A Btk.

Különös
része
I. félév.1. rész

Követelmények, írott tananyag, feldolgozási

útmutató, 2023. ősz

Tóth Mihály
Követelmény
• Btk
(2012. évi C. tv.)

Ügyeljünk a hatályosságra, 2022 előtti

anyagot óvatosan használjanak !
A hatályos szabályokat – a sűrű változásokra
figyelemmel – az előadások tartalmazzák!
 Az írott tananyag:
új tankönyv!

Domokos Andrea - Czine Ágnes- Tóth Mihály

Büntetőjog . Különös rész
Patrocinium, 2023
(várható megjelenés: 2023. november
Ezen kívül használhatóak más tankönyvek is, pl.
Kommentárok
Az első félévben számon kérendő bűncselekmények:
(9 fejezet, 60 bűncselekmény)

• Emberölés
• Erős felindulásban elkövetett emberölés
• Öngyilkosságban közreműködés
• Magzatelhajtás
• Testi sértés
• Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
• Segítségnyújtás elmulasztása
• Gondozási kötelezettség elmulasztása
• Kábítószer kereskedelem
• Kábítószer birtoklása
• Kóros szenvedélykeltés
• Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
• Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
• Emberrablás
• Emberrablás feljelentésének elmulasztása
• Emberkereskedelem és kényszermunka
• Személyi szabadság megsértése
• Szexuális kényszerítés
• Szexuális erőszak
• Szexuális visszaélés
• Vérfertőzés
• Kerítés
• Prostitúció elősegítése
• Kitartottság
• Gyermekprostitúció kihasználása
• Gyermekpornográfia
• Szeméremsértés
• Kiskorú veszélyeztetése
• Gyermekmunka
• Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása
• Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
• Tartási kötelezettség elmulasztása
• Kapcsolati erőszak
• Családi jogállás megsértése
• Közösség tagja elleni erőszak
• Magánlaksértés
• Zaklatás
• Magántitok megsértése
• Levéltitok megsértése
- Kiszolgáltatott személy megalázása
- Rágalmazás
- Becsületsértés
- Kegyeletsértés
- A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
- Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése
- Közúti veszélyeztetés
- Közúti baleset okozása
- Járművezetés ittas állapotban
- Járművezetés bódult állapotban
- Járművezetés tiltott átengedése
- Cserbenhagyás
- Környezetkárosítás
- Természetkárosítás
- Állatkínzás
- Orvvadászat
- Orvhalászat
- A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
- Az állam elleni bűncselekmények rendszere, jellemzői
- Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
- Az alkotmányos rend elleni szervezkedés
- Kémkedés
 Az anyagi büntetőjog utóbbi másfél évben történt változásai
• a kuruzslás és a természetgyógyászat kapcsán (2019. évi évi CXI. tv (Hatályos 2020. II. 1.).
A szabályozást egyébként az Alkotmánybíróság nem találta kielégítőnek.
• az emberkereskedelem és a kényszermunka új szabályozása miatt, (2020. V. tv. -2020.
VII.1.)
• a pénzmosás átalakítása okán, (2020. XLIII.tv. (2021 I.1.)
• az iskolai erőszak megszüntetését és megelőzését zászlajára tűzve, 2020. évi LXXIV. tv.
(2020. IX.6.)
• a hálapénz üldözésének jegyében, 2020. évi C. tv.(2021. I.1.)
• A nemzeti adatvagyon fokozottabb védelme körében (2020. LXXXI.tv. – 2021 I.1.)
• az emberölést elkövetők feltételes szabadságra bocsátásának kizárását előírva (2020. CVIII
tv. (2020. XI.5.)
• a drónok és a tiltott adatszerzés összefüggései okán
• a pedofil bűnelkövetők szigorúbb üldözése céljából. 2021. évi LXXIX.tv. (2021. VII.1.)
• Tiltott adatszerzés drónokkal – Btk. 422/A. § - (2020. évi XLIII.tv. – 2021. I.1.)
• Védettségi igazolással visszaélés (220/2021. (V.1.) számú Korm. rendelet )
Ezek után, tekintsük át a Különös rész egyes tényállásainak elemzése (és
számonkérése) módszertanát.

Ez bizonyos kérdések felidézését, ismételt áttekintését teszi szükségessé.

Repetitórium: a tényállások típusai
• Egyszerű tényállás (nyílt diszpozíció - pl. emberölés, zaklatás)
• Leíró, meghatározó tényállás (pl. lopás)
• Hivatkozó tényállás (pl. közfeladatot ellátó személy elleni erőszak)
• Kerettényállás (pl. számvitel rendjének megsértése)
A tényállás alakzatai
• Alapeset
• Minősített eset(ek)
(bizonyos kodifikált körülmények kapcsán az alapeset büntetése e körben súlyosabb – pl. előre
kitervelt emberölés, jelentős értékre elkövetett lopás)
• Privilegizált eset(ek)
(bizonyos kodifikált körülmények kapcsán az alapeset
büntetése enyhébb – pl. csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása)
Az alap- és minősített esetek nem azonosak az enyhítő és súlyosító körülményekkel, melyek nem
kodifikáltak, az alap-, minősített és privilegizált esetek keretei között a jogalkalmazó értékeli őket).
 Enyhítő és súlyosító körülmények (57 BKv)
súlyosít enyhít
Tárgyi többszörös minősülés
folytatólagosság
kísérlet
a sértett felróható közrehatása
nagy nyilvánosság előtti alkalomszerű elkövetés
elkövetés kár megtérülése
a sértettnél a sértett megbocsátása
bekövetkezett pszichikai hosszabb idő telt el az elkövetés óta
következmények értékhatár alján
idős, beteg személy
sérelmére elkövetés
közeli hozzátartozó
sérelmére elkövetés
veszélyes eszköz
használata
a köznyugalom
megzavarása
terhes nő sérelmére
elkövetés
elszaporodottság
értékhatár tetején

