Az állampénzügyek és az

államháztartás tudományos
rendszertana
Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, tanszékvezető
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ÁNTK Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely
Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar
www.lentnercsaba.com
Állampénzügyek napjainkban – avagy
köszöntés a valóságban?
• „A magyar gazdaságpolitika szolgálja a leginkább a pénzpiaci szereplők
érdekét is, mert ez az, amely munkára és beruházásra ösztönöz,
• és amennyire lehetséges, a jövedelem átcsoportosításával
megtámasztja a dolgozó és gyermeket vállaló családokat és a
nyugdíjasokat,
• vagyis fenntartható keresletet generál a világgazdaság termékei és
szolgáltatásai iránt.”
• Mit gondolnak e kijelentésekről?
Mit gondolnak a hitelminősítők?
• A hitelminősítők közül az egyik, a Standard & Poor's (S&P) módosította
Magyarország adósbesorolását BBB-ről BBB mínuszra, ami még mindig
befektetésre ajánlott.
• Ez vert nagy hullámokat hazánkban az elmúlt napokban közgazdász
szakmai körökben.
• Hogyan lehet ezt az üzenetet értelmezni magyar patrióta és pragmatikus
megközelítésből?
• Ehhez meg kell értenünk a legfontosabb érveket, amelyek az S&P döntése
mögött állnak.
• A tartósan magas infláció, a forintárfolyam ingadozása és a külső nyomás.
Versenyt futunk az idővel? – Vagy az idő fut
versenyt velünk?
• 1. Infláció – legyőztük már?
• 2. Még mindig magas energiaárak, bizonytalan gazdasági
kilátások
• 3. Bizonytalan sorsú uniós források és a forrásvesztés lehetősége
• 4. Szektorális különadók és hatásuk
Az államműködés azonosított kockázatai
2022-es szubvenciók – Meddig folytathatók? Példák a túlzott
optimizmusra …
Nemzetközi kitekintés –
tallózás a közpénzügyek területén I.
• Jó száz éves a közpénzügyi megközelítés – korábban a közgazdaságtan, jelenleg
már inkább az államtudományok területén pozícionált
• Az intézményi gondolkodás jelentősége – 2007-2008-as válság mérföldkő:
• a piacokat nem lehet magukra hagyni!
• Gazdasági kérdéseket nem lehet a széles értelemben vett következményei
nélkül értelmezni
• Ronald Case (1991-es Nobel díjas) szerint a közgazdaságtan elhanyagolta az
intézményi kérdéseket, s úgy látta, hogy csak azzal foglalkozik, amit Adam Smith
1776-ban leírt a Nemzetek gazdagsága c. művében
• Case vizsgálódásai: mi történik egy szervezeten belül, illetve a döntések
társadalmi-politikai környezetben születnek
Nemzetközi- történelmi ki- és visszatekintés
–
tallózás a közpénzügyek területén II.
• Az intézmények márpedig igenis számítanak (Institutions matter) – 1993-as Nobel
díjas Douglass North
• Intézmények: minden olyan tényező, amely hatással van a gazdasági döntésekre:
formális szabályok (jogszabályok), informális tényezők (kultúra, vallási háttér etc.)
• Korábban a közgazdászok elszakadtak a mindennapi realitásoktól,
Eltérő jogi és kulturális közegben ugyanazokra a szabályokra az emberek másképpen
reagálnak – (lásd a rendszerváltó Magyarország példáját)
Institucionalisták – Coase, North, Oliver Williamson (2009-es Nobel díjas) – az 1980-
as évektől aktivizálódik az intézményi gondolkodás – nincs öngyógyító piac, nincs
korlátlan racionalitás, nincs szabályok nélkül hatékonyan működő közpénzügyi
rendszer
Nemzetközi kitekintés –
tallózás a közpénzügyek területén III.
• A közpénzügyek területén figyelembe kell venni, hogy a gazdasági-
pénzügyi tranzakcióknak költségei vannak – az irányítás ezen
költségek csökkentése
• A költségek bizonytalanságból, kockázatokból adódnak – így az állam
célja a piaci bizonytalanságok mederben tartó és mérséklő háttér
kialakítása
• Vagyis, milyen szabályozási mátrixra van szükség? – a jól működő
állam és gazdaság kialakításához…
• Dani Rodrik (Harvard) – 4 elengedhetetlen intézményi csoportra van
szükség – lásd:
Rodrik-i intézményi csoportok
• A tulajdonjog védelmét garantáló intézmények, szabályok (a fejlődés
alapfeltétele)
• A piacok szabályozásához kötődő intézmények (piaci kudarcok kezelése,
fékezése – externáliák, információs aszimmetriák, méretgazdaságosság
versenykorlátozó következményei (Vö. KKV szektor működésképtelensége
Magyarországon)
• Stabilizációt szolgáló intézmények (stabil gazdasági környezet – árstabilitás,
makrogazdasági volatilitás csökkentése, pénzügyi krízisek elkerülése
(jegybankok, árfolyamrendszerek, fiskális és monetáris szabályozás
• Legitimációs intézmények – a piacgazdasági „felsőbbrendűség” általános
elfogadtatása (v. bármilyen termelési módé…) – piaci kilengések, negatívumokat
fékező intézmények, TB, munkanélküliség, etc.)
Jegybanki szabályozás – mint az intézményi
megközelítés eleme
• A 2007-2008-as válság után alapvető változáson esett át a jegybanki gondolkodás –
„helikopterpénzek”, QE, többes mandátum erősebb érvényesítése
• Rodrik-i modell: a jegybank a gazdaság egyik legfontosabb stabilizáló intézménye
(lsd. Olivier Blanchard modelljeit)
• Jegybankoknak makrogazdasági és társadalmi stabilitással kapcsolatos felelőssége is
van
• A monetáris politika újraelosztási funkciói előtérbe kerültek
• A monetáris döntések komplex, társadalmi kontextusba helyezése
• Korábban: Barro, Gordon, Kydland, Prescott – egysíkú megközelítései uralták a
szakmai gondolkodást, noha John Woolley szerint (1983-ban) kormányzaton
keresztül és kívül ható faktorok, strukturális, kevésbé beágyazott tényezőket is
hatást gyakorolnak a jegybanki döntéshozatalra
Szemelvények a magyar közpénzügyi
rendszer fejlődéstörténetéből
• Kautz Gyula (1885) – államgazdaság definíciója:
• „egy államot képező népnek közczélokra szervezett és hatályosított gazdasági ereje”
• „a társadalom közös szükségleteinek közös gazdasági erővel való ellátása”
• Az államgazdaság tárgyát „a közhatalom rendelkezésére álló anyagi javak és
gazdasági értékek képezik…
• Az államgazdaság mint az államháztartás szerves alakzata
• A magyar közpénzügyek és államháztartás gazdagodása a magyar államiság
kezdetétől jelentkezik (előtte is…, sőt már a Honfoglalás előtt is…)
• A magyar állampénzügyek a dualizmus korában „intézményesülnek” – 1867. évi XII.
