Kertész Imre: Sorstalanság

Kertész Imre

• Kertész Imre az első magyar

irodalmi Nobel-díjasunk
(2002-ben kapta meg a
elismerést).

• Zsidó családban született,

családja átélte a 20. század
összes erkölcsi borzalmát:
„Zsidónak lenni: szerintem ez
ma elsősorban erkölcsi
feladat.”
 Kertész Imre

• Művészetét áthatja a
holokauszt-irodalom; ám
műveiben megjelenik az
irónia és groteszk is: „a
lágerek abszurditása nem
ellentéte, hanem sűrítménye
a világ abszurditásának”.

• Adorno: „Auschwitz után

nincs művészet!”
 Sorstalanság – szerkezet (1)

• A regény hármas tagolású: a nyitányszerű első rész és a

befejezés veszi közre a németországi történeteket.
• Az első rész a normális világban az otthon, az iskola, a
rokonság és a szomszédság közegében mutatja be az elbeszélőt.
• A felnőtt tapasztalatok az apa távozásával kezdődnek: a fiú lesz
a családfő. A felnőttség felé mutat az első csók és az első
munkahely élménye. Itt még egyénként létezik és érez.
 Sorstalanság – szerkezet (2)

• A személyes létezés szűnik meg, amikor a

táborban megfosztják ruháitól, hajától és
nevétől, ettől fogva egy szám csak és egy
test.
• Gyorsan meg kell tanulnia, hogy minden
mást alá kell rendelnie annak, hogy
élelmet szerezzenek a test számára.
 Sorstalanság – szerkezet (3)

• Hazatérése után a fiú nem akarja elfelejteni

mindazt a tapasztalatot és tudást, aminek birtokába
jutott.
• Nem érti, miért akarják rákényszeríteni ismerősei
arra, hogy felejtse el minél előbb a borzalmakat.
• Környezete nem érti reakcióját, hogy miért nem
tartja pokolnak a koncentrációs táborokat, és miért
beszél a lágerek boldogságáról
Sorstalanság - cím

• Cím: nincs sorsa, elvették tőle, egy

általános zsidó sorsot kell élnie (egy
gyermek allegóriáján keresztül ez még
inkább érzékelhető – kiszolgáltatottság,
lehetőségek, melyek nem valósulhatnak
meg).
• A „Sorstalanság” azt a meggyőződést jelenti, hogy az embereket külső erők
befolyásolják sorsukban. „Mit nevezek sorsnak? – írja az alkotó a Gályanaplóban –
Mindenesetre a tragédia lehetőségét. A külső determináció azonban, a stigma, amely
életünket az adott totalitarizmus egy helyzetébe, egy képtelenségbe szorítja,
meghiúsítja ezt: ha tehát a ránk kirótt determinációnkat éljük végig valóságként, a
saját – viszonylagos – szabadságunkból következő szükségszerűség helyett, ezt
nevezném sorstalanságnak.”
 Sorstalanság – a főhős

• Fontos, hogy a főhős nem Kertész Imre, hanem Köves György

(Gyurka), az elbeszélő végig az ő szempontjából kezeli a
történetet: sokáig jelen időt használ.
• „vele együtt kell átélnem az eseményeket” - a regény mindvégig
nagyon következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy az ő és csakis
az ő nézőpontját érvényesítse: „Gyereket választottam "hősül" –
írja Kertész – , mert a gyerek nagyon jó paradigmája a náci
totalitarizmus dinamikájába belevetett embernek: ott a felnőttek
tudata infantilis tudattá fokozódik le”
•
 Sorstalanság

• gyermeki beszédmód, naivitás jellemzi,

mely akár a táborokat is szépnek tudja látni,
nincsenek meg benne a felnőttes sablonok
• 1973-ban azért utasította vissza a regényt a
kiadó, mert "nehézkes, rossz ízű
mondatokban" meséli el a történetet, és a
kiadó szerkesztője úgy vélte, ez a nyelv nem
biztosít megfelelő köntöst a fontos témának.
 Sorstalanság – egyidejű
elbeszélés

• Naplószerű írásmód: nem folyamatos, emlékképszerű, de

lineáris (nem ugrál az idősíkok között).
• Gyuri nem foglal állást, csak a mű végén vállalja fel az
értékítéletet.
• A regény ideje egyszerre jelen- és múltbeli. Ez nem jelent
mást, csupán azt, hogy a Holocaust-élmény nemcsak Gyuri,
Kertész, a zsidóság, hanem az egész emberiség tudatában is
lezáratlan, mindmáig tisztázatlan, mert megérthetetlen, józan
ésszel felfoghatatlan az, ami a 20. század közepén Európában
történt.
• „Auschwitzről csak fekete regényt lehet írni, tisztesség ne
essék szólván: folytatásos ponyvaregényt, amely
Auschwitzban kezdődik, és mind a mai napig tart.”
• Kertész Imre
Holokauszt és művészet

• Számos regény (Anna Frank

naplója – szintén gyerek, Jorge
Semprun: Nagy utazás),
• film (Schindler listája, Napfény
íze, Életvonat, Az élet szép, saul
fia) művészeti alkotás
foglalkozik a holokauszt
témájával,
• Kertész Imrét az elbeszélés
módja és nyelvezete
különbözteti meg a többi
alkotótól.
 Feladatok

• Hasonlítsd össze a regényt és a filmet!

• Gyűjts olyan irodalmi műveket, melyben a gyermeki
nézőpont dominál!
• Keress olyan magyar irodalmi műveket, melyben a
holokauszt-élmény jelenik meg!