A három részre

szakadt
Magyarország
A három részre szakadt ország

Királyi Erdélyi
Magyarország: Fejedelemség
Habsburgok török vazallus

Török Hódoltság: török fennhatóság

Magyar Királyság

Létrejötte:
1526 – I. Ferdinánd királlyá választásával
Területe:
Felvidék, Dunántúl, Horvátország
Fővárosa: Pozsony
Magyar Királyság

Létrejötte:
1526 – I. Ferdinánd királlyá választásával
Területe:
Felvidék, Dunántúl, Horvátország
Fővárosa: Pozsony
Államszervezet:
Az ország a Habsburg Birodalom része:
Magyar Királyság

Létrejötte:
1526 – I. Ferdinánd királlyá választásával
király császár király
Területe:
Felvidék, Dunántúl, Horvátország
Fővárosa: Pozsony Udvari Udvari Udvari
Haditanács Kancellária Kamara
Államszervezet:
Az ország a Habsburg Birodalom része:
elvben perszonálunió önálló magyar Magyar Magyar
hivatalokkal (Kancellária, Kamara) Kancellária Kamara

gyakorlatban Bécsnek alávetett szerep: magyar

összbirodalmi érdekek és udvari hivatalok országgyűlés
Udvari Haditanács és főkapitányságok
magyarországi vármegyék,
kétkamarás rendi országgyűlés: főkapitányságok szabad királyi városok
a rendek vezetője a nádor
Magyar Királyság

rendi dualizmus: a rendek és az uralkodó

egymásrautaltságán és együttműködésén
A magyarországi
alapult, sok konfliktussal jövedelem kb.
A török elleni védekezéshez a rendeknek 800.000 rajnai
szüksége van az uralkodó pénzére, az forintot tett ki.
uralkodónak meg a nemesek katonai erejére

A magyarországi jövedelem a
hadikiadások … %-át fedezi
1556 40,5
1576 23
1582 27
1593 24,5
Magyar Királyság

rendi dualizmus: a rendek és az uralkodó

egymásrautaltságán és együttműködésén
alapult, sok konfliktussal
A török elleni védekezéshez a rendeknek
szüksége van az uralkodó pénzére, az
uralkodónak meg a nemesek katonai erejére
új végvárvonal kiépítése és fenntartása:
• várak lassítják a török támadásokat,
védik a mögöttük fekvő területeket
Az új végvárrendszert többszáz kilométeren
keresztül az Adriai-tengertől a Dunántúlon át
Egerig, majd Váradig kellett volna kiépíteni Buda
eleste után pár év alatt.
Magyar Királyság

rendi dualizmus: a rendek és az uralkodó

egymásrautaltságán és együttműködésén
alapult, sok konfliktussal
A török elleni védekezéshez a rendeknek
szüksége van az uralkodó pénzére, az
uralkodónak meg a nemesek katonai erejére
új végvárvonal kiépítése és fenntartása:
• várak lassítják a török támadásokat,
védik a mögöttük fekvő területeket
• nő a tüzérség szerepe: vastag falak,
bástyarendszerek
Tokaj vára
a XV. és a XVII. században
Magyar Királyság

rendi dualizmus: a rendek és az uralkodó

egymásrautaltságán és együttműködésén
alapult, sok konfliktussal
A török elleni védekezéshez a rendeknek
szüksége van az uralkodó pénzére, az
uralkodónak meg a nemesek katonai erejére
új végvárvonal kiépítése és fenntartása:
• várak lassítják a török támadásokat,
védik a mögöttük fekvő területeket
• nő a tüzérség szerepe: vastag falak,
bástyarendszerek
bástyatípusok fejlődése:
ó- és újolasz (füles) bástya
Magyar Királyság

rendi dualizmus: a rendek és az uralkodó

egymásrautaltságán és együttműködésén
alapult, sok konfliktussal
A török elleni védekezéshez a rendeknek
szüksége van az uralkodó pénzére, az
uralkodónak meg a nemesek katonai erejére
új végvárvonal kiépítése és fenntartása:
• várak lassítják a török támadásokat,
védik a mögöttük fekvő területeket
• nő a tüzérség szerepe: vastag falak,
bástyarendszerek A könnyűfegyverzetű lovasokat jelölő
• zsoldos végvári katonák: vitézlő rend magyar huszár kifejezés a délszláv
állandó portyázások, párbajok rabló(támadás) szóból ered
Magyar Királyság
rendi dualizmus: a rendek és az uralkodó
egymásrautaltságán és együttműködésén
alapult, sok konfliktussal
A török elleni védekezéshez a rendeknek
szüksége van az uralkodó pénzére, az
uralkodónak meg a nemesek katonai erejére
új végvárvonal kiépítése és fenntartása:
• várak lassítják a török támadásokat,
védik a mögöttük fekvő területeket
• nő a tüzérség szerepe: vastag falak,
bástyarendszerek
• zsoldos végvári katonák: vitézlő rend
állandó portyázások, párbajok
„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár
szól, kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád,
ki kedves mindennél.
Ellenség hírére vitézeknek szíve
gyakorta ott felbuzdul,
Sőt azon kívül is, csak jó kedvéből is
vitéz próbálni indul,
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
homlokán vér lecsordul.”
Balassi Bálint: Egy katonaének
Magyar Királyság

Felekezeti viszonyok:
katolikus:
nyugati részek, Horvátország és a
főnemesi családok
esztergomi érseki központ: Nagyszombat
Habsburg uralkodók
evangélikus:
szász városok és a szlovákok egy része
egy-egy bárói család (pl. Nádasdy)
többségében katolikus
református: többségében evangélikus
keleti részek, a köznemesség és a
jobbágyság többsége többségében református
többségében ortodox
A három részre szakadt ország

Királyi Erdélyi
Magyarország: Fejedelemség
Habsburgok török vazallus

Török Hódoltság: török fennhatóság

Hódoltság

Létrejötte:
1541 – Buda elfoglalásával
Területe:
Az ország középső része
Központja: Buda
Hódoltság

Létrejötte:
1541 – Buda elfoglalásával
Területe:
Az ország középső része
Központja: Buda
Államszervezet:
Az ország az Oszmán-török Birodalom
része, katonai területe, végvidéke
Hódoltság

Létrejötte:
1541 – Buda elfoglalásával
Területe:
Az ország középső része
Központja: Buda
Államszervezet:
Az ország az Oszmán-török Birodalom
része, katonai területe, végvidéke
vilajet: vezetője a pasa (beglerbég)
budai (1541), temesvári (1552), később
egri, kanizsai, váradi, érsekújvári
szandzsák: vezetője a bég
Hódoltság

Létrejötte:
1541 – Buda elfoglalásával
Területe:
Az ország középső része
Központja: Buda
Államszervezet:
Az ország az Oszmán-török Birodalom
része, katonai területe, végvidéke
vilajet: vezetője a pasa (beglerbég)
budai (1541), temesvári (1552), később
egri, kanizsai, váradi, érsekújvári
szandzsák: vezetője a bég Török hivatalnokok
fontos hivatalok:
defterdár (adószedő), kádi (bíró)
Hódoltság

a települések a helyi ügyeket a saját

szokásaik szerint intézhették
A török országunk egyes részeit
ugyan elfoglalta, de inkább csak a
háta mögött hagyta, mint
meghódította, hiszen saját hivatalait,
saját törvényeit behozni nem bírta;
kénytelen eltűrni, hogy azok a maguk
szervezetében maradjanak, és hogy a
maguk alkotmányával éljenek.
(Balassa János főkapitány [Balassi
Bálint apja]; 1555)
Hódoltság

a települések a helyi ügyeket a saját

szokásaik szerint intézhették
minden föld a szultáné:
• hász(birtok): szultán saját kezelésében
• szpáhi- vagy tímárbirtok: katonai
szolgálatért cserébe, visszavehető
Hódoltság

a települések a helyi ügyeket a saját

szokásaik szerint intézhették
minden föld a szultáné:
• hász(birtok): szultán saját kezelésében
• szpáhi- vagy tímárbirtok: katonai
szolgálatért cserébe, visszavehető
adó: magyar szokások átvétele (robot,
kilenced) és a keresztények fejadója (haradzs)
kettős adóztatás: a határmenti
területeken mind a magyarok, mind a
törökök beszedték az adókat
Hódoltság

a települések a helyi ügyeket a saját

szokásaik szerint intézhették
minden föld a szultáné:
• hász(birtok): szultán saját kezelésében
• szpáhi- vagy tímárbirtok: katonai
szolgálatért cserébe, visszavehető
adó: magyar szokások átvétele (robot,
kilenced) és a keresztények fejadója (haradzs)
kettős adóztatás: a határmenti
többségében katolikus
területeken mind a magyarok, mind a
törökök beszedték az adókat többségében evangélikus
többségében református
Felekezeti viszonyok: szabadon
terjedt a reformáció, többnyire református többségében ortodox
Hódoltság

