Vestibularis rendszer

Dr. Pá szti Erika

A VESTIBULARIS VÉGKÉSZÜLÉK
A pyramis csontos és membranosus labyrinthusá ban
Csontos labyrinth:
• Vestibulum: dobü reggel kö zlekedik
• Pá ros félkö rö s ívjá ratok
• Canalis semicircularis anterior (1)
• Canalis semicircularis posterior (8)
• Canalis semicircularis lateralis (7)
Há rtyá s labyrinth:
• Utriculus (14)
• Sacculus (4)
• Há rtyá s félkö rö s ívjá ratok
A CSONTOS LABYRINTHUS

ívjáratok

cochlea

vestibulum
Utriculus, sacculus. A perilympha és endolympha fogalma
 A receptormezők

Utriculus, sacculus: maculák (lineáris gyorsulás) Ampullák: cristák

(szöggyorsulás)
 EGYENSÚLYSZERV

Szöggyorsulás:
Félkörös Ivjáratok - Ampulla
Cupula-kilengés
Érzőszőrsejtek eltolódása

Linearis gyorsulás és gravitáció:

Otholit szervek
Macula sacculi (függőleges)
Macula utriculi (vízszintes)
 A maculák működése
 A maculá kon a kinociliumok a tér valamennyi
irá nyá ró l tá jékoztatnak
 Utriculus: horizontá lis síkban való elmozdulá s –
jobb-bal, elő re-há tra
 Sacculus: verticalis síkban való elmozdulá s
 A TEST TÉRBELI ORIENTÁCIÓJÁÉRT FELELŐS
RENDSZEREK:

Lá tá s (vizuá lis rendszer)

Proprioceptív rendszer
Vestibularis rendszer

Kö zponti idegrendszer (KIR),

mint koordiná ló centrum.

Szédü lés: ha a KIR a vizuá lis,

vestibularis, proprioceptív
rendszerbő l ellentmondá sos
informá ció kat kap.
 A vestibularis rendszer feladata
KIR-t informá lja a fej és a test térbeli helyzetérő l, a
fejre ható gyorsulá sokró l

stabilizá lja a lá tó teret

beá llítja és megtartja a testhelyzetet
gravitá ció t ellensú lyozza a finom mozgá sok sorá n
Egyensúly és testtartás-szabályozás
Vestibularis rendszer felépítése
Periféria: Centrum:

Félkö rö s ívjá ratok Vestibularis magvak

(cupula) (agytö rzsben)
Otolithszervek Pá lyá k
(utriculus, sacculus) Kisagy
Nervus vestibularis Cortex
 Vestibularis magvak kapcsolatai
Szemmozgató magvakhoz: vestibuloocularis pá lya
 Feladata: lá tó tér stabilizá lá sa
 Vizsgá lata: nystagmus vizsgá lata
Gerincvelő i mozgató neuronokhoz: vestibulospinalis pá lya
 Feladata: fej, tö rzs helyzetének stabilizá lá sa
 Vizsgá lata: Romberg pró ba, Unterbereger, Bá rá ny, vakjá rá s
Kisagyhoz: vestibulocerebellaris pá lya
 Feladata: finom célmozgá sok koordiná ció ja, antagonista izompá rok
ö sszehangolá sa
 Vizsgá lata: Orr-ujjhegy pró ba, Bá rá ny, dysdiadochokinesis pró ba
Vegetatív kö zpontokkal kapcsolat
 Há nyinger, há nyá s, verejtékezés, pulzusvá ltozá s
Temporalis lebennyel kapcsolat
 Szédü lés tudatosulá sa (mozgá sillú zió k, bizonytalansá g érzés)
Vestibularis
rendszer
Labyrinthus
Egyensúlyideg
Vestibularis magvak
Vestibularis pályák
vestibulocerebellaris,
vestibulospinalis,
vestibuloocularis,
vestibuloreticularis
Vestibularis vizsgálat részei

Dobhártya vizsgálata
Hallás vizsgálata
 Tisztahang küszöb audiometria
Vestibularis rendszer
vizsgálata
Spontán nystagmus
Statokinetikus próbák
Positionalis nystagmus
Kalorikus ingerlés
Forgatásos ingerlés
 A szemmozgá st irá nyítja:

akaratlagos
tekintési vestibularis
optikai rendszer rendszer
rendszer

Az e rendszerekben keletkezett zavar okozza a

nystagmust.
 NYSTAGMUS
 Akarattó l fü ggetlen, ritmikus szemtekerezgés
 Két komponens:
 1. lassú komponens - az objektumot fixá lja,
labyrinthus eredetű
 2. gyors komponens - az agytö rzs korrekció s
szá ndékú mű kö désének kö vetkezménye
 A nystagmus irá nyá t a gyors komponensrő l nevezzü k el
 Vestibuloocularis reflex
vizsgálata = nystagmus vizsgálata
A vestibularis eredetű nystagmus a rendszerben történő
egyensúly megbomlásának megnyilvánulása.
 Vestibularis nystagmus
Spontán Provokált
–centrális –pozicionális
–perifériás –head-shake

Indukált
–kalorikus
–angularis gyorsulás vagy lassulás
 Irány szerint

Horizontá lis

Vertiká lis

Rotatoros

A fentiek kombiná ció ja

Sú lyossá g szerint:

 I. fokú - gyorskomponens irá nyá ba tekintve

észlelhető
 II. fokú - kö zépá llá sban is jelen van
 III. fokú - a lassú komponens irá nyá ba tekintve is
lá tható
 NYSTAGMUSOK

 Fizioló giá s:
 optokinetikus
 kalorikus
 postrotatoros
 Patoló giá s:
 a labyrinthus, a n. vestibulocochlearis, a
vestibularis magok, a kisagy, ill. a fentiek
kapcsolatrendszereinek ká rosodá sakor
 amblyopiá s v. bá nyá sz nystagmus – ocularis nyst.
 tekintésgyengeség esetén – beá llító dá si nyst.
Vestibularis vizsgálat részei

Dobhártya vizsgálata
Hallás vizsgálata
 Tisztahang küszöb audiometria
Vestibularis rendszer
vizsgálata
Spontán nystagmus
Statokinetikus próbák
Positionalis nystagmus
Kalorikus ingerlés
Forgatásos ingerlés
Helyzeti és helyezési nystagmus vizsgálata
 Gyakran vá lt ki a fejhelyzet és a testhelyzetvá ltozá s
szédü lést és nystagmust.
 A kivá ltá s mó dja alapjá n megkü lö nbö ztetü nk
helyzeti (perzisztá ló jellegű ), és helyezési
nystagmust (á tmeneti jelleggel vá ltható ki).
 Ü lő helyzetbő l a beteget hanyatt fektetjü k, fejét az
á gyszél nívó ja alá helyezzü k, lassan jobbra, majd
balra fordítjuk, majd a beteget ismét felü ltetjü k.
Mozgó tá rgy figyelésekor hogyan mozog a
szemü nk? Mind a helyzeti és helyezési nystagmus
lehet irá nytartó vagy irá nyá t vá ltoztató .
 Az irá nyá t megtartó á ltalá ban perifé riá s vesztibulá ris
lé zió kban, az irá nyá t vá ltoztató centrá lis ká rosodá sokban
jellemző .
 Mind a helyzeti, mind a helyezé si nystagmus kivá ltá sakor
fontos annak megfigyelé se, hogy kimeríthető , kioltható -e,
esetleg fokozó dik az intenzitá sa.
 Perifériá s lé zió ban a nystagmus á ltalá ban kimeríthető , azaz
az ingerlés ismétlé sekor az intenzitá sa csö kken. Nagyon
fontos az ú n. Dix-Hallpike manő ver vizsgá lata. A beteg fejé t
45 fokkal oldalra fordítjuk, és lefektetjü k ló gó fejhelyzetig.
Amennyiben a betegnek nystagmusa van, és szé dü lé st jelez,
akkor benignus paroxizmá lis pozicionalis vertigo lehető sé ge
merü l fel.
 A nystagmus vizsgálatának
lehetőségei

Direkt megtekintés
Megtekintés nagyító alatt
 Frenzel és Bartels szemü veg
Nystagmographia
 Photo-elektronystagmographia (PENG)
 Elektro-nystagmographia (ENG)
 Video-nystagmographia (VNG)
Mivel vizsgálunk?
Vestibularis vizsgálat részei

Dobhártya vizsgálata
Hallás vizsgálata
 Tisztahang küszöb audiometria
Vestibularis rendszer
vizsgálata
Spontán nystagmus
Statokinetikus próbák
Positionalis nystagmus
Kalorikus ingerlés
Forgatásos ingerlés
 Statokinetikus pró bá k
(vestibulospinalis pá lyá k)
Bá rá ny-féle félremutatá s
Romberg helyzet
Nehezített Romberg
Babinski-Weil vakjá rá s (csillagjá rá s)
Unterberger vizsgá lat

Á brá zolá s: Craniocorpografia

Posturografia
Vestibularis vizsgálat részei

Dobhártya vizsgálata
Hallás vizsgálata
 Tisztahang küszöb audiometria
Vestibularis rendszer
vizsgálata
Spontán nystagmus
Statokinetikus próbák
Positionalis nystagmus
Kalorikus ingerlés
Forgatásos ingerlés
 Kalorikus vizsgálat
 Ha a kü lső halló já ratot a testhő mérséklettő l
legalá bb 7 Celsius fokkal eltérő (30C és 44C)
vízzel vagy levegő vel melegítjü k, vagy hű tjü k, ú n.
kalorikus nisztagmus jö n létre. Meleg inger
hatá sá ra a nystagmus az ingerelt fü l felé irá nyul,
hideg inger hatá sá ra ellentétes irá nyban.
 Normá lisan a két hideg és két meleg ingerre
létrejö tt nystagmus amplitú dó ja, frekvenciá ja,
idő tartama egyenlő .
Vestibularis vizsgálat részei

Dobhártya vizsgálata
Hallás vizsgálata
 Tisztahang küszöb audiometria
Vestibularis rendszer
vizsgálata
Spontán nystagmus
Statokinetikus próbák
Positionalis nystagmus
Kalorikus ingerlés
Forgatásos ingerlés
 Forgatásos vizsgálat

 A vizsgá lat célja, hogy megá llapítsuk, létrejö tt-e a

centrá lis kompenzá ció .
 A forgatá ssal mindkét labirintusban létrehozunk
endolimfa á ramlá st. A beteg fejét 30 fokkal elő re
hajtjuk, 45 sec alatt 15-szö r forgatjuk kö rbe
ó ramutató já rá sával azonos, illetve ellenkező
irá nyban, majd hirtelen megá llítjuk.
 É p vesztibulá ris rendszer vagy má r régebbi,
kompenzá lt vesztibulá ris lézió esetén a kétirá nyú
forgatá st kö vető nystagmus idő tartama azonos.
 https://www.youtube.com/user/fauquierent/vid
eos
Vestibularis tünetegyüttesek
 Harmonikus tünetcsoport
A dőlés, deviáció, félremutatás iránya
ellentétes a nystagmus irányával
 Diszharmonikus tünetcsoport
A dőlés, deviáció iránya megegyezik a
nystagmus fő irányával.