Mikroba biotechnológia

A biotechnológiában használatos, fontosabb mikroorganizmusok

 Mikroorganizmusok (mikrobák)

 
Prokarióták: maganyagukat Eukarióták: sejtmagjukat
(nucleoid) nem határolja membrán membrán határolja
- Archeae („ősbaktériumok”) - algák
- Eubacteria (Valódi baktériumok) - mikroszkopikus méretű gombák
(pl. Myxo-, Oo-,
Chitrodiomycetes)
- protozoák
 sejtfalban: peptidoglükán → Gram+/-

Glikokalix tok

Sejtfal Sejthártya
DNS
Pilusz
Nukleoid
Citoplazma
Riboszóma
Mezoszóma
Plazmid Flagellum

Egy prokarióta mikroorganizmus (baktérium) felépítése

Az alapvető anyagcsere-utak
 A mikroorganizmusok anyagcseréje (metabolizmusa):

 
Anabolizmus (bioszintézis): Katabolizmus: lebontó, energia-
felépítő, energiaigényes folyamat felszabadulással járó folyamat


Metabolitok (anyagcseretermékek):
- primer: újra bekapcsolódnak az anyagcserébe
- szekunder: nem kapcsolódnak vissza a sejt
saját anyagcseréjébe
 A mikrobasejt anyagcseréjének szakaszai:
1. Primer metabolizmus (trofofázis):
- a tenyészet intenzív gyarapodása
- tápanyagok, fizikai tényezők stb. nem hiányoznak → növekedés
- primer metabolitok termelése → visszakapcsolódás az anyagcserébe

2. Szekunder metabolizmus (idiofázis):

- hiányos feltételek → a katabolikus folyamatok felerősödése
- primer metabolitok termelése → létfenntartás
- szekunder metabolitok termelése:
▪ nem kapcsolódnak vissza az anyagcserébe
▪ glükóz, lipidek stb. lebontásából (gyakran: acetil-CoA-ból)
▪ szerep a környezethez való alkalmazkodásban (pl. alkaloidok)
 A mikrobák táplálkozása
A szénforrás hasznosítása alapján:
- autotróf: kizárólag vagy döntően CO2 hasznosítása
- heterotróf: redukált szerves molekulák (szénhidrogének, szerves savak,
lipidek, cukrok, cukoralkoholok, poliszacharidok stb.) hasznosítása
Az energiaforrás alapján:
- Fototrófok: fény
- Kemotrófok: szervetlen (vagy szerves) vegyületek oxidációjából
nyernek energiát
Elektronforrás:
- organotróf: szerves vegyületek oxidációja
- litotróf: redukált szervetlen molekulák oxidációja
Prokarióták: ált. kemolitotróf és fotoorganotróf, esetleg fotolitotróf
Eukarióták: ált. kemoorganotróf és fotolitotróf
Makroelemek: H, N, O, C
Mikroelemek: P, K, Ca, S, Mg, Fe
 A biokémiai folyamatok katalizátorai az enzimek
   
extracitoplazmás citoplazmás konstitutív indukálható
(„extracelluláris”) („citoplazmatikus”)

Fontosabb enzim-típusok:
- ligáz: kötések létesítése (szintézis, kondenzáció), vízmolekula
felszabadításával
- hidroláz: kötések bontása, vízmolekula beépítésével
- oxidoreduktáz: redox-folyamatok katalizálása
- transzferáz: funkciós csoport (pl. amino-, metil-csoport, CO2) átvitele
egyik molekuláról a másikra
- izomeráz: molekulán belüli átalakulások katalizálása
- liáz: kettős kötésekhez történő szubsztitúció katalizálása

- ribozim: RNS molekulák!; RNS molekulák (pl. saját maguk)

szerkezetének megváltoztatása
 Szerves makromolekulák (polimerek, pl. fehérjék, poliszacharidok, lipidek)
bontása → extracitoplazmás bontóenzimekkel

Effektor: enzimek regulációs régiójához kapcsolódva az enzim

működését serkentő (alloszterikus serkentés) vagy gátló (alloszterikus
gátlás) kis méretű szabályozó molekula

A mikrobasejtek effektorai:
- Szén- és energia forrás: glükóz
- Nitrogén-anyagcsere: ammónium-ion; glutamin, aszparagin
- Kén-anyagcsere: cisztein, metionin

Effektor hiánya → felszabadulnak a másodlagos tápanyagokat bontó enzimek


A mikroba ipari felhasználhatóságának alapja
 A mikrobák energiatermelése
Glükóz lebontása → ATP-termelés:
1. Glikolízis (anaerob)

