Gazdaságtörténet

X. előadás
Az iparosítás második hulláma - USA

Dr. habil. Lévai Csaba

egyetemi docens
DE Történelmi Intézete
 USA
• Létrejöttekor a 18. század végén az USA az európai nagyhatalmi politika szempontjából egy
kis népességű periferikus ország volt.
• Az USA népessége 1790: 3 929 214 fő
• FRA népessége 1789: kb. 28 millió fő
• USA népessége 1870: 39 818 321 fő. Több mint bármely európai országé Oroszországot kivéve.
• USA népessége 1920: 105 710 620 fő
1890-re összes ipari termelés tekintetében az USA a világ vezető ipari hatalma lett. Ma is a világ legnagyobb
gazdasága.
Mi volt e gyors növekedés alapja?
• Az észak-amerikai brit gyarmatok gazdasági fejlődéséről már volt szó a brit merkantilista
gazdaságpolitika kapcsán.
• A gyarmatok dinamikus gazdasági fejlődése a 18. században, a merkantilista gazdaságpolitika mellett is.
• E dinamikus gazdasági fejlődésnek köszönhetően – egyes számítások szerint – az észak-amerikai
gyarmatokon az 1760-1770-es évekre az életszínvonal már meghaladta az anyaországét.
• AZ USA keleti partvidéke nagyon kedvező fekvésű volt a 17-18. századi atlanti-óceáni kereskedelembe
való bekapcsolódás szempontjából.
• Vagyis, a függetlenné vált USA gazdasági fejlődése kedvező feltételek mellett a gyarmati kori fejlődés
szilárd alapjaira tudott épülni.
 USA
• A megfelelő munkaerő biztosítása szükséges feltétele volt az USA gazdasági növekedésének.
Ennek két fő forrása volt:
• A kivételesen magas termékenységi mutatók miatt fontosabb volt a természetes szaporodás.
• Bevándorlás: a bevándorlók száma évtizedenként:
• 1821-1830: 151 824 fő
• 1841-1850: 1 713 251 fő
• 1871-1880: 2 812 191 fő
• 1881-1890: 5 246 613 fő
• 1901-1910: 8 795 386 fő

• A bevándorlás két fő fázisa:

• A „régi bevándorlás” az 1890-es évek előtt: a legtöbb bevándorló Észak- és Nyugat-Európából érkezett
(Nagy-Britannia, német területek, Skandinávia). A legtöbben valamely protestáns felekezethez tartoztak, a
katolikus íreket kivéve. DE ők is angolul beszéltek.
• Az „új bevándorlás” az 1890-es évek után: a legtöbb bevándorló Kelet- és Dél-Európából érkezett. ORO:
oroszok, zsidók, lengyelek. OMM: szlovákok, magyarok, románok, ruszinok stb. OLA. A legtöbben nem
protestánsok voltak, kulturális örökségük nagyon eltért a protestáns amerikaiakétól. Főleg demokratikus
tradíciókkal kevésbé rendelkező országokból érkeztek. Sok ázsiai is jött (kínaiak, japánok).
1901-1910: 2 046 000 olasz, 2 145 000 OMM-ból, 1 597 000 ORO-ból, 324 000 Ázsiából.
1910: 13 500 000 külföldön született az USA-ban, a teljes népesség kb. 15%-a.
 USA
• Miért akartak a bevándorlók az USA-ba menni? A bevándorlás „pull” tényezői
• Munkaerőszükséglet az USA-ban: a föld nagyságához és a készletekhez képest kevés munkaerő miatt
a bérek magasabbak voltak s ezért az életszínvonal is magasabb volt, mint Európában. 1790-1865: az
egy főre jutó átlagjövedelem megduplázódott. 1865-1914: újból több, mint duplájára nőtt.
• A felfelé irányuló társadalmi mobilitás lehetősége, részben nekik, részben a gyerekeik számára.
• A vallási és politikai szabadság vonzereje politikai vagy vallási üldözöttek számára.
• A bőséges föld és gazdag természeti készletek
• Termékeny föld nagy bőségben állt rendelkezésre
• Szinte minden ipari nyersanyag bőséges készletei (vízienergia, szén, vasérc, kőolaj stb.)
