ÓKERESZTÉNY ÉS BIZÁNCI MŰVÉSZET

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VÁGNER MÁTYÁS

2020

összeállította: Vágner Mátyás

6. Mutassa be az ókeresztény és bizánci művészetet, az építészet, szobrászat és
festészet stílusjegyeit, híres alkotásait!
- Az ókeresztény és bizánci építészet - a bazilika és a bizánci templom felépítése
- Az ókeresztény szobrászat stílusjegyei és jelképei
- A bizánci mozaik, az ikonfestészet és a kézművesség jellemzői

Kulcsszavak, művek, fogalmak:

(IV - X. sz.) Gótok, longobárdok: Ravenna, Róma, Frank Birodalom: Aachen;
normannok; avarok, szlávok, magyarok; Kelet-római birodalom: Bizánc)
Constantinus császár - a kereszténység államvallás - egyistenhit; Nyugaton:
ókeresztény művészet - keleten bizánci művészet (ószövetség - újszövetség /
történeti / tanítói és profetikus könyvek). A katolikus egyház hatalmának
megszilárdulása. Katakombák - imaházak - temetőkápolnák - keresztelőkápolnák -
mauzóleumok - szarkofágok - harangtornyok - kolostorépítészet - ókeresztény
bazilika: nincs tornya (átrium, hosszház, szentély) - bizánci templom: görög
kereszt alaprajzú, tamburos kupola; Pécs ókeresztény emlékei; óbudai Cella
trichora kápolna; Róma: Callixtus katakomba/ Santa Sabina bazilika; Ravenna:
San Apollinare Nuovo / San Apollinare in Classe / Velence: San Marco templom;
Domborművek, oszlopfők, szószékek - fa, elefántcsont faragások; ereklyetartók;
Miniatúrafestészet - mozaik (Justiniánus és Teodóra császárnő) - ikonfestészet -
arany háttér.

összeállította: Vágner Mátyás

 ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET

A kereszténység változásokat hoz Rómában. A keresztények már az I. században közösségekbe

szerveződnek. A IV. századig összetűzésben vannak a császárságban. A mártírhalál nagy hatással
volt a későbbi kultuszra.
Constantinus a 313.-i Milánói Ediktummal a kereszténység védelmezőjévé vált.
Theodosius 380-ban Róma hivatalos vallásává teszi meg a kereszténységet. Létrejön a
keresztény Római Birodalom. 313.-tól számos egyházi épület születik meg. Előtte
magánházakban (TITULI) gyűltek össze, katakombákban temetkeztek, amelyek falát freskók
díszítik. összeállította: Vágner Mátyás
 IMAHÁZ DURA EURPOSBAN

A keresztény közösségek magánházakban éltek és tartották istentiszteleteiket, ezekből

lettek később a római titulusok (a vértanúk tiszteletére épült kisebb templomok). Ha
kivételesen rátalálnak egy-egy ilyen templomra, mint Szíria és Mezopotámia határán, a
sivatag szélén fekvő Dura Europosban, az sokat emlegetett példává lesz
összeállította: Vágner Mátyás
 KATAKOMBÁK

Az üldöztetések miatt a kezdeti időszak során nem fejlődhetett ki az építészet. Más volt
a helyzet a temetőművészetben. A családok a városfalakon kívül, a birtokukat képező
földterületeken temetkezhettek. Ezeken a területeken szorgos munkával bonyolult
folyosórendszereket, valóságos föld alatti méhkasokat ástak, amelyeket katakombáknak
neveztek. A pogány családok megengedték a keresztényeknek, hogy ide
temetkezzenek, és a katakombák falain megjelentek az első halotti festmények.
összeállította: Vágner Mátyás
Szent Callixtus katakomba Jópásztor ábrázolás a Priscilla katakombában

összeállította: Vágner Mátyás

 ÓKERESZTÉNY FALFESTÉSZET

Itt a katakombákban alakult ki a már említett ókeresztény falfestészet. Ez a festészet

sajátosan Rómára jellemző. (Más városok területén is találunk hasonlót, de
egyértelműen Róma a művészeti központ.) A katakombák festészetéhez szorosan
kapcsolódik az ott talált szarkofágokat díszítő plasztika. A falakat és boltozatokat
behálózó vonalak között szimbolikus alakokat “rejtettek el”: Krisztus és hívei, Jó Pásztor
és Oransok.

