II.

FEJEZET
MUNKA-, TŰZ- ÉS
BALESETVÉDELEM
A
KERESKEDELEMBE
N
A munkavédelem
A munkavédelem fogalma
MUNKAVÉDELEM:
A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó
biztonsági és egészségügyi követelmények összessége, továbbá
törvénykezési, szervezései, intézményi előírások rendszere, és
mindezek végrehajtása. A munkavédelem célja a biztonságos, az
egészségre nem ártalmas, és a dolgozók munkaerejét kímélő
munkafeltételek megteremtése.
A munkavédelem feladatai
• Munkabiztonság

• Munkahigiénia

• Munkaegészségügy
Munkavédelem szabályozása
A munkavédelemről szóló évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és
szervezeti feltételeit.
Munkavédelemi alapfogalmak
Baleset: a szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, ami a sérült
akaratától függetlenül, hirtelen következett be.

Munkabaleset: ha a munkavállalót a munkavégzés során, vagy azzal

összefüggésben éri sérülés
Munkabalesetek súlyossági szempontja:
I. Legfeljebb három nap munkaképtelenséggel jár
II. Három napot meghaladó munkaképtelenség
III. Súlyos munkabaleset
Munkavédelemi alapfogalmak
Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat,
technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége
megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai,

kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet. Pl.:
robbanó, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, fertőző, rákkeltő
Munkavédelemi alapfogalmak
Veszélyforrás: a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében
tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet

Foglalkozási megbetegedés: olyan egészségkárosodás, amely a

munkavégzéssel kapcsolatos tényezőkre vezethető vissza, vagy mely
a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb igénybevételének
következménye.
A munkaalkalmassági vizsgálat
A magyar jogszabályok szerint munkavégzést munkaköri
alkalmassági (munkaalkalmassági, üzemorvosi) vizsgálat nélkül
megkezdeni, illetve érvényes alkalmassági engedély nélkül
folytatni nem lehet.

A munkaalkalmassági vizsgálatot kizárólag foglalkozás-egészségügyi

orvos végezheti, elvégeztetése és finanszírozása a munkáltató
kötelessége.
A munkaalkalmassági vizsgálat
A munkaköri alkalmassági vizsgálat feladata annak megállapítása, hogy az
adott dolgozó, az adott munkahelyen, az adott munkakört, az adott
egészségi állapotban betöltheti-e.

A vizsgálat során a munkahelyi megterhelés – fizikai, szellemi, lelki – és a

munkakörnyezeti kóroki – fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális,
ergonómiai – tényezők ismeretében állapítják meg, hogy az adott dolgozó,
adott egészségi állapotában, az adott munkakört betöltheti-e avagy sem.
Egészségügyi követelmények a
kereskedelemben
A munkavédelmi oktatás
A munkáltató köteles a munkavédelmi oktatást olyan időközönként
és tartalommal megtartani, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a
foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati
ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és
információkat.
A munkavédelmi oktatás
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani.

Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők

aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

A munkavédelmi ismeretek megszerzéséig a munkavállaló nem

foglalkoztatható.

A munkáltatónak meg kell győződnie a munkavédelmi ismeretek

elsajátításáról
Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani?
• Új munkavállaló munkába állásakor

• Munkahely vagy munkakör megváltozásakor

• Munkakörülmények megváltozásakor

• Munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe

helyezésekor

• Új technológia bevezetésekor
A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei
• Munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő
szerkezetű és szilárdságú. Ilyen építményben megfelelő belmagasságot,
mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani. Az ablakoknak,
tetővilágításoknak és szellőző berendezéseknek biztonságos módon
nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük.
• A munkahely padlózata és közlekedési útvonala egyenletes, csúszás-
botlás- és billenésmentes legyen.
• A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a
gyalogosok és az árumozgató eszközök biztonságos közlekedését, és
mellettük a biztonságos munkavégzést.
A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei
• A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat mindig
szabadon kell hagyni. Elhelyezésük és kialakításuk olyan legyen, hogy a
munkahelyet veszély esetén (például tűz) gyorsan és biztonságosan el
tudják hagyni az ott tartózkodó személyek. Vészkijárathoz toló- vagy
forgóajtókat tilos alkalmazni!
• Az adott munkahelyen használatban lévő gépekhez tartozó magyar
nyelvű üzemeltetési/ használati dokumentációnak elérhetőnek kell lennie
az ott dolgozók számára. A gépek, berendezések mellett figyelmeztető,
tiltó feliratokat, ábrákat is célszerű elhelyezni, például a darálóba nyúlni
működés közben tilos!
A munkavállalók részére biztosítani kell:
• Megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű
ivóvizet
• Öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési
lehetőséget
• Megfelelő jelző- és riasztóberendezést, például tűzjelző berendezéseket
• Kellő mennyiségű, minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát
• A munkahely természetes/mesterséges megvilágítását
• Szükséges mozgásteret
• Gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező hulladék kezeléséről
Az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés személyi feltételei
• A munkavállaló kizárólag olyan munkára alkalmazható, amelynek
elvégzésére szakmailag és egészségügyileg egyaránt megfelel.

• Az egészségügyi alkalmasságot orvosi vizsgálattal kell alátámasztani.

• Az adott munkára alkalmas dolgozó csak akkor kezdheti meg

tevékenységét, ha elsajátította az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket.
A munkavállaló csak olyan munkára és
akkor alkalmazható, ha (1):
• Megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik
• Foglalkoztatása az egészségét károsan nem befolyásolja
• Foglalkoztatása nem jelent veszélyt a reprodukciós képességére
magzatára
• Mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára
alkalmasnak bizonyult
• Rendelkezik a munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, képességgel és
jártasággal
• Munkavédelmi oktatáson részt vett és azt alkalmazza
A munkavállaló csak olyan munkára és
akkor alkalmazható, ha (2):
• Nőket és fiatalkorúakat csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely
testi alkatukra, illetve fejlettségükre való tekintettel hátrányos
következményekkel nem jár, például nők 20 kg-nál nehezebb terhet
nem emelhetnek.

• Ahol veszély fenyeget, ott egyedül munkát végezni nem szabad!

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés érdekében a munkáltató köteles:
• Rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények
megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve
megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
• A munkavégzést megelőzően a szükséges utasításokat és tájékoztatást a
munkavállalónak megadni
• Megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére.
• Biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát
• A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a törvény
rendelkezéseinek megfelelően eljárni
A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei és
jogai
• A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas
állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások
megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet
munkát.
• A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját
úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne
veszélyeztesse.
A munkavállaló köteles:
• a munkaeszköz biztonságos állapotáról meggyőződni, és azt
rendeltetésének megfelelően használni
• az egyéni védőeszközt megfelelően használni és tisztításáról gondoskodni
• a munkavégzéshez megfelelő ruházatot viselni
• munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani
• a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és
azokat a munkavégzés során alkalmazni
• a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni
• a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni
A munkavállaló jogosult megkövetelni a
munkáltatójától:
• Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit

• Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

ismereteinek megismerését

• A munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések,

munka- és védőeszközök, az előírt védőital stb. biztosítását

• A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját

vagy munkatársa életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és
súlyosan veszélyeztetné.
A kereskedelmi tevékenység munkavédelmi szabályai
A kereskedelemben a mindennapos munkatevékenység folyamán
szükséges betartani a kézi és gépi anyagmozgatás, a védőeszközök és
egyéb eszközök használatának előírásait, valamint az érintésvédelmi
szabályokat.
Anyagmozgatás fogalma
ANYAGMOZGATÁS:
Az anyagmozgatás eltervezett helyváltoztatás, melynek során
árukat, anyagokat, munkaeszközöket mozgatunk meg. Az
anyagmozgatás kisebb távolságok között valósul meg, rendszerint a
kereskedelmi egységen belül, vagy annak közvetlen közelében. A
termékek a kijelölt helyükre kézi vagy gépi anyagmozgatással
kerülhetnek. Az áru- és anyagmozgatásnál az előírt szabályokat be
kell tartani!
A kézi anyagmozgatás
Ezt a formát csak könnyű áruknál, illetve kisebb forgalmú raktárakban
célszerű alkalmazni.

