Jónás Könyve Elemzés

1. Mi indokolja a műnem- és műfajváltást a 2. fejezetben? Miről

szól Jónás könyörgése a halban? Mit gondol az Úrról, mit
önmagáról, helyzetéről, szerepéről?

Jónás a tengerbe dobásáig elutasítóan

viselkedik Istennel, ezért támad vihar a
tengeren. A történet ezen pontjáig
(illetve a 2. fejezet után is) nem a
próféciára, sokkal inkább a prófétára,
Jónásra fordít nagyobb figyelmet a mű.
A 2. fejezetben az elbeszélés helyett a
próféta szavait hallatjuk, mely egy
Istenhez intézett zsoltár, ima.
Fohászában dicsőíti az Úrt,
reménykedik, hogy kisegíti
szerencsétlen helyzetéből, megbánja
bűnét és megígéri, hogy teljesíti Isten
küldetését.
2. Mit tesz Jónás a második
elhivatásakor? Miért teszi?
Kötelességből, meggyőződésből,
félelemből? Érveljetek idézetekkel!

Jónás valóban állja a szavát,

miután megmenekül, elmegy
Ninivébe. Tettében nyilvánvalóan
érezhető a félelem, mert tudja,
hogyha nem teljesíti Isten kérését,
akkor bűnhődni fog. Nem teljes
mértékben a félelem, hanem a
kötelességtudat is hajtja Jónást.
Megígéri Istennek, hogy élete
megmentéséért cserébe teljesíti a
missziót: ,, Én azonban a dicséret
szavát mutatom be neked áldozatul;
teljesítem, amit fogadtam, mert az
Úrtól jön a szabadulás.” (2,10)
3. Hogyan reagálnak Ninive lakosai
Jónás prédikációjára?

A próféta Ninivébe érve hirdeti: 40 nap múlva Isten elpusztítja a várost. Böjtöt rendelnek el
és zsákruhát öltenek a lakosok. Amint a királyhoz is eljut a hír zsákruhát ölt, hamuba ül és
kihirdeti: „Ember és állat, ökör és juh semmit se egyék, ne legeljen, és vizet se igyék.
Öltsön zsákruhát ember és állat, és harsány hangon könyörögjön az Istenhez. Mindenki
hagyja el gonosz útjait és a rosszat, amit a keze végbevitt. Ki tudja, hátha irgalmas lesz és
újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó haragja, és nem kell elvesznünk!” A Ninive lakosai
és király is alázatosan viselkedik, meg sem próbálnak szembeszegülni az isteni
hatalommal, ezzel érdemlik ki az Úr kegyelmét

4. Indokolt-e Jónás haragja,
sértődöttsége amiatt, hogy az
Úr megkíméli a Niniveiek
életét?
Miután Ninive belátja, majd megbánja bűneit Isten könyörületesen
viselkedik a várossal. Ez azonban kiváltja Jónás ellenszenvét. Ahogy ő
fogalmaz: ,,Irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja
a rosszat” (4,2), mely kijelentését megcáfolna azzal az Úr, ha elpusztítaná
a várost. Jónás haragja indokolatlan és értelmetlen, Isten megüzente
prófétájával a hírt, látván, hogy a város lakosai engedelmesek, felesleges
volna bármilyen pusztítást végbevinni: a város megtért, ezzel az Úr elérte
célját. Jónás mindvégig remélte, hogy az Úr elpusztítja a pogány várost,
mely Izraelnek is oly sok problémát okozott.
5. Hogyan győzi meg őt
az Úr? Miért bocsát meg
Ninivének, miért türelmes
Jónással?

Isten ricinus bokrot növeszt Jónás

felé, hogy árnyékot adjon neki.
Egyik éjjel azonban odarendel
egy férget, mely miatt elszárad a
növény. A próféta bosszankodik
az elszáradt bokor miatt, Isten
viszont ezen keresztül érteti meg
vele döntését: Jónás sajnálja a
bokrot, mert árnyékot adott,
értékes volt, Isten is ugyanígy
sajnálja a 120.000 embert és
állatot, akik megtértek Ninive
városában.
6. Milyen időrendben mondja el
az eseményeket az elbeszélő?

Az elbeszélő időrendben
haladva mondja el az
eseményeket
7. Mit példázhat a történet?

A történet azt példázza, hogy Isten mindenkire irgalmas, még

akkor is, hogyha bűnt követnek el vagy nem engedelmeskednek
neki. Az Úr színe előtt mindenki egyenlő, legyen az zsidó vagy
pogány. Nem pusztít el egy egész várost pusztán azért, mert
pogányok, megtértek, tehát Isten számára