához tágas, kerengős kolostorudvar kapcsolódik.
.
• Firenze: Santa Maria Novella templom. A domonkos-
rendi templom 1283 és 1300 között épült.
Főhomlokzata a XV. században reneszánsz stílusban
készült el. Háromhajós bazilika keresztházzal,
négyzetes szentéllyel és ennek kétoldalán két-két
egyenes záródású, kisebb oldalkápolnával. A főhajót,
a négyezetet és a szentélyt - két rövidebb
főhajószakasz kivételével - négyzetes, a keskeny
oldalhajókat és a keresztszárakat téglalap alaprajzú
keresztboltozatok fedik.
.
 Firenze, Santa Maria del Fiore
• Firenze: Santa Maria del Fiore székesegyház (Dóm). A város központjában, a Battisterotól
keletre, korábbi templom helyén áll. Az 1300 körül megkezdett, de félbemaradt építkezés
után 1357 és 1413 között épült fel Itália akkor legnagyobb temploma. Kupolája már
reneszánsz stílusban a XV. század közepén készült el.
• Háromhajós, bazilikális hosszházához négyzetes alaprajzú tömegbe foglalt, 43 m átmérőjű,
nyolcszögű kupolatér kapcsolódik. Ebből három oldalán a főtengelyekben sokszögű
szentélyapszisok nyílnak, amelyeket öt-öt négyzetes kápolna vesz körül. A főhajót négy
négyzetes, a félszélességű oldalhajókat négy-négy téglaalaprajzú keresztboltozat fedi.

• Firenze: Campanile. A dóm főhomlokzatától délre áll a 84 m magas harangtorony. 1334-ben

Giotto kezdte építeni, és 1387-ben fejezték be. A négyzet alaprajzú torony karcsú testét
nyolcszögű sarokkiugrások erősítik, és párkányok osztják öt szintre. A felsőbb szintek
oldalait két-két kétosztatú, a legfelsőjét egy-egy nagyméretű, háromosztatú, díszes
keretelésű mérműves nyílás töri át.
• A sisak nélküli tornyot a dombhoz hasonlóan gyámköves ívsoron erősen kiugró, áttört
mellvédű körüljáró zárja le. A homlokzatokat többszínű márványberakásos burkolat, az alsó
szinteken ebbe foglalt, figurális bronz domborművek, Andrea Pisano alkotásai díszítik.
Firenzei dóm
.
• Firenze: Palazzo Vecchio. A városállam kormányzó
.

testületének, a signoriának székházául 1298 és 1314

között épült a város egyik központi terén. Belsejét a
XV-XVI. században átalakították.
• A trapéz alaprajzú, szűk belső udvaros épület
erődszerű.

• Firenze: Loggia dei Lanzi. A nagyméretű,

téglalapalaprajzú, egyik hossz- és végoldalán nyitott
csarnok 1380 körül épült a Palazzo Vecchio
főhomlokzatára merőlegesen, a tér déli oldalán.
• A város vezetői innen szóltak a néphez, ezért eredeti
neve Loggia dei Signori vagy Priori. Későbbi nevét a
Firenze Palazzo Vecchio
Loggia dei Lanzi
 Siena székesegyház
• Siena: Székesegyház. A város legmagasabb dombján 1229 és
1317 között több ütemben épült, de csak a XIV. század végén
fejezték be teljesen. Háromhajós, bazilikális hosszházához
háromhajós keresztház és - korábbi templom fölé épült -
háromhajós, egyenes záródású szentély kapcsolódik. A hossz-
és a keresztház metsződésében négyezet helyett a főhajó
szélességével egyező oldalhosszúságú, hatszögű kupolatér
helyezkedik el. Ezt tizenkétszögű cikkelyes kupola fedi.
• Itáliában először itt épült a hosszház teljes szélességével
egyező átmérőjű, hangsúlyos központi tér. A kedvező térhatás
ellenére a hatszögalaprajz szervetlenül illeszkedik a
térrendszerbe.
 .