összeállította: Vágner Mátyás

 A KORAI KERESZTÉNYSÉG LEGFONTOSABB
JELKÉPEI

Kereszt = Krisztus vagy Krisztus kereszthalála

Galamb = Szentlélek

Bárány = Isten báránya (Agnus Dei) Krisztus egyik jelképe aki elveszi a világ bűneit”

Páva = Halhatatlanság és örök élet; szétterülő farktollai=égbolt

Hal = Krisztus jelképe

Pálma = Élet és győzelem; életfaként jelenik meg a Paradicsomban

Koszorú = Romlatlan élet

összeállította: Vágner Mátyás
Krisztogram = A görög Khrisztosz (Felkent, Megváltó) kezdőbetűi X = khi, P = rho
 ÓKERESZTÉNY ÉPÍTÉSZET

Az egyház III. századi titkos és hangtalan

létezésével szemben gyökeres változást
hozott Nagy Konstantin 313. évi
ediktuma, valamint a császár és családja,
különösen anyja, Szent Heléna
támogatása, az egyházat irányító politika
megalkotása, ami a teokratikus monarchia
kialakulásához vezetett. Konstantin, és
példáját követve a későbbi császárok,
valamint az új egyház püspökeinek nagy
része hatalmas építkezések
kezdeményezői lettek. Konstantin
családjának építkezései során alakul ki a
bazilikális szerkezet, amely különösen
Rómában gyakori, és a centrális
elrendezésű emléktemplomok típusa.
SZENT PÉTER BAZILIKA
A Vatikánban volt. A leendő bazilikák
prototípusa. Szent Péter sírjára épült 320.-
tól 340.-ig. 5 hajós keresztházas. Sima
fatetőzet fedte. Az épült minden része egy
pontnak van alárendelve, afelé irányul.
összeállította: Vágner Mátyás
 SANTA SABINA BAZILIKA
A Santa Sabina-bazilika (olaszul
Basilica di Santa Sabina) Rómában az
Aventinuson helyezkedik el, a domb
keleti oldalán.

A legnagyobb a római ókeresztény

bazilikák sorában. I. sz. 422-432 között
építették. Főkapuját ciprusból faragták
ki, 18 dombormű díszíti.

A főhajót 12-12 korinthoszi oszlop tartja,

melyek eredetileg a Juno Regina ókori
szentély építőelemei voltak, s eredeti
helyükön állnak.

A főhajó közepén egy fekete kő látható,

melyhez Guzmán Szent Domonkos egy
mondája fűződik. A hagyomány szerint
a követ a Sátán vágta a szenthez annak
erényein felbőszülve. Maga Domonkos
összeállította: VágneraMátyás
templom kolostorának lakója volt.
 ÓKERESZTÉNY SZOBRÁSZAT

SZOBRÁSZAT JELLEMZŐI

Legjelentősebb alkotások a szarkofágok. A szarkofágok domborművei bibliai témákat –

elsősorban Krisztus életéből vett eseményeket – örökítettek meg.
A jelenetek elrendezése szerint kétféle szarkofág ismert: a fríz- és az árkádszarkofág
Az árkádszarkofágok jeleneteit vízszintes és függőleges motívumokkal (oszloppal,
boltívvel, szalaggal, fatörzzsel) választották. A kereszténység korai időszakában a
római mintát követő magasrelief-technikát alkalmazták a zsúfolt kompozíciók
megalkotásánál

összeállította: Vágner Mátyás

 KOSOK SZARKOFÁGJA
A kosok szarkofágja az egyik legkorábbi jó pásztor ábrázolás, nevét a szarkofág két
végén látható kos fejről kapta. A mű születése a 3. századra tehető. A szarkofág
homlokzatán különböző jelenetek elevenednek meg. Középen a jó pásztor Krisztus,
mellette a halott életéből vett jelenetek, és egy imádkozó nőalak, aki a halott lelkéért
könyörög.

