Professional Documents
Culture Documents
Hét Kutatásmódszertan És Biostatisztika I. 2
Hét Kutatásmódszertan És Biostatisztika I. 2
hét
Tantárgyleírás az adott hétre vonatkoztatva
Kutatás fogalma, az ismeretek forrásai, A kutatások szerepe az egészségtudományban és a
mindennapi minőségi betegellátásban. EBM fogalma, főbb jellemzői. Bizonyítékok szintjei.
Metaanalízis értékelésének alapjai.
1
1. EBM (evidence-based medicine,
bizonyítékokon vagy tényeken alapuló
orvoslás/ápolás)
FOGALMA
A konkrét beteg ellátása érdekében döntéseket hozunk és ezek a
jelenlegi tudásunk alapján fennálló bizonyítékoknak megfontolt,
határozott és eredményes használatán alapulnak.
Az ismert legjobb bizonyíték lelkiismeretes, egyértelmű és megfontolt
alkalmazását jelenti az individuális beteg ellátására vonatkozó kezelési
döntés meghozatalában. A jó orvos/ápoló egyaránt használja saját
klinikai tapasztalatait és a rendelkezésre álló legjobb külső
bizonyítékot, egyedül egyik sem elégséges.
The EBM triad
http://med.fsu.edu/index.cfm?page=medicalinformatics.ebmTutorial
EBM (evidence-based medicine, bizonyítékokon
vagy tényeken alapuló orvoslás/ápolás)
A bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlatba történő átültetése általában öt részterületet
foglal magában:
1. strukturált kérdésfeltevés,
2. szisztematikus irodalomkeresés,
3. a fellelt irodalom kritikus értékelése,
4. a bizonyítékok szintjeinek és az ajánlások erősségének a meghatározása,
5. a bizonyítékok gyakorlati alkalmazása (pl. bizonyítékokon alapuló irányelvek kidolgozása,
az irányelvek alkalmazása hatásának elemzése).
A fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban a bizonyítékokon alapuló
orvoslás gondolatkörének és módszereinek alkalmazása a mindennapos orvosi gyakorlat
részévé vált. Ugyanakkor nemzetközi felmérések alapján meghízhatóan állítható, hogy ott
ahol a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlata még nem honosult meg, ott az orvosi
beavatkozások csak kb. 15–20%-a nyugszik szilárd tudományos alapokon.
4
2 .Hatásosság, hatékonyság,
eredményesség
• Hatásosság (efficacy)
Egy eljárás ideális, klinikailag ellenőrzött körülmények között
milyen hatást képes kifejteni, függetlenül a költségektől. (RCT –
Randomized Controlled Trial)
• Eredményesség (effectiveness)
Az egészségügyi eljárás mindennapos gyakorlatban történő
alkalmazása során elért hatását írja le, illetve vizsgálja, hogy eléri-e a
kívánt eredményt, függetlenül a költségektől (napi klinikai rutin)
• Hatékonyság (efficiency)
összevetjük az eljárás által elért eredményt a költségekkel, tehát a
ráfordítás és a hatásosság/eredményesség viszonyát írjuk le. (formális
egészség-gazdaságtani elemzések)
Review
(szisztematikus Mindennapi
irodalmi áttekintés irányelv gyakorlat
Metaanalízis
6
3. Bizonyítékok szintjei
7
Bizonyítékok szintjei
8
Tudományos bizonyítékok szintjei
1. Lampek K., Kívés Zs.: Kutatásmódszertani és biostatisztikai alapismeretek in. Oláh. A. (szerk) Az ápolástudomány tankönyve (tankonyvtar.hu)
2. E. Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi Kiadó, Bp.
3. Decsi Tamás: Bizonyítékon alapuló orvoslás Medicina, Budapest 2011
http://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/KLK/20120309/Decsi_ABizOrvoslas.pdf
11
Kötelező irodalom
Lampek K., Kívés Zs.: Kutatásmódszertani és biostatisztikai alapismeretek in. Oláh. A. (szerk) Az ápolástudomány tankönyve (tankonyvtar.hu)
12
Tételsor
1. Kutatás fogalma, az ismeretek forrásai a kutatások szerepe az egészségtudományban és a mindennapi minőségi betegellátásban.
2. EBM fogalma, főbb jellemzői. Bizonyítékok szintjei.
3. A tudományos kutatás lépései. Probléma megfogalmazása, témaválasztás.
4. Irodalomkutatás a gyakorlatban.Irodalomkutatás a leggyakrabban használt adatbázisok segítségével
5. Kutatási elrendezések (study design) jellemzői, az egyes típusok helye az EBM hierarchiájában. Leíró vizsgálatok jellemzői, felmérések,
eset riport, esetsorozatok
6. Eset-kontrol vizsgálatok, kohorsz vizsgálatok jellemzői, példákkal
7. populációs szintű vizsgálatok, intervenciók, a kutatások csoportosítása idődimenziók szerint, a keresztmetszeti vizsgálat, longitudinális,
prospektív és retrospektív vizsgálatok jellemzői.
8. Mintavétel és kapcsolódó fogalmak, random mintavétel fogalma, formái (egyszerű, szisztematikus, rétegzett, arányosan rétegzett,
csoportos, többlépcsős)
9. A nem véletlenszerű mintavétel fogalma és formái (kényelmi, célirányos, hólabda, kvótás) minta elemszámot meghatározó faktorok.
10. Kísérlet, RCT vizsgálatok jellemzői, tervezésének és kivitelezésének főbb szempontjai. A manipuláció lehetséges formái, randomizáció,
kontroll csoport, vakosítás,
11. Leggyakoribb kísérleti elrendezések (csak utóteszt, elő és utóteszt, alanyok közötti vagy párhuzamos, Solomon féle 4-es csoportos,
faktoriális, keresztező , véletlen blokkos elrendezés.
12. Kérdőívek tervezésének, készítésének alapjai: kérdés típusok, kérdőív összeállításának szempontjai.
13. Kérdőívek tervezésének, készítésének alapjai: skálák, indexek, kérdőív szerkesztése
14. Dokumentum elemzés gyakorlata. Esettanulmány készítésének alapjai (célja, típusai, készítésének lépései).
15. Konceptualizálás, operacionalizálás, fogalma, haszna, kutatási modell készítésének szempontjai. 13