• Milano: Székesegyház. Építése 1386-ban kezdődött és egymást

gyakran váltó, lombardiai és külföldi, német és francia mesterek
irányításával 1500-ig folyt. Teljes befejezése azonban a XX. század
elejéig húzódott. Alaprajza és felépítése a francia
székesegyházakét követi. Hosszháza öthajós, lépcsős felépítésű
bazilika, amelyhez háromhajós keresztház és rövid,
sokszögzáródású, körüljárós szentély csatlakozik.
• Felépítésének itáliai sajátossága, hogy a főhajó viszonylag kevéssé
emelkedik az oldalhajók fölé, nincsenek nyugati tornyai, és
elnyújtott tömegéből csak a karcsú, nyolcszögű négyezeti torony
emelkedik ki. Sűrűn állított pillérkötegeken nyugvó árkádsorokkal
elválasztott hajóit keresztboltozatok fedik.
• Külseje rendkívül tagolt és aprólékosan díszített. Tömegét a
támívek és a támpillérek, különösen pedig az ezeket koronázó
fiatornyok és az ereszeket takaró csúcsíves-oromzatos árkádsorok
teszik fokozottan mozgalmassá. A díszítőelemek jelentős része a
XIX. században készült.
 Velence: Palazzo Ducale (Doge-palota
• ).
• 1309 és 1424 között épült velencei Doge-palota a gótikus világi építészet egyik legjellemzőbb példája.

