Az I.

világháború

Mindennapi élet a lövészárokban

Készítette: Schiszler Nimród 7. c

 A háború kezdete
• 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd
trónörököst és feleségét.
• a Monarchia éppen egy hónappal a merényletet követően üzent
hadat a szerb vezetésnek
 A háború fogadtatása a fővárosban és vidéken
• a hadüzenet hírére Budapest és a nagyvárosok főterei ünneplő felvonulókkal
teltek meg
• a magyar politikai elit tagjai közül többen rögtönzött szónoklatokat tartottak a
tömegeknek és maguk is hitet tettek a háború mellett
• a fővárosi eufória vidéken ugyanakkor egyáltalán nem volt jellemző, a paraszti
lakosság kezdettől fogva idegenkedett a háborútól
Mozgósítás, irány a front
• az általános mozgósítást falragaszokon és behívókkal nyomatékosították
• a hadköteleseknek huszonnégy órán belül kellett jelentkezni kijelölt
állomáshelyükön, ahol előbb orvosi ellenőrzésen estek át, katonai felszereléseket
kaptak, majd családtagjaiktól való búcsúzást követően vasúton szállították ki őket
a frontra
Villámháborúból nagy háború
• A hadvezetés gyors győzelemmel számolt, az események azonban már
a kezdettől sem a tervezett forgatókönyvet követték. A korai orosz
mozgósítás, a szerbek harcos ellenállása és a német hadsereg Párizs
környéki megtorpanása a Nagy Háború „villámháborús” szakaszának
végét jelentették.
A világháború gazdasági következményei
• a munkaképes férfilakosság nagy részének a frontra vezénylése pár
hét alatt súlyos munkaerőhiányt okozott, a gazdaság teljesítménye
visszaesett
• az állam hadigazdaságot vezetett be, azaz a gazdaság minden
szektorát a hadviselés igényeinek és érdekeinek rendelték alá
Lövészárkok történelme, adatai
• a lövészárok-hadviselés főként az első világháború történetét határozta meg,
gyökerei a régmúltba vezetnek vissza, védelmi célból ásott árkokat ugyanis már a
rómaiak is használtak
• az első világháborúban a nyugati hadszíntéren mindkét oldalon több 10 ezer
kilométernyi lövészárkot ástak ki a katonák
• az ellenséges lövészárkok közötti terület, az ún. senki földje szélessége egyes
szakaszokon mindössze 20 méter volt, de máshol akár a 1,5-2 km-t is elérhette
Postai szolgáltatás a fronton
• a háború alatt 1,5 milliárd tábori postai küldeményt szállítottak, ezen felül
további 227 millió postautalványt, 520 000 pénzeslevelet, mintegy 36 millió
ajánlott levelet és 17 millió csomagot kézbesítettek, postaköltség nélkül
• a tábori posta feladata a sereg és az állami postaszolgálat közötti
összeköttetés biztosítása volt
Étkezés a fronton
• már az első világháborúban megjelentek az élelmiszerpótlók (tojáspor, konzerv,
instant kávé, margarin)
• az ételeknek mindig egyszerűen elkészíthetőnek és táplálónak kellett lennie
• a főétkezés általában leves, hús és főzelék volt, sokszor gulyáságyúban főztek,
mely 250 főre is ellátást adott
• A háború előrehaladtával egyre kevesebb élelem állt rendelkezésre, ezért a
katonák lovakat, kutyákat ettek, szinte nyersen
Alvás a fronton
• B. Sárközy Gergely visszaemlékezése: „Április 19-án feküdtem le
először a lövészárok fenekére, melyet frissen vágott gallyakkal
beborítottunk. De ne gondolja senki, hogy itt, ha este lefekszünk,
reggelig alhatunk. Óh, itt az alvásból keveset adnak. Ritka éjet
töltöttem el, hogy megaludtam volna hat óra hosszát.”
• a katonák fekhelye a lövészárokban hideg és kényelmetlen volt,
továbbá különböző fájdalmak is gyötörték őket, ezért nem tudták
magukat kipihenni
 Betegségek és higiénia a fronton
• a frontok járványos betegségei (kolera, a tífusz, a malária, a trachoma, a tuberkulózis)
amelyek a katonák hazatértével a hátországban is megjelentek
• a katonáknak a fizikai sérülések mellett a lelki traumákkal is meg kellett küzdeniük
• a különböző társadalmi rétegek találkozása a fronton a tisztálkodási szokások és
egészségügyi ismeretek szélesebb körű terjedését segítette elő
• mindezek az újítások azonban nem tudták megakadályozni a spanyolnátha pusztítását
• az első világháború egyik leggyakoribb betegsége a nyirkos talaj miatt kialakuló ún.
lövészárokláb volt, amely üszkösödéshez vagy amputációhoz is vezethetett
Művészet, kultúra a fronton
• a katonák emléktárgyak készítésével szerették volna elviselhetőbbé tenni a
körülményeket
• a lövészárkokban különböző hadianyag-hulladékokból (pl. elhasznált töltényből)
készítettek tárgyakat (díszes vázák, dobozok, tárolók, levélnehezékek, papírvágók,
gyermekjátékok stb.)
• sokan a Nagy Háború alatti szolgálatuk idején sajátították el az írás-olvasás
tudományát, ekkor váltak igazi (könyv vagy újság) olvasóvá
Ünnepek a fronton
• a katonák egy része a fronton is próbálta megőrizni az emberi méltóság
tiszteletét, és humánus gesztusokat tett az ellenséges táborban harcolók felé
• többen is arról számoltak be leveleikben, hogy szenteste a német katonák
elkezdtek gyertyákat gyújtani, és karácsonyi dalokat énekelni, valamint
karácsonyfákat állítani, mindeközben pedig jókívánságokat kiabáltak át a velük
szemben lévő lövészárokba
 Köszönöm a figyelmet!
• Forrás: https://www.clioinstitute.hu, https://mult-kor.hu, https://
mandadb.hu, https://nagyhaboru.skanzen.hu, https://
nagyhaboru.blog.hu, https://folyoiratok.oh.gov.hu, https://
honvedelem.hu, https://ma7.sk