Segédeszköz nélkül (kézben, háton, vállon stb.) csak olyan mennyiségű

és súlyú anyagot szabad mozgatni, amennyi biztonságosan, stabilan
megtartható, és a dolgozó sem önmagát, sem környezetét nem
veszélyezteti.
Az emelhető teher nagysága életkortól és
nemtől függően:
• a fiúk 14, a lányok 16 éves korig nem végezhetnek anyagmozgatást
• a fiúk 14-16 éves korig maximum 15 kg-ot, 16-18 éves korig maximum
20 kg-ot
• a lányok 16-18 éves korig maximum 15 kg-ot
• a nők 18 év felett maximum 20 kg-ot
• a férfiak 18 év felett maximum 50 kg-ot szállíthatnak kézben egyedül,
segédeszköz nélkül
Amennyiben az anyagmozgatás hosszú távú vagy gyakori, akkor a teher
maximális súlya felnőttek esetében 20-ról 15-10 kg-ra, 50-ről 40-30 kg-ra
csökkentendő.
A kézi anyagmozgatás fázisai:
1. A megfogás: védőkesztyű használatával, csúszásmentes felületen
történjen.
2. Az emelés: egyenes derékkal, hajlított térddel, lassú felemelkedéssel
végzendő, így elkerülhetők a hátsérülések.
3. A szállítás: az útvonal elegendő szélességű, botlás és csúszásmentes
legyen.
4. A lerakás: helyét előre elő kell készíteni. A teher lerakása előtt mindig
meg kell győződni, hogy az adott helyre az áru biztonságosan, billenés,
borulás, leesés nélkül letehető-e. Az ujjsérülések megelőzése miatt a
lerakási helyre célszerű alátéteket helyezni.
Leggyakrabban használt eszközök kézi
árumozgatásra
• Kétkerekű targonca
• Négykerekű kézikocsi
• Rolli kocsi
• Kézi hidraulikus raklapemelő

A kézi anyagmozgatáshoz segédeszközök is alkalmazhatók, például

kötél, létra, tapadókorong, görgő stb.
A kézi anyagmozgatás során előforduló
veszélyek:
• A teher leejtése vagy leesése
• Kéz- és lábsérülések ütközések (álló vagy mozgó tárgyakkal)
• Túlterhelés
A gépi anyagmozgatás
• Ezzel a módszerrel kiváltható a munkavállalók fizikai terhelése.

• A kereskedelemben a nagy tömegű áruk helyváltoztatására gépi

működtetésű targoncát alkalmazhatunk. Kezelésük államilag elismert
képesítéshez van kötve!

• A gépi anyagmozgatás közlekedési útvonalait, a tűzvédelmi előírások

betartásával úgy kell kialakítani, hogy azon az alkalmazott targoncák
méreteit, fordulási és emelési tulajdonságait figyelembe vették.
A gépi anyagmozgatás során előforduló
veszélyek:
• A targoncavezetéssel összefüggő veszélyek

• Problémák a megállással

• Problémák az energiaellátással

• Leborulás

• A gépi targoncákkal előforduló balesetek legtöbbször műszaki vagy

személyi okokra vezethetők vissza.
A kézi és gépi anyagmozgatáshoz használatos
egyéni védőeszközök:
• Védősisak a fej védelmére

• Orrmerevítős védőcipő a láb védelmére

• Védőkesztyű, csuklószorító a kéz védelmére

• Védőruha a test védelmére

A védeni kívánt testrész/érzékszerv A védőeszköz megnevezése
Fej Védősisak
Arc Védőálarc
Szem/látás Védőszemüveg
Fül/hallás Füldugó
Kéz Védőkesztyű
Test Védőruházat
Láb Védőcipő
Védő- és egyéb eszközök használatának
szabályai
• A kereskedelemben a munkavégzés során a tevékenység jellegétől
függően védőeszköz használata szükséges.

• Az egyéni védőeszközt, amely rendelkezik az előírt megfelelőségi

tanúsítással, a munkáltatónak kell biztosítania.

