A gazdasági élet főbb vonásai – 1/15

Gazdaság a XVI-XVII. században

 A gazdasági élet főbb vonásai – 2/15

 A XVI. század
 kereskedelem
- élő á llat, gabona, bor
- nyersanyagok (nemesfém, réz, bő r, méz stb.)
- a há rom orszá grész gazdasá ga ö sszekapcsoló dott

Állattenyésztés, földművelés, borkészítés Comeniusnál

 A gazdasági élet főbb vonásai – 3/15

 A XVII. század
 európai szintű gazdasági visszaesés
- az agrá rkivitel csö kkent
- a bá nyá szat vá lsá gba kerü lt
- a hazai céhes ipar nem fejlő dö tt
 Az ország pusztulása – 5/15

 Az állandó hadakozás
 súlyos károkat okoztak a vonuló hadseregek
- éhínségek
- járványok („morbus hungaricus”)
- emberrablások
„Nem is mondhatom, mily kurvá lkodá s, falá s és vedelés, ká romkodá s, eskü dö zés, já ték és
kocka folyik mindenfelé, mely pedig ellenére van az igaz német hadi fegyelemnek, s egy
nemzetnél sem divatozik. Az bizonyos, hogy tízezer német egy hó nap alatt tö bbet fogyaszt
harminc vagy még tö bb ezer tö rö knél, ki á mbá r pogá ny, mégis ö nmegtartó ztatá sra és
jó zansá gra tö rekszik, s csak azt nézi, hogy lova, kardja legyen rendben, teste épen s ruhá ja
tisztá n […]. Hiá ba bizonygatjá k, hogy az asszonyok a mosá s és á polá s miatt vannak ná luk,
hisz azt legények és férfiak is végezhetnék, mint egyéb nemzeteknél lá tjuk.”
(Nikolaus Gablman leírá sa, 16. szá zad vége)

„[…] a kapitá nyok hanyagsá ga miatt má r gyakran megtö rtént, hogy ha valahol legalá bb
egy hétre tá bort á llítottak a keresztények, az utá latos mocsok hatá sá ra mindjá rt pestises
ragá ly keletkezett, s a nyers ételek mértéktelen zabá lá sa, a borok vad vedelése és az
utá latos dő zsö lés miatt nagy csapat katona má r néhá ny nap utá n, mint az á llat elveszett
[…].”
(Részlet Kis Péter Magyarázat című munká já bó l, 16. szá zad kö zepe)
 Az ország pusztulása – 4/15

 A XVII. század
 „kis jégkorszak”
- élelemhiány
 erdőpusztulás
 mocsarasodás, láposodás

Szigetvár rekonstrukciója
 Bölcsőtől a koporsóig – 6/15

 A történeti demográfia eredményei

 XVI. szá zad: stagná lá s
 XVII. szá zad: bevá ndorlá s = nö vekedés

Terület 1500 1600 1700

Franciaorszá g 16,4 19 19
Spanyolorszá g 6,8 8,1 7,5
Ausztria és Csehorszá g 3,5 4,3 4,6
Itá lia 10,5 13,1 13,3
Anglia és Wales 2,6 3,4 2,8
Lengyelorszá g 2,5 3,4 2,8
Német Birodalom 12 16 15
Magyarország 3,3 3,5 4

Az egyes európai országok népességének alakulása 1500 és 1700 között

(millió fő)
 Bölcsőtől a koporsóig – 7/15

 A történeti demográfia eredményei

40 É szak- és Nyugat-Euró pa Kö zép-Euró pa
Mediterrá neum Kelet-Euró pa

35

30

25

20

15

10

0
1500 1600 1700

Az egyes európai régiók népességének alakulása 1500 és 1700 között (millió fő)
 Bölcsőtől a koporsóig – 8/15