összeállította: Vágner Mátyás

 JUNIUS BASSUS SZARKOFÁGJA
Junius Bassus szarkofágján a motívumokat vízszintes és függőleges tagolással,
oszloppal választottak el egymástól. A legrégibb Krisztus-képek egyike ez a 4.
századból való. Ezt az alkotást Junius Bassuss szarkofágján találták, 359-ben készült
Rómában, a Szent-Péter kriptában. Jézus itt még nem a megszokott szakállas férfi,
viruló ifjú trónol Szent Péter és Szent Pál között, akik viszont görög filozófusok is
lehetnének. A mennyben trónoló megváltó az égbolton nyugtatja lábát, és ezt az antik
ég-istenség tartja.

összeállította: Vágner Mátyás

 RAVENNA

Ravenna volt a Római Birodalom székhelye az 5. században, és a bizánci Itália

székhelye a 8. század előtt. A városban páratlan együttese található az ókeresztény és
bizánci mozaikoknak és épületeknek.

összeállította: Vágner Mátyás

 RAVENNA KORSZAKAI

Ravenna első (római) fénykorát, vagy történelmének első római szakaszát ekkor élte. Témánk
szerint ebből az időből maradtak ránk Galla Placidia síremléke és az Ortodox keresztelőtemplom,
mindkettő remek belső mozaikdíszítésével.

Ravenna második (gót) fénykora a népvándorlás során a második gót hullámban betört gótok, a
hatalmas Theodorik és utódai 47 évig tartó uralkodása volt, mert innen uralkodtak. Ebből a
korszakból maradt ránk Theodorik palotájának maradványai, a St. Apolinare Nuovo bazilika (egykor
Theodorik kápolnája), Theodorik mauzóleuma, az Ariánusok keresztelőkápolnája és az érsek
kápolnája.

Ravenna harmadik nagy (bizánci) fénykorát a gótok Belizár, Justinianus bizánci császár vezére
által történő legyőzése után élte. 200 évig itt székelt az exarcha (Bizánc helytartója). A keleti
császárság területén ekkor virult az új stílus. Ravenna legnagyobb művészettörténeti értéke az,
hogy ezt átplántálta a nyugatrómai birodalom-részre, s jórészt meg is őrizte őket, míg ugyanakkor a
keleti császárság területét elfoglaló iszlám ezeket jórészt elpusztította, vagy generálisan
átalakította. E korszak nagy emlékeinek számítanak: a San Vitale és a San Apolinare in Classe
bazilika.

összeállította: Vágner Mátyás

 GALLA PLACIDIA
Ravenna 5. század

Galla Placidia Theodius lánya volt, akit a

gótok elraboltak és feleségül adták 410-
ben Athaulf királyhoz. Miután férjét
megölték, őt hazaküldték. Később
feleségül ment III. Constantinus
császárhoz. Annak halála után uralkodónő
lett . Saját magának építette a sírkápolnát
425 körül . Kisméretű, latin kereszt
alaprajzú, téglafalú épület. Kiemelkedő,
négyzetes középterét csegelyes kupola,
szárait dongaboltozatok fedik. A bejárattal
szembeni keresztszárban Galla Placidia
szarkofágja található. A falakat sárga
márványlapok, a boltozatokat kék alapú
ornamentális és figurális mozaik
díszítmények borítják.

összeállította: Vágner Mátyás

 SAN APPOLINARE IN NUOVO

Ravennában az V. VI. században több

ókeresztény bazilika épült. Az ariánus
keresztény keleti gótok uralma alatt 494-
526 között Theoderich király építette a
későbbi nevén San Appollinare in nuovo
templomot palotája közelében. A
háromhajós bazilika oldalfalait korinthoszi
oszlopokon nyugvó árkádok hordják.
Elpusztult félköríves apszisát a 20.
században rekonstruálták. Az oldalhajók
egyenes záródásúak.

összeállította: Vágner Mátyás

SAN APPOLINARE IN CLASSE

A legkésőbbi ravennai bazilikát a városon

kívül, a még Augustus alapította kikötőben
emelték 549-ben. A háromhajós bazilikába
kétszintes, toronyszerű építményekkel
közrefogott, árkádos előcsarnok vezet. A
főhajót kompozit oszlopfős árkádsorok
választják el a mellékhajóktól. A főhajót
emelt padlószintű, félköríves apszis zárja.
A fő és mellékhajót nyitott fedélszék fedi. A
templom téglafalazatú, belül eredetileg
márványlapokkal borították. Falait
mozaikok díszítik.