• A gyors technológiai fejlődés sajátos amerikai tényezői
• A munkaerő hiánya és magas ára a mezőgazdaság és az ipar gépesítését stimulálta. A fejlett európai
gazdaságok hektáronként jobb termésátlagokat produkáltak, mint az amerikai, de a viszonylag olcsó
gépek elterjedtsége miatt az egy munkásra eső termelés magasabb volt az USA-ban. (aratógép, arató-
kévekötőgép, cséplőgép)
 USA
• Az USA hatalmas területtel, sokféle éghajlattal, nagy természeti készletekkel
rendelkezett, ami nagyobb fokú regionális gazdasági specializálódás kialakulását
tette lehetővé, mint a kisebb európai országokban. Az USA főbb gazdasági régiói:
• Dél (Felső-Dél, Alsó-Dél, Mély Dél); Észak (Északkelet, Középnyugat); Nyugat vagy Távol Nyugat
vagy Vadnyugat
• Az USA hatalmas belső piacot jelentett, amely teljesen mentes volt a metsreséges
belső korlátozásoktól, szemben sok európai országgal.
• DE ezen adottság kihasználásához hatalmas közlekedési hálózatra volt szükség
• A 19. század elejéig a ritka népesség az atlanti partvidék mentén helyezkedett el. A kereskedelemben
és a kommunikációban a partmenti hajózás játszott fontos szerepet, amit rossz minőségű szárazföldi
utak egészítettek ki. A belső területekkel a folyók jelentették az egyetlen összeköttetést, de ezt a
lehetőséget korlátozták a vízesések és a zúgók.
• Az Ohio és a Mississippi folyamrendszere már a vasút megjelenése előtt is kiváló közlekedési
lehetőségeket biztosított a Nyugat számára. DE a Mississippi a Mexikói-öbölbe ömlik, amely távol
feküdt a nagy atlanti partik kikötőktől és nagyvárosi centrumoktól. Hogyan kapcsolják össze a
Középnyugat mezőgazdasági régióit azt atlanti partvidék központjaival? A vasút előtt a csatornák
kínáltak megoldást erre.
 USA
• A csatornaépítés fellendülése: 1810-1830-as évek
• 1816: Mindössze 100 mérföld csatorna az egész országban
• A legsikeresebb új vállalkozás az Erie-csatorna megépítése volt, amely az Erie tavat a Hudson
folyón keresztül New York City-vel és az Atlanti-óceánnal kötötte össze.
• 1817-1825 között épült.
• 363 mérföld hosszú.
• Több, mint 7 millió dollárba került.
• DE egy tonna áru szállításának ára Buffaloból NYC-be 100 dollárról 15 dollárra csökkent.
• DE a fenti út megtétele 20 napról 8 napra csökkent.
• 9 alatt megtérült az építése.
• Az Erie-csatorna kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy NYC Philadelphiát maga mögé utasítva a legfontosabb
atlanti-parti kikötővé és kereskedelmi központtá emelkedett.
Más csatornák nem voltak ennyire sikeresek, DE fontos szerepet játszottak. Némelyik nem hozta
vissza a bekerülési költséget.
1844-re több, mint 3000 mérföld csatorna épült meg, ami 1860-ra 4000 mérföldre emelkedett. Az
1830-as évektől sok csatornát a vasút fokozatosan háttérbe szorított.
 USA
Az USA csatornahálózata az 1840-es Morse első távírója
években
 USA
• A belső szállítás és közlekedés fejlődését segítő további tényezők:
• A gőzhajó forradalmasította a belső közlekedést
• 1787: John Fitch (1743-1798) az első sikeres gőzhajó bemutató a Delaware folyón
• 1807: Robert Fulton (1765-1815) és Robert R. Livingston (1746-1813) megépítették az első, kereskedelmi szempontból
sikeres gőzhajót (North River Steamboat, későbbi neve: Clermont). NYC-ből kiindulva a Hudson folyón kezdett utasokat
szállítani New York állam fővárosába Albany-ba. A Clermont a 150 mérföldes (240 km) utat 32 óra alatt tette meg.
• 1811: az első gőzhajó a Középnyugaton az Ohio folyón
• 1830: több, mint 200 gőzhajó közlekedett a Mississippin és mellékfolyóin.
• 1850: több, mint 700 gőzhajó ugyan ezeken a vizeken
• St. Louis és New Orleans felemelkedése, mint nagy kikötők és kereskedelmi központok
• 1844: az első kereskedelmi alapon működő elektromos távíróvonal megnyitása Washington D. C. és
Baltimore között. Samuel F. B. Morse (1791-1872) újítása.