Alanyi társtettesség
büntetett előélet
többször volt büntetve
rövid idő telt el az utolsó
elítélés óta
visszaeső
büntetető eljárás hatálya
alatti elkövetés
ittas, bódult állapot
garázda elkövetési mód
kezdeményező szerep
büntetlen előélet
fiatal felnőtt kor
14. életévet alig haladta meg
betegség
tartásra, nevelésre szoruló hozzátartozó
beismerő vallomás
megbánás
bűnsegédi elkövetési alakzat
idős kor
elkövető sérülése
beszámítási képesség korlátozottsága
köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység
A tényállások súly szerinti felosztása - a típusok
szerint
• Bűntett (2 évnél súlyosabban büntetendő szándékos
bűncselekmények)
• Vétség (minden más bűncselekmény)
Eszerint minden gondatlan bűncselekmény vétség

E felosztásnak pl. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatainál, vagy a

mentesítésnél van jelentősége
A bűntett –vétség helyett inkább a 3 éves büntetőségi felső határnak van
gyakorlati jelentősége:

• Pl.
• alternatív szankciók szabadságvesztésnél (33.§ (4) bek.)
• próbára bocsátás felnőtteknél (65. §)
• jóvétételi munka lehetősége (67. §)
• sikeres mediáció esetén megszűntetés (29. §)
A tényállások súly szerinti felosztása - a szankció
szerint
• Elzárás (pl. levéltitok megsértése)
• Egy évig terjedő szv. (pl. cserbenhagyás) helyette:
• Két évig terjedő szv. (pl. magánlaksértés) Pénzbüntetés vagy
• Három évig terjedő szv.(pl.kényszerítés) Közérdekű munka
• - 5 év (pénzmosás alapesete)
• 1-5 év (pl. kiskorú veszélyeztetése)
• 2-8 év (pl. pénzhamisítás alapesete)
• 5-10 év (pl. a legsúlyosabb lopás)
• 5-15 év (pl. emberölés alapesete, hazaárulás)
• 5-20 év (pl. közveszély-okozás legsúlyosabb alakzata)
• 10-20 vagy életfogytiglan (pl. terrorcselekmény,
emberölés min. esete)
Repetitórium: a törvényi tényállás
elemei (ebben a rendszerben történik
minden bűncselekmény elemzése)
• Tárgy • Szükséges elemek
• Tárgyi oldal • Esetleges elemek
• Alany
• Alanyi oldal
 szükséges elemek esetleges elemek

alany

alanyi oldal
/szubjektív
ismérvek/

tárgy

tárgyi oldal
/obejktív ismérvek/
 Btk. XV.
Fejezet

Az élet, testi épség, egészség

elleni
bűncselekmények
Alapeset, minősített esetek
• 160. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
• (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
az emberölést
• a) előre kitervelten,
• b) nyereségvágyból
• c) aljas indokból, illetőleg célból,
• d) különös kegyetlenséggel,
• e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt,
illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során,
továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy
támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
• f) több ember sérelmére
• g) több ember életét veszélyeztetve,
• h) különös visszaesőként,
• i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
• j) védekezésre képtelen személy sérelmére,
• k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
Az alapeset körében megbeszélendő fontosabb kérdések

• A passzív alany (az élet kezdete és vége)

• A „halálba segítés” problémája – aktív és passzív eutanázia
• A társtettesség kérdései
Eütv. (1997. CLIV. tv, - „élő végrendelet”- 20, §
• A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás
visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben
szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő
egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve
életmentő beavatkozás visszautasítása okirati formához kötött.
• A visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság nyilatkozik a betegségről
és a nyilatkozat hitelességéről, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon -
két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát.
 Több ember sérelmére - több életet veszélyeztetve –
stádiumok
elkövetési mód szándék eredmény
kísérlet befejezett

több emberen legalább 2 ember az ölést legalább legalább 2

meg- 1 esetben meg- esetben
ölésére irányul kezdi befejezi
-----------------------
-
az ölést legfeljebb
egy emberen
befejezi

1 ember ölésére 1 embert megkísé- 1 embert megöl és

több ember életét irányul rel megölni és több
veszélyeztető módon többet veszélyeztet emberéletet ve-
szélyeztet
több emberen és több legalább két ember legalább egy em- legalább két em-
ember megölésére bert megkísérel berölést befejez és
életét veszélyeztető irányul megölni és többet több
módon veszélyeztet emberéletet ve-
szélyeztet
További rendelkezések
• (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy
akaratnyilvánításra képtelen
személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.
(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű
bűncselekmény
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei
[190. § (4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei,
ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4)
bekezdés].
 A bírói gyakorlat fontosabb elemei
• 3/2013. BJE az élet és testi épség büntetőjogi védelméről
- Az elhatárolás kérdései (testi sértés-emberölés)
- Az emberölés minősített esetei
- Az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés elhatárolása

• 2/1998. Büntető jogegységi határozat

emberölés és kifosztás viszonyáról
Előkészületet illetően:
5/1999. Büntető jogegységi határozat
az emberölés előkészületének rendbeliségéről
3/2019. BJE - Bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet az
előkészület megállapítására. („vállalkozik”)
Személy elleni
(élet testi épség
egészség elleni)
további
bűncselekmények
161. § - 167. §
Erős felindulásban elkövetett emberölés
• 161.§
Aki mást, méltányolható okból származó erős felindulásban megöl,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
TISZTÁZANDÓ:
- „méltányolható ok”,
- erős felindulás és korlátozott beszámíthatóság viszonya.
Erős felindulás – beszűkült tudatállapot
• A kóros elmeállapot
17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az
elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely
képtelenné teszi cselekménye következményeinek a
felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően
cselekedjen.
• (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés
kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény
következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e
felismerésnek megfelelően cselekedjen.

Mi határolja el az ilyen állapotban elkövetett

emberölést az erős felindulásban elkövetett öléstől?
Elhatárolási szempontok
Fiziológiás Patológiás Fiziológiás
indulat indulat indulat
+ patológiai
„erősítés"
Mi váltja ki Külső tényezők Belső (kóros) Külső+belső
tényezők
Büntetőjogi Erős Emberölés + Erős
hatása felindulásban (korlátlan) felindulás
elkövetett enyhítés ban
emberölés elkövetett
emberölés
+
(korlátlan)
enyhítés
Öngyilkosságban közreműködés
• 162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy
• (Emberölést követ el – 5-15 év)
• Aki tizennegyedik életévét be nem
töltött vagy akaratnyilvánításra
képtelen személyt öngyilkosságra
rábír, ha az öngyilkosságot
elkövetik
ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az
öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött
személy, aki tizennyolcadik életévét be nem
töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy
ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az
öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Magzatelhajtás
163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást
a) üzletszerűen,
b) a nő beleegyezése nélkül,
c) súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik
el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az
állapotos nő halálát okozza.
(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
„Legális” magzatelhajtás
48/1998. (XI. 23.) AB határozat lényege:
• nem alkotmányellenes, ha törvény az állapotos nő súlyos
válsághelyzete esetén lehetővé teszi a terhesség megszakítását;
• a súlyos válsághelyzet fogalmának és alkalmazása feltételeinek
meghatározása kizárólag törvényben történhet;
• az Alkotmánybíróság visszautasítja az arra irányuló indítványt, hogy az
Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy ember-e a magzat.
Testi sértés
• 164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
• (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyû testi sértés vétsége miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bûntette miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendõ.
• (4) A büntetés bûntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyû testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bûncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
• (5) A büntetés egy évtõl öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyû testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos
egészségromlást okoz.
• (6) A büntetés egy évtõl öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
c) a bûncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy
sérelmére,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
e) különös kegyetlenséggel
követik el.
• (7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bûncselekményre irányuló elõkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
• (8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
• (9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A testi sértés minősített esetei
könnyű súlyos gondatlan súlyos
- aljas indok vagy cél, - védekezésre
- védekezésre akaratnyilvánításra képtelen akaratnyilvánításra
személy sérelmére, képtelen személy
- elhárításra idős kornál vagy fogyatékosságnál sérelmére,
fogva korlátozottan képes sérelmére, - elhárításra idős kornál
- maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy fogyatékosságnál
- életveszélyt vagy halált okozva fogva korlátozottan
képes sérelmére,
- életveszélyt okozva

Különös kegyetlenséggel
Minősítési kérdések
• „Tényelges (anatómiai) gyógytartam” – klinikai (funkcionális)
gyógytartam - az előbbi irányadó, az utóbbi általában hosszabb - a
sérülés teljes egészében gyógyul, utolsó tünetei is megszűnnek.)
• Ma is viták folynak az életveszélyt okozó testi sértés (szándékos
alalzata) létjogosultságáról.
 Az Orsz. Ig. Orvosszak. Int. 16. sz. módszertani levele

• általában 8 napon belül

• Általában 8 napon túl

- hámfosztások, hámhorzsolások,
- csonttörés, repedés
- a kisebb vérömlenyek,
- a lövési sérülések,
- a felszínes, összefektethetőszélű
- a testüregbe hatoló szúrások
. metszett, vágott, zúzott, repesztett
sebek - az ízületek nyílt sérülései,
ficamok, az inak sérülései,
- kisebb égési, fagyási és vegyianyag
okozta marásos sérülései, - az ér- és idegsérülések,
- ízületi zúzódásos és szalagsérülés - a testfelszín 10%-át elérő vagy azt
nélküli rándulások, meghaladó I. fokú égés, fagyás,
- -egy-három fog meglazulása, luxatiója, - közepes és súlyos agyrázódás
a fogkorona letörése vagy - a legtöbb mérgezés
- a fogaknak a fogmedernyúlvány törése
nélküli elvesztése,
- a dobhártya repedése (a középfül
bevérzése, csontsérülés nélkül),
- enyhe lefolyású agyrázódás
 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások

életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen
veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy
tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos
tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett
miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott
tett megkülönböztetés szerint - egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig,
illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a
robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó
szabály is.
Segítségnyújtás elmulasztása

166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete
vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a
segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a
segítségnyújtásra egyébként is köteles.
4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok
alapján köteles a segítségnyújtásra.
A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) döntése
• A Legfelsőbb Bíróság 2/1999. BJE számú jogegységi határozata értelmében ha a
személysérüléssel járó vagy a sértett életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető
veszélyhelyzetet az elkövető vétlenül idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget
a rászorultnak, cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapesetként [Btk.
166. § (1)] és nem annak büntetti alakzata [Btk. 166. § (3)] szerint minősül.
• A jogegységi döntés értelmében a korábbi jogértelmezés - amely szerint a
segítségnyújtás minősített esetéért felelt az elkövető, aki a sértett sérülését, a
balesetet, illetve a sértett élete vagy testi épsége tekintetében a közvetlenül
fenyegető helyzetet akár gondatlan, akár vétlen magatartásával okozta, tárgyi
jellegű (objektív) felelősséget állapított meg, amely azonban kiküszöbölhetetlen -
ellentétben áll a Btk. 10. §-ában megfogalmazott alapelvvel.
• A Btk. 4. §-a szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a
gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely
veszélyes a társadalomra, és amelyre a tövény büntetés kiszabását rendeli.
"Bűnösség nélkül nincs büntetőjogi felelősség" és a bűnösségnek a törvényi tényállás
valamennyi elemére ki kell terjednie. Ezekből a törvényi követelményekből az
következik, hogy akit nem terhel bűnösség, amikor a magatartást kifejtette,
büntetőjogi értelemben felelőssé nem tehető. Ha a terhelt sem szándékos, sem
gondatlan magatartással nem hatott közre a baleset bekövetkezésében, ezért nem
róható fel neki a veszélyhelyzet előidézése.
Kábítószerrel
kapcsolatos
bűncselekmények

