Kölcsey Ferenc

1790-1838
 Kölcsey Ferenc
szülőháza

Kölcsey Ferenc 1790-ben született Sződemeteren,

(mai Erdély területe) Szilágy megyében,
kálvinista középnemesi családban.

Édesapja: Kölcsey Péter, édesanyja: Bölöni Ágnes.

 Debreceni Református Kollégium

1796-ban elveszítette édesapját,

majd 1802-ben édesanyja is
meghalt. Gulácsy Antal lett
gyámja, ő gondoskodik a kisfiú
taníttatásáról. Tanulmányait a
Debreceni Református
Kollégiumban kezdi.
• Gyönge testalkatú gyerek volt, ehhez volt köthető testi
fogyatéka is, miszerint egy gyermekkori himlő
következtében jobb szemét elvesztette, ámde gyenge
fizikai adottságát leszámítva tüdőbetegségét is
hatalmas önuralommal viselte.
• 1809-ben befejezi tanulmányait Debrecenben. A
következő év elején Pestre utazik, hogy jogot
tanuljon, de az ügyvédi vizsgát nem teszi le.
• Pesten ismerkedik meg Szemere Pállal, akivel együtt
1814-ben válaszol a nyelvújítási vitában az
ortológusok támadására Felelet a Mondolatra címmel.
1814-ben eléri a törvényben előírt nagykorúságot, s maga veszi
kezébe örökségét. Öccsével, Ádámmal a Szatmár megyei Csekét
választják lakóhelyül és a gazdálkodás központjául.

Az 1810-es években Kazinczy szűkebb környezetéhez tartozik.

Az ő hatását mutatja két nagy recenziója (bírálata) Berzsenyi
Dániel és Csokonai Vitéz Mihály ellen.
• 1817-es esztendő fordulatot hoz művészi pályáján.

• A Töredék a vallásról c. műve a mesterrel, Kazinczy Ferenccel

való szembefordulás dokumentuma. Kazinczy szerint az Istenhez
való viszony az egyénre vonatkozik, Kölcsey szemében Isten és
vallás a nemzeti közösség ügye.

• Kölcsey újra gondolja esztétikai elveit, és Kazinczyval ellentétben

az eredetiség fontosságát hangsúlyozza a fordítással szemben, a
nemzeti történelem feldolgozásának szükségességét hirdeti. (Az
antik görög és római minták követése helyett )
 • 1823-ban megírja a Himnuszt.
• 1826-ban folyóiratot alapít
Szemere Pállal együtt Élet és
Literatúra címmel, melynek
hasábjain folyik az úgynevezett
Illasz-pör, az első magyar
kulturális vita Vályi Nagy
Ferenc erdélyi költő Iliász-
fordításáról.
• 1826-ban készül el a Nemzeti
hagyományok c. értekezése, a
reformkori magyar irodalom
Kölcsey Ferenc: Himnusz elméleti, esztétikai egyik
alappillére.
• 1827-ben meghal öcse, Ádám, Kölcsey pedig magára vállalja a család támogatását
és unokaöcse, Kálmán neveltetését.
• Élete utolsó nagy alkotása: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1837), mely
világnézetének, erkölcsi A Parainesisvégakaratszerű
felfogásának Kölcsey egyikösszefoglalása. Műfaja
intelem, buzdítás. legjelentősebb munkája,
melyben a haza szolgálatát és
felemelését, valamint az erkölcsi és
szellemi értékeket fogalmazza meg.
A költő-író politikus
Ebben a műben költőutolsó
azokat az eszméket
és filozófiai gondolatait osztotta meg,
munkáját
amelyeken az ő értékrendje alapultak
sokan ismerték és csodálták, de
idővel a lényeg, azaz a haza, a
nyelv és a tudomány szeretetének,
valamint
Parainesis
a szülőkhöz való odaadás
fontosságának üzenete sajnos
veszített népszerűségéből
Köszönöm a
figyelmet!

Készítette: Farkas Ádám Attila