2. Citrát-kör (trikarbonsav-ciklus) AEROB

} 38 molekula ATP
3. Terminális oxidáció, oxidatív foszforilálás

2. Fermentáció (a piroszőlősav redukciója):

ANAEROB
- alkoholos } kevés ATP
- savas
A fermentáció (anaerob lebontás) útvonalai és termékei
 A mikrobák energiatermelése
Glükóz lebontása → ATP-termelés:
1. Glikolízis (anaerob)

2. Fermentáció (a piroszőlősav redukciója):

ANAEROB
- alkoholos } kevés ATP
- savas

A mikroorganizmusok közvetlen hasznosítása:
– alkoholos italok, tejtermékek, tartósított savanyúságok előállítása,
– alkohol, tejsav, ecetsav ipari méretű termelése,
– silótakarmányok készítése
 Az anyagcsere szabályozása
Szabályozás az enzimek szintézise szintjén:
- operon (pl. laktóz-operon) → meghatározott anyag feldolgozásához
szükséges enzimek génjeinek be-, kikapcsolása egyetlen transzkripciós
egységként
A laktóz-operon felépítése
A laktóz-operon működése
 Az anyagcsere szabályozása
Szabályozás az enzimek szintézise szintjén:
- operon (pl. laktóz-operon) → meghatározott anyag feldolgozásához
szükséges enzimek génjeinek be-, kikapcsolása egyetlen transzkripciós
egységként
- katabolit represszió:

Jelenlét/szint a rendszerben cAMP: ciklikus AMP

CAP: katabolit aktivátor
Glükóz Laktóz cAMP CAP Laktóz mRNS
fehérje
igen nem nincs igen nincs
igen igen alacsony igen alacsony
nem igen magas igen magas
 Az anyagcsere szabályozása

Szabályozás az enzimek működésének szintjén:

- protein-kinázok: enzimek foszforilálása → aktiválás
foszfatázok: defoszforilálás → aktivitása módosítás/megszüntetése

- kompetitív gátlás: szubsztráthoz hasonló vegyület kapcsolódása az

enzimhez → nincs reakció (pl. antibiotikumok, gyógy-,
növényvédőszerek)
- visszacsatolásos gátlás (feed-back-kontroll): a reakció végterméke a
katalizáló enzim felismerő helyéhez kapcsolódik (negatív feed-back)
- allosztérikus gátlás: az allosztérikus enzim járulékos regulátorhelyéhez
effektor molekula (független a katalizált reakciótól) kapcsolódik → az
enzimfehérje harmadlagos szerkezete módosul → aktivitás elvesztése
(reverzibilis!)
 A mikroba-tenyészet növekedésének kinetikája
Zárt rendszerben tenyésztett mikroorganizmusok növekedési
görbéjének szakaszai:
1. Lag-fázis: nem észlelhető a növekedés, az inokulum „alkalmazkodása”

2. Gyorsuló növekedés szakasza (akcelerációs fázis): az adott fajra

jellemző osztódási gyakoriság elérése (baktériumok: kb. 20-30 perc)
3. Exponenciális növekedés: maximális ütemű szaporodás, teljes intenzitású
anyagcsere
4. Lassuló növekedés szakasza (decelerációs fázis): tápanyagok fogyása,
káros anyagcseretermékek felszaporodása (zárt rendszer!)

5. Megállapodott szakasz (stacionárius fázis): a növekedés megszűnése, a

limitáló tápanyag elfogyásával; kitartó képletek hozása, sporuláció
6. Pusztuló szakasz: az elhalt sejtek száma nő, autolízis
Ipari körülmények: ált. meghatározott növekedési fázisban képződő ter-
mék(ek) előállítása a cél → fontos az adott fázis minél gyorsabb elérése, és
időtartamának meghosszabbítása/végtelenítése (pl. kemosztát rendszer)
A zárt rendszerű mikroba-tenyészet növekedési görbéje
A környezeti tényezők hatása a mikrobák növekedésére:
Oxigén
Obligát/fakultatív aerobok
Obligát/aerotoleráns anaerobok

Sugárzás
Elektromágneses (UV, γ-sug.), korpuszkuláris (β- vagy katód-sugárzás) →
károsítás
Hőmérséklet
Optimum: <15 °C (pszichrofil), 20-25 °C (pszichrotróf), 20-40 °C (mezofil),
termofil (>50 °C)
Nyomás
Optimum: ált. normál légköri nyomás (1 at)
barotoleránsok: 200-300 at-ig, barofilek: 1000 at-ig
Ozmotikus viszonyok
Baktériumok ozmotikus stressz-érzékenysége >> gombák érzékenysége
pH
neutrofil (pH 5-8), acidofil (pH 1-5), alkalofil (pH 8-11)
 Mikroba törzsnemesítés
Természetből izolált törzsek (kizárólagos tulajdon, esetlegesség stb.)
Törzsgyűjteményekből beszerzett törzsek (megbízhatóság, kisebb költség,
konkurencia stb.) → pl. Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok
Nemzeti Gyűjteménye, Budapest

Mikroorganizmusok fenntartása:
- liofilizálva
- mélyfagyasztva (-70 ºC, 20-50%-os glicerin oldatban)

A törzsnemesítés céljai:
– növekedési erély fokozása
– genetikai stabilitás erősítése
– kedvezőbb szubsztrátum-hasznosítás
– toxikus melléktermékek termelésének korlátozása
– katabolit represszió gátlása
– sejtfal áteresztőképességének növelése
– új termékek szintézisére való képesség kiépítése
A törzsnemesítés módszerei:
– törzsszelekció (munkaigényes)
– természetes rekombináció kihasználása (ivaros keresztezés,
paraszexuális rekombináció, konjugáció, transzformáció, transzdukció
stb.)
– protoplasztfúzió (vegetatív inkompatibilitás megkerülésére)
– mutáció (fizikai/kémiai mutagénekkel, biológiai mutagenezis)
– géntechnológiai eszközök alkalmazás (pl. genetikai transzformáció)
 A mikrobák tömegtenyésztése
Fermentáció biokémiai értelemben ≠ fermentáció biotechnológiai értelemben

Fermentor → inkább: bioreaktor: tömegtenyésztésre szolgáló berendezés

Átlagos mikrobasejt összetétele (szárazanyagra viszonyítva):

- szén: 48%
- oxigén: 26%
- nitrogén: 14%
- hidrogén: 7%
→ a tápközeg összetételének alapja
- foszfor: 3%
- kén: 1%
- egyéb elemek: 1%
A mikrobák tömegtenyésztésére használt tápanyagforrások:
Szénforrás (→ szénhidrátok, energia):
- melasz → 60% szénhidrát, 1-2% nitrogén
- malátakivonat → 90% szénhidrát, 5% fehérje, vitaminok, nyomelemek stb.
- keményítő (kukorica, burgonya, manióka) → glükóz, maltóz, maltotrióz
- cellulóz (szalma, faforgács stb.) → lignocellulóz bontó enzimrsz. szükséges!
(→ fonalas gombák)
- növényi olajok → energia is! (linolén-, linol-, olajsav)
- etanol (metanol) → pl. ecetsav-előállítás
- tejsavó → 1% laktóz, 0,2% fehérje → tejsav-előállítás
Nitrogénforrás (→ aminosavak, fehérjék):
- szervetlen: ammóniumsók, karbamid
- pepton (eredet: hús, kazein, növényi részek stb.) → drága!
- élesztőkivonat (szesziparból) → 70% fehérje, vitaminok, nyomelemek
- szójaliszt (olajkinyerésből) → 50% fehérje
- kukorica préslé (keményítőgyártásból)
Nyomelemek:
- Zn, Co, Mn, Mo, Cu, Fe, sók vagy kelátok formájában
A mikrobák tömegtenyésztésére használt tápanyagforrások:
Különleges adalékok:
Vitaminok és növekedési faktorok
Indukáló anyagok (másodlagos anyagcseretermékek termelése)
Felületaktív anyagok (kiválasztás elősegítése)
Habosodást gátló szerek
Szelekciós marker-vegyület (pl. antibiotikum)
 Szilárd fázisú bioreaktorok alaptípusai

Pl. mikrobatömeg előállítása Pl. toronysiló Pl. enzimek, egzotikus

élelmiszerek előállítása
Folyékony fázisú berendezések
- kádtenyésztés:
• egyszeri feltöltés
• olcsó, üzembiztos
• kevésbé alkalmas elsődleges anyagcseretermékek előállítására, sok a
holtidő (felszaporodás, tisztítás stb.)
• pl. alkoholtartalmú italok, másodlagos anyagcseretermékek előállítása
- utántöltéses kádtenyésztés
• ált. az exponenciális szakaszban termelt termékek előállítására
• pl. extracitoplazmás enzimek, szerves savak
- folyamatos üzemű tenyészetek
• 50-100 napos folyamatos üzem → üzemszervezési szempontból optimális
• bonyolult, drága
• nagy sejttömeg, exponenciális szakaszban keletkező termék előállítására
Folyadék-rendszerű bioreaktorok alaptípusai

keverőlapátos pneumatikus hidrodinamikus

Folyamatos üzemeltetésre alkalmas bioreaktor
 Vegyes fázisú bioreaktorok

aggregátumok: hordozóanyagok, a rajtuk rögzített mikrobákkal, enzimekkel,

egyéb biológiailag aktív anyagokkal
A mikroba eredetű termékek feldolgozása (rövid és egyszerű lépések!):
1. A termék (mikrobasejt, elsődleges/másodlagos anyagcseretermékek stb.)
elkülönítése:
- centrifugálás
- szűrés
- szitálás
2. Töményítés
3. A sejtek feltárása
4. A mikrobiológiai termék kiszerelése:
- antibiotikumok, egyéb gyógyszerkészítmények, egyes élelmiszer
adalékok: kristályosítva
- fehérjék: szuszpenzió, por (+ stabilizátor), hűtött tárolás!
- gyógyászati készítmények, diagnosztikumok, élő mikroorganizmusok:
liofilizálva, tárolás szobahőmérsékleten
 Mikroorganizmus termékek
Általában: primer metabolitok, szekunder metabolitok, enzimek

Alkoholok, ketonok:
- etanol (Saccharomyces cerevisiae) ← cukornád, cirok, burgonya,
manióka,
cukorrépa-feldolgozás melléktermékei
- korábban: butanol, izopropanol, aceton, glicerin is
Szerves savak:
Anaerob (glükóz tökéletlen lebomlása) és aerob (a szubsztrát tökéletes oxidá-
ciója gátolt) mikrobákkal
- citromsav (Aspergillus niger) ← keményítő, búzakorpa, cukorszirup, melasz
- ecetsav (Acetobacter spp.)
- glükonsav (Aspergillus niger, Gluconobacter oxydans)
- tejsav (pl. Lactobacillus spp.)

Aminosavak:
Ízjavító, antioxidáns, beltartalom, takarmányok feljavítása
- L-glutaminsav (Corynebacterium glutamicum, Brevibacterium divaricatum)
- lizin (Corynebacterium glutamicum)
- triptofán (E. coli)
 Mikroorganizmus termékek
Mikrobaeredetű poliszacharidok, lipidek:
Tartalék tápanyag, védő funkció
- xantán (Xanthomonas campestris): erős viszkozitás → formajavító polimer,
stabilizáló vegyület
- dextránok (Leuconostoc mesentroides): nagymennyiségű víz abszorpciója
→
vérplazma kiegészítése, sebkezelő kenőcsök stb.
- alginátok (Pseudomonas aeruginosa, Azotobacter vinelandii) → jégkrémek
formatartása, gyökerek kiszáradásának gátlása, mesterséges mag bevonata
- gellan (Pseudomonas elodea) → formatartó gél (kis koncentrációban is!)
- pullulán (Aureobasidium pullulans) → erős rostok, fóliák készítése
- többszörösen telítetlen zsírsavak:
gyógyszerek, tápszerek kiegészítése
• arachidonsav (Mortierella alpina)
• γ-linolénsav (Mucor circinelloides)
- poli-hidroxibutirát, PHB (Ralstonia eutropha)
 Mikroorganizmus termékek
Enzimek:
Élelmiszeripar, mosószerek, félszintetikus antibiotikumok gyártása, növényi
szerves anyagok bontása (környezetvédelem, energiatermelés)
Termeltetés hatékonyan transzformálható, heterológ gazdaszervezetekkel is
(az eredeti, nehezen tenyészthető helyett)
- amilázok (pl. Bacillus licheniformis, Aspergillus niger) → pl. glükóz
előállítása
keményítőből, erjeszthetőség javítása, ruhák formatartásának javítása,
papíripar stb.
- glükóz-izomeráz (pl. Bacillus coagulans, Streptomyces albus) → glükózból
fruktóz (édesebb!)
- proteázok (Bacillus spp.) → mosószer-, sajtgyártás
- pektinázok (Aspergillus spp.) → üdítőitalgyártás
- lipázok (Micrococcus spp., Lactobacillus spp.) → emésztést segítő adalék,
sajtgyártás
- laktázok (pl. Aspergillus spp.) → diétás tejkészítmények, takarmány-
kiegészítők
- penicillin-acilázok (E.coli) → félszintetikus antibiotikumok
Hormonhatású anyagok:
- gibberellinek (Fusarium proliferatum/Gibberella fujikuroi)
 Mikroorganizmus termékek
Vitaminok:
- aszkorbinsav (Acetobacter spp., Erwinia spp.)
- kobalamin, B12-vitamin (Propionibacterium spp.)
- riboflavin, B2-vitamin (pl. Bacillus subtilis)
- karotinok (Phaffia rhodozyma)
Bakteriocinek:
Baktériumok által termelt peptidek, a termelővel közeli rokon fajokra hatnak
- agrocin (Agrobacterium radiobacter)
- nizin (Lactobacillus lactis)
Alkaloidok:
Általában növények termelik
- anyarozs-alkaloidok (Claviceps purpurea) → méh-összehúzó hatás,
keringési zavarok ellen
Élesztő termelés:
Melasz szénforrás, ammóniumsók, foszforsav, Mg-szulfát (+ biotin); aerob,
utántöltéses kádtenyészet
Saccharomyces cerevisiae
Anyagok kemoenzimes szintézise:
- pl. szénhidrátok
 Mikroorganizmus termékek
Antibiotikumok:
- penicillinek, ampicillin (Penicillium spp.) – felfedező: Fleming (1929)
- cefalosporinok (Acremonium chrysogenum)
- peptid- és aminosav-antibiotikumok:
• cikloszerin (Streptomyces spp.)
• aktinomicinek (Streptomyces spp.)
• bacitracin (Bacillus licheniformis)
• polimixin (Bacillus polymyxa)
• bleomicinek (Streptomyces verticillius)
- aminoglükozidok:
• sztreptomicin (Streptomyces griseus)
• kanamicin (Streptomyces kanamyceticus)
• gentamicin (Micromonospora purpurea)
- tetraciklinek (Streptomyces spp.)
- makrolidek, polién-makrolidek:
• eritromicin (Streptomyces hasltedii)
• amfotericin B (Streptmyces nodosus)
• nisztatinok (Streptomyces noursei)
• rifampicin
 Mikroorganizmus termékek
Rekombináns DNS technológiával előállított fehérjék és
felhasználásuk
Környezetvédelem biotechnológiai módszerekkel
Szennyvíztisztítás:
a szennyvíz másodlagos kezelése, anaerob és/vagy aerob lebontás útján

Komposztálás:
mezofil → termofil (80 °C, baktériumok, gombák → 40-60 °C, gombák) →
másodlagos mezofil mikroorganizmusok

Bioremediáció:
radioaktív hulladék, kőolajszármazékok, növényvédőszerek okozta szennye-
ződések közömbösítése
 Energiatermelés biotechnológiai módszerekkel
Biogáz termelés:
hígtrágya, szennyvíz → vegyes mikroflóra: polimerek aprítása hidrolízissel →
acetogén aerob baktériumok: szerves savak → acetotróf baktériumok
(Methanosarcina, Methanothrix spp.) → metán
A biogáz termelés alapanyagai: állati trágyák, mezőgazdasági
melléktermékek, szennyvíziszap, kommunális hulladék

A biogáz termelés hatékonysága: 40-60 m3/tonna alapanyag

A biogáz összetétele: 55-60% metán, 40-45 % széndioxid

Követelmények a felhasználandó növényfajtákkal (pl. kukorica) szemben:

- nagy szárazanyag termés, zöld száron érés
- betakarítás: viaszérésben (nedvesség: 28-32%), szárazanyag (max.35%)
az
ecetsavas erjedés-tárolás érdekében → az ecetsav 70%-ából lesz biogáz
- magas energia és keményítő hozam
Dynatech Corporation (USA) háztartási szemétből biogáz
fejlesztésére kidolgozott technolóiája

1. bunker; 2. aprító; 3. szennyvíziszap-akna; 4. mágneses vaskiválasztó; 5. őrlő; 6.

keverőcsiga; 7. hőcserélő; 8. reaktor; 9. kondenzor; 10. abszorber; 11.
kompresszor; 12. iszap-kondicionáló; 13. iszapsűrítő; 14. iszap-víztelenítő; 15.
iszaplepény-tároló; 16. recirkuláló víz vezetéke
 Mezőgazdasági nagyüzemben alkalmazható biogáz-
előállítás

1. állattartó telep; 2. átemelő akna; 3. bálabontó; 4. adagoló csiga; 5. keverőcsiga; 6.

homogenizáló tartály; 7. erjesztő reaktorok; 8. gáztartály; 9. fázisbontó; 10. gázmotor;
11. generátor; 12. keringető-keverőszivattyú; 13. adagolószivattyú; 14. műtrágya-
adagolás; 15. hőcserélő; 16. komposztérlelés; 17. komposzt átkeverése
 Energiatermelés biotechnológiai módszerekkel
Etanol fermentáció:
Keményítő magvas v. gumós terményekből (keményítő gélesítése, enzimes
lebontása), ill. lignocellulózból (lignin lebontása aerob úton, oxidációval!, utána
a cellulóz bontása) → egyszerű cukrok → kád- v. folyamatos fermentáció,
Saccharomyces cerevisiae → etanol (9-11% → desztillálás → >95%)
 Energiatermelés biotechnológiai módszerekkel
Hidrogén termeltetés:
Vízből biofotolízissel (cianobaktériumok, növényi színtestek) v. szerves
szubsztrátból anaerob fotoredukcióval
 Mikroba biotechnológia a
fenntartható mezőgazdaságban

Biotrágyá Biopeszticidek
k - bioherbicidek
Komposzt - biobaktericidek
oltóanyagok - biofungicidek
-
Növényi maradványok bioinszekticidek
-
lebontását segítő
készítmények bionematocidek
 Mikroba biotechnológia a
fenntartható mezőgazdaságban

Biotrágyá Biopeszticidek
k - bioherbicidek
Komposzt - biobaktericidek
oltóanyagok - biofungicidek
NÖVÉNYKONDICIONÁLÓK -
Növényi maradványok bioinszekticidek
-
lebontását segítő
készítmények bionematocidek
 Növényi növekedést serkentő Növényi növekedést serkentő
gyökér-baktériumok (PGPR) gombák (PGPF)
Asszociatív N-kötés Tápanyagok oldhatóvá,hozzáférhetővé tétele
Tápanyagok (pl. P) oldhatóvá, hozzá-
férhetővé tétele Másodlagos metabolitok (növényi hormonok:
Növényi hormonok (pl. IES) termelése auxinok, citokininek, gibberellinek, etilén,
Etiléntermelés szabályozása a gyökérben stb.) termelése
Mikorrhiza funkciók serkentése Káros hatású oxidatív anyagok, más
mikrobák toxinjainak, enzimjeinek
Szárazság-, só-, nehézfém-stressz elleni
közömbösítése, lebontása
tolerancia javítása
Biopeszticid hatás (pl. antibiózis,
Biopeszticid hatás (pl. antibiózis,
szaprobionta kompetíció, miko-parazitizmus,
kompetíció, parazitálás, ragadozó,
sziderofórok, nem-specifikus immunválasz,
sziderofórok, ISR)
SAR – együtt-működés a PGPR-indukált
ISR-rel)

Legfontosabb nemzetségek: Legfontosabb nemzetségek:

Bacillus spp. Penicillium spp.
Streptomyces spp. Fusarium spp.
Pseudomonas spp. Trichoderma spp.
Burkholderia spp. Phoma spp.
Agrobacterium spp.
Szisztemikus szerzett Indukált szisztemikus
rezisztencia (SAR) rezisztencia (ISR)
 Biotrágyák
BIOTRÁGYA
Nitrogén biotrágya
Rhizobium spp.
(szimbionta N-kötő)
Azotobacter spp.
(nem szimbionta N-kötő)
Azospirillum spp.
(asszociáció fűfélékkel)
Cianobaktériumok
(kék-zöld algák) (fototrófok)
Azolla spp. (moszatpáfrány)
(szimbiózis Anabaena azollae-val)
ALKALMAZÁS
(NÖVÉNYFAJ)
Hüvelyesek
Olajosmagvú hüvelyesek
Takarmánypillangósok
Fatermetű pillangósok:
árvamimóza (Leucaena spp.)
(0,026-20 kg N/ha/óra)
búza, kukorica, cirok, rizs, köles,
cukornád, gyapot, zöldségfélék
rizs, búza, zöldségfélék,
cukornád (10-20 kg N/ha/év)
árasztott rizs (25 kg N/ha/év)
kizárólag árasztott rizs
(30-100 kg N/ha/év)
 Biotrágyák

BIOTRÁGYA ALKALMAZÁS
(NÖVÉNYFAJ)
Foszfát biotrágya
Foszfátot oldhatóvá tevő minden faj (a talajban kötött P
50-60%-ának oldhatóvá tétele)
mikroorganizmusok
(Pseudomonas, Bacillus, Penicillium,
Aspergillus spp.)
Foszfátot mobilizáló mikro- minden faj, különösen
mezőgazdasági, erdészeti,
organizmusok kertészeti fajok (a talajban
(vezikulo-arbuszkulumos kötött P 60%-ának oldhatóvá
mikorrhizák tétele)
– VAM: Glomus és Gigaspora spp.)
 Biotrágya kísérlet kukoricában
Biotrágya „A”:
Azotobacter chroococcum (1-2x109 db cm-3)
Bacillus megaterium (1-2x108 db cm-3)

