ATOMFIZIKA

„Nem érdemes a fizikus hivatást választania. A fizika

tudományának a kiépítése a befejezéshez közeledik. Ismerjük
alapvető törvényeit. Legfeljebb néhány zugból kell még elűzni a
homályt…”

Prof. Philip von Jolly mondatai Max Planck részére 1876-ból

„A létező végtelen sokaságú parányi, és épp ezért az érzékszervek által
fel nem fogható részecskékből, atomokból épül fel. „

Démokritosz Leukipposz
i.e. 470 és i.e. 460 Kr. e. V.
között – i.e. 370 század eleje
körül
 Atommodellek
XIX. szd

az atom oszthatatlan

John Dalton
angol kémikus
(1766-1844)
légnemű

szilárd

folyékony
 Atommodellek
1904

1897-elektron kísérleti kimutatása

katódsugárzás vizsgálata

1906-ban tüntették ki a fizikai

Joseph John Nobel-díjjal, amelyet az elektron
Thomson felfedezéséért kapott.
1856-1940
A katódsugarak vákuumcsőben megfigyelhető elektron-áramlások.
A vákuumcső olyan légüres üvegcső, amely legalább két elektródával van
felszerelve, egy katóddal (negatív elektróda) és egy anóddal (pozitív elektróda).

A katódból melegítés hatására elektronok lépnek ki, és haladnak az anód felé. Ha

az anód mögötti belső fal be van vonva foszforeszkáló anyaggal ( pl.: cink-szulfid),
akkor ez az anyag a becsapódó elektronok hatására látható fényt bocsát ki.

Ha egy fémtárgyat (alakzatot)

helyezünk el a két elektróda között, az
árnyékot vet a bevonaton. Ez azt
jelenti, hogy a fénykibocsátás (vagyis
a foszforeszkáló felület izzásának)
okozói az anód által keltett sugarak,
amelyek a bevonat felé haladnak.
Ezek a sugarak egyenes vonalban
haladnak és valamilyen távolságra
még a bevonat mögé is eljutnak.
Atommodellek
1911
 Atommodellek
1911

Ernest Rutherford
1871-1937
 Rutherford-modell:

kis Naprendszer
az atom mérete 10-10 m, az atommag mérete kb. 10-14 -
10-15 m átmérőjű
az atommag körül keringenek az elektronok
a gravitációs erő helyett Coulomb erő, ami az atomot
összetartja

Előnyei:
egyszerű
klasszikus fizika törvényeivel magyarázható

Hiányosságai:
mivel az elektronok keringenek → gyorsuló mozgást
végeznek → sugározniuk kell → de így csökken az
energiájuk → az atommagba zuhan
Vonalas színkép ???
Vonalas színkép?
 Atommodellek
1913

Niels Bohr
kutatásai elismeréseként
(1885–1962)
1922-ben elnyerte a fizikai
Nobel-díjat
 Atommodellek
1920

Arnold Sommerfeld
(1868-1951)
Új elmélet kell!
 1924

„minden mozgó részecske, vagy

objektum rendelkezik egy
hozzárendelt hullámmal”

Louis de Broglie
1892. augusztus 15. –1987. március 19.
Nobel-díjas (1929) francia fizikus
 1927

Clinton Joseph Davisson Lester Halbert Germer

1881. október 22. – 1958. február 1. 1896. október 10. – 1971. október 3.
Nobel-díjas amerikai fizikus amerikai fizikus
Elektron diffrakció
elektron mikroszkóp
diófa levele elektronmikroszkópos képen
szempilla leforrázott bőrsejtek
hópehely
papír és gémkapocs vége
wc-papír
 Werner Karl Heisenberg
1901. december 5. –1976. február 1.
Nobel-díjas német fizikus

a náci Németország
nukleárisenergia-programjának
vezetője

„nem tudjuk egy részecske

bizonyos megfigyelhető változóit
egyszerre tetszőleges pontossággal
megmérni azonos pillanatban, még
elvileg sem; például nem mérhető
meg egyszerre pontosan egy
részecske térbeli helye és
impulzusa”

Heisenberg-reláció
 1932

Nem lehet elektron a magban!

De akkor sérül a tömegszám!

Sir James Chadwick

1891. október 20. –1974. július 24.
Nobel-díjas angol fizikus
a neutron felfedezője.
 Atommodellek
1924

Erwin Schrödinger
(1887-1961) Nobel-díj: 1933
 Kvantummechanikai modell

Az elektronnak az atommag körüli egy-egy ponton vagy

térrészben csak a tartózkodási helyének valószínűségét lehet
megadni.

A modellt a kvantumszámok írják le, melyek egyértelműen

jellemzik az atomban található elektron állapotát:
főkvantumszám (n): az elektron energiáját (és az
elektronpálya sugarát) határozza meg.
mellékkvantumszám (l): az elektronnak az atommag
körüli mozgásának perdületét határozza meg.
mágneses kvantumszám (m): a mágneses mezőben levő
atom elektronjának mágneses állapotát jellemzi.
spinkvantumszám (s): az elektron saját perdületét
határozza meg.
 Pauli-elv:
Nobel-díj: 1945
A periódusos rendszer
vizsgálata közben Pauli rájön,
hogy a rendszerezés alapja az
kell, hogy legyen, hogy az
atomon belül nem lehet két
olyan elektron, aminek ugyanaz
minden kvantumszáma. Ez az
úgynevezett Pauli-elv. Ezen elv
alapján megmagyarázhatjuk az
elektronburok felépítését, mivel
ez kizárja annak a lehetőségét,
hogy az összes elektron az
energiájának kisugárzásával a
Wolfgang Pauli legmélyebb energiájú állapotot
(1900-1958) foglalja el.
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev

(1834-1907)
Szabályszerűséget vett észre, ha az elemeket növekvő atomsúly szerint
sorba rakjuk, a táblázat a fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja,
ami lehetővé teszi a kémiai reakciók típusokba sorolását.