A török kultúra emlékei:

muszlim lakosság csak a nagyobb
várakban, városokban élt

Metszet a török kori Budáról és Pestről

Hódoltság

A török kultúra emlékei:

muszlim lakosság csak a nagyobb
várakban, városokban élt
dzsámi: a nagymecset, templom

Gázi Kászim pasa dzsámija Pécsett

Hódoltság

A török kultúra emlékei:

muszlim lakosság csak a nagyobb
várakban, városokban élt
dzsámi: a nagymecset, templom
minaret: mecsetek melletti magas torony

Minaret Egerben
Hódoltság

A török kultúra emlékei:

muszlim lakosság csak a nagyobb
várakban, városokban élt
dzsámi: a nagymecset, templom
minaret: mecsetek melletti magas torony
fürdő:

Király fürdő Budán

Hódoltság

A török kultúra emlékei:

muszlim lakosság csak a nagyobb
várakban, városokban élt
dzsámi: a nagymecset, templom
minaret: mecsetek melletti magas torony
fürdő:
türbe: fontos személy síremléke

Gül baba türbéje Budán a Rózsadombon

A három részre szakadt ország

Királyi Erdélyi
Magyarország: Fejedelemség
Habsburgok török vazallus

Török Hódoltság: török fennhatóság

Erdélyi Fejedelemség

Létrejötte:
• középkor óta különállás: vajda irányította

Hunyadi János, erdélyi vajda

Erdélyi Fejedelemség

Létrejötte:
• középkor óta különállás: vajda irányította
• 1437 – kápolnai unió

magyar székely szász

nemesek előkelők patríciusok
Erdélyi Fejedelemség

Létrejötte:
• középkor óta különállás: vajda irányította
• 1437 – kápolnai unió
• 1526 után – Szapolyai János: keleti országrész
Erdélyi Fejedelemség

Létrejötte:
• középkor óta különállás: vajda irányította
• 1437 – kápolnai unió
• 1526 után – Szapolyai János: keleti országrész
• 1551 – Fráter György meggyilkolása után rövid
ideig Habsburg fennhatóság

Castaldo zsoldosai megölik az árulónak

tartott Fráter Györgyöt
Erdélyi Fejedelemség

Létrejötte:
• középkor óta különállás: vajda irányította
• 1437 – kápolnai unió
• 1526 után – Szapolyai János: keleti országrész
• 1551 – Fráter György meggyilkolása után rövid
ideig Habsburg fennhatóság
• 1556-1571 – visszahívják János Zsigmondot
• 1570 – speyeri szerződés: Erdélyi Fejedelemség

Szulejmán fogadja
János Zsigmondot
Erdélyi Fejedelemség

Létrejötte:
• középkor óta különállás: vajda irányította
• 1437 – kápolnai unió
• 1526 után – Szapolyai János: keleti országrész
• 1551 – Fráter György meggyilkolása után rövid
ideig Habsburg fennhatóság
• 1556-1571 – visszahívják János Zsigmondot
• 1570 – speyeri szerződés: Erdélyi Fejedelemség
• 1571-1586 – Báthory István fejedelemsége,
perszonálunió Lengyelországgal
A Jagelló-ház kihalása után 1576-ban
lengyel királlyá választott Báthory
Istvánt Lengyelország egyik
legjelentősebb uralkodójaként tartják
számon.
Erdélyi Fejedelemség

Létrejötte:
• középkor óta különállás: vajda irányította
• 1437 – kápolnai unió
• 1526 után – Szapolyai János: keleti országrész
• 1551 – Fráter György meggyilkolása után rövid
ideig Habsburg fennhatóság
• 1556-1571 – visszahívják János Zsigmondot
• 1570 – speyeri szerződés: Erdélyi Fejedelemség
• 1571-1586 – Báthory István fejedelemsége,
perszonálunió Lengyelországgal
Területe:
Erdély (magyar vármegyék, székely és
szász székek) és a Partium (a részek)
Fővárosa: Gyulafehérvár
Erdélyi Fejedelemség

Államszervezet:
a Török Birodalom vazallusa:
évi adót fizet, a szultán megerősíti a
választott fejedelmet (athnamé), törökök
határozzák meg a külpolitikát is

