Örkény István: Tóték

Örkény István
 „Az élet jelenségeit legjobb
tudásom szerint igyekeztem
realista eszközökkel, realista
módon megmagyarázni, de egyre
jobban éreztem, hogy mindez nem
elég”. Tehát a realizmus már
kevés arra, hogy a 20. század
„irracionalitását” bemutassa.
 Az abszurd és a groteszk
A 20. század alapvető esztétikai minőségei:
 Abszurd: a fantasztikum azon szélsőséges válfaja,

amikor a képzeletbeli jelenségek és a közöttük levő

kapcsolatok ábrázolása felborítja a köznapi fantázia
logikáját
 groteszk: szélsőségesen össze nem illő elemek

társítása, ami nevetséges és borzongató hatást kelt;

Örkény a magyar groteszk egyik nagy alakja.
 Örkény és a groteszk
 Groteszk lényege (Örkény szerint): mindent
több oldalról kell megvizsgálni; a világot akár
fejjel lefelé…, mindennek több oldala van (ha
elfogadjuk a groteszk alaphelyzetet, onnantól
akár reális is lehet)
 Tóték
 1964-ben írta meg a
kisregényt, egyik első
groteszk szemléletű műve
 kisvárosban játszódik a II.
világháború alatt
 mondanivalója: a kisember
kritikai nélkül elfogadja a
társadalmi hierarchiában
felette állót
 Tóték – elemzési lehetőségek
 az őrnagy a háború tébolyát
jelképezi
 a fasizmus és a kisember
viszonya jelenik meg; hogyan
lehet befolyásolni az eredetileg
egészséges gondolkodású
embereket
 a „parancsra cselekedtem”
magatartás (börtönös, áramütéses
szociálpszichológiai kísérletek)
 Tóték – elemzési lehetőségek
 kommunizmusra utal: az
őrnagy tulajdonképpen jót
akar a dobozolással –
társadalmi mértékben kéne
megszervezni
 hatalom és áldozat viszonya
kisebb közösségekben,
családban, munkahelyen is
kialakulhat
 a konzervatív hierarchikus
viszony veszélyeit mutatja be
 Tóték – elemzési lehetőségek
 hogyan vált a hatalom
hatalmaskodásba, és az
elnyomott hogyan hiteti el
magával, hogy ez jó (kognitív
disszonancia redukciója)
 függő helyzetben hogyan torzul
el egy ember (akár egy vezető
is lehet ám függő helyzetben)
 „Az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen
reménye. Ez, ha átteszem a groteszk közegbe,
úgy fogalmazható, hogy cselekedni kell még
akkor is, ha a cselekvés már értelmetlen és
céltalan.”
 A film
 A művet dramatizálta, 1967-ben volt a
bemutatója.
 Nagy sikerű filmet rendezett belőle Fábri
Zoltán (Isten hozta, őrnagy úr!) Sinkovits Imre
és Latinovits Zolán főszereplésével.
 Feladat
 Vitatkozzatok! Tehet-e az áldozat arról,
hogy áldozattá válik?