összeállította: Vágner Mátyás

 PANNÓNIA ÓKERESZTÉNY EMLÉKEI

A pécsi ókeresztény sírkamrák elnevezésű régészeti bemutatóhely Pécs belvárosának

északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található, a 4. századból
fennmaradt nekropolisz, ahová a Sopianae római kori város ókeresztény lakói
temetkeztek. A leletegyüttes egyetemes jelentőségénél fogva különleges helyet foglal el
Magyarország régészeti emlékei között.

összeállította: Vágner Mátyás

PÉTER-PÁL SÍRKAMRA (PÉCS)

A Péter-Pál sírkamra, mely az egyik

legszebb példája a két szintes ókeresztény
sírépítményeknek, 1782-ben Szathmári
György püspök palotájának elbontásakor
bukkant elő.
Az épület három építészeti egységből állt.
Az egykori római járószinten épült fel a
kápolna, melynek csak alapfalai maradtak
meg, alatta képezték ki a dongaboltozatos,
festett sírkamrát, és festmények borították
a harmadik - ma már nem létező -
építészeti egység, az előcsarnok falát is. A
sírkamra és a kápolna között közvetlen
építészeti kapcsolat nem volt,
mindkettőhöz külön bejárat vezetett.

összeállította: Vágner Mátyás

PÉTER-PÁL SÍRKAMRA (PÉCS)

A sírkamra falát egykor teljesen

beborították a festmények. A bejárattal
szembeni fal a leggazdagabb díszítésű.
Középen krisztogram, melyre Sz. Péter és
Sz. Pál mutat. A szemben lévő falon
akantuszindás dísz. A boltozaton
babérkoszorúban krisztogram a központ, a
mennyezetet virágfüzér osztja négy
mezőre, ezek közepén medalionba foglalt
arcképek. Alattuk páva vagy galamb, az
örök élet jelképe. Az oldalfalakon 3-3
töredékes bibliai jelenet: a bejárattól jobbra
Jónás próféta története, talán a Jó pásztor,
Ádám és Éva. A baloldalon Noé bárkája,
madonna és a háromkirályok. A freskók a
4. Század második feléből származnak.

összeállította: Vágner Mátyás

 KORSÓS SÍRKAMRA
1939-ben tárták fel a Korsós sírkamrát, bár
már a XVIII-XIX. század fordulóján
rábukkantak egy mélypince építésekor. Az
észak-déli tájolású, kétszintes építmény itt is
egy sírkamrából és a felette elhelyezkedő
kápolnából áll, melyben szertartásokat is
tartottak, vagy itt emlékeztek meg az
elhunytról halála évfordulóján. A sírkamra
északi felében egy kis fülkét alakítottak ki,
melynek falán kancsó és pohár ábrázolása
látható - ennek a képnek köszönheti nevét a
sírkamra.
A második sírkamra (korsós sírkamra) az
első tengelyében Délre fekszik. A földszintjén
álló kápolnának csak kis része maradt meg, a
négyzet alakú sírkamrába félköríves
záródású ajtó vezet, Északra íves alaprajzú
fülke. A feltáráskor kettős falazott sírt
találtak. Ez a sírkamra is teljesen ki volt
festve, de nagyrészt díszítőmotívumokkal
(köztük a paradicsom kerítésére utaló
rácsmotívum). Az Északi fülkében korsó és
pohár ábrázolása látható. Provinciális munka
a 4. század végéről.
összeállította: Vágner Mátyás
 CELLA TRICHORA (PÉCS)

A cella trichora a székesegyház és a

püspöki palota közötti átjáró alatt
helyezkedik el. Négyzetes középteréből
három oldalán félköríves fülkék nyílnak,
déli oldalához kis, téglalap alaprajzú előtér
csatlakozik. A cella trichora, melybe
valószínűleg egy vértanú volt eltemetve, ki
volt festve. A még látható falfest-
ménydarabok, egy függöny alsó része,
olyan jellegzetességekkel bírnak, ami-
lyeneket a római őskeresztény bazili-
kákban láthatni.

