Atommodellek

Történeti áttekintés
 Elemek
Olyan anyagok,
amelyek a legkisebb összetevőik
az atomok,
amelyek még stabil formában létezhetnek
és amelyek még hordozzák
a rá jellemző tulajdonságokat.
Atom
Az atomokról alkotott képünk
fejlődése

Az atommodellek
fejlődése
Demokritos
(Kr. e. 460 körül)
Az atom
az anyag legkisebb,
tovább oszthatatlan
egysége
Joseph John Thomson (1904)
(Manchester, 1856 – Cambridge, 1941)

„Mazsolás puding
modell”
„Mazsolás puding modell”
Az atom
egy homogén
pozitív töltésű
masszában
elhelyezkedő
szétszórt
negatív töltésekből áll,
akárcsak egy
mazsolás kalács
Ernest Rutherford 1911
(1871-1937)

„Bolygómodell”
„Bolygómodell”
Az elektronok
a bolygók
keringéséhez
hasonlóan
keringenek
az atommag körül.
Manchesteri Egyetem (1909 – 1911)
Hans Geiger, Ernest Marsden, Ernest Rutherford vezetésével

Az arany szerkezetének felderítésére irányuló szóráskísérletek.

Alfa-részecskékkel bombáztak vékony aranyfüst lemezt.
Várt eredmény: az alfa-részecskék lassulva,
de terjedési irányukat megtartva áthatolnak az aranylemezen
és közvetlenül a lemez mögött csapódnak be a detektorba.
Kapott eredmény: az alfa részecskék kis hányada jelentős eltérülést szenvedett,
vagyis az alfa részecskék szóródtak a lemezen.
Ha az arany atomok szerkezete a mazsoláskalács modell szerint nézne ki,
akkor a pozitív alfarészek nem térülnének el, hanem csak lassulnának.
– De eltérülés tapasztalható.
Nagy tömegű, pozitív töltésű,
lokalizált szóró centrumnak kell jelen lennie az atomban.
Az atomnak van atommagja és az lokalizált az atomban.
Az atom tömege a pozitív magban koncentrálódik
és körülötte körpályán keringenek az elektronok
egyenletes körmozgást végezve.
A centripetális erőt (a körpályán tartást)
az elektrosztatikus Coulomb-erő biztosítja.
Niels Bohr (1913)
(1885-1962)

Különböző energiájú
elektronpályákkal
rendelkező atomok
Bohr modell
Az atommag körül keringő elektronok,
különböző pályákon keringenek
és különböző, de csak kvantált,
az az egy adott értékű
energiával rendelkezhetnek.
Tehát az elektronok energiáját
leíró függvény nem folytonos.
Ezeknek az energiaállpotoknak
az elkülönítésére
bevezette a kvantumszámot,
amely a főkvantumszám lett
és elektronhéjakat határoz meg.
Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld (1915)
Königsberg, 1868. december 5.
– München, 1951. április 26.

Mellékkvantumszám (II.)
Spinkvantumszám (IV.)
 Vonalas színkép
Spektroszkópiai vizsgálatok szerint az atomok vonalas színképeiben
a színképvonalak „csíkos” strukturált szerkezetűek.

A színképvonalaknak finomszerkezetük van.

Sommerfeld pontosította a Bohr-modellt:

𝑳 = 𝒍 ∙ 𝒉 𝟐𝝅 (Ellipszispályákat vezetett be a körpályák mellé, mint finomszerkezeti
magyarázat.)
Definíció (mellékkvantumszám):
Az ellipszispályák pályaperdületeihez rendelt 𝑙 számot mellékkvantumszámnak
nevezzük.

𝒍 = 𝟎, 𝟏, 𝟐, 𝟑, … 𝒏 − 𝟏, ahol 𝒏 főkvantumszám
Atom mágneses dipólusmomentuma
Bohr-magneton:
𝑴𝑩 = 𝒆 𝟐𝒎𝒆 ∙ 𝒉 𝟐𝝅
Az atom mágneses dipólmomentumának nagysága:
𝑴 = 𝑴𝑩 ∙ 𝒍
Ennek a z-irányú tengelyre való vetülete:
𝑴𝒛 = 𝑴 ∙ 𝒄𝒐𝒔𝜶 = 𝑴𝑩 ∙ 𝒍 ∙ 𝒄𝒐𝒔𝜶
Definíció (mágneses kvantumszám):
𝑚 = 𝑙 ∙ cos 𝛼 𝒎 = 𝟎, ±𝟏, ±𝟐, … 𝒎 = −𝒍, … 𝟎, … , + 𝒍

Definíció (spin):
Az 𝑳𝑺 = ± 𝟏/𝟐 𝒉 𝟐𝝅 mennyiséget, ahol h a Planck-állandó, spinnek nevezzük.
Definíció (spinkvantumszám):
Az 𝒔 = ± 𝟏/𝟐 értéket a spin kifejezésében spinkvantumszámnak nevezzük.
Az elektronhéj szerkezete

Elektronpálya szerkezetek Energiaszintek

Atom-
modellek
 Pauli féle tilalmi elv
Az atomban kötött elektronra vonatkozóan
az atomban nincsen két olyan elektron,
amelyeknek mind a 4 kvantumszáma megegyezik.

Bármely fizikai rendszerben

a rendszer valamely,
adott kvantumszámokkal jellemzett állapotában
nem lehet egynél több elektron.
Szubatomi részecskék

.
Nukleonok szerkezete

.
Kvarkok
szerkezete

.
 Topics
1. Thomson modell
2. Rutherford modell
3. Bohr modell
4. Sommerfeld modell
5. Kvantumszámok
6. Pauli féle tilalmi elv
7. Nukleonok