• Palazzo DucaleA velencei köztársaság fejének, a dózsénak lakosztályait és a kormányzó testületek hivatalait és
gyűléstermeit foglalja magában. Korábbi, hasonló rendeltetésű épületek helyén, a San Marco-templom déli oldala és
a vízpart között a XIV-XVI. században, a legkiválóbb velencei művészek közreműködésével, több szakaszban épült. E
zárt épülettömb, mely az itáliai lakóházak mintájára belső udvart zár körbe, díszítésének kifinomult gazdagságával ejti
ámulatba a szemlélőt. Az alsó árkádsornak valójában szerkezeti értéke van, ám a második már finom csipkedísz,
fölötte pedig a színes márványlapok akárha a levegőben lebegnének.
• Három szabadon álló és a templomhoz épült hátsó szárnya tágas, négyszögű, árkádos udvart zár körül. Elsőként 1340
és 1365 között a déli, vízparti szárny épült, második emeletén a nagytanács hatalmas termével. Homlokzatát folytatja
a XV. század elején hozzátoldott, tér felőli, nyugati szárny. Ez nagyszabású késő gótikus kapuzattal zárul a
templomhoz. A két szárny két alsó szintjének homlokzata széles folyosókat határoló árkádsorokkal áttört. Efölött a
nagy tanácstermeket magába foglaló, magas felső szint zárt falsíkjai emelkednek keleties, csipkeszerű pártázattal
koronázva. A földszint széles, csúcsíves árkádjai lábazat nélküli zömök oszlopok változatos, részben figurális díszű
fejezetein nyugszanak. A záradékukon húzódó osztópárkányon fél tengelytávolságra álló karcsú oszlopokon
szamárhátíves árkádsor emelkedik, az ívek között négykaréjos osztású, kerek mérművekkel. Efölött a magas, tömör
falfelületet ritkás kiosztásban nagy, széles, csúcsíves ablakok, középen szobordíszes keretelésű erkély, feljebb pedig
kisebb körablakok bontják csak meg. A falsíkokat fehér és vörös márvány kockákból rakott átlós mintázat díszíti. Az
árkádos udvari homlokzatok részben még gótikusak, a későbbi szárnyakon reneszánsz stílusúak. A tűzvészektől
rongált gótikus belsőket a XV-XVII. században reneszánsz és barokk stílusban újították meg.
• A palota az itáliai gótika különleges szépségű emléke, amely Velence bizánci és keleti kapcsolatait is tükrözi, és
egykori gazdagságát és hatalmát hirdeti.
• E zárt épülettömb, mely az itáliai lakóházak mintájára belső udvart zár körbe, díszítésének kifinomult gazdagságával
ejti ámulatba a szemlélőt. Az alsó árkádsornak valójában szerkezeti értéke van, ám a második már finom csipkedísz,
fölötte pedig a színes márványlapok akárha a levegőben lebegnének.
•
Ca’ doro
 Németországi gótika
• Németországban a gótika a XIII. század közepétől kezdve terjed el, és a XVI. század elejéig virágzik. Nem a
helyi román stílusú építészetből fejlődik ki, hanem a már kiforrott francia gótikát veszi át, részben a
burgundiai és ciszterci példaképeket, részben a nagy francia székesegyházak alaprajzát és felépítését
követve.
• A XIII. század végére kialakulnak a stílus sajátos helyi vonásai is. Így körüljárós, kápolnakoszorús szentélyek
mellett a fő-, gyakran az oldalhajók végéhez is egyszerű, sokszögzáródású szentélyeket építenek. A
bazilikális felépítésnél csökken a fő- és az oldalhajók magasságkülönbsége, és álbazilikális templomok is
épülnek.
• A XIV. század közepétől a polgári gótika kialakulásával - főként az egyre igényesebb városi
plébániatemplomoknál - az egységesebb téregyüttest adó csarnokfelépítés válik általánossá a
hosszházakban és a körüljárós szentélyekben egyaránt. Ugyanakkor a keresztboltozatokat háló- és
csillagboltozatok, majd a legkésőbbi szakaszban két irányban hajlított bordázatú boltozatok váltják fel.
• Az erőteljesen függőleges tagolású homlokzatok és épülettömegek hangsúlyos eleme kezdetben francia
hatásra a nyugati toronypár. Utóbb egyre inkább egyetlen középső nyugati torony épül a főhomlokzat elé,
gyakran áttört kőrácsos sisakkal. Észak-Németországban - részben ciszterci hatásra - a téglagótika
uralkodik sajátos formakincsével.
• A német gótikus templomépítészet nagyszámú alkotása közül a különböző korú és elrendezésű típusok
következő példáit ismerjük meg: a korai német gótika emléke a marburgi Szent Erzsébet-templom; a
francia katedrális-gótikát követi a kölni dóm és téglaépítészetre átültetve a lübecki Mária-templom; a
ciszterci téglagótika alkotása Chorin kolostortemploma; a polgári gótika képviselői Freiburg im Breisgau és
Schwabisch-Gmünd plébánia-temploma, a szászországi későgótikus két irányban hajlított bordás boltozatú
csarnoktemplomainak Annaberg temploma.
 .
• Marburg: Szent Erzsébet-templom. Németország egyik
legkorábbi gótikus temploma. Magyarországi Szent Erzsébet
hamvainak elhelyezésére zarándoktemplomnak épült 1235 és
1283 között. Nyugati főhomlokzatát a XIV. század elején
fejezték be. Hosszháza háromhajós csarnok. Ehhez nyugatról
két toronnyal közrefogott előcsarnok, keletről négyezet körül
lóherelevél alakban három sokszögzáródású szentély
kapcsolódik. Ez a szentélyelrendezés kölni hatásra utal.
• A templom felépítésében a francia gótika elemei mellett helyi
hagyományok is érvényesülnek, így a Dél-Németországban
hagyományos csarnokelrendezés. Egyenlő magas hajóit
keresztboltozatok fedik. Ezeket a hajók közötti csúcsíves
árkádok háromnegyedoszlopokkal tagolt körpillérei és a szélső
falakból kiugró oszlopkötegek támasztják alá. A homlokzatok
és a nyugati tornyok hangsúlyos függőleges tagolását az
erőteljes, lépcsőzött támpillérek adják. Közeikben egymás
felett két-két csúcsíves, mérműves ablak nyílik.
 Marburg Szent Erzsébet templom
Árpád-házi Szent Erzsébet ereklye tartója
 Kölni dóm
• Köln: Székesegyház. Építését 1248-ban a szentéllyel kezdték, amely 1300-ban készült el.
Kereszt-és hosszházának, valamint kéttornyos nyugati homlokzatának építése 1560-ig
elhúzódva félbemaradt, és csak a XIX. század második felében fejezték be, részben a
megtalált eredeti tervek alapján.
• Alaprajzának és felépítésének közvetlen minta-képe az amiens-i székesegyház volt.
Öthajós, bazilikális hosszházához háromhajós keresztház és öthajós, kettős körüljárós,
kápolnakoszorús szentély kapcsolódik. Hajóit keresztboltozatok fedik. A fő-hajók
oldalfalai háromszintesek. A magas, pillér-köteges, csúcsíves árkádsorok fölött
gazdagon tagolt trifóriumnyílások, efölött a pillérközöket teljesen kitöltő, hatalmas
mérműves ablakok nyílnak. A főhajó és a szentély belmagassága 43,5 m.
• Az erősen tagolt külső is a francia gótikát követi. A támpillérek és támívek kettős sora az
épület tömegének körvonalait valósággal eltakarja. A XIX. században befejezett
kéttornyos nyugati homlokzaton a magasba törő függőleges tagolás töretlenül
érvényesül.