 A történeti demográfia eredményei

Népességi és etnikai változások a XVI–XVII. században

 Bölcsőtől a koporsóig – 9/15

 A történeti demográfia eredményei

Toppeltinus Lőrinc Origines et occasus

Transsylvanorum , 1667. A köznemes és fia
valószínűleg szász földön szokásos öltözetben; a
jobbágy (bizonyára magyar nemzetiségű) bő gatyában

Felül: Két magyar városi polgár. – Alul: Két magyar

jobbágy. Wilhelm Dillich: Ungarische Chronica, 1600
 Bölcsőtől a koporsóig – 10/15

1. és 3. Erdélyi (nagyszebeni) szász polgár és polgárnő a XVII. század első felében,

2. Debreczeni református kolleégiumi diák 1624–1774. közt,
4. Felsőmagyarországi nemes a XVII. század dereka táján,
5. Erdélyi kálvinista pap I. Rákóczi György idejében
 Bölcsőtől a koporsóig – 11/15

6. Magyar főúr a XVII. század dereka táján.; 7. Magyar főúr a XVII. század dereka táján.
8. Gr. Kéry János koronaőr és b.-gyarmati kapitány.; 9. Gr. Pálffy Miklós († 1679.) ezredes,
főajtónálló és pozsonyi főispán; 10. Gr. Esterházy Pál első neje, gr. Esterházy Orsolya († 1681.)
 Iskoláztatás, oktatás: felekezeti sokszínűség – 12/15

 Az alapfokú oktatás
 a legtöbb helyen nincs/silány
- hiá nyos infrastruktú ra
- a gyerekek télen já rtak tanulni
- képzetlen taná rok (iskolamesterek: olvasá s, Biblia, énekek)

Tanító és gyermek Comenius Orbis pictus c. művének 1685-ös kiadásában

 Iskoláztatás, oktatás: felekezeti sokszínűség – 13/15

 A középfokú oktatás
 felekezeti alapon működtek

Iskolák a reformáció után a XVI. században

 Iskoláztatás, oktatás: felekezeti sokszínűség – 14/15

„Tanító t, taná rt vagy segédtaná rt ebbe a mi oskolá nkba tekintélyes és

igaz hitű férfiaknak kell ajá nlaniuk vagy meghívniuk, s a pataki
lelkipá sztoroknak kell bemutatniuk; a jelö lt legyen helvét hitvallá sú
férfiú , já mbor, derék, tisztes hírnevű , valamely igaz hitű akadémiá nak
legyen tényleges neveltje, alapos képzettségű , a bö lcselet mű velő je, jó l
ismerje a legszentebb teoló gia tanítá sá hoz szü kséges [héber, gö rö g,
latin] nyelveket, legyen hithű , szorgalmas, tudnivá gyó , munkaszerető ,
erénykedvelő , emberszerető […].
Az, aki egy hó napon belü l nem ad be taná rá nak stílusgyakorlatot, s nem
ad bizonysá got tanulmá nyi elő menetelérő l, 20 pénzt [déná rt] fizessen.
Ha rajtakapnak valakit, hogy ö nkényesen haszná lja anyanyelvét, akkor –
ha nagyobb diá k – minden hibá ért Vagy fizessen egy pénzt, vagy tanuljon
meg kö nyv nélkü l tíz kö zmondá st. […]
A nyilvá nos bú csú – má s néven távozá si lakomá k és ivá szatok –
rendezését, tová bbá az iskolá ban mindennemű mulatozá st, mint igen
sok bajt okozó , hamu alatt izzó zsará tnokot – mert a régebbi idő kben
vakmerő mó don igen sokan vétkeztek ebben – szigorú an eltiltjuk.”
(A sá rospataki iskola 1621. évi tö rvényeibő l)
 Iskoláztatás, oktatás: felekezeti sokszínűség – 15/15

 A felsőfokú oktatás
 protestánsok
- egyetemjá rá s (Németorszá g, Hollandia)
 katolikusok
- peregriná ció (Bécs, Krakkó , Padova, Bologna)
- Nagyszombat, 1635

A debreceni főiskola és a nagyszombati egyetem