• Vámutak építése (turnpikes)
• 1794: az első vámút megnyitása Philadelphia és Lancaster között (66 mérföld)
• 1806: a Kongresszus határozatot hoz a Középnyugatra vezető „National Highway” (Nemzeti Út) megépítéséről
• 1811-1818: a „Nemzeti Út” megépül Cumberland (Maryland) és Wheeling (a mai Nyugat-Virginia) között
• 1825-1850: a Wheeling és Vandalia (Illinois) közötti szakasz megépítése
• 1830-ra több, mint 11 000 mérföldnyi vámút épült meg, főleg Új-Angliában és a közép-atlanti parti államokban.
 USA
Fulton első gőzhajója a Hudson Gyapottal megrakott gőzhajó a
folyón (1807) Mississippin az 1850-es években
 USA
• A vasúthálózat fejlődése az USA-ban
• Az ország hatalmas méreteire tekintettel, a vasút fontos szerepet játszott egy integrált belső piac
kialakulásában
• A vasút alig néhány évvel NBR után érkezett meg az USA-ba
• 1827: az első vasútépítési terv az USA-ban, alig két évvel a Stockton-Darlington vonal megnyílása után
• Az első vonal a Baltimore-Ohio vonal volt, amelyből 1830-ra 30 mérföldet építettek meg.
• 1840: 3328 mérföld. Ez már az akkori teljes európai vonalhosszúságot felülmúlta, NBR-t is beleértve.
• 1860: 30 626 mérföld
• 1880: 93 300 mérföld
• 1900: 206 700 mérföld
• 1910: 266 200 mérföld
• (1929): 429 883 mérföld. Ekkor érte el a vonalak hosszúsága a maximumot. Ez után csökkenni kezdett. Jött az autó.
• A vasútépítés szakaszai a polgárháború utáni időszakban (1861-1865)
• 1868-1873
• 1879-1883
• 1896-1892
• Kezdetben az USA is erősen függött a brit technológiától, felszerelésektől és tőkétől.
• A vasutak ösztönző hatást gyakoroltak más iparágakra, elsősorban a vas- és acéliparra
 USA
Az USA vasúthálózata 1870-ben és Amerikai mozdony az 1860-as
1890-ben években
 USA
• A mezőgazdaság regionális változatai
• Középnyugat
• A fő kereskedelmi célból termelt termények: gabonafélék, búza, kukorica
• 1859: az USA mezőgazdasága 838 millió bushels (1 bushel = 36,3 liters) kukoricát termelt
• 1859: az USA mezőgazdasága 173 millió bushels búzát termelt.
• A munkaerő viszonylagos hiányának köszönhetően terjedt a mezőgazdaság gépesítése
• 1837: John Deere (1804-1886) egy új eketípust talált fel, amellyel a még művelés alá nem volt szűzföldeket
könnyebben lehetett feltörni. Gyárában 1858-ban már 13 000 ekét gyártott.
• 1831: az aratógép feltalálása Cyrus H. McCormick (1809-1884)által. Gyára 1860-ban már évente 20 000
aratógépet gyártott.
• A kévekötőgép feltalálása szintén fontos volt.
• Új-Anglia és az atlanti partvidék északi része
• Az északkeleti nagyvárosok ellátására specializálódott mezőgazdaság
• Fejlett tejgazdálkodás: 1850: 25 millió quarts (1 quart = 1,36 liter) szállítottak egyedül NVC-be
• Specializált zöldség- és gyümölcstermelés – alma, barack, eper, szeder, burgonya
 USA
• A mezőgazdaság regionális változatai
• A Dél és a rabszolgaság kérdése
• A gyarmati korban (1607-1776) minden észak-amerikai brit gyarmaton jelen volt és legális volt
• 1790: 697 897 rabszolga (az össznépesség17,8%-a) élt az USA-ban. 5,8%-uk élt az északi régióban, 94,2%-uk pedig Délen.
BUT az északi államokban különféle módszerek alkalmazásával fokozatosan felszámolták az intézményt.
• 1860: 3 953 760 rabszolga (az össznépesség 12,4%-a) élt az USA-ban, 100%-uk a Délen. (Északon ekkor már csak 64,
jogilag még mindig rabszolgának minősülő személy élt, de ez a szám elhanyagolható volt).
