Gótikus építészet

ZVADA CSENGE ÉS DARGÓ JÁZMIN

A GÓTIKA KIBONTAKOZÁSA XII.SZÁZAD –
XV.SZÁZADIG TERJED
Építészet főbb jellemzői:
 Csúcsíves záródások
 Legyező keresztboltozat
 Könnyebb falszerkezetek
 Karcsú pillérek
 Magasba emelkedő tornyok
 Nagy, keskeny üveg ablakok
 Ablakokon faragott kőcsipke (mérmű)
 A függőleges irány hangsúlyos
 Kőfaragással díszített falfelületek
SZÍNES ÓLOMÜVEG ABLAKOK:
 Apró, színes üvegdarabokat ólomkeret fogta össze
 Napfényben csodálatos színhatás (mennyei)
A kör tökéletes forma
a tökéletesség szimbóluma

A rózsa az erényekkel ékeskedő

Szűz Máriát jelképezi

A mindent beragyogó fény pedig

Krisztus szimbóluma

NOTRE DAME RÓZSAABLAKA

A gótikus képzőművészet egyik jelentős ága volt az üvegfestészet:
A gótikus templomépítészet törekvése:
–A bevilágítást fokozza és ezért növelje az ablaknyílásokat
– Vezetett a műfaj virágzásához

A hatalmas ablaknyílásokat színes üvegelemekből, ólompálcákkal összefogott,

mozaikszerűen összeállított, vallásos tárgyú nagy méretű képek, illetve dekoratív
üvegfelületek zárják el
-A sokszínű üvegen át beeső fény a belső térben különlegesen szép hatású

-A gótikában az aranyművesség magas színvonalat képviselt

-A legtöbb mű egyházi használatra készült

Sajnos a gótika idején készült kincsek az idők folyamán szétszóródtak vagy

elrabolták őket
 Épületek jellemzői:

VÁRAK: Eredetileg a hadviseléshez alkalmazkodtak, majd egyre

díszesebbek, lakájosabbak lettek
Főleg a bejáratok, lovagtermek

LAKÓHÁZAK: A polgárok gazdagodásával egyre igényesebbek

lettek. Nemesek részére épített lakótornyok

KÖZÉPