Általános és

személyiségpszichológia
Perspektívaváltás és tudatelmélet

Széchenyi István Egyetem

Miklós Zsófia
2023
Hogy áll össze a fejünkben a kép?
Hogy áll össze a fejünkben a történet?
 Attribúcióelmélet

Heider: attribúcióelmélet

• az emberek mértani ábrák mozgását spontán módon egymással

kapcsolatban lévő, kommunikáló személyek cselekvéseiként
értelmezik

• az ember megpróbálja kiemelni az állandóan változó viselkedés

hátterében meghúzódó invariáns tényezőket

• percepció, motiváció, szándék, képesség, érzelem

• segít előre jelezni, értékelni és befolyásolni a társas viselkedést

ÉN MÁSOK
 Első személyű perspektíva

• Érzéklet megélése érzékszerveink, biológiai mechanizmusok

által
• Érzéklethez társuló személyes élmény – feldolgozás
tudatossága
• Közvetlenül tapasztalható külvilág + belső mentális
állapotok
• Lehetővé teszi, hogy testünket egy szubjektív, multimodális
térben érzékeljük
• Észleleteken „továbbdolgozó” kognitív folyamatok

Önmagában: minimális szelffogalom

 Szociális perspektíva

• Belső mentális állapot környezetbe integrálása

• Feltételez:
• Közös keret
• Mentális egységesség
• Első személyű perspektíva
• Naiv tudatelmélet

George Tooker, Landscape with Figures (1965-66).

Harmadik személyű perspektíva

• Másoknak tulajdonított mentális állapotok

felállításának képessége
• Másoknak is van személyes perspektívája
• DE ahhoz nem férünk hozzá

James Tissot: Önarckép (1865)

 A perspektívaváltás képességének szintjei

Harmadik személyű perspektíva

• a másoknak tulajdonított mentális
állapotok felállításának képessége
Első személyű perspektíva
• a közvetlenül tapasztalható külvilág
feldolgozása,
• kiterjed a belső mentális állapotokra
is
Szociális perspektíva
• az észleleten túlmutató állapotokra
vonatkozó attribúciók
Naiv tudatelmélet
Több, mint egy biológiai szerkezet
•Elmeműködés feltételezése
•Különböző mentális állapotokat tulajdonítunk magunknak és másoknak
(más vágyak, szándékok, gondolatok, remények stb.)

•„az az emberi képesség, amely szerint a különböző cselekvő ágensek viselkedését

azáltal értelmezzük, magyarázzuk és jelezzük előre, hogy mentális állapotokat
(gondolatokat, érzelmi állapotokat, szándékokat stb.) tulajdonítunk nekik.”

•központi szerepet tölt be abban, hogy az emberi faj ennyire összetett társas viselkedéseket mutat
Perspektívaváltás

1. szint: egyszerű vizuális perspektíva

• Különböző emberek különböző dolgokat láthatnak
• Az én perspektívája elkülönül a másik ágensétől
• Valaki egy adott helyről látja-e a célpontot
Perspektívaváltás

2. szint: összetett vizuális perspektíva

• Különböző emberek ugyanazokat a dolgokat különbözőképpen is láthatják
• Ugyanarról a tárgyról különböző információkat szerezhetnek különböző emberek
• Pl.: Egymással szemben ülve a felém fordított újságot a másik fejjel lefelé látja
Perspektívaváltás

3. szint: a látvány tudáshoz vezet

• Ezen a szinten a látvány már nem játszik közvetlenül szerepet
• A felismerés a fontos
• ha valaki nem volt jelen, nem is tudhat róla
• Pl.: Valaki nem vesz részt az órán, nem tudja, mi hangzott el.
Perspektívaváltás

4. szint: az „igaz vélekedések” szintje

• be tudjuk jósolni mások viselkedését az alapján, amit a tudásáról gondolunk
• Ha valaki jelen volt az órán, tudom, hogy hallotta (tudja) az elhangzott
információkat.
Perspektívaváltás

5. szint: a „hamis vélekedések” szintje

be tudjuk jósolni mások viselkedését az alapján, amit a tudásának hiányosságairól
gondolunk
Ha valaki nem volt jelen az órán, tudom, hogy nem hallotta (nem tudja) az
elhangzott információkat.
Sally-Ann teszt
 AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ MINT

Szándékkifejezés Szándékfelismerés

Paul Grice:
„ A legtöbb emberi kommunikáció jellegzetessége a szándékok kifejezése és felismerése” (1957)

Kódolt jelentés Nem kódolt jelentés

• Nyelv megfelelő ismerete • Nem szó szerinti

• A beszélő szándékának megértése a
fontos!
• Kontextus szerepe
KÓDOLT JELENTÉS

• Szia, hogy vagy?

• Jól, kösz! És Te?
• Én is!
 NEM KÓDOLT JELENTÉS

• Szeretném megköszönni, hogy segítettél!

• Rendben, akkor köszönd meg!

• Megkérdezhetem, mennyi az idő?

• Meg!
 GRICE MAXIMÁI

• MENNYISÉG: szükséges információ adása, se több, se kevesebb

• MINŐSÉG: az igazság
• RELEVANCIA: csak azt említjük, ami releváns
• MÓD: világosság
MENNYISÉG MAXIMÁJA

• Nézd Jancsi, hullócsillag! Kívánsz valamit?

• Juliska, nem értem, hogy a légkörbe kibocsájtott
ionizált sugárzás által létrejövő fényjelenség
milyen kapcsolatban van a személyes sorsom
alakulásával, és …
MINŐSÉG MAXIMÁJA

• Eltűnt a csokitorta!
Te etted meg?
• Nem, dehogy!
RELEVANCIA MAXIMÁJA

• Na és, hogy sikerült a randi?

• Hm, szép időnk van…
MÓD MAXIMÁJA

• Szia, hová viszed a kutyát?

• O–R–V–O–S!

Jelentés: Nem mondhatom ki azt a szót, hogy

orvos, mert azonnal hazafut a kutya, és többé nem
szedem ki az ágy alól…
 GRICE MAXIMÁI

• MENNYISÉG: szükséges információ adása, se több, se kevesebb

• MINŐSÉG: az igazság
• RELEVANCIA: csak azt említjük, ami releváns
• MÓD: világosság

Egy maxima megsértése maga is egy üzenet <- nem kódolt jelentés
Humor:
Pszichológia a hétköznapokban ;)

• Beszéd <- családban tanuljuk Nem kell ‚Ádámtól és Évától’

kezdenem a magyarázatot – a
• Absztrakció a nyelvben
nem szó szerinti jelentés üzenete
• Szándékkifejezés
• Grice-i maximák

• MENNYISÉG: szükséges információ adása, se több, se kevesebb

• MINŐSÉG: az igazság
• RELEVANCIA: csak azt említjük, ami releváns
• MÓD: világosság
 Rámutató-következtetés modell
A Grice-i elméletből kiindulva Sperber és Wilson (1986) modelljükben két
alapvető dolgot feltételeznek:

• A beszélő szándékot fejez ki

• A hallgató a beszélő szándékát igyekszik megérteni

Minden emberi kommunikációban két szándék figyelhető meg:

informatív szándék kommunikációs szándék

 Rámutató-következtetés modell
Az informatív szándék:
BESZÉLŐ azt akarja, hogy a HALLGATÓ felismerje, hogy X. (Ahol X
elvben bármilyen valós vagy nem valós tényállás lehet.)

A kommunikációs szándék:
BESZÉLŐ azt akarja, hogy a HALLGATÓ felismerje az ő informatív
szándékát.

BESZÉLŐ azt akarja, hogy a HALLGATÓ felismerje, hogy BESZÉLŐ azt

akarja, hogy HALLGATÓ felismerje, hogy X.
Rámutató-következtetés modell

A következő dián található tankönyvi példákról próbáljátok

meg eldönteni, hogy az előző dián található definíciók
alapján esetükben melyik szándék sérül.
• 1. „A főnök behívja K. O.-t, leülteti, és elmondja neki: elégedetlen a
munkájával, s el szeretné bocsátani. K. O. másnap felmond.”
informatív szándék kommunikációs szándék
• 2. „A főnök el szeretné bocsátani K. O.-t, s hogy erre emlékeztesse
magát, beírja a naptárába: „Ki akarom rúgni K. O.-t!” K. O. betéved a
főnök szobájába, véletlenül meglátja a feljegyzést. K. O. másnap
felmond.”
informatív szándék kommunikációs szándék
• 3. „A főnök el szeretné bocsátani K. O.-t, de nem vállalja, hogy ezt
szemtől szembe megmondja neki. Ezért úgy intézi, hogy amikor K. O.
is meghallhatja, azt mondja a titkárnőjének: „Ki akarom rúgni K. O.-t!”
K. O. másnap felmond.”
informatív szándék kommunikációs szándék
 Rámutató-következtetés modell
• kommunikációs szándékunk ritkán explicit
• minden kommunikációs aktus következtetéseken alapul

A modell előnye:
• nem-verbális folyamatokat is tartalmaz
• a szószerinti nyelvi kommunikáció és
• a nem szó szerinti nyelvhasználat figyelembe vétele
• magyarázható vele a szóképek megértése
 Rámutató-következtetés modell
Szoros kapcsolat
a naiv tudatelmélettel:
• a szándékok is mentális
állapotok,
• a szándékközpontú
kommunikáció az
emberi társas
megismerésre,
• a naiv tudatelméleti
képességre épül
 Naiv tudatelmélet

•„az az emberi képesség, amely szerint a különböző cselekvő

ágensek viselkedését azáltal értelmezzük, magyarázzuk és
jelezzük előre, hogy mentális állapotokat (gondolatokat,
érzelmi állapotokat, szándékokat stb.) tulajdonítunk nekik.”

•központi szerepet tölt be abban, hogy az emberi faj ennyire

összetett társas viselkedéseket mutat
 Naiv tudatelmélet
Minél komplexebb naiv
tudatelméleti képességgel
rendelkezik valaki,
annál bonyolultabb
kommunikatív szándékokat
tud felismerni.
Happé (1993)
 Kommunikációs képesség zavarai
• Autizmus: a kommunikáció elsődleges sérülése

• Echolália: amikor egy korábban hallott kifejezést

visszhangszerűen ismétel meg a gyermek,
az adott helyzetben sokszor inadekvátan

• Neologizmusok: amikor nem létező szavakat

használnak valamely tárgy vagy fogalom
megnevezésére