ALBERT EINSTEIN

ÉLETPÁLYÁJA ÉS MUNKÁSSÁGA
ÉLETE
• Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban
• A család zsidó volt, de Albert szülei nem követték a
vallási hagyományokat
• Csak meglehetősen későn, négyéves kora után kezdett el
beszélni.
• Ötéves korában apja megismertette az iránytűvel.
• Einstein később ezt a tapasztalatát tartotta a legmeglepőbbnek:
ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre.
ÉLETE
• Bár eszközöket barkácsolt szórakozásból, mégis lassú felfogásúnak tartották
• Feltevések szerint Asperger-szindrómában, az autizmus egy enyhébb formájában
szenvedett.
• Einstein matematikát 12 éves kora körül kezdett tanulni.
• 1894-ben, apja elektrokémiai műhelyének csődjét követően szülei Münchenből
az olaszországi Paviába költöztek.
• Középiskolai végzettség nélkül, még 16 éves korában felvételi vizsgára jelentkezett a
Zürichi Műszaki Egyetemre, de a vizsgán nem felelt meg
ÉLETE
• Miután 1896-ban Aarauban befejezte a középiskolát, Einsteint Heinrich Weber fizikaprofesszor
ajánlására felvették a zürichi főiskolára.
• 1900-ban megkapta tanári diplomáját az Eidgenössische Technische Hochschulétól, és a svájci
kormánytól 1901-ben állampolgárságot.
• Diplomája kézhezvétele után Einstein nem talált tanári állást. Végül Grossmann Gyula segítette
munkához a Svájci Szabadalmi Hivatalban mint szabadalomvizsgálót, 1902-ben.
• 1904-ben Einstein állását véglegesítették a szabadalmi hivatalban. A következő évben megkapta
doktori címét „A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról” című szakdolgozatára.
ÉLETE
• 1905-ben megírt négy cikket, amelyekkel megalapozta a modern fizikát.
• A legtöbb fizikus egyetért abban, hogy a négy közül három olyan, amelyekért egyenként
is megérdemelte volna a Nobel-díjat.
• Azt végül a fényelektromos jelenségért kapta.
• Ezeket a cikkeket az Annalen der Physik kiadvány számára küldte el.
MUNKÁSSÁGA:
BROWN-MOZGÁS

• Felhasználva az akkor vitatott kinetikus folyadékelméletet megállapította,

hogy ez a jelenség – amelyet a megfigyelése után évtizedekkel is
kielégítő magyarázatra vár –, kísérleti bizonyítékot szolgáltat az atomok
létezésére. Ez hitelt adott a statisztikus mechanikának is, melynek
jogossága akkoriban vitatott volt.
• Wilhelm Ostwald, aki korábban az atomellenes iskola egyik vezetője
volt később elmondta Arnold Sommerfeld német fizikusnak, hogy
Einstein a Brown-mozgásra kidolgozott magyarázata vezette őt az atomok létezésének
elfogadásához.
MUNKÁSSÁGA:
FÉNYELEKTROMOS JELENSÉG

• Einstein megmutatta, ha feltételezi, hogy a fény valóban csak diszkrét csomagokban

terjed, akkor meg tudja magyarázni a fényelektromos jelenség furcsa tulajdonságait.
• A fénykvantum ötlete ellentmond James Clerk Maxwell skót fizikus és matematikus által
kidolgozott hullámelmélet egyenleteinek, mely szerint a fény elektromágneses sugárzás,
és annak a feltevésnek, hogy a fizikai rendszerek energiája végtelen kicsi részekre
osztható.
• 1921-ben, amikor megkapta a Nobel-díjat, az indoklásban a fényelektromos jelenséggel
kapcsolatos munkáját név szerint is megemlítették. A legtöbb fizikus a későbbiekben
elfogadta
MUNKÁSSÁGA:
SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET

• Einstein harmadik dolgozata „A mozgó testek elektrodinamikájáról” címet viselte. Ez a

munka vezeti be a speciális relativitáselméletet: az idő, a távolság, tömeg és energia olyan
elméletét, mely összhangban van az elektromágnesességgel, de még nincs benne a
gravitáció.
• A kísérlet kimutatta, hogy a fénysebesség állandó, és nem függ a megfigyelő mozgásától.
Ez a newtoni klasszikus mechanika szerint lehetetlen volt.
• Az elmélet bővelkedik paradoxonokban, és közlésekor úgy tűnt, nem sok értelme van. Ezt
felhasználták arra, hogy Einsteint kigúnyolják, de sikerült kidolgoznia a felmerülő
ellentmondásokat, és megoldania a problémákat.
MUNKÁSSÁGA:
TÖMEG-ENERGIA EGYENÉRTÉKŰSÉG

• Negyedik dolgozat „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?”, mely 1905 végén

került publikálásra, a relativitás axiómájának újabb következményét mutatta meg, a híres
egyenletet, mely szerint a test energiája (E) megegyezik a tömegének (m) és a
fénysebesség (c) négyzetének szorzatával.
• Einstein ennek az egyenlőségnek komoly jelentőséget tulajdonított, mert megmutatta,
hogy a tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is van energiájuk, ún.
„nyugalmi energia”, ez különbözik a mozgási és a helyzeti energiától.
KÉSŐI ÉLETE
• Einstein életének utolsó negyven évét azzal töltötte, hogy a gravitációt és az
elektromágnesességet egyesítse, új értelmet adva a kvantummechanikának. Ez máig
napirenden van a fizikában (kvantumgravitáció, húrelmélet).
• Agyát dr. Thomas Stoltz Harvey, a halottszemlét végző patológus a család engedélye
nélkül eltávolította a holttestből, megvizsgálta, de nem talált semmi érdemlegeset. 1999-
ben a McMaster University részletesebb vizsgálata kimutatta, hogy a fali burkolati
területe hiányzik, és ennek ellensúlyozására belső fali lebenye 15%-kal szélesebb a
szokásosnál. Ez a régió felelős a matematikai gondolkodásért és a térlátásért.
 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein