Porektmenedzsment Előadás

Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés
Projektmenedzsment
Áttekintés
1. Projektirányítás alapelemei
– Projekt fogalma, csoportosítása, szereplők
– Projektszervezet, PM, PCM, EPM
2. Elemzés és tervezés
– Problémafa, célfa, SWOT, WBS
– Költségtervezés, Időtervezés, Erőforrás-tervezés
– LKM, Kockázatkezelés
3. Projektdokumentáció
4. Projektek minőségirányítása
5. Informatikai projektek sajátosságai
6. Projektirányítás számítógéppel
A projekt definíciója
Mi a projekt?
• meghatározott cél elérésére irányul
• határidő-, költség- erőforrás-,
minőségkorlátokkal rendelkezik
• Adott szervezeti környezetben tervezett és
végrehajtott tevékenységsorozat
• egyértelműen meghatározott a kezdete és a
befejezése
• van konkrét, mérhető eredménye
• egyszeri tevékenység, amely egyedi terméket
állít elő.
A „Háromdimenziós menedzsment„
A projekt sikere a következő kritériumok
teljesülésétől függ:
Konkrét esetekben azonban eltérő lehet ezen

tényezők egymáshoz viszonyított fontossága.
A „Háromdimenziós
menedzsment„ kibővítése
Empirikus vizsgálatok alapján fontos tényezők:
• Személyi tényezők (felső vezetés támogatása,
projektvezető, tagok képességei, stb.)
• Definíciós fázis jelentősége (projektcélok alapos
elemzésekre építve)
• Vevői igények szem előtt tartása
Nincsen egyértelmű „siker recept”, minden projekt

egyedi elbírálást igényel!
A projektek csoportosítása
A projektek téma illetve tartalom alapján
lehetnek:
• Építési projektek
• Fejlesztési projektek (termék, szervezet)
• IT projektek
• Környezetvédelmi projektek
• Logisztikai projektek
• Marketing projektek stb.
Időtáv szerint
• Rövidtávú, középtávú, hosszú távú projekt
A projektek csoportosítása
Részvétel, illetve kezdeményező szervezet
alapján
• Belső projektek
• Külső projektek
• Részlegen belüli projektek
• Részlegek közötti projektek
Komplexitás szerint
• Egyszerű projektek
• Komplex, összetett projektek
• Több projektből álló programok,
• Mega- vagy giga projektek
A projekt stakeholderek
A projektben érdekelt szereplők
• Projektmenedzser
• Projekt team
• Menedzsment
• Szponzor, projektfelügyelő
• Megrendelő
A projekt szervezeti formái

• Funkcionális szervezet
• Projektkoordinálás, átfedési mátrix
szervezet
• Rendelkezésre bocsátási mátrix
szervezet
• Tiszta projekt szervezet
• Integrált projekt szervezet
Projektmenedzsment
Definíció:
A projektmenedzsment a projekt céljainak
megvalósítása érdekében kifejtett
tevékenységek irányítására, koordinálására,
dokumentálására, ellenőrzésére és
értékelésére szolgáló eszközök és technikák
összessége.
Projektmenedzsment
A projektmenedzsment hatáskörébe tartozó
feladatok
• A projekt definiálása (célok, keretek,
feladatok, kommunikáció, szabályzat)
• Projekttervezés becslési és tervezési
módszerekkel (munka, erőforrás,
költségtervezés, kockázat)
• A projekt irányítása (nyomon követés,
kommunikáció, korrekció)
Projektmenedzsment területei
Projektmenedzsment
A hatékony projektmenedzsment!?!?
© Dr. Laáb Ágnes
Nagyvállalati projektmenedzsment
Projektciklus-menedzsment (PCM)
A projektek tervezésének és végrehajtásának
folyamata projekt-ciklus néven vált ismertté.
A teljes folyamat öt szakaszra bontható:
– A projekt definiálása
– A projekt beindítása
– Tervezés
– Megvalósítás
– A projekt lezárása
Projektciklus-menedzsment (PCM)
Miért szükséges a PCM?
Tapasztalatok: PCM:
Bizonytalan stratégiai keret Szektorális megközelítés
Kínálat-vezérelt projektek Kereslet-vezérelt
Gyenge helyzetelemzés megoldások
Tevékenység-orientált Fejlett elemzés
tervezés Cél-orientált tervezés
Nem ellenőrizhető hatások Mérhető hatás
Folyósítási kényszer Minőség hangsúlyozása
Rövid távú szemlélet Összpontosítás a
Pontatlan fenntarthatóságra
projektdokumentumok Egységes formátumok
A PCM szakaszai
Elemzés és tervezés módszertana

Elemzési módszerek
• Műhelymunka
• Problémafa – Célfa
• Csoportos alkotástechnikai módszerek
SWOT-elemzés
• Stratégiaalkotás
A csoportmunka
• A megoldandó feladatok egyre bonyolultabbak
• A lehetőségek kiszélesedtek a matematikai
módszerek és a számítástechnika fejlődésével
• Nem szorítható háttérbe azonban az „emberi
tényező”
Jó eredményt csak az ember, módszer és a

technika megfelelő kombinációjával érhetünk el.
SWOT analízis
Funkciója:
• A szervezet (projekt) és környezete
vizsgálatát teszi lehetővé csoportmunka
segítségével
• Lehetővé teszi a külső fenyegetések és
lehetőségek, valamint a vállalat gyenge és
erős pontjainak rendszeres és együttes
vizsgálatát
SWOT analízis
Az analízis felépítése a vizsgált vállalat (projekt)
szempontjából:
• S (Strengths) Erős pontok
• W (Weakness) Gyenge pontok
• O (Opportunities) Környezeti lehetőségek
• T (Threats) Környezeti fenyegetések
Erősségek: Gyengeségek:
1. magas műszaki színvonal 1. gyenge infrastruktúra
2. rugalmas csapat 2. tőkehiány
3. egyértelmű érdekeltség 3. vezetési ismeretek hiánya
4. széles szakmai kapcsolat 4. kialakulatlan szervezet
5. jó szakmai hírnév 5. rivalizálás a vezetésen belül
Lehetőségek: Lehetőség-Erősség (SO) Lehetőség- Gyengeség (WO)
1. gyorsan fejlődő technológia Stratégiák Stratégiák
2. növekvő megrendelések 1. átvenni a csődbe kerültek helyét 1. kormányzati megrendeléssel pénzügyi
3. több versenytárs csődje 2. új rendszereket kifejleszteni stabilitás
4. jó nemzetközi kapcsolatok 3. vegyes vállalatot alapítani 2. külföldi tőkebevonás
5. kormányzati tenderek 4. külön csoportot létrehozni a 3. külföldi partnertől know-how
tenderekre
Fenyegetések: Fenyegetés-Erősség (ST) Fenyegetés- Gyengeség (WT)
1. egyre több versenytárs Stratégiák Stratégiák
2. a megrendelők növekvő 1. a jó szakmai hírnévre alapozva 1. a belső vitákat rendezni
fizetőképtelensége reklámkampány új fogyasztók 2. külső szakértők segítségével
3. egyre több cég önellátó megnyerésére szervezetfejlesztést megvalósítani
4. elmaradás a műszaki fejlődéstől 2. „ráépülni” néhány nagy 3. a veszteséges üzletágakat bezárni
5. növekvő infláció, magas kamatok szervezetre
okozta problémák 3. megrendelőkkel finanszíroztatni
a termelést
Elemzés és tervezés módszertana

Tervezési módszerek
• Tevékenységfa (WBS)
• Logikai keretmátrix (LKM)
• Projektütemezés (Gantt-diagram,
hisztogram, hálótervezés)
• Kockázatkezelés
• Költségbecslés
Tevékenységfa
Logikai keretmátrix (LKM)

Kockázatelemzés és kockázatkezelés
beruházási projektek esetén
Egy projekt esetében léteznek olyan külső ill. belső
hatások, melyek mérése, a bekövetkezésük
bizonytalansága miatt, közvetlen pénzügyi
mutatókkal nem lehetséges.
Bizonytalanság: egy adott esemény bekövetkezése
(ideje, helye, módja) nem ismert
Kockázat: a bizonytalanság számszerűsíthető negatív
vagy pozitív következményeit jelenti
Kockázat = bekövetkezési valószínűség * veszteség (nyereség)
Kockázatelemzés- és kezelés folyamata

A folyamat négy szakaszra bontható:
• Kockázati tényező feltárása
• Kockázati tényező csoportosítása
• Kockázati tényező hatásainak elemzése
• Kockázatkezelési stratégia kialakítása
Az első kockázatelemzésre a beruházási döntés

előkészítési szakaszában kerül sor, de nagyobb
projektek esetén a megvalósítás alatt is szükséges lehet.

A kockázati értékének becslése
• Csoportos alkotástechnikai módszerek
alkalmazása (az eredményes csoportmunka
feltételeit teljesítve)
1. Kockázati tényezők felsorolása egyénileg

2. Relevánsak kiválasztása csoportosan
3. Tényezők osztályokba való csoportosítása

A kockázati tényezők értékének becslése
• Osztályonként meg kell becsülni a kockázati tényezők
bekövetkezési valószínűségét (P, probability) és a
bekövetkezés hatását (I, impact)
Ötfokozatú skála
• Valószínűség-hatás mátrix elkészítése

• Fontossági sorrend és a kritikus kockázati tényezők
kiválasztása

A kockázati tényezők értékének becslése
K = P + 2*I, ahol
K: kockázati együttható
P: a kockázati tényező bekövetkezési valószínűsége az
ötfokozatú skálán
I: a bekövetkezés hatása az ötfokozatú skálán
15-10  kritikus tényező

10-5  nem kritikus, de releváns lehet (csoport dönti el)
5-0  nem releváns

Példa: társasági ügyviteli rendszer megteremtése
• A példa a kockázati tényezők azonosítását és a kritikus
tényezők kiválasztását taglalja.
A projekt megvalósításával elérendő célok:
• Papír alapú ügyintézés minimalizálása
• Az iratok utasítások szerinti kezelése
• Kommunikációs felületek kezelése
• Kezelés egyszerűsítése
• Társasági dokumentum struktúra kialakítása
• Horizontális és vertikális ügyviteli folyamatok támogatása
• Szakágazatok speciális követelményeinek való megfelelés
• ISO követelményeknek való megfelelés
• Maximális adatbiztonság, adatvédelem elérése

A kockázati tényezők azonosítása és ezek közül a kritikusak kiválasztása:
Sorszám Megnevezés Logikai csoport Valószínűség Hatás
1. Piacvesztés 1 2 3
2. Piaci reagáló képesség lassulása 1 4 4
3. Államigazgatási szintű elvárások 1 3 3
4. Állampolgári szintű elvárás 1 3 4
5. Rendezetlen irattárolás 2 5 4
6. Rendezetlenség újrateremtése 2 4 5
7. Nem található dokumentumok 2 4 5
8. Költséges és időigényes visszakeresés 2 5 5
9. Adatvédelmi előírások be nem tarthatósága 3 3 4
10. Információs vagyonvesztés 3 3 4
11. Egységes ügyviteli rendszer hiánya 4 4 5
12. Szervezetenként eltérő ügyvitel 4 5 4
13. Belső helyzetfeltárás 5 4 4
14. ISO minősítés nem megszerezhető 6 4 4
15. Felsővezetői elvárásoknak nem megfelelőség 7 4 4

Logikai csoportok kialakítása, valószínűségi értékek, hatásskála becslése:
Logikai csoport megnevezése Darabszám
Külső piaci tényezők 4 Skála érték Valószínűségi tartományok
Rendezettség 4 5 80-100%
Adatvédelem 2 4 60-80%
Ügyvitelszervezés 2 3 40-60%
Helyzetfeltárás 1 2 20-40%
ISO minősítés 1 1 0-20%
Belső elvárás 1
Egy felhasználóra jutó változó

Skála érték Hatás tartományok
költségek változása
5 Nagyon magas 75-100%

4 Magas 40-75%
3 Közepes 10-40%
2 Alacsony 5-10%
1 Nagyon alacsony 1-5%

Valószínűség-hatás mátrix Kritikus kockázati tényezők
Kapott összes
6, 7, Sorszám Megnevezés
5 8 pontszám
11
5. Rendezetlen irattárolás 13
4, 9, 2, 13, Rendezetlenség
H A T Á S
4 5, 12 6. 14
10 14, 15 újrateremtése
Nem található
7. 14
3 1 3 dokumentumok
Költséges és időigényes
8. 15
2 visszakeresés
Egységes ügyviteli
11. 14
rendszer hiánya
1
Szervezetenként eltérő
12. 13
0 ügyvitel
1 2 3 4 5
VALÓSZÍNŰSÉG
K = P + 2*I
Kockázat
Költségbecslés
A pontosság mértéke alapján:
• Becslés hasra ütés alapján: nagy a tévedési
százalék, funkciója, hogy eldöntsünk, érdemes-e
pontosabb becslést végezni
• Durva nagyságrend (rough order of magnitude
– ROM): nagy szórással rendelkező becslés,
módszere, hogy korábbi megvalósult projektek
adataiból indul ki és ahhoz viszonyítva becsli
meg az új projekt mérőszámait
• Részletes becslés: lentről felfelé becslésnek is
nevezik, a termék részletes ismeretét feltételezi
hozzárendelve az erőforrásokat.
Költségbecslés
A legelterjedtebb módszerek:
• Szakaszos becslés: szakaszonkénti
részletes tervezés
• Arányos becslés: fentről lefelé történő
becslés
• Parametrikus becslés: egységértékeket
határoz meg az egyes erőforrásoknál
• Lentről felfelé becslés
Projektdokumentáció
Projektdefiniálás dokumentumai
• Megvalósíthatósági tanulmány
• Cselekvési terv
• SWOT analízis
• Logikai keretmátrix (Logframe Mátrix)
Projekttervezés dokumentumai
• Projektalapító okirat
• Kommunikációs terv
• Tevékenységfelelős mátrix
• Kockázatelemzés (mátrix)
• Kockázati napló
Projektdokumentáció
Projektirányítás (végrehajtás) dokumentumai
• Feladatkijelölő adatlap
• Megbízási szerződés
• Problémanapló
• Helyzetjelentés (Monitoring jelentés)
Projektzárás és értékelés dokumentumai
• Projektzáró jelentés
• Projektértékelő jelentés
Kockázat
Kockázat
Projektek minőségirányítása
Minőség: a termék vagy szolgáltatás azon
tulajdonságainak összessége, amelyek
alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt igények
kielégítésére (Chikán, 2005)
A minőséget nem ellenőrzéssel kell

