A Fukusimai atomerőmű

baleset
Készítette: Erdélyi Krisztina és Kun Norbert
 A baleset
• A 2011. március 11-én helyi idő
szerint 14:46-kor történő tóhokui 9,1-
es erősségű földrengés és az azt
követő cunami nukleáris
üzemzavarokat és baleseteket
okoztak a Fukusima Dajicsi
atomerőműben.
• Az ezt követő napokban a helyzet A közvetlen a tengerparton épülő fukusimai
gyors ütemben romlott. atomerőmű madártávlatból

• Az 1986-os csernobili katasztrófa

után a második legsúlyosabb
atomerőmű baleset.
A katasztrófa okozta károk
• A cunami hatásai:
 A cunami 18 ezer embert ölt meg
 4 és fél millió háztartás maradt áram nélkül
 Másfél millió háztartás maradt víz nélkül
 A víz elárasztotta az erőművet  leálltak az áramfejlesztők  emelkedni
kezdett a hőmérséklet, és leolvadtak a reaktorok
• A reaktor leolvadás következményei:
 Nagy mennyiségben jutottak ki radioaktív anyagok
 A csernobili szennyeződés 20-30%-át érte el
 37-en szenvedtek fizikai sérülést
 170 ezer embert ki kellett telepíteni
Az atomerőmű balesetek osztályai:
0. fokozat nincs biztonsági kockázat, eltérés
1. fokozat rendellenesség
2. fokozat üzemzavar
3. fokozat súlyos üzemzavar (pl.: Paks, 2003.)
4. fokozat létesítményen belüli hatású baleset (pl.: Saint-Laurent, 1980,
Windscale, 1973.)
5. fokozat külső kockázattal járó baleset (pl.: Windscale, 1957.)
6. fokozat súlyos baleset (pl.: Kisztim (mai Oroszország területe) 1957.)
7. fokozat nagyon súlyos baleset (pl.: Csernobili atomkatasztrófa, 1986,
Csernobil, Ukrajna, Fukusimai szökőár katasztrófa, 2011,
Fukusima, Japán)
Az atomerőmű működésének lényege
• A radioaktív fűtőanyagban végbemenő
láncreakció során felszabaduló hő
segítségével a vizet gőzzé alakítva és azt
turbinákba juttatva elektromos áramot
állítanak elő
• A külvilágtól megfelelő védelem
segítségével elválasztott reaktorban megy
végbe.
• Reaktortípusok:
 Forralóvizes reaktor (pl.: Fukusimai
atomerőmű)
 Nyomottvizes reaktor (pl.: Paksi atomerőmű)
 Nehézvizes reaktor
A Paksi atomerőmű működése
 Grafitmoderátoros reaktor (pl.: Csernobili
atomerőmű)
Békés atomkor és a kezdete az atomenergia
felhasználásának
• Japán a Föld egyetlen nemzete, amely háborús körülmények
között nukleáris csapást szenvedett el  Hirosima, Nagaszaki
• Ennek ellenére Japán a fejlődő gazdaságának ellátása érdekében
kész volt felhasználni az atomenergiát.
• Honsú északkeleti részén, 1960-as években kezdték el építeni a 6
reaktorból álló forralóvizes atomerőművet, mely a Fukusima
Dajicsi Atomerőmű nevet kapta, és1971-ben kezdte meg az
áramtermelő tevékenységét.
• A Csernobili katasztrófa után az emberek azt hitték nem
következhet be még egy ilyen esemény, de 2011 tavaszán
megtörtént a csernobili óta a legsúlyosabb nukleáris baleset.
 A reaktorok leolvadása során és azt követően több helyen tűz ütött ki az erőműben. A tüzek és a
magas hőmérséklet miatt számos kémiai robbanás is bekövetkezett Fukusimában, amelyet követően
jelentős mennyiségű sugárzó részecske jutott a légkörbe. (forrás: Wikipedia)
 A négyes blokk épületének romjai - a négyes
reaktor a katasztrófa idején üzemen kívül volt, így
itt nem következett be a reaktor leolvadása.
(forrás: Wikipedia)
A fukusimai atomerőmű egyik
irányítóközpontja 1999-ben. A
szolgálatban lévő operátorok nem sokat
tudtak tenni a katasztrófa
megakadályozásáért. (forrás: Wikipedia)
Radioaktív szennyezés
• Érintett: talaj, levegő, tenger- és talajvíz, állatok,
növények
• terület élelmiszereinek exportálását, eladását
tiltják
• halászat betiltása (56%-a szennyezett)
• közvetlenül nem volt mérhető
• utólagos mérések becslése szerint Csernobillal
összemérhetőek a hatásai (DE az egészségre
gyakorolt hatása kisebb)
Atomenergia a továbbiakban
• rengeteg erőművet állítanak le, napenergia
• energiahiány az északi területeken (20 gigawatt hiányzik minden pillanatban)
• nagyobb vállalatok energiahasználatának a csökkentése (25 % , pl. Fujitsu)
• Az atomenergiáktól való félelem erősödik
• Alternatív energia ötlete előtérben
• Nagyobb országok sem támogatják Pl: Kína, USA, Oroszo.
• Korlátozott lehetőségek
Evakuáció
• erőműtől több száz kilométerre fekvő fővárosban, Tokióban is
kimutatható volt a háttérsugárzás kismértékű emelkedése.
• a katasztrófát követő napokban az erőmű dolgozói megfeszített munkát
végeztek a reaktorblokkok lehűtéséért
 nagy mennyiségű tengervizet is szivattyúztak a kritikus helyekre

• több mint százötvenezer ember kényszerült elhagyni lakhelyét.

• komoly mennyiségű sugárzás jutott ki a légkörbe,
• végül százötvenezer embert evakuáltak
• a legszükségesebb holmikat vihették magukkal,
• a háziállatokat pedig ott kellett hagyniuk. szellemvárosok
 Az állatok bundájában, tollazatában ugyanis könnyedén megtapadnak a
radioaktív részecskék, komoly sugárzás-forrássá alakítva őket.
Fukusima utóhatásai:
• Japán összes atomerőművét leállították
• azóta a biztonságosnak ítélt atomerőműveket újraindították.
• az atomerőművet 2011 decemberére sikerült teljesen (és biztonságosan) leállítani,
• a reaktorok alján összegyűlt olvadt (pontosabban addigra megszilárdult) fűtőanyaghoz
azonban csak 2018-ban jutottak el az első felderítőrobotok.
• 2011 tavaszán az erőmű környéki talajvizek megóvása és mentesítésére indult egy
program
• sugárzás miatt kialakult daganatos megbetegedések akár több mint 1500-1800 emberrel
is végezhettek az elmúlt években.
Fukusima hagyatéka
• a legsúlyosabban szennyezett 840 négyzetkilométernyi terület alig 15%-án végezték el
a kármentesítést,
• A hűtésre elhasznált szennyezett víz, szennyezett talajvíz továbbra is halmozódni fog,
 hacsak nem találnak új megoldást ezekre a problémákra.

• Ki kell fejleszteni az emberi dolgozók veszélyeztetése nélkül megoldható az olvadt és

összetört nukleáris üzemanyag eltávolítását.
• A sérült reaktorépületeket meg kell erősíteni,
• a terület összességében továbbra is radioaktív céziummal szennyezett.
• Hosszabb távú tárolásra alkalmas épületeket kell építeni a sugárzó anyag biztonságos
elkülönítésére.
 mindennek az időigénye legalább 50-100 év között van.
Fukusima utóhatásai:
állatok és növények elváltozásai
Köszönjük a figyelmet!