Kriminológiai és szabályozási kérdések,

A 2012. évi C. tv. szerkezete és álláspontja
 Kábítószerfajták hatásmechanizmus
szerint
OPIÁTOK DEPRESSZÁNSOK
(szorongásoldók) (nyugtatók)
morfin, metadon, máktea, altatók, alkohol
heroin)

STIMULÁNSOK HALLUCINOGÉNEK
(serkentők) (tudattágítók)
Speedd, amfetamin, kokain, LSD, extasy
nikotin, koffein
 Kábítószerfajták a gyakorlatban
Hasis (Marihuána vagy cannabis, kender, indiai vadkender, szintetikus formája: THC)
Kodein (ópiumszármazék, mákgubó, -tea) „kodi”
MDA, MDMA, MDE, tabletta „extasy, „exy”
Kokain (eredetileg kokacserje, ma szintetikus)
Morfin ( ópium -morfium)
Amfetamin (szintetikus) „speed”
Heroin (ópium-származék) „hercsó, nyalóka”
LSD (lizergsav-dietilamid) szintetikus „trip, lencsó”
„Lágy drogok”, „kemény drogok”
függőség
Lágy drognak a cannabis-származékokat, a marihuánát, a hasist tekintik, ezek testi
függőséget nem okoznak, lelkit azonban okozhatnak.
A kemény drogok a testi függőséget és súlyos elvonási tüneteket is okozó opiátok
(morfium, kodein, heroin) és depresszánsok
(ilyen értelemben kemény drog az alkohol is).
 A bűncselekmény gyakorisága
Magyarországon (1980-2022)

1980: 12 1981: 79 1982: 42 1983: 75 1984: 108

1985: 81 1986: 95 (…)
1993: 223 1994: 256 1995: 429 1996: 440 1997: 943
1998: 2068 1999: 2116 2000: 3142 2001: 4332 (…)
2008: 5459 (függő 315) 2009: 4828 (311)
2010: 5789 (234) 2011: 5989 (153)
2012: 5783 (315) 2013: 5445 2014: 6038
2015: 5901 2016: 5966 2017: 6544
2018: 8146 2019: 6566 2020:6518
2021: 7004 2022: 7453
A tényállások

- 176. § - kereskedés (kínál, átad, forgalmaz, kereskedik)

-177. § - kereskedés 18 éven aluli részére vagy
közreműködésével
-178. § - birtoklás (termesztés, előállítás, tartás,
behozatal, kivitel, átvitel + (enyhébben) fogyasztás)
-179. § – birtoklás 18 éven aluli felhasználásával
-180. § - büntethetőséget kizáró ok (csekély+saját – egyszer/2 év)
-181. § - kóros szenvedélykeltés (18 > rábírás, rábírni törekvés)
-182. § - kábítószer készítésének elősegítése
-183. § - kábítószer-prekurzorral visszaélés
-184. § - Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
Kábítószer
fogalma:

Kábítószer: az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM

rendelet
- 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2. jegyzékén,
valamint
- 2. mellékletében a pszichotrop anyagok 1. és 2. jegyzékén
szereplő anyag. A rendelet említett mellékletei több mint 300
kábítószernek minősülő anyagot nevesítenek.
Differenciálási szempontok
az elkövetési magatartás (kereskedői vagy birtoklói magatartásról van-e jellemzően
szó),
a helyszín (kiemelten kezelve pl. az iskolák, laktanyák, börtönök, rendvédelmi szervek,
NAV),
a kábítószer mennyisége (különböztetve a csekély, nem jelentős, jelentős, különösen
jelentős mennyiség között),
az elkövetés módja (pl. a hivatalos személyként vagy a bűnszövetségben történő
elkövetés),
Csekély saját birtokló vagy fogyasztó + beismerés + kezelés, felvilágosító program
 Elkövetési magatartások (alapeset)
A) MÁSOKAT HOZZÁJUTTAT B) MÁSOKAT NEM JUTTAT
-Kínál HOZZÁ
-Átad -Termeszt
-Forgalomba hoz -Előállít
-Kereskedik -Megszerez
-Tart
(2-8) -Behoz, kivisz, átvisz (1-5)

-Fogyaszt, csekély m.-et

megszerez vagy tart (-2)
A mennyiség kérdése
LISTÁZOTT KÁBÍTÓSZEREK ESETÉN
A csekély mennyiséget kábítószerfajtánként a Btk. 461. §-a
meghatározza (pl LSD 0.001 gr. ,heroin 0.6 gr.)
Jelentős mennyiség ennek 20-szorosánál több
Különösen jelentős mennyiség ennek 200-szorosánál több
NEM LISTÁZOTTAKNÁL
Csekély: hozzá nem szokott fogyasztó hatásos adagjának
legfeljebb hétszerese
Jelentős: ennek 140-szeresénél több
Különösen jelentős: ennek 1400-szeresénél több
 Kábítószer csekély felső jelentős alsó különösen
határa határa jelentős alsó
határa

Extasy 1 gr. 20 gr. 200 gr. tabl.