• Felső-Dél: Delaware, Maryland, Washington D. C., Virginia, észak-Karolina, Kentucky, Tennessee, Missouri
• 1790: 521 169 rabszolga (az összes rabszolga 74,4%-a)
• 1860: 1 530 229 rabszolga (az összes rabszolga 38,7%-a)
• Mély-Dél: Dél-Karolina, Georgia, Florida, Alabama, Mississippi, Arkansas, Louisiana, Texas
• 1790: 136 358 slaves (az összes rabszolga 19,5%-a)
• 1860: 2 423 467 rabszolga (az összes rabszolga 61,3%-a)
• Az 1790-es évek előtt a rabszolgák többsége a Felső-Délen élt. AZONBAN 1860-ra a Mély-Dél gyapottermelő államaiban
élt a rabszolgák többsége.
• A rabszolgák össznépességen belüli aránya a Mély-Dél államaiban 1860-ban:
• Dél-Karolina: 57,2%, Georgia: 43,7%, Florida: 44%, Arkansas 25%, Alabama 45,1%, Louisiana: 46,9%, Mississippi:
55,2%, Texas: 30,2%
A rabszolga népesség földrajzi megoszlása (1860)
 USA
• A déli rabszolgatartó gazdálkodás
• Felső-Dél: A gyarmati korban a legfontosabb itteni exporttermék a dohány volt. DE a 18. század végére a
dohánytermesztés hanyatlani kezdett, mivel ez a növény viszonylag hamar kimeríti a termőtalajt. Az olyan
dohánytermesztő rabszolgatartó nagybirtokosok, mint pl. George Washington (1732-1799) vagy Thomas
Jefferson (1743-1826) a búzatermesztésre kezdtek átállni. AZONBAN a búzatermesztéshez kevesebb
rabszolgára volt szükség, s ezért a feleslegessé váló felső-déli rabszolgákat a Mály-Dél fellendülőben lévő
gyapottermesztő területeire adták el. A dohány fontos termény maradt Marylandben, Virginiában és Kentucky-
ban, DE már nem játszott olyan fontos szerepet, mint korábban.
• „Gyapot király” felemelkedése
• Mély-Dél: A korábbi Alsó-Dél legfontosabb terményei a gyarmati korban a rizs és az indigó voltak. Mivel
annak termelését a brit kormány támogatta a gyarmati korban, termelése a függetlenség után visszaesett. A rizs
fontos maradt Dél-Karolina és Georgia partmenti övezeteiben. DE a gyapot vált a Mély-Dél legfontosabb
terményévé.
• Ennek két fő oka:
• 1. A 18. század közepétől fellendülő brit gyapotipar szükséglete
• 2. A gyapottisztító gép (cotton gin – engine) feltalálása Eli Whitney (1865-1825) jenki feltaláló által. Korábban a magok eltávolítása
a gyapotszálak közül még a rabszolga munkaerő alkalmazásával is nagyon drága és fáradságos kézi munka volt. Ez gátolta a gyapot
nagyobb mennyiségben történő termelését.
• Az amerikai Dél gyapottermelése
• 1790: 3000 bála (1 bála = 500 font), 1801: 100 000 bála; 1820: 400 000 bála; 1860: 4 millió bála
• 1860: NBR ebben az évben 500 000 tonna nyersgyapotot importált
USA
 USA
• Az amerikai Dél rabszolgatartó gazdasága
• 1850: kb. 6 185 000 fehér ember élt Délen, s közülük mindössze 350 000-nek voltak rabszolgái. A
déliek többsége NEM volt rabszolgatartó.
• A fő gyapottermesztő államok: Dél-Karolina, Georgia, Alabama, Mississippi, Louisiana
• A fő dohánytermesztő államok: Maryland, Virginia, Kentucky
• A fentieken kívül a Dél fontos terményei voltak még:
• Cukornád: Louisiana, Florida, Texas
• Rizs: Dél-Karolina, Georgia
• Kender: Kentucky
• A Dél rabszolgatartó gazdálkodása nem egy archaikus, pre-kapitalisztikus termelési mód volt, hanem
egy profit orientált tőkés jellegű vállalkozásról volt szó.
• A rabszolgatartó gazdaságban megtermelhető profitok kedvezően voltak összevethetők az északi
iparban és kereskedelemben realizálható profitrátákkal.
• A Dél nem azért kezdeményezte a polgárháborút (1861-1865), hogy egy archaikus, gazdaságtalan
termelési módot védelmezzen, hanem azért, mert ezt profitábilis gazdálkodási módot látta fenyegetve
az északi törekvések által.
