Professional Documents
Culture Documents
Kertészet
Kertészet
• A zöldségnövény fogalma
• Intenzív művelés, nagy beruházás és munkaerő szükséglet
• Szerepük az egészséges táplálkozásban (vitamin, ásványi só, rost)
• Gazdasági jelentősége a foglalkoztatás szempontjából fontos
• Sok helyen egyetlen megélhetési lehetőség
• Világ zöldségfogyasztása 60 kg/év
• Magyarország 80-90 kg/év
• A zöldségtermesztés a termesztés helye szerint csoportosítható:
• Szabadföldi (szántóföldi)
• Zárttéri termesztés
• A szabadföldi termesztés célja:
• Primőr áru előállítás
• Tömegtermesztés
• Magtermesztés
• A zárttéri termesztés célja:
• Palántanevelés
• Hajtatás
• Palántanevelés: fiatal növények kezdeti fejlődési szakaszában
külön szaporító telepen neveljük
• Hajtatás: a növényt a teljes vegetáció alatt mesterséges
körülmények között neveljük
• Hajtatás lehet:
• Idejét tekintve: tavaszi illetve őszi
• Berendezést tekintve: növényházi vagy fólia alatti
• Energia igényét tekintve: hideg illetve fűtött termesztő
berendezésben
• A zöldségek élettartamuk szerint lehetnek:
• Egyévesek
• Kétévesek
• Évelők
• A zöldségek fejlődését befolyásoló környezeti tényezők:
• Hő
• Fény
• Víz
• Levegő
• Tápanyag
2. A zöldségfélék termesztésének tárgyi feltételei
• A kedvezőtlen környezeti feltételek kizárása érdekében zárttéri
termesztést alkalmazunk
• A berendezéseket csoportosíthatjuk:
• Funkció szerint: szaporító, termesztő (hajtató) berendezések
• Kialakításuk szerint: növényágy, növényház, fóliás termesztő berendezések
• Szaporító berendezés: legfontosabb a fényviszonyok biztosítása, a
belméret, asztal polc kialakítás, és a 22 C fok tarthatósága
• Növényház: leginkább hajtató berendezés, hosszúsága általában 70-
90 m szélessége 3,2 m vagy ennek többszöröse. Belmagassága 2-6 m.
Helykihasználtsága rendkívül magas, kézimunkaerőt könnyen
megtakaríthatjuk (gépi vetés, mozgatás, öntözés)
• Fóliás berendezés:
• hazánkban ez a legelterjedtebb,
• legjobban az ívelt profilú változatok váltak be
• Anyagtakarékos (40-50 %)
• Jobbak a fényviszonyok (10-15%)
• Jobban ellenállnak a szélnek
• A légterük alapján megkülönböztetünk:
• Fólia alagutat
• Fólia ágyat
• Fólia sátrat
• A korszerű nagy légterű sátrak legnagyobb előnye, hogy
kiegyenlítettebb a hőmérsékletük és jól gépesíthetők.
• Hátrányuk a nagy beruházási költség
• A fóliás berendezések elhelyezésénél az alábbi szempontokat vegyük
figyelembe:
• Sík, laza, könnyen felmelegedő talajra telepítsük
• Legyen a terület széltől védett
• Könnyen megközelíthető legyen
• Vízzel, villannyal ellátható legyen
• É – D irányú tájolással építsük
• A legjobb terület-kihasználás érdekében blokkokat építsünk
• Váz nélküli fóliás termesztés:
• Két bakhátra terített lyuggatott fólia
• Síkfólia (közvetlenül a növényekre helyezve)
• A használt fólia környezetszennyező, gondoskodjunk a megfelelő
hulladékgazdálkodásról, újrahasznosításról!
3. A zöldségfélék szaporítása
• A szaporítás új egyedek előállítása
• Történhet maggal (ivaros úton) és növényi résszel (ivartalan
szaporítás)
• Ivaros szaporítás
• Vetőmagról történő szaporítás a legelterjedtebb, legegyszerűbb
• Fontosak a vetőmag értékmérő tulajdonságai:
• Tisztaság
• Egészségi állapot
• Víztartalom
• Ezermagtömeg
• Térfogattömeg
• Osztályozottság
• Csírázóképesség, csírázási erély
• A palántanevelés
• Hő szabályozása:
• Túlzott lehűlés ellen takarással, vészfűtéssel, és öntözéssel védekezhetünk
• A hőszabályozás egyik módja a szellőztetés
• A fény szabályozása:
• Fontos a termesztő berendezés tájolása
• Történhet a növények polcokra helyezésével
• Pótvilágítással
• Csökkentés történhet festéssel, árnyékoló hálóval
• Levegő összetételének szabáylozása:
• Kedvező a magas CO2 tartalom – növelhető szervestrágyával, gázadagolással
• Porszennyeződésre kiemelten figyelni kell: csepegtető öntözés
• A víz szabályozása:
• A víz hiánya öntözéssel pótolható
• Az öntözés célja szerint megkülönböztetünk:
• Kelesztő (nehezen csírázó magok vetésénél pl.: sárgarépa)
• Beiszapoló (pl.: palántázás után)
• Frissítő (szennyeződés csökkentés, hőterhelés csökkentés)
• Trágyázó (lombtrágya)
• Növényvédelmi
• Fagyvédelmi
• Párásító
• Talajfeltöltő
• Átmosó (káros sókoncentráció kimosása a gyökérzónából)
öntözést
A növények védelmére irányuló munkák
• A művelésmódok csoportosítása:
• Keskenysoros szőlők tőkeművelés módjai:
• Fejművelés (szabálytalan, bunkószerű, fej alakú, talaj felszínén ülő tőke)
• Bakművelés (a rövid tőketörzsön kiszélesedő tőkefej, melyen körben több elágazás van)
• Alacsony és középmagas kordonművelés:
• Alacsony művelésű szőlő tőkemagassága 30-40 cm
• Középmagas művelésűé 50-70 cm
• A tőkék általában kétkarúak, de lehetnek egykarúak is.
• Ernyőművelés:
• 130-140 cm magas törzsről kétoldalt egy-egy vagy két-két szálvesszőt ívelünk le
• Egyesfüggöny:
• A 180 cm magas törzs egy vízszintes 120 cm hosszú kordonkarban folytatódik.
• Magaskordon:
• 120-130 cm magas törzs, egy vagy két termőkar,
Köszönöm a figyelmet!