Biotrágya „B”:
Azospirillum brasilense
Azotobacter vinelandii
Bacillus megaterium
Bacillus polymyxa
Pseudomonas fluorescens
Streptomyces albus
(Összes csíraszám: 4,3x109 db cm-3)

Biotrágya „C”:
Azotobacter chroococcum,
Azospirillum ssp.
Bacillus megaterium
Bacillus subtilis Nagy és mtsai, 2013
Különböző biotrágya-kezelések hatása kukorica
hibridek hajtásának (A) és gyökérzetének (B)
száraz tömegére (g növény-1)

Nagy és mtsai, 2013

 Kísérleti mikroba-készítmény alkalmazása batátában

543
600 472 449 431 Növény Ha-1: 62 500
500 Kontroll: 22 tonna Ha-1
352 Kezelés #1: 29.5 tonna Ha-1
gramm 400 Kezelés #2: 34 tonna Ha-1
Kezelés #3: 28 tonna Ha-1
300
Kezelés #4: 27 tonna Ha-1
200

100

0kontroll beáztatott beáztatott talajoltás talajoltás

dugvány dugvány +
+
utókezelés
utókezelés
 Biobaktericidek

Biokontroll Célszervezet Alkalmazás

szervezet
Agrobacterium radiobacter Agrobacterium tumefaciens gyümölcsfák, díszfák
K84 (K1026)
Pseudomonas fluorescens Erwinia amylovora almatermésűek,
A506 csonthéjasok, szamóca

Pseudomonas fluorescens Erwinia carotovora burgonya, zöldségfélék

F113 subsp. atroseptica, Pythium
ultimum, Globodera spp.,
Fusarium oxysporum,
Pectobacterium
caratovorum

Bacillus subtilis QST 713 Alternaria spp., Sclerotinia zöldségfélék, gyepfüvek,

spp., Botrytis spp., dísznövények
Phytophthora spp., Puccinia
spp., Venturia spp.,
Helminthosporium spp.,
Cercospora spp.,

Bacillus subtilis BD170 Erwinia amylovora almatermésűek

 Biofungicidek

Biokontroll Célszervezet Alkalmazás

szervezet
Baktériumok
Ampelomyces quisqualis lisztharmat alma-, tökfélék, szőlő,
Q-10 dísznövények, paradicsom

Bacillus subtilis GB03 Pythium, Rhizoctonia, dísznövények (virágos,

Phytophthora, Fusarium levél, fásszárú)

Pseudomonas chlororaphis Drechslera spp., Ustilago árpa, zab, búza

MA342 spp., Tilletia caries

Pseudomonas putida Fusarium oxysporum f. sp. len

WCS358 lini

Pseudomonas fluorescens Fusarium oxysporum f. sp. retek

WCS417 raphani

Streptomyces griseoviridis Fusarium spp., Alternaria szántóföldi, dísz-,

K61 brassicola, Phomopsis zöldségnövények
spp., Botrytis spp.,
Pythium spp.,
Phytophthora spp.
 Biofungicidek
Biokontroll Célszervezet Alkalmazás
szervezet
Gombák
Coniothyrium minitans Sclerotinia sp. napraforgó, repce

Trichoderma harzianum Pythium spp, Rhizoctonia fák, bokrok, palánták,

T-22 solani, Fusarium spp, dísznövények, káposzta,
Sclerotinia, Thielaviopsis paradicsom

Gliocladium/Trichoderma Pythium, Rhizoctonia, dísz- és élelmiszer-

virens GL -21 Fusarium növények

Pythium oligandrum Pythium spp., Fusarium uborka, paradicsom, egyéb

culmorum, Verticillium zöldségfélék, cukorrépa
dahliae

Cryphonectria parasitica Cryphonectria parasitica gesztenye

hipovirulens törzs
Trichoderma asperellum és Coniothyrium minitans
biofungicid készítmények hatása napraforgóban
5000
4500
4000

terméshozam (kg/ha)
3500
3000
2500
2000
1500
1000
500
0

hibrid

Kezelt Nem kezelt Átlag

T. asperellum készítmény hatása a termésátlagra

49

48

47
olajtartalom (%)