összeállította: Vágner Mátyás

 CELLA SEPTICHORA

A pécsi ókeresztény temető eddig ismert

legnagyobb épülete. 1938-39-ben tárták fel
először, akkor vissza is temették, s csak
napjainkban kerülhetett sor a teljes
feltárásra. A hétkaréjos temetői épület
(Cella septichora) egyedi felépítésű: egy
nyújtott nyolcszögű középteret hét, a kelet-
nyugati irányú főtengely köré csoportosított
karéj zár körül. Használatának jellege még
nem tisztázott. Eredetileg valószínűleg
temetkezési célra készült, sírokra utaló
nyomot azonban nem találtak a kutatók,
belső falfelülete díszítetlenül került elő.
Építésének idejét a 4. század legvégére,
vagy az 5. század elejére tehetjük. A
rómaiak 5. századi távozása után
romlásnak indult az épület.

összeállította: Vágner Mátyás

 ÓKERESZTÉNY MAUZÓLEUM

A sírkamra falait körös-körül falfestmények

díszítik: bibliai jelenetek, és geometrikus,
valamint növényi ornamentika. A keleti
falon, falba mélyített fülke fölött középen
girlandokkal körülvett Krisztus-monogram
látható. Ettől balra egy fehér tógába
öltözött, széken ülő férfi mára már kissé
elmosódott ábrázolása látható. Az északi
falon láthatók a nagyon jó állapotban
fennmaradt bibliai jelenetek, a bűnbeesés
és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel
próféta, gazdag növényi és geometrikus
ornamentális díszítéssel körülvéve. A déli
falat nem díszítette falfestmény, mert az a
fal mellé helyezett, nagyméretű
fehérmárvány szarkofág miatt nem lett
volna látható.

összeállította: Vágner Mátyás

 CELLA TRICHORA (ÓBUDA)

Maradványai Budapest III. kerületében, a

Raktár utca, Körte utca és Hunor utca
kereszteződésénél találhatók.

A cella trichora latin elnevezés háromlevelű

lóhere alakú cellát, három apszisos kis
épületet jelent. Ma az óbudainak
mindössze az alapjai láthatóak és a
körülötte épült római épületek alapfalai. A
kápolna oltárának helyét az 1964-ben
végzett műemlékvédelmi helyreállítás csak
jelzi.

A római időkben több cella trichora épült,

hazánkban Óbudán (Aquincum) és Pécsett
(Sopianae) ismert. Az ókeresztény római
lakosság ilyen kápolnákba temetkezett. Az
óbudait – mely korábbi lakóházak
maradványaira épült – 1930-ban tárták fel.

összeállította: Vágner Mátyás


NÉPVÁNDORLÁS
összeállította: Vágner Mátyás
A népvándorláskor vagy a nép-
vándorlás kora körülbelül a 4-6.
század közötti korszak Európában,
a késő ókorból a kora középkorba
való átmenet időszaka.
A népvándorlás folyamata minde-
nekelőtt a gótok, vandálok és fran-
kok mozgását foglalta magában,
számos más germán és szláv nép,
valamint az alánok, avarok, ono-
gurok stb. mellett. A népek elván-
dorlását a hun betörés válthatta ki,
amely a török népek Közép-Ázsi-
ából kiinduló terjeszkedésével állt
kapcsolatban, de túlnépesedés
vagy a korabeli éghajlatváltozás is
okozhatta.
A népek mozgása ezt követően is
folytatódott, még jóval a 8. száza-
dot követően is, a vikingek,
magyarok, besenyők, úzok, kun-
ok, tatárok egymást követő hullá-
maival, amelyek gyökeresen meg-
változtatták Kelet-Európa etnikai
összetételét.
 BIZÁNCI MŰVÉSZET

• Krisztus előtt a hetedik században alapult görög polisz volt Bizánc. 330.-ban Nagy Konstantin
tette a Római Birodalom második, keresztény fővárosává, ekkor kapta a Konstantinápoly
nevet. Ez volt első nagy korszaka. A város 330.-tól 1453.-ig állt fent.
• A VI. században I. Justinus alatt megszilárdul, majd Nagy Jusztinianus uralkodása alatt az első
aranykorába lép.
• A második aranykora II. Basileios uralkodása, a makedón dinasztia kora 867.-től 1056.-ig.
Ebben az időben indul meg a bizánci hatás Oroszországba.