törvénycikk…
• Széll Kálmán, Wekerle Sándor, Mariska Vilmos, Kautz Gyula és mások…
Magyary Zoltán munkássága
• I. világháború utáni kényszerű államújjászervezés
• Költségvetési jog kialakulásának és parlament általi gyakorlásának leírása
• Költségvetési jog elmélete,
• A költségvetés közigazgatási, jogi és politikai szempontból tárgyalása
• Fogalomkészletéből:
• Az államháztartás irányítása… kívánatos, hogy ne ötletszerű legyen…
• Pénzügyi terv: az államháztartás mind anyagi, mind alaki rendjének egyik
legbecsesebb támasza
• Pénzügyi terv nélkül tehetetlen tengődés a kormány működése…, az
államháztartás pedig ötletszerűségek halmaza és örökös zűrzavar…
II. Világháború utáni státusz
• Tervgazdasági struktúra
• Állam/kormány de inkább a KP irányítja a gazdaságot (párthatározatok)
• Népgazdasági tervek dominálnak – állami tulajdon dominanciája
• Döntés a termelésről, anyagi és pénzügyi forrás biztosításáról,
népgazdasági bevételekről és azok elosztásáról
• A tervgazdaság a szabad piac anomáliáit próbálja kiküszöbölni, a kereslet
és kínálat összehangolásával, hatósági árszabályozással, egyszintű
bankrendszerrel
• Piacgazdaság: a szabad piac autonóm szereplőinek önszabályozása
kudarcba fullad, válságok alakulnak ki…
Tervgazdaság lényege – majd az 1956, 1968
gazdasági reformjai
• Tervgazdaság, állami tulajdon
• Kezdetben voluntarista szemlélet
• Belső tartalékok megcsappanásával az anyagi érdekeltségi viszonyok erősítése,
• Külső problémák begyűrűzése, abszorpciója (külföldi hitelek, cserearányproblémák) - eladósodás
• Önelszámolás, hatékony anyagi érdekeltség – GMK-k, önelszámoló egységek, jövedelemszabályozás
• Tervgazdaságon belüli állampénzügyek: 1979. évi II. tv.
• Állami pénzügyek: állami költségvetés, bank- és hitelrendszer, devizagazdálkodás, árrendszer
• Az anyagi és értékfolyamatok s az ezeket kifejező pénzfolyamatok egymással összhangban legyenek
• Cél: erősödjenek a szocialista társadalmi viszonyok, a pénz vásárlóértéke meglegyen, tervszerű
gazdasági és társadalmi fejlődés, hatékonyabb legyen a gazdálkodás, javuljanak az életkörülmények
Közpénzügytan, államháztartástan –
praktikus aspektusok a jelenben
• A közjavak keletkeztetését és szétosztását a demokratikus választásokon győztes,
kormányt alakító politikai párt végzi politikai elképzelései, majd a kormányprogram
alapján
• Programokon, Törvényeken keresztül
• A költségvetési jog értelmezése (Magyary Z. után) – az ország függetlenségét a
költségvetés megalkotásához való jog fémjelzi Vö. IMF 4. cikkely
• Fiskális politikai szempontok (fiskális kényszer, strukturális problémák)
• Monetáris politika – egyes mandátum, többes mandátum, Vö. korábbi európai uniós
felfogása
• A pénzügypolitika célrendszere (a Hetényi-féle négyes megközelítés Vö. Lentner Cs.
Koncepciója)
• -Covid-19, háborús idők
Közpénzügytan és államháztartástan – napjaink
tudománypolitikai összefüggésrendszerében
Költségvetési ellenőrzés – belső ellenőrzés
Kapcsolódó publikáció
• Lentner, Csaba (2022): Az államháztartás belső ellenőrzésének egyes
rendszertani elemei és oktatásának tapasztalatai a Nemzeti
Közszolgálati Egyetemen. Pénzügyi Szemle 2022/1. 67. évfolyam,
Különszám (p. 7-26.)
• Lentner, Cs. (2022): Some Taxonomic Elements of the Internal Control
of Public Finances and Experiences of Teaching them at the University
of Public Service. Public Finance Quarterly 2022/1. Vol. 67, special
edition (p. 7-27.)