(MDMA,
MDA,MDE)

Amfetamin tabl. 0,5 gr. 10 gr. 100 gr.

kokain 2 gr. 40 gr. 400 gr.

heroin 0,6 gr. 12 gr. 120 gr.
marihuana 1 tő 20 tő 200 tő
(növény)
LSD 1 mg. 20 mg 200 mg
 Csekély - jelentős a gyakorlatban
a csekély dózis kb. fele (töményen) halálos lehet
Csekély felső határa Jelentős alsó határa

Extasy tabletta (MDA, MDE) 1 Extasy tabletta 20 gramm

gr. (kb. 10 tabl.) (kb 200 tabletta)
Kokain 2 gr. Kokain 40 gr.
„Speed” tabletta 0,5 gr. (kb. „Speed” tabletta 10 gr.
15-20 tabletta) (kb.350-400 tabletta)
Heroin 0,6 gr. Heroin 12 gr.
Vadkender növény 5 db. Vadkender növény 100 db.
Morfin 0,9 gr. Morfin 18 gr.
LSD 1 mg. (kb. 10 bélyeg) LSD 20 mg.
1/2007. Jogegységi Döntés
Lényege:
- természetes egység csak az egyes külön tényállásokon belül létesül,
- a kereskedés haszonszerzésre irányul, a forgalomba hozatal nem feltétlenül,
- „kereskedés” az ilyen célból történő megszerzés, készletezés is
54/2004. (XII.14.) AB. határozat
A fogyasztás legalizálását célzó indítványokat elutasítja.
A fogyasztás társadalmi közegben zajlik, amelynek nem csak a
szubkultúrával érintett kisebbség a része.
„Kábulathoz való alkotmányos alapjog nem létezik, s így nem
versenghet sem az emberi méltóság jogával, sem a legmagasabb
testi és lelki egészséghez való joggal”.
A „saját használat” nem bizonytalan fogalom. Ez tehát maradhat
a tényállás része
Az „együttes fogyasztás során történő kínálás” bizonytalan
fogalom – kiiktatandó.
Kóros szenvedélykeltés (181. §)

18 éven felüli 18 éven alulit

- kábítószternek nem minősülő kábító hatású anyag
élvezetére
rábír, rábírni törekszik,
.- ilyen anyag élvezetéhez segítséget nyújt,
- kábítószer fogasztására rábírni törekszik
Új pszichoaktív szerrel visszaélés (184. §)
Dizájner – „átszabott”, „törvénykerülő” drogok
Ismert kábítószerek kémiai összetételének módosításával létrehozott
félszintetikus, bizonytalan összetételű és hatású pszichoaktív szerek.
Kábítószernek – többek között jogbiztonsági okokoból - csak a
tiltólistákon szereplő drogokat lehet tekinteni, a folyamatosan
változtatott dizájner anyagokkal visszaélők ezt használják ki.
A „Gyógyszertörvény” (2005.XCV.tv.)szerint új pszichoaktív anyag:
olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással
nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi
idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a
tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására,
megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a
közegészségügyre, mint a pszichotrop anyagok.
A 184 § 2021 I.1.-től módosul elsősorban a mennyiségek tekintetében
 Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
185. § (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert
a) előállít,
b) kínál, átad, forgalomba hoz,
c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott
teljesítményfokozó szerhez,
b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában
meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
felhasználásával követi el.
(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre irányuló
előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a tiltott
teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely
hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és
rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel
a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet I.
XVIII. Fejezet
Az emberi szabadság
elleni bűncselekmények
Vázlat:

1) Emberrablás

2) Emberrablás feljelentésének elmulasztása

3) Emberkereskedelem

4) Kényszermunka

5) Személyi szabadság megsértése

6) Kényszerítés
A tényállás
190. § (1) Aki mást személyi szabadságától
• a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy
• b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva
megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást
• a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
• b) bűnszövetségben,
• c) fegyveresen,
• d) felfegyverkezve vagy
• e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást
• a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
• b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy
• c) halált okozva
követik el.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos
emberölést is megvalósít.
(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból súlyos következmény származott
Emberrablás
• A fontosabb vitatott kérdések:
* az elrabolt és a követelés címzettje,
* a befejezettség (önkéntes elállás),
* a halálos eredmény és a tudattartam,
* az „abbahagyás” értelmezése
Emberrablás feljelentésének elmulasztása
• 191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás
elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot,
mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy
elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
A feljelentési kötelezettség
Bárki Hivatalos Egyéb
személy, személyek
hatóság tagja,
Köztestület
Feljelentési Kivételesen, Mindig A)Felszámoló,
(bejelentési) ha elmulasztása a (de csak a hivatali B)Pénzmosás
kötelesség Btk. szerint hatáskörében kapcsán
büntetendő tudomására kötelezett
jutott
esetekben)

Elmulasztásának A Btk-ban Elmulasztása csak A) Btk.404/A. §

büntetőjogi meghatározott fegyelmi B)Btk. 401. §
szankciója szankció vétség,
kizárólag korrupció
esetén
bűncselek-
mény (Btk.
297.§)
A Btk.-ban szabályozott feljelentés elmulasztása
• 191. § - emberrablás
• 263. § - állam elleni bűncselekmények
• 300. § - korrupciós bűncselekmények
• 317. § - terrorcselekmény
• 328- § - nemzetközi gazdasági tilalom megsértése
• 404/A. § - feljelentés elmulasztása felszámolási eljárásban
Az emberkereskedelem kriminalizálásának
indokai
• Az emberi méltósághoz fűződő jog alapján megengedhetetlen, hogy az ember maga kereskedés
tárgyává váljon. Ennek megakadályozását több nemzetközi szerződés és az Európai Unió joga is
Magyarország kötelezettségévé teszi.
• Magyarország részese a rabszolgaság tárgyában Genfben, 1926. évi szeptember hó 25-én kelt
nemzetközi egyezménynek, (becikkelyezte az 1933. évi III. törvény, ezen Egyezmény módosítása
tárgyában New Yorkban, 1953. évi december hó 7. napján kelt Jegyzőkönyvnek (kihirdette az
1958. évi 18. törvényerejű rendelet), továbbá a rabszolgaság, a rabszolga kereskedés, valamint a
rabszolgasághoz hasonló intézmények és gyakorlatok eltörlése tárgyában Genfben, 1956. évi
szeptember hó 7. napján kelt Kiegészítő Egyezménynek (a továbbiakban: rabszolgaságról szóló
egyezmények). A rabszolgaságról szóló egyezmények alapján a Részes Államok kötelesek a
rabszolgaságot felszámolni és a rabszolga-kereskedelmet és a rabszolgatartást büntetendővé
nyilvánítani.
A kényszermunka tilalmának alapjai
• Magyarország a 2000. évi XLVIII. törvénnyel ratifikálta a kényszer- vagy
kötelező munkáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1930. évi
14. ülésszakán elfogadott 29. számú Egyezményt. A törvény kimondja
ugyan, hogy a „kényszer- vagy kötelező munka” kifejezés vonatkozik minden
olyan munkára vagy szolgálatra, amit valamilyen büntetés terhe alatt
valakitől követeltek, és amire a munkára kötelezett személy nem szabad
akaratából vállalkozott, ám egyben bizonyos kivételeket is megállapít.