BIZÁNCI ÉPÍTÉSZET

A centrális épülettípus terjed el. Sokszög és kör alaprajzú épületek épülnek, melyeket belül
oszlopokkal tagolnak, kívül pedig karéjokkal bővítnek. Az ókeresztény művészetben használt
csegelyes és sarokfülkés kupolát a bizánci építészet is előszeretettel alkalmazza.

összeállította: Vágner Mátyás

 CSEGELYES KUPOLA

A csegelyes kupola olyan, négyzetes vagy sokszögű terek befedésére alkalmazott

félgömb kupola, amelynek alapköre az alaprajzba beírható legnagyobb kör. A sarkokba
épített csegelyeken nyugszik. Geometriailag úgy származtathatjuk, hogy a boltozatot
elmetsszük egy, a tér fölötti csehboltozat homlokíveinek legfelső pontjait összekötő
vízszintes síkkal. A lemetszett részt (a csegelyt) eltávolítjuk, és a helyére egy félgömb
alakú kupolát állítunk. Csegelyes kupola nemcsak négyzet, de bármilyen szabályos
(páros szögű) sokszög alaprajz fölé építhető.
Érett formája a bizánci építészetben alakult ki.
A csegelyes tamburos kupolát úgy nyerjük, hogy a csegely és kupola közé
hengerfelületet (dobot vagy más néven tamburt) iktatunk be. A kupolára sokszor kis
hengert és újabb kupolát helyeztek; ez volt a lámpás, a reneszánsz építészet tipikus
alkotása.
HAGIA SOPHIA (ÁJÁ SZÓFIA) KONSTANTINÁPOLY

Az Hagia Sophia tervezésével a

trallészi Anthemiost és a milétoszi
Izidóroszt bízzák meg. Az épületet az
építészet összefogó megkoronázá-
sának szánták. 537. december 26.-án
szentelték fel. 1453.-ban a törökök
mecsetté alakították át. Alapelve a
kupolás bazilika megvalósításának
prototípusa volt. Külsőre tömör idomok
összetoldott tömbje, belül azonban
hatalmas térbeli egységgé állnak össze
a formák, körkörös mozgásra
kényszerítve a tekintetet. 31 méter
átmérőjű központi kupolája négy
hatalmas pilléren nyugszik, két
félkupolán elhelyezkedve. A központi
tér mellet két mellékhajó van,
amelyeket oszlopok és félkörívek
választanak el a főhajótól. Felettük
tribúnák (tribünök) vannak.
HAGIA SOPHIA (ÁJÁ SZÓFIA) KONSTANTINÁPOLY

A csegelyes és sarokfülkés kupolák

keletről terjedtek el, ahonnan Itáliába és
Bizáncba is eljutottak. Ez a térlefedési mód
tette lehetővé a központos, négyzetes
alaprajzú, kupolás épületek modelljének a
kifejlődését. Az Hagia Sophia bazilikális
jellege kitűnően illett a császár és az udvar
jelenlétében celebrált ünnepi misékhez. A
hívek a mellékhajókban és tribünákon
gyülekezhettek, a nők az egyik, míg a
férfiak a másik oldalon. A főhajó kizárólag
a papságnak, a császárnak és az udvarnak
volt fenntartva.

összeállította: Vágner Mátyás

SZENT MÁRK SZÉKESEGYHÁZ (VELENCE)

A Bizánchoz számos politikai kereskedelmi

és kulturális szálon kapcsolódó Velence
képezi Ravennával együtt a bizánci
művészet nyugati elővédjét. A Szent Márk
katedrálist 1063-ban kezdték el építeni, de
csak a 15. században számos toldás és
átépítés után nyerte el végső alakját.
Bizánc minden részéről érkeztek anyagok
és mesterek a nagyszabású vállalkozás
megvalósítására. A belső teret
Konstantinápolyból érkezett mozaikrakók
szinte a teljes felületen díszítették. A
nagyszerű, félgömb alakú kupolák által a
többi bizánci bazilikánál sokkal
lenyűgözőbb látványt kelt.