• https://www.penzugyiszemle.hu/upload/pdf/penzugyi_szemle_magy
ar/2022_1_kulonszam/LentnerCs_2022_K1.pdf
• https://www.penzugyiszemle.hu/en/public-finance-quarterly-current-
issue/Some-Taxonomic-Elements-of-the-Internal-Control-of-Public-Fin
Közigazgatás-tudomány, államtudomány,
állampénzügyek
• Lőrincz Lajos munkássága: a közigazgatás-tudományt tudományági szintre emelte
• A közigazgatást nem szükséges belesűríteni a jogtudományba
• A közigazgatás eredetileg nem tiszta jogtudomány, annak ellenére, hogy a
közigazgatást alapvetően a jog szabályozza
• Előtérbe kerül a közigazgatás eredményessége – az állam szervezet központú
megközelítése – formális-racionális közigazgatás
• A gazdaságban aktivizálódó állam saját szerveitől is a termelés szférájának
eredményességét kérte számon, de megmaradt a közigazgatás jogszerűségének
kritériuma is (neoliberális gyakorlat, Washingtoni konszenzus, az állam „kiszervezése)
• Állampénzügyek – Vö. Államháztartás (tartalom Vö. forma)
• Public Management – DPM Vö. Aktív állam-vezérelt gazdaságpolitika -
Régi tanulság
• A királyi (központi) hatalom erősödésekor, erős kormány
működésének idején az ország biztonsága, nemzetközi
kapcsolatrendszere, gazdasági helyzete elfogadható állapotba került,
• Káosz, gazdasági válságok, az elszigetelődés pedig a kormányzó
hatalom elerőtlenedésének következménye
Régi szólamok Vö. Új idők, új dalai …
• Public Management – DPM
• Vö. Aktív állam-vezérelt gazdaságpolitika – CNPG
• A neoliberális gazdasági rendszer katalizálja az állam aktivizálódását, az állam megerősödését
• LENTNER, CS. (2021): FROM AN ACTIVE STATE-LED FINANCIAL POLICY TO AN ACTIVE STATE-LED FINANCIAL
POLICY – A TAXONOMICAL OUTLINE OF HUNGARY’S PUBLIC FINANCES IN THE PAST THIRTY YEARS. Pro
Publico Bono – Public Administration, Vol. 9 No. 4 (2021): Pro Publico Bono - Public Administration
• https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ppbmk/issue/view/458
• https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ppbmk/article/view/5718
• Csaba, Lentner ; Pál, P. Kolozsi:
Old Problems in a New context - Excerpts from the New Ways of Thinking in Econom
ics after the Global Financial Crisis
. ECONOMICS & WORKING CAPITAL. LONDON, UK, 2019 : 1-2 pp. 53-62. , 10 p. (2019)
• http://eworkcapital.com/old-problems-in-a-new-context-excerpts-from-the-new-ways-of-thinkin
g-in-economics-after-the-global-financial-crisis1/
• https://www.researchgate.net/publication/336022646_Old_Problems_in_New_Context_-_Excer
pts_from_the_New_Ways_of_Thinking_in_Economics_after_the_Global_Financial_Crisis
Közpénzügyek és államháztartástan az
Európai Unió regnáló közegében I.
• Közpénzügyek nemzeti szinten:
• Pénzeszközök mozgását a közhatalommal felruházott testületek
szabályozzák
• Közfeladatok ellátása, közszükségletek kielégítése
• Mindez a GDP (GNP) egy jelentős részének központosításával valósul
meg
• A központosított eszközöket az államháztartás alrendszerei útján újra
elosztják
Közpénzügyek és államháztartástan az
Európai Unió regnáló közegében II.
• Hatalmi vákuumok (Fukuyama – liberális demokráciák uralma, Huntington -
• A jog mellett megjelennek a szupranacionális szervezetek és ezek a pénzügyi
világot, a szuverenitás alapját képező költségvetési világot teljesen átírják
• Az EU a nemzetközi jog mentén szerveződött – de van-e saját hatásköre? –
Vö. a nemzetállamok hatáskörét aposztrofálja, szövetségi államként
viselkedik
• A Maastrichti nominál-konvergencia kritériumok problematikája Vö.a
reálkonvergenciával – EU érettség kérdése
• Állampénzügyek trónfosztása Vö. EU integráció – nemzeti szuverenitás
átengedése az EU-nak