Eszerint többek között a „kényszer- vagy kötelező munka” kifejezés nem

vonatkozik az olyan munkára amit
• bírói ítélet alapján követelnek valakitől,
• a munkát vagy szolgálatot a hatóságok felügyelete és ellenőrzése alatt
végzik, és
• a munkára kötelezett személyt nem bocsátják magánszemélyek, vállalatok
vagy egyesületek rendelkezésére.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a közérdekű munka nem végezhető

magánszemélyek
vállalkozásai, vagy egyesületek keretei között.
Kitekintés: a munka, mint büntetés
Magyarországon

• Javító-nevelő munka: 1950-1993

• Szigorított javító nevelő munka: 1984-1993
• Közérdekű munka: 1987 –
• Jóvátételi munka: 2013 -

(1987-1993-ig három munkabüntetés is létezett !)

Ismétlés: Az új Btk. munkabüntetései
közérdekű munka
büntetés
A munkahelyet kijelölik
Önhibából történő elmulasztása
esetén szabadságvesztésre
változtatják át
Ideje 48-312 óra [12-78 nap]
Jóvátételi munka
Intézkedés
(a büntetés kiszabásának
elhalasztásával)
Az elkövető választhat
meghatározott közintézmények
között
Önhibából törtnő elmulasztása
büntetés kiszabását
eredményezi
ideje 24-150 óra
 Az emberkereskedelem és kényszermunka új szabályozása (2020 VII.1.)
192. § (1) Aki mást
a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad, átvesz, vagy
b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt, vagy másnak
megszerez,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. („EGYSZERŰ EMBERKERSKEDELEM’”)
(2) Aki mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb
szolgáltatásra, vagy jogellenes cselekmény folytatására
a) megtévesztéssel, a sértett nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos, illetve a
sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott
helyzetét kihasználva rábír, vagy
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. („KÉNYSZERMUNKA”)
(3) Aki mást a (2) bekezdésben meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében toboroz, átad, átvesz, elad,
megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, másnak megszerez, szállít, elszállásol, elrejt, bűntett
miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (EBBERK - KM ÉRDEKÉBEN)
(4) Aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szexuális cselekmény végzése vagy emberi test
tiltott felhasználása érdekében követi el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntetés a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztés, a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztés, ha azt
• a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
• b) a sértett sanyargatásával,
• c) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva, vagy
• d) több ember sérelmére
• követik el. ( A kényszermunka és a minősített emberkereskedelem súlyosabb esetei)
Emberkereskedelem és kényszermunka II.
(6) A büntetés a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől
tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény
esetén öt évtől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés, ha azt
• a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy
• b) életveszélyt vagy különösen súlyos hátrányt okozva
• követik el. (A KÉNYSZERMUNKA ÉS A MINŐSÍTETT EMBERKERESKEDELEM SÚLYOSABB
ESETEI)

(7) Aki emberkereskedelem és kényszermunkára irányuló előkészületet követ el, az (1)

bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig, a (2) vagy (3) bekezdésben
meghatározott esetben bűntett miatt három évig, a (4) bekezdésben meghatározott
esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (ELŐKÉSZÜLET)
(8) Aki
• a) a (2) bekezdésben meghatározott emberkereskedelem és kényszermunka sértettjének
munkáját, munka jellegű tevékenységét, egyéb szolgáltatását vagy jogellenes
cselekményét igénybe veszi vagy felhasználja, három évig terjedő szabadságvesztéssel,
• b) az a) pontban meghatározott bűncselekményt szexuális cselekmény igénybevételével
vagy emberi test tiltott felhasználása érdekében követi el, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.” (kényszermunka igénybe vétele, felhasználása)
A bűncselekmény leegyszerűsített szerkezete
• 1) hagyományos emberkereskedelem (EK) – (1) bek.
• 2 munkára rábírás vagy kényszerítés (KM) – (2) bek.
• 3) EK – KM céljából (EK-KMc) - (3) bek.
• 4) KM és EK-KMc fokozatosan súlyosabban minősülő esetei
* szexuális cselekmény vagy, szervkereskedelem céljából – (4) bek.,
* 18 év alatti, hiv. személyként, sanyargatással, több személy sérelme - (5) bek -
ez súlyosabb ha szexuális cselekmény vagy szervkereskedelem céljából
* .12 év alatti, különösen súlyos hátrányt okozva –(6) bek
ez súlyosabb ha szexuális cselekmény vagy szervkereskedelem céljából
• 5) előkészület (fokozatosan súlyosabb) – (7) bek.
• 6) KM igénybe vétele – (8) bek.
69
Személyi szabadság megsértése
194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését
• a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
• b) aljas indokból vagy célból,
• c) a sértett sanyargatásával,
• d) védekezésre képtelen személy sérelmére,
• e) fegyveresen,
• f) felfegyverkezve,
• g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
• h) hivatalos eljárás színlelésével
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
Kényszerítés
• 195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy
valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős
érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• (Elhatárolandó a szexuális kényszerítéstől!)
 motívum, illetve mód és elkövetési eredmény
célzat magatartás

Kényszerí- ---------- jelentős érdek-

tés sérelem
(195.§) erőszakkal
vagy
Önbírásko- jogos, vagy fenyegetéssel
dás jogosnak vélt mást arra
(368.§) vagyoni igény kényszerít,
érvényesítése
hogy valamit
Zsarolás jogtalan
tegyen, ne vagyoni hátrány
(367.§) haszonszerzés tegyen vagy okozása
eltűrjön
 Btk. XIX. fejezet
A nem élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények

Tóth Mihály
Nemi bűncselekmények - a fontosabb szabályozási
elvek, fogalmak
• Büntetendő a szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére „egyszerű”
fenyegetéssel való kényszerítés
(szexuális kényszerítés) – 196. §
• a szexuális erőszak - 197. § - amely felöleli a korábbi erőszakos közösülést
és szemérem elleni erőszakot is - minősített esete 12 év helyett 18, még
súlyosabban minősülő esete 12 év.
• Szexuális visszaélés – 198. § - lényegében a korábbi megrontás:
- 18 év felettinek 12 és 14 év közötti személlyel szexuális cselekmény
végzése (14-18 között akkor, ha hatalmi, befolyási viszonnyal visszaélve
követik el).
• vagy rábírása enyhébb esetben rábírni törekvése mással végzésére;

Értelmező rendelkezések: 459. § , 27. pont: szexuális cselekmény a közösülés

és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy
felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas
Szexuális kényszerítés
• 196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
• (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a
szexuális kényszerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése
alatt álló személy sérelmére, illetve a
sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával
visszaélve követi el.
• (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális
kényszerítést tizennegyedik életévét be nem
töltött személy sérelmére követik el.

A KÉNYSZERÍTÉS „CSAK” NEM MINŐSÍTETT „EGYSZERŰ” FENYEGETÉSSEL

VALóSÍTHATÓ MEG.
Rövid történeti adalékok a szexuális erőszakhoz
• 1836: „valamelly tisztességes leány vagy asszony való és
állhatatos ellentállása mellett, erőszakkal testi közösülésre
káényszeríttetik”
• 1978: „aki nőt házassági életközösségen kívül erőszakkal vagy
az élet testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
közösülésre kényszerít…”
 Szexuális erőszak
• 197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel
követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
• (2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel
büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy
végeztet.
• (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb
módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, vagy
c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.
• (4) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja
szerint is minősül.
• (5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szexuális visszaélés
• 198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be
nem töltött személlyel szexuális
cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy
mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
• (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem
töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt
végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• (3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása,
gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel
kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a
büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
• (4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött,
de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló
hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A nemi bűncselekmények összefoglaló táblázata

Sértett nincs mód fenyegetés Erőszak VAGY

kora minősített
fenyegetés
18 Szk. /A/ (1-5) Sze.I./A/ (2-8)

14-18 [18 hat. bef. v.] Szk./M/ (2-8) Sze. I./M/ (5-10)
Szv./P/ (-3)
12-14 Szv. /A/ (1-5) Szk. /SM/ (5-10) Sze. I. /M/ (5-10)
12 Sze.II. /A/ (5-10) Sze.II./A/ (5-10) Sze. I. /SM/ (5-
15)
• JELMAGYARÁZAT
Szk= szexuális kényszerítés A= alapeset
Sze I.= „erőszakos” szexuális erőszak B= min. eset
Sze II.= „erőszakmentes” szexuális erőszak SM= súlyosabban
Szv= szexuális visszaélés min. eset
P= privilegizált eset
A „beleegyezéssel” történő szexuális cselekmény
is büntetendő, ha
• a sértett 12 éven aluli (szexuális erőszak)
• a sértett 12 és 14 év közötti (18 év fölötti elkövető
esetén - szexuális visszaélés súlyosabb esete)
• a sértett 14 és 18 év közötti (ha 18 év fölötti
elkövető hatalmát vagy befolyását használja fel, -
szexuális visszaélés enyhébb esete)
• Továbbá: gyermekprostitúció kihasználása
Prostitúció és
büntetőjog
A szabályozás változásai
• 1949 előtt kihágásként, elzárással büntették azokat a „kéjnőket, akik a rájuk vonatkozó
szabályokat meg nem tartják”, gyakorlatilag tehát a bordélyházon kívül „űzik az ipart”.
• Az üzletszerű kéjelgés1955-ban került a Btk-ba.
• Az üzletszerű kéjelgés 1993 óta nem bűncselekmény.
• 1999. évi LXXV.tv. – „Maffia-csomag”- „ellenőrzött legalizáció”.
• Kezdetben a nem üzletszerű forma szabálysértés volt, ma már elsősorban csak „rendészeti”
szabályszegések esetén szabálysértés.
• A prostitúcióhoz kapcsolódó (azt kihasználó) bűncselekmények az idők folyamán alig változnak.
A prostitúció végzésével kapcsolatos mai
tilalmak
Tiltott prostitúció
Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma
• 172. § Aki a külön törvényben, vagy
• 184. § (1) Aki a külön jogszabály szerint törvény felhatalmazása alapján
meghatározott védett övezetben hozott önkormányzati rendeletben a
ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szexuális szolgáltatással összefüggő
szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más korlátozást, illetve tilalmat megszegi,
személy szexuális szolgáltatásának felajánlását szabálysértést követ el.
elfogadja, szabálysértést követ el.
• A prostitúció mások általi
segítése, kihasználása
bűncselekmény !
A prostitúcióhoz kapcsolódó
bűncselekmények:
• Kerítés (200.§)
• Prostitúció elősegítése (201. §)
• Kitartottság (202. §)
• Gyermekprostitúció kihasználása (203. §)
• Gyermekpornográfia
Kerítés
• Haszonszerzés céljából szexuális
cselekményre másnak
megszerzés
• 18 év alatti prostitúcióra
felajánlása vagy felhívása
Prostitúció
elősegítése
• Más prostitúcióra rábírása
• Lakás prostitúcióra átadása
• 18 év alatti prostitúcióra rábírása
• Bordélyház fenntartása,
vezetése, anyagi támogatása
A kerítés (200.§) lényege
1) szexuális cselekményre célzatos (haszonszerzés által motivált)
megszerzés,
2) 18 éven aluli felajánlása, felhívása
Súlyosabb ha üzletszerű [1) vagy 2)]
Még súlyosabb ha
- 1) -a) 18 év alatti,
-b) függő viszonyban áll,
-c) megtévesztéssel, erőszakkal, vagy fenyegetéssel,
- Legsúlyosabb [1a) vagy 1b)]+1c)
- Büntetendő az üzletszerű kerítés elkövetésében való
megállapodás
Változás 2020. VII.-tól
• a kerítés (200.§), a prostitúció elősegítése (201.§) és a
gyermekprostitúció kihasználása (203. §) elkövetése esetén e
bűncselekmények súlyosabban minősülnek különös visszaesőként
elkövetve.
• Hasonlóak a felsoroltak, valamint az emberkereskedelem és
kényszermunka (192. §)
3/1999. BJE
A kitartottság /Btk. 202.§/
akkor is természetes egység,
és nem létesül bűnhalmazat,
ha az elkövető több olyan
személlyel tartatja ki magát,
aki üzletszerű kéjelgést
folytat.
Gyermekpornográfia
2021. VII. 8.-tól változott!
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt
• a) megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig,
• b) kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
• c) készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt öt évtől tíz évig
• terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén két évtől nyolc évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől
tíz évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott
bűncselekményt
• a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
• b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett
kiszolgáltatott helyzetét kihasználva,
• c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
• d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy
• e) különös visszaesőként
követik el.
Gyermekpornográfia (204. §)
• 18 éven aluliról felvétel tartása (1-5 évig)
• kínálása, átadása, (2-8)
• Forgalomba hozatala, kereskedelme (5-10)