összeállította: Vágner Mátyás

 SAN VITALE (RAVENNA)

532.-ben kezdték el építeni a város

vértanúszentjének ajánlott
templomot, és 547.-ben szentelték
fel. Kupoladobbal megemelt kupolája
8 pilléren nyugszik, nyolcszegletű
falai egy körfolyosós hajót zárnak
körül. A falakon, oszlopokon nyugvó
félköríves fülkék, exedrák nyílnak. Az
oszlopokat tökéletesen szép
oszlopfejezetek zárják. Karéjokkal
bővített centrális tér. Apszisának
mozaikján Jusztíciánusz császár,
Teodóra császárné, Mihály és
Gábriel arkangyal látható.

összeállította: Vágner Mátyás

 MOZAIK

A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű

színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot (néha
más anyagokat is használnak). A mozaikdarabokat cementtel, gipsszel rögzítik, esetleg
a még nedves vakolatba nyomják bele. A mozaik szó a görög muszeion szóból
eredeztetett latin opus musivum (múzsákhoz közelálló) kifejezésből származik. A
művészeti ág múzsákkal való kapcsolatba hozása azt jelenti, hogy a mozaik igen
megbecsült műfaj volt.

összeállította: Vágner Mátyás

HAGIA SOPHIA BAZILIKA MOZAIKJAI

Az ókeresztény művészet már a IV.

századtól átvette mozaik technikát a
római művészetből. Az hagia Sophia
mozaikja a 9. és 14. század között
készültek A konstantinápolyi mozaikok
a képrombolók és a török hódítók
áldozatául estek. A Hagia Sophia
néhány mozaikja túlélte a pusztítást. A
császárkapu feletti lunettában
megmaradt IV. Bölcs Leó alakja. A
freskó a szent bölcsességet
megtestesítő, trónon ülő Krisztust
ábrázolja, akit két medalion fog közre,
melyeken Mária és Gábriel arkangyal
mellképei láthatók. IV. Leó térdelő
alakja, mint az Isten és ember között
közvetítő jelenik meg. Nagy
Constantin, Justinianus,
Pantokrátor Krisztus

összeállította: Vágner Mátyás

 SAN APOLINARE IN NUOVO MOZAIKJAI

A bizánci művészet legreprezentatívabb

mozaik együttese a ravennai San
Apolinare in Nuovo templom 550 táján
készült mozaik díszítése. A férfi szentek
menete egy épületből kanyarog elő, a női
szenteké pedig egy kapun vonul ki élükön
a három királyok alakjaival. A két menet a
pantokrátor Krisztus, illetve Mária és a
Gyermek képe előtt találkozik össze.

összeállította: Vágner Mátyás

 SAN APOLLINARE IN CLASSE APSZISA

A San Apillinare in Classe templom

apszisa, melyet 549 körül láttak el
mozaikdíszítéssel. Már érett bizánci hatást
mutat, témája Krisztus színeváltozása. A
kép középpontjában a templom
védőszentjének, Szent Apollinárisnak az
imádkozó alakja látható. A középső nagy
kereszt Krisztust jelképezi, míg a három
bárány a történetben szereplő
tanítványokat. Az aranyló égbolton Mózes
és Illés próféták mellképe jelenik meg. Az
ókorra jellemző térhatás és a naturalizmus
eltűnik a bizánci ikonokról, helyette a
mindent szimbolikus jelentéssel felruházó
stilizált megjelenés válik uralkodóvá.

összeállította: Vágner Mátyás

SZENT MÁRK SZÉKESEGYHÁZ (VELENCE)

Mozaikjai számos Ó- és Újszövetségi

témát dolgoz fel rendkívül narratív
formában, ami összetetté teszi a művel
ikonográfiai üzenetét. Az első, 9. századi
díszítést 1160-ban tűzvész pusztította el,
ezeket a 12. és 13. században pótolták.
Mintegy 4000 négyzetmétert borít jelenleg
mozaik díszítés. A templom átriumában
látható a világ teremtése, a Genezis
kupola. A történet a középpontból kifelé
halad, legbelül a menny és föld teremtése
látható, legkívül a kiűzetés. Láthatók még
jelenetek Szent Márk életéből és az
Ószövetségi Noé története is.