• Köln: SzékesegyházA kölni dóm nagyjából az amiens-i székesegyház mintáját követi,

noha tágasságban és magasságban fölülmúlja. Építését a XIII. század végén kezdte meg
egy bizonyos Gerhard mester. Jól látható, mint bújik meg a tetőzet szegélye a fiatornyok
és a nagy ablakokat koronázó oromzatok pazar sokasága mögött, és hogyan borítja el a
túláradó díszítés a nyíl módjára kihegyezet tornyokat.
• A kölni dóm, hivatalos nevén Szent Péter és Szűz Mária Dóm a Kölni főegyházmegye főszékesegyháza. 157 méteres magasságával Németország második és a
világ harmadik legmagasabb temploma. (1880 és 1888 között a világ legmagasabb épülete volt). Németország legnépszerűbb látványosságainak egyike: 2004-

.
ben körülbelül 6 millió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.

• A dóm alatti ásatások során 1–4. századi római lakóházak maradványai kerültek elő. A 4–5. század fordulóján, a mai kórus helyén egy 30-40 méter hosszú
apszis volt, talán már az első templomé, amit az 5. században, de legkésőbb a 6. század elején lebontottak; a helyére az 530-as évek frank hercegeinek a
hasonló méretű temetkezőhelye került. A 6. század második felében ide új templom épült, amely elfedte a korábbiakat és kb. a 9. század közepéig maradt
fenn.

• A régi dóm, a mainak a közvetlen elődje, amit 873. szeptember 27-én szenteltek fel, főhajóját mindkét végén kereszthajók határolták. 1248-ban ezt részben le
akarták bontani, hogy új, gótikus katedrálist építsenek a helyére. Amikor azonban a keleti kórust tűzzel próbálták meg lebontani, majdnem a teljes épület
leégett. A nyugati részeket ideiglenesen újjáépítették, hogy a miséket meg lehessen tartani. Még ugyanabban az évben elkezdődött a jelenlegi dóm építése.

• 1164-ben Rainald von Dassel kölni érsek idehozta a háromkirályok ereklyéit a milánói dómból, I. Frigyes német-római császár ajándékaként. Ezeknek az
ereklyéknek kellett új dómot építeni – a régi katedrális ugyanis nem bírta volna el a növekvő zarándoktömeget.

• A gótikus épületet 1248. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint, a minta az amiens-i
katedrális volt. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony
elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiányában leállították, így 300 éven át a déli tornya befejezetlenül meredezett.

• 1814-ben két darabban előkerült Gerhard második utódjának, Arnold mesternek a tervrajza a homlokzatról. A 18–19. század fordulóján a romantikusok
fokozódó lelkesedéssel fordultak a középkor felé, így megnőtt az érdeklődés a befejezetlen dóm iránt is, amely a nemzeti egység szimbólumává vált. 1842.
szeptember 4-én IV. Frigyes Vilmos porosz király és Johannes von Geissel érsek letette továbbépítésének alapkövét. A porosz állam anyagilag is támogatta az
ügyet. Közvetlenül az alapkőletétel előtt megalakult a Kölni-Dómépítés Központi Egyesülete, amelynek legfőbb feladata az építkezéshez szükséges források
összegyűjtése volt.

• 1820. október 19-én betörtek a dómba és feltörték a háromkirályok ereklyetartó szekrényét.

• 1880-ban, 600 év múltán a dóm elkészült, a középkori mesterek terveinek megfelelően, de a kor legmodernebb technikáinak felhasználásával. Az építészek
Ernst Friedrich Zwirner és Karl Eduard Richard Voigtel voltak. Az építkezés befejezésének örömére, 1880. október 15-én ünnepséget tartottak, amelyet I.
Vilmos német császár a kilenc évvel korábban alapított birodalom identitásának erősítésére használt fel.