„belegyártani” a termékbe, hanem ennek
alapelveit a vállalati folyamatokon keresztül
egészen a munkavállalókig szükséges eljuttatni.
Projektek minőségirányítása
A minőségirányítási rendszer részei:
• Minőségpolitika
• Minőségcélok
• Minőségügyi kézikönyv
• Minőségügyi eljárás
• Minőségügyi utasítások
• Feljegyzések
Informatikai projektek
Az informatikai projekt a szervezet stratégiai
céljaihoz kapcsoló új informatikai
megoldások alkalmazása, fejlesztése
(továbbfejlesztése), bevezetése. A projekt
kiterjedhet a szervezet teljes belső
információs rendszerére, olyan folyamatokat
érint – mint az információ előállítása,
feldolgozása, tárolása és elosztása – amelyek
kihatnak a szervezet összes tevékenységére.
Informatikai projektek
Az informatikai fejlesztések tervezéséhez
elemzéséhez alkalmazott módszerek:
• SSADM
• PRINCE
• Objektumorientált módszertanok
• CASE
Hálótervezés
A hálótervezési módszerek
• CPM (critical path method): a módszer célja az egyes
tevékenységek egymásra épülésének vizsgálata,
ábrázolása (tevékenységenként 1 időtartam)
• PERT (Program Evaluation and Review Technique): a
tevékenységek várható időtartamát becsléssel állapítják
meg. Hármas időbecslés: optimista (minimális
időszükséglet), legvalószínűbb, pesszimista (maximális
időszükséglet).
• MPM (Metra Pontential Method): figyelembe veszi a
tevékenységek közötti kapcsolati időket (várakozás,
átlapolás) is.
Hálótervezés
A hálótervezés lépései
• Célmeghatározás
• A cél eléréséhez szükséges folyamatok meghatározása
• Folyamatok bontása tevékenységekre (résztevékenységekre)
• Sorrendiség meghatározása (mi az ami párhuzamosan
készíthető, mi az, ami csak egymás után következhet);
rendező elv vagy a technológia sorrendje, vagy a folyamat
végrehajtásának logikája.
• A logikai háló megszerkesztése
• Az egyes tevékenységekhez időadatok meghatározása
• Az átfutási idő meghatározása (kritikus út)
• A résztevékenységek kezdő és befejezési időadatainak
meghatározása, a tartalékidők meghatározása, optimalizálás.
Hálótervezés
Események legkorábbi bekövetkezési
időpontja: A kezdő eseménytől összeadjuk
az időtartamokat minden lehetséges
verzióban és a legmagasabb értékkel
rendelkezőt választjuk ki (progresszív
időtervezés).
0 0
ti  max(t h  yhi )
Hálótervezés
Események legkésőbbi bekövetkezési
időpontja: Az utolsó eseménytől kiindulva
a soron következő események
időtartamának kivonásával jutunk el a
vizsgált eseményig és a több verzió esetén a
legkisebb értékkel rendelkezőt választjuk ki
(retrográd időtervezés).
1 1
ti  min(t j  yij )
Hálótervezés
Kritikus út: Az események megegyező
legkorábbi illetve legkésőbbi bekövetkezési
időpontjánál találhatóak a kritikus útvonal
pontjai. Ebben az esetben a tevékenység
befejezése után azonnal el kell kezdeni a
következő tevékenységet.
0 1
ti  ti
Hálótervezés
A tevékenység típusú háló jellemzői:
• A tevékenységeket nyilak jelölik
• A nyilak két végén események helyezkednek
el, melyeket körrel jelölik
• A látszattevékenységeket szaggatott nyíllal
jelölik és 0 időtartama van
• A tevékenységek lehetnek egymástól
függetlenek és egymástól függők
• A CPM és PERT típusú hálóknál az egymást
követő tevékenységek esetén az egyik
befejezése szükséges a másik elkezdéséhez
Hálótervezés
A tevékenység sorszáma
vagy időtartama
i j
A tevékenységek logikai kapcsolatai:

1. Befejezés-kezdés
2. Kezdés-kezdés
3. Kezdés-befejezés
4. Befejezés-befejezés
Hálótervezés
Példa 3. Hálótervezés tejes kávé készítés
Tevékenységek Időigény (perc)
A (0,1) Eljutás a konyháig 3
B (1,2) Hozzávalók előkészítése 2
(kávé, tej, cukor)
C (1,3) Vízforralás 5
D (2,3) Látszattevékenység 0
E (3,4) Ízesítés 1
Határozza meg a „projekt” teljes időigényét, valamint a kritikus útját.

B 2 D
A C E
0 1 3 4
Hálótervezés
Teljes időigény az összes tevékenység időigényének
összeadásával:
A+B+C+D+E = 3+2+5+0+1 = 11 perc
Kritikus út a párhuzamosan végezhető tevékenységek

figyelembevételével:
A+C+E = 3+5+1 = 9 perc
Keletkezett 3 perc tartalékidő.