• Ezen túl szintén a munkáltatót terheli az is, hogy a védőeszköz

használható, tiszta állapotban legyen, illetve megoldott legyen az
időszakos karbantartás, javítás, pótlás is.
Leggyakoribb védőeszközök:
• A védősisak a fej védelmét látja el a szennyeződések és a leeső tárgyak
ellen, például az anyagmozgatás, áru leborulás során.
• A kézsérülések, és a kézi anyagmozgatás közbeni leejtés megelőzése
érdekében védőkesztyű használható, amely rendszerint bőrből vagy
textíliából készül.
• A védőruházat a testet és a ruházatot védi a munkavégzéskor (ez nem
azonos a munkaruhával), például szabadtéri árurakodás esetén esőkabát.
• A leeső tárgyak, kiálló, éles részek ellen nyújt védelmet az orrmerevítős
védőcipő, mely lehet szandál, félcipő, száras cipő.
• Műszaki cikket forgalmazó egységekben szigetelőtalpú, fémszegmentes
cipő használata ajánlott.
Vágóeszközök biztonságos használata
• A kereskedelmi munkafolyamatokban esetenként kés, olló, pántszalag-
vágó, használatára is szükség van.
• Az áruk feldarabolásánál használatos a kés (például húsáruk esetében),
mellyel vágni, szúrni lehet, ami veszélyt jelent a dolgozókra. A kést úgy
kell megválasztani, hogy biztonságos, csúszásmentes nyele, és a munka
jellegéhez igazodóan éles pengéje legyen.
• Szükséges gondoskodni a kés munka közbeni megfelelő tárolásáról
(például mágneses késtartó), és annak használat utáni elzárásáról. A
pántszalag-vágót, a szikét és az ollót élvédő tokkal célszerű ellátni, amely
szintén megakadályozza, hogy a dolgozók megsérüljenek.
Érintésvédelmi szabályok:
• Ha az emberi test a villamos áramkörbe
kapcsolódik, akkor az egyén áramütést
szenved el.
• Az áramütés az izmok görcsös
összehúzódását, az idegközpontok
zavarát, eszméletvesztést is okozhat.
• Éppen ezért fontos az érintésvédelem,
amelynek célja, hogy megelőzze a
villamos berendezés áramkörével való
érintkezést, valamint elhárítsa a villamos
készülék meghibásodása során előforduló
érintésből származó áramütéseket.
Érintésvédelmi szabályok:
• Hibás, sérült berendezéssel munkát
végezni tilos! A munkavállaló javítást,
szerelést nem végezhet, a legkisebb
meghibásodást is azonnal köteles jelenteni
felettesének.
• A kereskedelmi egységben használatos
gépeket, berendezéseket, csak a kezelési
előírásban foglaltak szerint szabad
TEENDŐK ÁRAMÜTÉS ESETÉN
• Ha az áramütött nem tudja elengedni, amit megfogott, azaz
„beleragad" az áramkörbe, áramtalanításra van szükség.
• Alkalmazható még az elrántás, amely azt jelenti, hogy a sérültet ruhájánál
fogva, vagy olyan eszköz segítségével, ami nem vezeti az áramot (például:
fa) eltávolítják az áramkörből. Ez veszélyes tevékenység, és fontos, hogy az
áramütést elszenvedő személy testét nem szabad megérinteni!
• Áramütés esetén mindenképpen mentőt kell hívni a sérülthez, még akkor
is, ha semmiféle károsodást nem észlelünk!
A munkabalesetek és a foglalkozási
megbetegedések teendői
• Ha a munkahelyen baleset következik be, a legfontosabb feladat az
elsősegélynyújtás, majd az orvos, illetve a mentőszolgálat értesítése.
• A baleseti helyszínt ezt követően biztosítani kell
•A munkáltatónak minden munkabalesetet és a foglalkozási
megbetegedést be kell jelentenie és ki kell vizsgálnia!
• A bejelentett esetekről kötelező nyilvántartást vezetni.
• A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről
meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.
A munkabaleset
• Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett
munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és
időpontjától, valamint a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül.
• Ha munkabalesetről van szó, akkor döntenie kell a munkáltatónak, hogy
az súlyos munkabaleset-e (súlyos például a csonkulás, életveszélyes
sérülés, érzékszerv károsodása stb.).
• A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak azonnal be kell jelentenie a
baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak és ki kell
vizsgáltatnia.
A foglalkozási megbetegedés
• Ha a munkavégzés különös körülményei miatt a munkavállaló tartós
egészségkárosodást szenved, akkor lehet foglalkozási megbetegedést
megállapítani.
• A foglalkozási megbetegedés keletkezésének körülményeit a
munkavédelmi felügyelőség a foglalkozás-egészségügyi szolgálat
orvosának, a munkáltatónak vagy annak képviselőjének és a
munkavállalók érdekképviseletének bevonásával vizsgálja ki.
• Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy nagyszámú foglalkozási
megbetegedés fordult elő, azonnal értesíteni az illetékes munkavédelmi
felügyelőséget.
A táppénz és baleseti járadék
• Munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés, üzemi baleset esetén
baleseti ellátást, baleseti táppénzt vagy baleseti járadékot lehet
igénybe venni.
• A baleseti táppénz mértéke - az úti baleset kivételével - a baleseti táppénz
alapját képező jövedelem 100%-ával azonos, úti baleset esetén pedig
annak 90%-ával, azaz kedvezőbb, mint a „normál" táppénz, amely az
ellátás alapját képező jövedelem 60 vagy 50%-át jelenti.