• A katedrálisnak 11 harangja van. Az első, a 3,4 tonnás Dreikönigenglocke (háromkirályok harangja) volt, amelyet 1418-ban öntöttek és 1437-ben szenteltek fel;
1880-ban újra kellett önteni. Van két olyan harang is, a 10 tonnás Pretiosa és a 4,3 tonnás Speciosa, amelyek az 1448-as felavatásuk óta a helyükön maradtak.
A legnagyobbat, a 24 tonnás Szent Péter-harang-ot 1922-ben öntötték. Ez a világon a legnagyobb szabadon lengő harang (a Kentucky állambeli Newportban
található World Peace Bell nagyobb ugyan, de nem mozog szabadon).

• A második világháborúban a dóm súlyosan megsérült; többek között 14 angolszász bombatalálat érte, a főhajó néhány boltíve be is omlott. A gyújtóbombákat
viszont a dómban őrködő munkatársak azonnal eloltották. 1948-ban az alapkő letételének 700. évfordulóját a súlyosan károsodott dómban azért
megünnepelték. 1956 óta a katedrális ismét ellátja feladatát.
• 1975. november 2-án három betörő egy szellőzőaknán keresztül, hegymászó felszereléssel behatolt a dóm – akkor biztonságosnak számító – kincstárába, és
értékes monstranciákat és kereszteket vittek el. A tetteseket a kölni alvilág segítségével sikerült elfogni, és hosszú szabadságvesztésre ítélték őket. Addigra
.
• Lübeck: Mária-templom. A francia katedrálisok felépítését téglaépítészetre átültetve 1250 és 1350 között
épült a hatalmas székesegyház a Hansa-városszövetség székhelyén. Háromhajós bazilika, szokszögzáródású,
körüljárós szentéllyel, a körüljáróból kiugró kápolnákkal. A hosszház keleti végén kétoldalt
keresztházszerűen oldalkápolnák ugranak ki.

• Chorin: Ciszterci kolostortemplom. Az észak-németországi téglagótika kiemelkedő korai emléke az 1273 és

1334 között épült szerzetesi templom. Elrendezése a rendi hagyományokat követi. Háromhajós, bazilikális
hosszházához egyhajós keresztház csatlakozik. Szentélye a hagyományoktól eltérően ívesen záródik. A
keresztszárak keleti oldalán két-két egyeneszáródású kápolna nyílik .
• Tereit keresztboltozatok fedik. A magas főhajóban a váltakozó keresztmetszetű pilléreken nyugvó, alacsony
árkádok csúcsívei között-a ciszterci templomokra jellemzően-gyámkövekről induló oszlopkötegek
támasztják alá a boltvállakat. A homlokívekben nyílnak a keskeny, csúcsíves, mérműves ablakok.

• Freiburg im Breisgau: ún. monostortemplom. A nagyméretű városi plébániatemplom - későromán bazilika

helyén, keresztházának és kórusát közrefogó kis tornyainak befoglalásával - 1260-tól több ütemben a XVI.
század elejéig épült. Különböző korú részei végigvezetnek a német gótika minden stílusváltozatán.

• Schwübisch-Gmünd: Plébániatemplom. A német késői gótikus plébániatemplomok mintaképe. Hosszházát

1320-ban kezdték építeni. Szentélyét 1351-től a német gótika virágkorának legnevesebb mestercsaládját
alapító Parler Henrik folytatta.

• Annaberg: Szent Anna-templom. A szászországi későgótikus csarnoktemplomok egyik legszebbike 1499 és