Hálótervezés
Tevékenységek Időigény (perc)
A (0,1) Eljutás a konyháig 3
B (1,2) Hozzávalók előkészítése 2
(kávé, tej, cukor)
C (1,3) Vízforralás 5
D (2,3) Látszattevékenység 0
E (3,4) Ízesítés 1
5
8
B 2 D
A C E
0 1 3 4
0 3 8 9
0 3 8 9
Hálótervezés
Példa 4. Hálótervezés gyártási folyamat esetén
Tevékenységek Időigény
• A (0,1) Gyártmánytervezés 6 hét
• B (0,3) Piackutatás 4 hét
• C (1,2) Mintagyártás 12 hét
• D (3,4) Eladás-előkészítés 10 hét
• E (2,4) Minta kollekció szétküldése 9 hét
• F (2,5) Gyártás-előkészítés 6 hét
• G (5,6) Gyártás 6 hét
• H (4,6) Eladási szerződéskötés 15 hét
Hálótervezés
Hálóterv:
12
6
1 2
6
5 6
9
0
4 6
3 4
15
10
Határozza meg a „projekt” teljes időigényét, a kritikus útját, valamint az

események legkorábbi illetve legkésőbbi bekövetkezési időpontját.
Hálótervezés
Teljes időigény az összes tevékenység időigényének

összeadásával:
A+B+C+D+E+F+G+H = 6+4+12+10+9+6+6+15 = 68 hét
Kritikus út a párhuzamosan végezhető tevékenységek

figyelembevételével:
A+C+E+H = 6+12+9+15 = 42 hét
Hálótervezés
Példánkban az egyes eseményekhez tartozó legkorábbi
illetve legkésőbbi bekövetkezések időpontjai:
Esemény ti0 ti1
• 0 0 0
• 1 6 6
• 2 18 18
• 3 4 17
• 4 27 27 pi  t  t
1
i
0
i
• 5 24 36
• 6 42 42 Keletkezett 25 hét tartalékidő.
Hálótervezés
1. Progresszív időtervezés
Hálótervezés
2. Retrográd időtervezés
Hálótervezés
3. Kritikus út
Hálótervezés
Tartalékidők
Teljes tartalékidő (pm): az az időtartam,

amelyen belül a munkafolyamat időtartamát
növelni lehet anélkül, hogy ezáltal változna
a kritikus út.
1 0
pm  t j  (ti  yij )
Hálótervezés
Tartalékidők
Szabad tartalékidő (psz): megmutatja, hogy a

tevékenység idejét mennyire nyújthatjuk,
hogy az érintett és a soron következő
tevékenységek legkorábbi kezdése
biztosítva legyen.
0 0
psz  t j  (ti  yij )
Hálótervezés
Tartalékidők
Független tartalékidő (pf): akkor áll elő, ha a

megelőző tevékenység legkésőbbi
befejeződése és a következő tevékenység
legkorábbi kezdése közötti időkülönbség
nagyobb, mint a tevékenység időtartama.
0 1
p f  t j  (ti  yij )
Hálótervezés
4. Tartalékidők kávékészítés
A következő megelőző
tevékenység t0i tevékenység t1j
Tartalékidő
Tevé- Idő- Legkorábbi Legkésőbbi Legkorábbi Legkésőbbi
Összes Szabad Független
kenység tartam kezdés befejezés befejezés kezdés
(pm) (psz) (pf)
1 0 0
0 1 0 1 t j t j t j
i-j yij t i t j t j t i 0 0 1
–(t i+yij) –(t i+yij) –(t i+yij)
0-1 3 0 3 3 0 0 0 0
1-2 2 3 8 5 3 3 0 0
1-3 5 3 8 8 3 0 0 0
2-3 0 5 8 8 8 3 3 0
3-4 1 8 9 9 8 0 0 0
Hálótervezés
4. Tartalékidők gyártási folyamat
Tartalékidő
Tevé- Idő- Legkorábbi Legkésőbbi Legkorábbi Legkésőbbi
Összes Szabad Független
kenység tartam kezdés befejezés befejezés kezdés
(pm) (psz) (pf)
1 0 0
0 1 0 1 t j t j t j
i-j yij t i t j t j t i 0 0 1
–(t i+yij) –(t i+yij) –(t i+yij)
0-1 6 0 6 6 0 0 0 0
0-3 4 0 17 4 0 13 0 0
1-2 12 6 18 18 6 0 0 0
2-4 9 18 27 27 18 0 0 0
2-5 6 18 36 24 18 12 0 0
3-4 10 4 27 27 17 13 13 0
4-6 15 27 42 42 27 0 0 0
5-6 6 24 42 42 36 12 12 0
Hálótervezés
Feladat
A megnyitott projektfájlban végezze el a következő feladatokat:
1. A Gantt diagram nézetben az időtartam oszlop elészúrja be a
Hely oszlopot
2. Jelenítse meg a szerkezeti kódot.
3. Állítsa át a projekt alapnaptárát úgy, hogy 9-kor kezdődjön a
munkaidő, délben félórás ebédszünet legyen és 17:30-kor
érjen véget a munkaidő.
4. Az alapértelmezett kezdő és záró időpontot is módosítsa a
fentiek szerint.
5. Állítsa be a projektkezdés napját a 09.03.09. dátummal.
6. Szúrjon be egy tevékenységet a Minőségbiztosítás részleg
betanítása tevékenység elé. A neve: program tesztelése
Hálótervezés
Feladat
7. Szúrjon be egy jegyzet készítése nevű tevékenységet.
8. Állítsa be az alábbi tevékenységek időtartamát és helyét:
• Program tesztelése: 6 nap, Győr
• Jegyzet készítése: 8 nap, Győr
9. Állítsa be a fenti két tevékenység közötti kapcsolatot úgy,
hogy a jegyzet készítése feladat legkorábban a program
tesztelésének kezdete után 2 nappal kezdődjön. A jegyzet
készítése a program tesztelése tevékenység befejezése után
legkorábban 1 nappal fejeződhet be. Ha szükséges, szúrjon be
új tevékenységet is.
10. A program tesztelése az oktatók betanítása megkezdése után 1
nappal kezdhető. Jelezze ezt a terven.
11. A jegyzet készítése az oktatók betanításának befejezése után
kezdhető meg. Jelezze ezt a terven.
Hálótervezés
Feladat
11. Az oktatók felkészítése kész után kezdhető meg a győri
minőségbiztosítás részleg betanítása. Jelölje a terven.
12. Vegyen fel új erőforrást László Róbert néven. Az új erőforrás
külső szakértő csoportba tartozik. Állítsa be ezt a tulajdonságot.
13. Az új erőforrás 5000 Ft/óra óradíjjal és 6000 Ft/óra túlóradíjjal
dolgozik.
14. Rendelje a program tesztelés tevékenységhez az alábbi
erőforrásokat:
• László Róbert 100%; Á oktató 1 50%; Á oktató 2 50%; Á oktató 3 50%;
15. Rendelje a jegyzet készítése tevékenységhez az alábbi
erőforrásokat:
• Á oktató 1 50%; Á oktató 2 50%; Á oktató 3 50%;
Hálótervezés
Feladat
16. Nevezze meg a túlterhelt erőforrásokat és a hozzá kapcsolódó
tevékenységeket.
17. Miként lehetséges a túlterhelt erőforrás tehermentesítése?
18. Rögzítse az alaptervet és jelenítse meg a nyomonkövetési
nézetet. Jelölje készre az első két tevékenységet!
19. Állítsa be az állapotdátumot 09.03.29.-re és jelenítse meg piros
színnel az állapotdátum vonalát.
20. Az állapotdátumig minden tevékenység a terv szerint halad,
jelölje a terven.
21. A csoport 1. betanítását legkésőbb 09.04.13.-án el kell kezdeni,
jelölje a terven.
Hálótervezés
Feladat
Oszlopok beszúrása, szerkezeti kód megjelenítése
Hálótervezés
Feladat
Munkaidő beállítása
Hálótervezés
Feladat
Alapértelmezett kezdési és záró időpont beállítása
Hálótervezés
Feladat
Projektkezdés beállítása és új tevékenység felvétele
Hálótervezés
Feladat
Tevékenység időtartamának, helyének beállítása
Hálótervezés
Feladat
Tevékenységek ütemezése
Hálótervezés
Feladat
Erőforrások létrehozása
Hálótervezés
Feladat
Erőforrások tevékenységhez való hozzárendelése
Hálótervezés
Feladat
Erőforrások túlterheltsége, kapcsolódó tevékenységek
Erőforrás kihasználtsága nézetben megtalálható a felkiáltójellel jelzett erőforrás:
Gantt diagramm nézetben jobban látható a két hozzá tartozó tevékenység, ha

leszűrünk a túlterhelt erőforrás nevére:
Vagy: Nézet/Jelentések/Hozzárendelések/Túlterhelt erőforrások