46

45

44

43

42

41
Delfi Alexandra Brio Armoni Kondi Neoma Átlag
hibrid
Kezelt Nem kezelt

C. minitans készítmény hatása az olajtartalomra

Kristó és mtsai, 2011
 Bioinszekticidek

Biokontroll Célszervezet Alkalmazás

szervezet
Arthrobotrys oligospora fonálférgek, drótférgek, palántanevelés, zöldség-
AO1 pajorok, tripszlárvák félék

Beauveria bassiana BB1 tripszek, levéltetvek, egy- és kétszikű

üvegházi molytetvek, szántóföldi kultúrák,
burgonyabogár lárvák, palántanevelés,
egyéb levélkártevők ellen a zöldségfélék, gyümölcsök
fejlődés korai szakaszában

Metarhizium anisopliae tripszek, üvegházi molytetű, zöldségfélékben, gyümöl-

molytetű, atkák, ormányos csökben,
bogarak ellen dísznövényeken

Bacillus thüringiensis almamoly, aknázómolyok, alma, körte, birs, szőlő,

kurstaki sodrómolyok, szőlőmolyok, őszibarack, kukorica,
barackmoly, keleti káposztafélék, paprika,
gyümölcsmoly, kukorica- hajtatott zöldségfélék,
moly, gyapottok-bagoly- hajtatott dísznövények,
lepke, káposzta-bagoly- cseresznye, meggy,
lepke, répalepke, kajszi, szilva, bogyós
paradicsom-moly, lomb-rágó gyümölcsűek, héjas
hernyók, amerikai fehér gyümölcsűek
szövőlepke
 A Cry-toxinok

A természetes eredetű Cry-toxinok

Cry toxin Aktivitási terület Nagyság (kDa)
CryI Lepidoptera 130-140
CryII Lepidoptera és Diptera 70- 73
CryIII Coleoptera 67- 75
CryIV Diptera 70-140

Toxinok Cry73-ig, különböző törzsekkel

Transzgénikus törzsek
(helyspecifikus rekombinációval minden idegen elem eltávolítva
→ nem transzgénikus?):
EG7673: cry3Bb és cry3Aa gén → burgonyabogár ellen is
EG7841: mutáns cry1C gén → nagyobb toxicitás répamoly
(Spodoptera exygua) ellen
EG7826: kiméra cry1Ac/1F gén → nagyobb toxicitás őszi
moly (S. frugiperda) ellen
 Bioherbicidek

Baktérium alapú bioherbicidek

A védekezés
Bioágens
célnövénye
Pseudomonas syringae pv. phaseolicola Pueraria lobata
Pseudomonas syringae pv. tagetis Cirsium arvense
Ambrosia artemisiifolia

Xanthomonas campestris pv. poae Poa annua

Xanthomonas campestris pv. poannua Poa annua ssp. annua

Gomba alapú bioherbicidek
Bioágens
Phytopthora palmivora
Colletotrichum
gloeosporioides f.
sp.aeschynomene
C. gloeosporioides f.
sp. malvae
Puccinia canaliculata
Chondrostereum
purpureum
Cylindrobasidium laeve
Mycoleptodiscus terrestris
Alternaria cassiae
Bioherbicidek
Célnövény Felhasználás
Morrenia odorata citrus ültetvények (USA)
Aeschynomene virginica rizs, szója (USA)
Malva pusilla búza, len, lencse
(Kanada)
Cyperus esculentus USA
Prunus és Populus spp. Hollandia, Kanada
újrasarjadzása ellen
Acacia mearnsii újra- Dél-Afrika
sarjadzásának gátlása
Myriophyllum spicatum csatornák gyom-
mentesítése (USA)
Cassia obtusifolia szója (USA)
C. occidentalis
 A Phoma macrostoma alapú bioherbicid
környezeti hatásai
A kijuttatás helyén marad, nincs nem-célzott károsítás

Egy év múltán nem kimutatható, nem károsítja az utóveteményt

Bailey, 2009-2013
 Polifág kórokozók parlagfű ellen

Botrytis cinerea fertőzés

Sclerotinia sclerotiorum fertőzés

B. c. fertőzés a 7. napon Bohár, 2009

 Alga biotechnológia

Mikroalgák (pl. Chlorella spp., Scenedesmus spp., Chlamydomonas

spp., Botryococcus braunii, Nannochloropsis oculata):
- növény-kondicionálás: hormontermelés, biopeszticid hatások (elicitor,
közvetlen károsítás, stb.), tápanyag-ellátás
- biodízel (20-30%), biogáz
- CO2-megkötés → biomassza-produkció

Algacentrum - Makó

Szuperinfó