• A polgárháborúban aratott északi győzelem és a 13. alkotmánykiegészítés véget vetett a
rabszolgaságnak az USA-ban.
 USA
• Az Észak iparosodása a polgárháború előtt
• 1789: Samuel Slater egy NBR-ből érkezett vállalkozó megalapította az első textilipari üzemet Rhode
Island-ben
• Az északi ipari és kereskedelmi szektor már a függetlenség kivívása előtt is fejlettebb volt a délinél.
• Az új-angliai pamutipar fellendülése
• Növekvő belső kereslet a növekvő lakosság részéről
• Növekvő belső piac egy terjeszkedő országban
• A kevésbé iparosodott Dél is jó piacot biztosított
• Kedvező nyersanyag ellátás a Délről
• Az új-angliai pamutipari üzemek főleg vízienergiát használtak és női és gyerme munkaerőt
alkalmaztak
• A legfontosabb központok: Lowell és Waltham (Massachusetts)
• Vasipar
• A polgárháború előtt szétszórtan elhelyezkedő kisebb üzemek jellemezték, amely főleg faszén tüzelést
alkalmazott. DE 1860-ra már a negyedik legfontosabb iparággá vált a pamutipar, a faipar és a cipőipar
után. A polgárháború ösztönzően hatott, de a nagy fellendülés ezután következett.
 USA
A korai új-angliai pamutiparban Női és gyermekmunka alkalmazása a
vízienergiát alkalmaztak pamutiparban
 USA

• 1880-ra az összes ipari termelés tekintetében az USA világelső lett

• 1860: az összes ipari termelés értéke: 2 000 millió dollár; 1900: 13 000 millió dollár
• 1860: az ipari szektorba fektetett tőke nagysága: 1000 millió dollár; 1900: 10 000 millió dollár
• 1900: a világ össze ipari termelésének 30%-át az USA adta
• 1860: az ipari és a szolgáltatási szektorban alkalmazottak száma: 4 millió fő; 1900: 18 millió fő
• Az USA acéltermelése: 1870: 68 700 tonna; 1900: 10 188 300 tonna; 1913: 31 300 900 tonna
• Népesség: 1860: 31 513 000 fő; 1915: 105 710 620 fő
• A városi népesség aránya (a 2500 főnél népesebb településeken élők)
• 1790: 5,1%; 1860: 19,7%; 1910: 45,5%
• A népesség regionális megoszlása
• Az atlanti partvidéken élők aránya: 1860: 51%; 1910: 41%
 USA
• A gazdasági fejlődést támogató amerikai újítások
• 1867: írógép; 1879: mechanikus pénztárgép; 1891: számológép; 1876: telefon (feltalálója Alexander
G. Bell (1847-1822) Skóciában született, de a telefont az USA-ban fejlesztette ki); 1879: 56 000
telefonkészülék; 1900: 800 000 telefonkészülék; elektromos izzólámpa – Thomas Alva Edison (1847-
1931)
• A második hullámban az acél- és az olajipar váltak a vezető ágazatokká
• Az USA acéltermelése: 1870: 68 700 tonna; 1900: 10 188 300 tonna (több, mint NÉM, NBR
együttes termelése); 1913: 31 300 900 tonna
• Kedvező és bőséges szén és vasérc készletek
• Az acélipar fő központjai: Cleveland, Gary, Detroit, Chicago, Birmingham (Alabama)
• Az új eljárások gyors bevezetése – a későn jövők előnye (Gerschenkron)
• Nagyméretű vállalatok: The United States Steel Corporation (Andrew Carnegie) állította elő az
USA acéltermelésének háromötödét a 20. század elején
• Olajipar: John D. Rockefeller: Standard Oil Company
• Autógyártás: Henry Ford. 1914: az USA a világ első autógyártója
• Bankszektor: John Pierpont Morgan: J. P. Morgan and Co. Újfajta befektetési bankok.
 USA
Az első olajkutak egyike
Az USA széntermelése Pennsylvaniában az 1850-es években
 USA
Andrew Carnegie 1835-1919 John D. Rockefeller 1839-1937
 USA
Acélüzem Ohióban az 1880-as Az első futószalag szerelősor a Ford
években autógyárban (1913)
 USA

Henry Ford első autója (1896) Ford híres T-modellje (1908)