összeállította: Vágner Mátyás

 A SAN VITALE MOZAIKJAI
A San Vitale mozaikja a felszentelés
évében 548 körül kerültek a falakra. Az
apszis terét Krisztus kozmokrátornak, a
világ kormányzójának szentelték, aki a
kozmosz és a paradicsom négy folyója
fölött trónol, mellette kétoldalt két angyal,
valamint Szent Vitále, a templom
védőszentje, amint átveszi a koronát,
valamint Eclesius püspök a templom
építtetője. Egy másik jeleneten
Jusztinianus és udvara látható, balján
Maximianus püspök, a papság, jobbján
Belizár hadvezér és katonái a hadsereget
képviselik. A déli falon Theodora császárné
fényűző öltözékben, bizánci ékszerekkel
felékesítve, udvarhölgyeivel körülvéve az
oltár felé fordul és egy aranykelyhet ajánl
fel adományképpen, amelyet még a
napkeleti bölcsek adtak a Gyermeknek,
akinek az alakjai a császárné palástján
jelennek meg.

összeállította: Vágner Mátyás

 Ikon
Ikon, annyit jelent, kép. A bizánci ikonfestészet fogalma minden festett és
faragott képet felölel. Az ikon a vallásosság kifejezésének az eszköze, tiszteletadás
az Istennek, Krisztusnak, Máriának és a szenteknek. A legkorábbi ismert ikonok a
Sinai Félszigeten talált Szent Katalin kolostori ikonok. A X. századtól terjedtek el
jobban.

Hans Memling - Veronika kendője

összeállította: Vágner Mátyás Vera Icon (igazi képmás)
 Ikonosztáz (oltárfal )

Ikonokból álló képfal, amelyet az oltár előtt helyeztek el. Elválasztva az apszist a
főhajótól. Transzcendentális átjárót alkot a gyülekezet és a szent tér között. Az
ikonosztáz tartószerkezete fából készült. Közepén helyezkedik el a Királykapu, a
tetején a Győzelmi kereszt, mellette az Istenanyja és János apostol. Alattuk szentek,
angyalok, mártírok. A legalsó sorban volt található a templom védőszentje.

Győzelmi kereszt

Istenanyja és János apostol

Szentek, angyalok, mártírok

Királykapu

összeállította: Vágner Mátyás

 ATHOSZ HEGYI KOLOSTOR

A legenda szerint Mária, fia (Jézus) halála

után Ciprus szigetére menekült, ám a
viharos tenger itt Athos partjainál vetette
partra. Az 1060. évi császári bula
megtiltotta a nők, gyermekek belépését az
országba.
Itt alkotta meg egy Dionysos nevű festő, az
ikonfestés szabályaira hivatkozó könyvét.
Felsorakoztat technikákat, eszközöket az
Ó és Újszövetségi témák megragadására.
Leírja a szenteket és a csodákat, azt hogy
hová kell az ikont a templomban
elhelyezni.
 Vlagyimiri Miasszonyunk 12. század

Az Orosz ikon

Oroszországban már a X.
századtól ikonfestő műhelyek
működtek, de igazán csak a
XIV. századtól vesz nagy
lendületet az ikonfestés. 1300
után Novgorod, Kijev, Szuzdal,
Moszkva és Pszkov lesznek az
ikonfestés iskolái.
Teophanes a görög, vagy
másik nevén Teophangrek
Novgorodban dolgozott, míg
Rubljov, aki Teophanes
tanítványa volt, Moszkvában
dolgozott 1400 körül.

összeállította: Vágner Mátyás

TEOPHANÉSZ - KRISZTUS SZÍNEVÁLTOZÁSA

A krisztus színeváltozása ikont

Teophanész a görög festette 1405 körül.
Az ikon Máté evangéliumának elbeszélését
követve, Krisztus csodálatos
színeváltozását mutatja be a Tábor
hegyen, ahová tanítványaival, Jakabbal,
Jánossal és Péterrel ment fel, hogy vakító
fényözönben kinyilatkoztassa nekik a
dicsőségét. A fehér köntösben lévő
Krisztust Illés és Mózes próféták fogják
közre, és tompább égi ragyogásban fejet
hajtanak előtte. Alul a tanítványok láthatók
a csodától megindulva és megrettenve.

összeállította: Vágner Mátyás

Szentháromság ikon Szentháromság ikon
14. század 16. század

Rubljov : Szentháromság ikon Moszkva 1430.

összeállította: Vágner Mátyás