Minősített eset: 12 éven aluli,

függőségi viszony
hivatalos személy
sanyargatás vagy erőszak a felvételen

• Pornográf műsorban, felvételen szereplésre felhívás, közreműködés, szerepeltetés, ehhez anyagi eszözök
szolgáltatása,

• A pornográf felvétel, műsor fogalma: 204. § (7)

2/2018. Büntető jogegységi határozat
gyermekpornográfia bűntette esetében halmazat megállapításáról

• Több felvétel azonos tényállási ponton belül (tartás, készítés,

forgalmazás) egység (függetlenül a sértettek számától)
• Ugyanaz a felvétel ha több pontba ütközik, csak a legsúlyosabbnál jön
figyelembe
• Különböző felvételek különböző pontokba ütközése - halmazat
• Nevelés stb. alatt álló sérelmére elkövetés esetén a rendbeliség a
sértettek számához igazodik
3/1999. Büntető Jogegységi Határozat
A kitartottság /Btk. 202.§/
akkor is természetes egység,
és nem létesül bűnhalmazat,
ha az elkövető több olyan
személlyel tartatja ki magát,
aki üzletszerű kéjelgést
folytat.
XXV. Fejezet
A minősített adat és
a nemzeti
adatvagyon elleni
bűncselekmények

(innen csak a 265. §

vizsgakövetelmény)
Angyal Pál definíciója
• „Titok mindaz a bárki által megismerhető, de tényleg csak egy vagy
korlátolt számú egyén tudatkörében létező és harmadik személyek
elől elzárt oly valóság (tünemény, jelenség, képzet, érzelem, gondolat,
stb. s mindezek megtestesítői), melyre vonatkozólag bizonyos
méltánylandó érdek azt kívánja, hogy az mások ismeretkörébe ne
jusson.”
Titoksértő bűncselekmények
- Szigorúan titkos adat kiszolgáltatásával elkövetett kémkedés (261. § (2) bekezdés)
- Magántitok megsértése (223.§)
- Levéltitok megsértése (224. §)
- Választás (stb.) elleni bűncselekmény titkosság megsértésével megvalósuló alakzata (350.§ (1
bek.) f) pont)
- Minősített adattal visszaélés (265. §)
- Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés (307. §)
- Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés (280. §)
- Gazdasági titok megsértése (413.§)
- Üzleti titok megsértés (418. §)
- Tiltott adatszerzés (422. §)
A büntetőjogi szabályozás elvei
Elkövetési magatartások:
jogosulatlan *megszerzés, *felhasználás,
* hozzáférhetővé tétel *hozzáférhetetlenné
tétel
Alany: bárki (szándékosan), ill. felhasználásra jogosult (szándékosan
vagy gondatlanul),
Az előkészület csak titkos ill. szigorúan titkos adat esetén büntetendő,
szintén súlyosabban fenyegetve a speciális alanyt,
Eljárásra csak feljelentés alapján kerülhet sor.
 A szabályozás szerkezete
Titok tv. Btk.
A minősített adat védelméről szóló 2009. (bárki által elk.)
CLV. Tv.

kármérték minősítés

Rendkívül súlyos Szigorúan titkos 265. § (2) d)

Bűntett- 1-5 év
súlyos Titkos 265 (2) c)
Bűntett-max 3 év
káros bizalmas 265.§ (2) b)
Vétség-max. 1 év
hátrányos Korlátozott 265.§ (2) a)
terjesztésű Vétség-elzárás