• A munkáltatót kártérítési kötelezettség terheli a munkavállaló nem

vagyoni jellegű kára esetén is, például a munkabalesetkor. Kivétel ez
alól, ha nem az ő hibájából ered.
A munkavédelem hatósági felügyelete
Az ellenőrzés kiterjed:
• A munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és
kötelezettségeinek teljesítésére,
• A munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az
alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni
védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére,
• A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására,
bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett
intézkedésekre.
A hivatal jogosult a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében
meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására.
A
munkabalesetek
és a foglalkozási
megbetegedések
ügyvitele:
 A
tűzvédelem
A kereskedelmi egységekre vonatkozó
tűzvédelmi szabályok
• Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a
tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtást, a tűz
elleni védekezésben részt vevők jogait és kötelezettségeit
legmagasabb szinten a Tűzvédelmi törvény szabályozza.
• A törvény hatálya kiterjed minden, Magyarország területén
tartózkodó magán- és jogi személyre, valamint az ország területén
folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre.
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak
• Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a
testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.
• Tűz elleni védekezés (tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a
tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek
biztosítása.
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak
• Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének
megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására
vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi
jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok
érvényesítésére irányuló tevékenység.
• Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által
kiadott dokumentum, amely biztosítja, hogy a tűzoltó-technikai termék,
továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a
jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott
tűzvédelmi előírásoknak.
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak
• Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének
megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges
biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének
elhárítása.
• Műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes
technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba
jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az
emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság
részéről – a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel –
végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak
• Tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás
könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének
megakadályozására alkalmazott berendezés/eszköz, a tűzoltó készülék,
oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt
jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz.

• Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő

éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó
hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár.
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak
• Tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti
egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel
fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és robbanásveszélyes
tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok előállítása, feldolgozása,
használata, tárolása, kimérése történik.
• Közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi,
igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási,
szociális és egészségügyi célú épület.
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak
• Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból
meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől
meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek,
illetve a jogszabályban, nemzeti szabályban előírt tűztávolságok választanak
el.
• Építési termék: minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több,
különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy
építményekbe állandó jelleggel beépítsék.
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak
• Megfelelőségi igazolás: az építési termékek műszaki követelményeire és
megfelelőségi igazolására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott
igazolás.
• Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett,
helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és
megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakasz határon
elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően
végző berendezés.
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak
• Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett,
helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz
terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott
önműködő berendezés.
Tűzmegelőzési feladatok
A megelőző tűzvédelem rendelkezéseinek megállapítása szempontjából
az anyagokat, a veszélyességi övezeteket, a szabad tereket, a
helyiségeket, a létesítményeket és létesítménycsoportokat
tűzveszélyességi osztályok valamelyikébe kell besorolni.
• Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztály
• Mérsékelten tűzveszélyes osztály
• Nem tűzveszélyes osztály
A tűz jelzése
Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt azonnal
jelezni
• a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége,

• a rendőrségnek vagy

• a mentőszolgálatnak, illetve

• a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának.