1520 között épült.
Lübeck
Lübeck, Chorin
• A német gótika világi emlékei között várak, védő- és kaputornyos városerődítések. városi köz- és lakóépületek
egyaránt találhatók.
• A várak az erődített fejedelmi székhelyektől (Meissen: Albrechtsburg) a lovagvárakig méretükben,
elrendezésükben és felépítésükben rendkívül változatosak, és a terepadottságokhoz alkalmazkodnak.
Jellegükben erősen elkülönülnek a hegyi, síkvidéki és vízi várak. A hegyi lovagvárak festői példája a Mosel-vidéki
Eltz vára.
• A síkvidéki várak méretei és művészi értéke miatt is kiemelkedő példája a Német Lovagrend egykori székhelye, a
Lengyelországhoz tartozó Marienburg (Malbork). A téglaépítésű, védőművekkel övezett együttes 1280 és 1400
között fokozatosan épült ki. Magja az árkádos udvart övező felső vár, amely nagyméretű kápolnát és a lovagok
lakóhelyiségeit foglalja magában. A későbbi középső vár U-alaprajzú. Egyik szárnyában helyezkedik el az
együttes legszebb belső tere, a nyújtott téglalap alaprajzú lovagterem. Karcsú oszlopok sora osztja két hajóra, és
támasztja alá a csillagboltozatokat, amelyek angol hatásról tanúskodnak. A szárny végéhez csatlakozik gazdagon
díszített homlokzatával a nagymester palotája. Földszintjén két ebédlőterem középoszlopon nyugvó
csillagboltozattal .
• A városerődítések szép példája Neubrandenburg fennmaradt díszes téglatornyaival. A gótikus középületek közül
kiemelkedik Münster városháza. A XIV. század derekán épült. Árkádos földszintje fölött a tanácsterem nagy,
csúcsíves, mérműves ablakai nyílnak. Többszintes, lépcsős oromfalát a merevítő pilléreket koronázó fiatornyok
és a lépcsőzetek közötti átmenetet adó mérműves kőrácsok díszítik.
• A köz- és a lakóépületek az észak-német városokban jobbára téglából, gazdagon tagolt, oromzatos homlokzattal,
a birodalom más vidékein jelentős részben favázzal (Fachwerk) épültek, amely faragott díszeivel a falazott-vakolt
kitöltő falazatokat keretezve a szerkezeti felépítést szemléltető, esztétikus tagozását adta a homlokzatoknak.
Eltz vára
 Ausztria
• Ausztria gótikus építészete
• Ausztria területén, a német-római birodalom keleti, a Habsburgok családi birtokát alkotó
tartományaiban a gótika a XIII. század második felétől terjedt el, részben a szerzetesrendek, részben Dél-
Németország építészetének hatására. Nagyszámú jelentős emléke közül kiemelkedik a gótika minden
korszakát képviselő bécsi Szent István-templom.

• Bécs: Szent István-templom. A XIII. századi késői román plébániatemplomhoz a XIV. század első felében
háromhajós gótikus csarnokszentély épült. Az egyenlő széles és magas, keresztboltozatos hajók keleten
sokszögű apszisokkal záródnak.
• A román stílusú hosszház helyén, amelyből csak a nyugati homlokzat egy részét őrizték meg a jáki
templommal rokon kapuzattal és két nyolcszögű toronnyal, 1359-ben kezdik az új hosszház építését.
• Ez egyhajós keresztház közbeiktatásával kapcsolódik a szentélyhez. Háromhajós álcsarnok, az
oldalhajóknál magasabb, azokkal közös tetőzetű főhajóval. Az új épületrészt 1450 körül
hálóboltozatokkal fedték le. A keresztház kinyúló szárai előcsarnokokat magukba foglaló toronyaljakat
alkotnak. Fölöttük a hatalmas tornyok építése a XV. században folytatódott, de csak a déli István-torony
készült el 1433-ban. Az erőteljes függőleges tagolású, négyszögű alépítményen fiatornyokkal körülvett,
nyolcszögű felső szintek emelkednek, amelyeket karcsú, díszes kősisak koronáz. Az északi tornyot 1511-
ben félbehagyták, majd reneszánsz sisakkal fedték le. A templomot meredek hajlású, hatalmas tetőzet
fedi, amit az oldalhajók haránttetőzetei és oromzatai szegélyeznek. A főhomlokzatot a késői román
eredetű és a gótikában befejezett kisebb tornyok zárják közre.
Stephans dóm
 Csehország gótikus művészete
• Csehországban a gótika fénykorát a IV. Károly császár új székhelyén, Prágában a XIV. század derekán megkezdett Szent Vitus-
székesegyház építése nyitja meg. E század emléke még a prágai Károly-híd és tornyai. A nagyszámú, jelentős egyházi és világi alkotás
sorából a későgótikában kiemelkedik a már a XVI. század első felében befejezett kutná-horai Borbála-templom és a prágai királyi vár
Ulászló terme.

• Prága: Szent Vitus-székesegyház. Korábbi templomok helyén 1344-ben a császár által hívott Arras-i Mátyás mester kezdi építeni dél-
franciaországi katedrálisok mintájára a nyújtott, sokszögzáródású, körüljárós és kápolnakoszorús szentélyt. Halála után 1356-tól
Parler Péter, a schwábisch-gmündi templom mesterének fia folytatja az árkádívek magasságáig elkészült építkezést. Áttervezve ő is
fejezi be a keresztházig, annak toronyaljat, előcsarnokot és a Vencel-kápolnát magába foglaló déli szárával.