Hálótervezés
Feladat
Erőforrás túlterheltségének feloldása
Erőforrás kihasználtsága nézetben leszűrhetőek a helyettesítő erőforrások:
A kiválasztott tevékenység adatlapján, az erőforrás fülön elvégezhető a csere.

A munkamennyiség, erőforrás-mennyiség
és időtartam összefüggései
(Tevékenységtípusok)
Munkamennyiség
munkamennyiség = erőforrások
száma × időtartam
Erőforrás-mennyiség Időtartam
erőforrások száma = munkamennyiség / időtartam = munkamennyiség /
időtartam erőforrások száma
Hálótervezés
Feladat
Alapterv mentése
Hálótervezés
Feladat
Tevékenység készültségi szintjének beállítása
Hálótervezés
Feladat
Állapotdátum beállítása
Az állapotdátum vonalának megjelenítése: jobb egérgomb – rácsvonalak – gördülő

menüből az állapotdátum kiválasztása - megjelenítési forma kiválasztása
Hálótervezés
Feladat
Projekt, tevékenységek frissítése
Hálótervezés
Feladat
Korlát beállítása
Hálótervezés
Feladat
Jelentések
Köszönöm a figyelmet!

Porektmenedzsment Előadás

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Porektmenedzsment Előadás

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés

Konkrét esetekben azonban eltérő lehet ezen

Nincsen egyértelmű „siker recept”, minden projekt

A projekt szervezeti formái

Elemzés és tervezés módszertana

Jó eredményt csak az ember, módszer és a

Elemzés és tervezés módszertana

Logikai keretmátrix (LKM)

Kockázatelemzés- és kezelés folyamata

Az első kockázatelemzésre a beruházási döntés

Kockázatelemzés- és kezelés folyamata

1. Kockázati tényezők felsorolása egyénileg

Kockázatelemzés- és kezelés folyamata

• Valószínűség-hatás mátrix elkészítése

Kockázatelemzés- és kezelés folyamata

15-10  kritikus tényező

Kockázatelemzés- és kezelés folyamata

Kockázatelemzés- és kezelés folyamata

Kockázatelemzés- és kezelés folyamata

Logikai csoport megnevezése Darabszám

Külső piaci tényezők 4 Skála érték Valószínűségi tartományok

Egy felhasználóra jutó változó

5 Nagyon magas 75-100%

Kockázatelemzés- és kezelés folyamata

A minőséget nem ellenőrzéssel kell

A tevékenységek logikai kapcsolatai:

Határozza meg a „projekt” teljes időigényét, valamint a kritikus útját.

Kritikus út a párhuzamosan végezhető tevékenységek

Keletkezett 3 perc tartalékidő.

Határozza meg a „projekt” teljes időigényét, a kritikus útját, valamint az

Teljes időigény az összes tevékenység időigényének

Kritikus út a párhuzamosan végezhető tevékenységek

Teljes tartalékidő (pm): az az időtartam,

Szabad tartalékidő (psz): megmutatja, hogy a

Független tartalékidő (pf): akkor áll elő, ha a

Gantt diagramm nézetben jobban látható a két hozzá tartozó tevékenység, ha

Vagy: Nézet/Jelentések/Hozzárendelések/Túlterhelt erőforrások

A kiválasztott tevékenység adatlapján, az erőforrás fülön elvégezhető a csere.

Az állapotdátum vonalának megjelenítése: jobb egérgomb – rácsvonalak – gördülő

You might also like