A tüzet észlelő feladatai
Fontossági sorrendben:
1. Az emberélet mentése
2. A tűz bejelentése (hívószám: 105)
3. Az éghető anyagok eltávolítása a közelből
4. A tűzoltás megkezdése
A létesítményen belül mindig biztosítani kell a tűzjelzési
lehetőséget.
A távbeszélő készülékek mellett jól láthatóan fel kell tüntetni a
tűzoltóság telefonszámát.
A tűzjelző berendezések főbb típusai
• Tűzérzékelők – akkor jeleznek, ha a hőmérséklet eléri a beállított
hőmérsékletet
• A hőmérséklet növekedésének sebességét érzékelők – akkor
jeleznek, ha a hőmérséklet növekedésének sebessége meghaladja a
3 ⁰C-ot percenként
• Füstérzékelők – a fotoelektromos a füstben lévő apró szilárd
részecskékről visszaverődő fényt érzékeli
• Lángérzékelők – különböző hullámhosszú fényre érzékenyek
A tűz oltása
• A tűzoltásban, a műszaki mentésben mindenki köteles
közreműködni.
• Azokat a változásokat, amelyek a létesítményben a tűzoltást
befolyásolhatják, kötelesek a tűzoltóságnak bejelenteni.
• A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltás vezető, ő intézkedhet.
• Közreműködésre kötelezhet, igénybe veheti a járműveket,
felszereléseket.
A gazdálkodó szervezetek
tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai
(1)
Általános feladatok
• A gazdálkodóknak gondoskodniuk kell:
• A különböző objektumok kivitelezése, elhelyezése, üzemeltetése,
fejlesztése során a tűzvédelmi követelmények megtartásáról
• A tűzoltóság helyszíni gyakorlatainak biztosításáról
• A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségéről
A gazdálkodó szervezetek
tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai
(2)
• A tűzesetek megelőzéséhez szükséges viselkedési és egyéb
tűzvédelmi szabályok megtartásáról
• A jogszabályi, hatósági tűzvédelmi követelmények
megváltozásainak „átültetéséről” a saját tűzvédelmi irataikba
• A helyi változások tűzvédelmi hatásainak felmérésről, tűzvédelmi
iratokba való átvezetéséről
• A tűzvédelmi szabályok megismertetéséről és megtartatásáról
Tűzvédelmi oktatás (1)
• A munkavállalókat munkába állításkor ki kell oktatni:
• A munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére
• A megelőző tűzvédelmi intézkedésekre
• A tűzjelzés lehetőségeire és módjára
• A tűz esetén szükséges magatartásra, a tűzriadó tervben
személyére meghatározott feladatokra
• Az elhelyezett tűzoltó felszerelések gyakorlati használatára
• A munka befejezésekor szükséges feladatokra
• A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire
• A gazdálkodó szervezet, illetve a munkahely sajátosságaiból
adódó egyéb tűzvédelmi tudnivalókra
Tűzvédelmi oktatás (2)
• A munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozók oktatását
időszakonként, szükség szerint, de
• legalább évente egyszer és a munkakörülmények jelentős
változásakor kell elvégezni.
• Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell.
• A tűzvédelmi ismeretek megszerzéséig a munkavállaló nem
foglalkoztatható.
• Egyes munkakörök betöltéséhez a jogszabály tűzvédelmi
szakvizsga letételét is előírja.
Tűzvédelmi Szabályzat (1)
• A tűzvédelmi törvény szerint Tűzvédelmi Szabályzatot kell
készíteni, ha a gazdálkodó:
• 5-nél több munkavállalót foglalkoztat, vagy
• 50-nél több személy befogadására alkalmas létesítményt
működtet, vagy
• Létesítménye, vagy tevékenysége fokozottan tűz- és
robbanásveszélyes besorolás alá esik, vagy
• Kereskedelmi szálláshelyet működtet
Tűzvédelmi Szabályzat (2)
• A tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és
kötelezettségeit
• A tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és
irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó
szabályokat
• A létesítmény, építmények, tűzszakaszok, illetőleg a
helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek
• tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó
eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat
• A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat,
előírásokat
Tűzvédelmi Szabályzat (3)
• Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez
szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes
egyeztetésére jogosult személyek felsorolását
• A tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a
munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési
követelményeket
• A munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki
mentéssel kapcsolatos feladatait
• A létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának,
tagjai díjazásának szabályait
A Tűzriadó Tervnek tartalma (1)
• A tűzjelzés módját
• A tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási
rendjét, a létesítmény elhagyásának módját,
• A tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit
(tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés,
rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása,
áramtalanítása)
• A főbb veszélyforrások megnevezését
• A létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti
alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések,
központi elzárók és a vízszerzési helyek megjelölésével.
A Tűzriadó Tervnek tartalma (2)
• A tűzjelzés módját
• A tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási
rendjét, a létesítmény elhagyásának módját,
• A tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit
(tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés,
rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása,
áramtalanítása)
• A főbb veszélyforrások megnevezését
• A létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti
alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések,
központi elzárók és a vízszerzési helyek megjelölésével.
A Tűzriadó Tervnek tartalma (3)
• A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de
legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét
írásban rögzíteni kell.
• A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
• Jól látható helyen el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét
(menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges
leírását.
A kereskedelmi egységekben
használható tűzoltási módok
• A tűzoltás eredményessége nagymértékben függ attól, hogy
megfelelő oltóanyagot és oltási módot alkalmaznak-e.
• Az egyes anyagok eltérő hatással vannak a kialakult tűzre, de
károsíthatják az üzlet berendezését és az árukészletet, sőt az ott
tartózkodó személyek egészségét is.
• Fontos, hogy az oltás mindig a tűz jellegének leginkább megfelelő
anyaggal és eszközzel történjen, figyelembe véve a közvetlen
környezet adottságait is.
Tűzoltó anyagok
A leggyakrabban használt oltóanyagok:
• Víz
• Habok
• Por
• Halonok
• Szén-dioxid
A tűzoltás eszközei
• A tűz észlelésére, jelzésére, oltására beépített tűzjelző
berendezést kell létesíteni azokban a kereskedelmi épületekben,
amelyeknek szintenkénti alapterülete meghaladja a 2000m²-t,
illetve ahol a szintek száma több, mint 3.

• Amennyiben a szintenkénti alapterület meghaladja a 8000 m²-t,

valamint a középmagas és magas kereskedelmi épületekben
beépített oltóberendezés létesítése is kötelező.
Tűzoltó készülék
• Olyan tűzoltó eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő
nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni.

• Ez a belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal együtt egy

tartályban, kémiai reakciók révén, vagy külön palackban tárolt
hajtóanyaggal.

• Kezelése egyszerű, 5-6 m távolságról is hatásos oltás

biztosítható.
Tűzoltó készülék megnevezése
A benne tárolt oltóanyag alapján:
• Vízzel oltó
• Habbal oltó
• Porral oltó
• Szén-dioxiddal oltó
• Halonnal oltó
A kézi tűzoltó készülékek le vannak plombálva és csak a plomba
feltépése útján helyezhetők üzembe. (Épségét évente többször
ellenőrzik.)
• A tűzoltó
készülékek égő emberek
oltására nem
használhatók!
• Erre a célra a
vészzuhany és a
tűzoltópokróc szolgál.
Tűzoltó készülék HELYTELEN
használata
Tűzoltó készülék HELYES használata
Kérdések
1. Mi a különbség a munkabaleset, az üzemi baleset és a
foglalkozási megbetegedés között?
2. Mondjon példákat súlyos munkabalesetre!
3. Milyen munkavédelmi szabályok vonatkoznak a munkavégzés
körülményeire?
4. Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani?
5. Munkabaleset esetén melyek a legfontosabb teendők?
6. A kézi és gépi anyagmozgatás során milyen munkavédelmi
előírásokat kell betartani?

7. Milyen védőeszközöket alkalmaznak a kereskedelemben?

8. Mi a teendő áramütés esetén?

9. Mekkora lehet a munkavédelmi bírság összege?

10.Milyen munkavédelmi kötelezettségei vannak a

munkavállalóknak?
Feladatok
Feladatok
Feladatok