• Prága: Károly-híd és tornyai. A Parler-műhely építette a XIV. század második felében a Vltava (Moldva) folyó fölött a tizenhatíves
kőhidat és óvárosi végén a háromszintes kaputornyot.
• A négyszögű torony földszintjén csúcsíves kapuzat bocsátja át a híd forgalmát. Második szintjét osztópárkány fölött fiálés oromzatba
komponált hármas ívben dombormű, a harmadik szintet függőleges osztók között vakmérművek díszítik. A híd túlsó, ún. kisoldali
csúcsíves kapuzatát XII. századi eredetű kisebb és XV. századi, az óvárosihoz hasonló torony fogja közre. A híd nyomott íveit hordozó
pillérei fölött barokk szobrok állnak.

• Kutná Hora: Borbála-templom. Az ezüstbányászata révén nagy jelentőségre emelkedett város polgársága építtette a hatalmas
méretűre tervezett templomot. Szentélyét 1388 és 1420 között a prágai Parler-műhely kezdte építeni, majd 1489 és 1506 között
Mathias Reysek fejezte be felső részét és boltozatát. A hosszház megépült hat boltszakaszát 1512 és 1534 között a csehországi
későgótika nagy mestere, Benedikt Rejt folytatta és boltozta be, a stíluskorszak egyik legszebb alkotásává formálva.

• Prága: Királyi vár Ulászló-terme. A régi palota átépítésével Jagello Ulászló cseh és magyar király Benedikt Rejtet bízta meg. A palota
fennmaradt 62 m hosszú és 16 m széles termét 1486 és 1500 között Rejt ötszakaszos boltozattal fedte le. Ezt az oldalfalakból kiugró
pillérekből kinövő, kétirányban hajlított és alaprajzi vetületükben köríves bordák egymásba fonódva osztják süvegekre. A terem
egykorú, nagy, többosztatú ablakai már reneszánsz stílusúak.
• A teremhez vezető lépcsős folyosó-szakaszokat részben hálóboltozat, részben a tereméhez hasonló, de szeszélyesebb rajzú és
erőteljesebb ívelt bordázatú boltozat fedi.
Szent Vitus
Kolozsvári testvérek: Sárkányölő Szent
György szobra
Károly híd
Miasszonyunk templom
Kutna Hora
Csontkápolna
 Lengyelország
• Lengyelországban főként a szerzetesrendi építészet és az észak-német téglagótika hatása érvényesült.
Nagyszámú monumentális emléke közül kiemelkedik az egykori főváros, Krakkó főplébánia-temploma, a
Mária-templom.

• Krakkó: Mária-templom. A hatalmas téglaépület a XV. században több ütemben épült. Rövid,
háromhajós, bazilikális hosszházához a főhajóval azonos szélességű és hosszúságú, sokszögzáródású
szentély kapcsolódik. A két nyugati torony előcsarnokot és karzatot fog közre.
• A kétszintes oldalfalú főhajót és az oldalhajókat keresztboltozatok, a szentélyt csillagboltozatok fedik. Az
oldalhajókhoz a XV-XVI. században későgótikus kápolnák épültek.
• A főhomlokzat vízszintesen lezárt, keskeny középrészén - mozgalmas barokk előépítmény fölött-
nagyméretű, csúcsíves ablak nyílik. A tornyok párkányokkal elválasztott szintjeinek homlokzatát csúcsíves
fülkék között egy-egy ablak töri át. Az északi tornyot a XV. század elején nyolcszögű felépítménnyel és
fiatornyos sisakkal koronázták. Az eredeti magasságában meghagyott déli tornyot barokk sisak fedi.
• A templom szentélyében a későgótika nagy szobrászának, Veit Stossnak XV. század végi faragott
szárnyasoltára áll.

• A krakkói Mária-templom A krakkói Mária-templom annak a visztulai gótikának egyik változatát képviseli,
amit a Német Lovagrend terjesztett el a XIV. és XV. század folyamán. Figyelemre méltó, hogy nincsenek
támívei, és hogy a tégla alkalmazásában egészen különleges díszítő hatásra törekszik.
Krakkó Mária templom