Szulejmán fogadja
János Zsigmondot
Erdélyi Fejedelemség

Államszervezet:
a Török Birodalom vazallusa: isztambuli jóváhagy, ellenőriz
évi adót fizet, a szultán megerősíti a Porta megválaszt
választott fejedelmet (athnamé), törökök
fejedelem
határozzák meg a külpolitikát is adó
belpolitikába a törökök nem szólnak
bele: rendi dualizmus fejedelemi
tanács
fejedelem:
a legnagyobb földbirtokos: erős hatalom
erdélyi országgyűlés: erdélyi
országgyűlés
törvények elfogadása, fejedelemválasztás

partiumi magyar szász székely

vármegyék vármegyék székek székek
Erdélyi Fejedelemség

Felekezeti viszonyok:
a fejedelmek vallási toleranciája miatt sokszínű
római katolikus – nagyrészt a székelyek
evangélikus – főleg a szászok
református – magyarok
unitárius – magyarok, székelyek körében
ortodox (görög keleti) – románok
(szefárd) zsidó közösségek
1568 – tordai országgyűlés:
négy bevett vallásra (katolikus, evangélikus,
református, unitárius) vonatkozóan szabad
vallásgyakorlatot hirdetett
Erdélyi Fejedelemség

Erdély sajátos etnikai és felekezeti viszonyai:

Szász- erdélyi Székely-

terület Partium
föld vármegyék föld
rendi
szász magyar székely magyar
nemzet

nyelv német román magyar magyar magyar román

ref., kat.,
felekezet evang. ort. ref. ort.
unit. unit.
A három részre szakadt Magyarország kultúrája

Az országot lakossága összetartozónak

érezte, közös kultúra
A három részre szakadt Magyarország kultúrája

Az országot lakossága összetartozónak

érezte, közös kultúra
gyorsan terjedt az anyanyelvi reformáció

„A Biblia súlya”
A három részre szakadt Magyarország kultúrája

Az országot lakossága összetartozónak

érezte, közös kultúra
gyorsan terjedt az anyanyelvi reformáció
bibliafordítások:
• Sylvester János: első teljes Újszövetség

„Próféták által szólt rígen néked az isten,

Az kit ígírt ímé vígre meg atta fiát.
Buzgó lílekvel szól most es néked ez által,
Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess.”
A három részre szakadt Magyarország kultúrája

Az országot lakossága összetartozónak

érezte, közös kultúra
gyorsan terjedt az anyanyelvi reformáció
bibliafordítások:
• Sylvester János: első teljes Újszövetség
• 1590 – Károli Gáspár: vizsolyi Biblia
A három részre szakadt Magyarország kultúrája

Az országot lakossága összetartozónak

érezte, közös kultúra
gyorsan terjedt az anyanyelvi reformáció
bibliafordítások:
• Sylvester János: első teljes Újszövetség
• 1590 – Károli Gáspár: vizsolyi Biblia
anyanyelvi irodalom:
Heltai Gáspár – fabulák
Szenczi Molnár Albert – zsoltárfordítások
Apáczai Csere János - enciklopédia
A három részre szakadt Magyarország kultúrája

Az országot lakossága összetartozónak

érezte, közös kultúra
gyorsan terjedt az anyanyelvi reformáció
bibliafordítások:
• Sylvester János: első teljes Újszövetség
• 1590 – Károli Gáspár: vizsolyi Biblia
anyanyelvi irodalom:
Heltai Gáspár – fabulák
Szenczi Molnár Albert – zsoltárfordítások
Apáczai Csere János - enciklopédia
iskolák, nyomdák, könyvtárak:
Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár
A három részre szakadt Magyarország gazdasága

a három rész gazdasága

összekapcsolódott, sőt fejlődött
kereskedelem:
export: dél-német városok, Itália
• mezőgazdasági termékek: lábon
hajtott szarvasmarha, gabona, bor
• nyersanyag: nemesfém, réz
import: szövet, iparcikk, luxuscikkek
árforradalom hatására: pozitív
külkereskedelmi mérleg
A három részre szakadt Magyarország gazdasága

a három rész gazdasága

összekapcsolódott, sőt fejlődött
kereskedelem:
export: dél-német városok, Itália
• mezőgazdasági termékek: lábon
hajtott szarvasmarha, gabona, bor
• nyersanyag: nemesfém, réz
import: szövet, iparcikk, luxuscikkek
árforradalom hatására: pozitív
külkereskedelmi mérleg
cívis: jómódú mezővárosi polgár
tőzsér: marhakereskedő
hajdú: fegyveres marhahajcsár
A három részre szakadt Magyarország gazdasága

XVII. századtól: európai gazdasági

visszaesés (kis jégkorszak)
Magyarországon:
• az agrárkivitel csökkent
• a bányászat válságba került
• a hazai céhes ipar nem fejlődött
Források

„[A budai] vilájetben mindenki maradjon a helyén. A birtokukban lévő ingóságuk, a városokban és falvakban lévő házaik,
szőlőjük és kertjük készségei a saját tulajdonuk, és birtokolják úgy, ahogy akarják. Jogukban áll azokat eladni, elajándékozni
vagy bármiképpen tulajdonba adni, vagyis fizessék meg a szőlőjük (és egyebük) után járó szolgálmányukat, és birtokolják
azokat halálukig úgy, ahogy akarják. Amikor meghaltak, szálljanak azok örököseikre a tulajdonjog szerint. Őket soha senki ne
zaklassa és ne háborgassa. Az általuk művelt földek is maradjanak birtokukban, de földjeik nem az említett osztályozás szerinti
(mint a ház, kert, szőlő) tulajdonbirtokuk, hanem ezek mint a többi jól védett tartományban »kincstári föld« néven ismert »az
ország földje« a muszlim kincstár földtulajdonaként, kölcsönadás útján vannak a rája [nem muszlim alattvalók] birtokában.
Gabonaneműből és egyéb terményből vessék és arassák azt, amit akarnak. Fizessék meg tized címen a harádzs részt és a többi
járandóságot, és birtokoljanak úgy, ahogy akarnak.” (Korabeli török forrás)

„A hódoltságot elfoglalták a törökök, de nincsenek itt. Úgy lehet elképzelni, hogy van ezer falu, és az ezer falun rajta ül
százötven török vár, de abból ötvenben van csak polgári lakosság. A muszlimok szigorúan várfalak mögött laknak, mert
különben megölték volna őket. Ez nagyon kicsi százalék, igazándiból kevesen vannak, nem tudnak letelepedni, mert mindenhol
keresztények laknak. [...] A hódoltság egy olyan terület, amiről Magyarország nem mondott le. A jogszolgáltatás magyar
továbbra is a meghódított keresztényeknek, sőt, az adózás is részben. A két állam egyszerre uralja ezt a területet. Úgy is
fogalmazhatunk, hogy a törökök nem tudják meghódítani ezt a területet teljesen, csak félig. Katonailag igen, a várakban törökök
ülnek, de már a civil élet jelentős mértékben a régi magyar államhoz kapcsolódik. Ezt hívják úgy, hogy kondomínium, kettős
uralom. [...] A Bácska és a Bánát olyan lesz, mint a Balkán, el is délszlávosodik. Ott egy muszlim úgy élhet, mint Anatóliában.
Az északi régió viszont teljesen egyéni, az oszmán birodalom minden más részétől eltérő képet mutat.” (Interjúrészlet Sudár
Balázs történésszel)
Források

„Eleven emlékezetetekben lehet, hogy midőn nemrég múlt időkben Erdély befogadta a német hadakat, ellenök
indította seregét a hatalmas császár, s Temesvárt, Lippát és a többi erősségeteket elfoglalta tőlük. […] Most is, ha
nem maradtok csendességben, ha fellázadtok, ha idegen nemzetet találtok az országba bocsátani: hasonlóképpen
fogtok járni, hasonló kárt fogtok vallani […].” (Szokollu Mehmed oszmán nagyvezér levele az
erdélyieknek, 1571)

„[…] megfontolván, hogy ezt a földkerekség két legnagyobb uralkodója között, vagyis azok sarkpontjában
elhelyeztetett, az emberi erőtől és támogatástól teljesen magára hagyott tartományt másként megőrizni és
kormányozni nem lehet, csakis a mindkét császártól Nekünk adott kedvezésből, ezért minden időben, hivatalom
szerint teljes erőmmel arra fordítottam igyekezetemet, a tartomány jövedelmeit és lehetőségeit, hogy az egyik
császár felé engedelmességgel, a másik császár felé pedig ajándékokkal és magunk alávetésével kedvezzek, hogy a
tartomány a külső ellenségtől minden veszély esetén nyugalomban, teljes egészében megőriztessék […].”
(Báthory István Erdély helyzetéről, 1575)
Források

„[...] kegyesen beleegyeztünk, hogy kiki tartsa meg azt a hitet, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal,
megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül. Az új hit követői ne
zaklassák a régi vallást, vagy annak követőin valami módon jogtalanságot ne kövessenek el.” (Az 1557-es tordai
országgyűlésből)

„Urunk ő felsége miképpen ennek előtte való gyűléseibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött,
azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésbe azont erősíti, tudniillik hogy midőn helyükön az prédikátorok az
evangéliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig, senki
kénszerítéssel ne kénszerítse az ü lelke azon meg nem nyúgodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása
ő nékie tetszik. Ezért penig senki az superitendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne
szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók [intézkedés] szerént, és nem engedtetik ez
senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való priválással [megfosztással] fenyögessön az tanításért, mert
az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.” (Az 1568-as tordai
országgyűlésből)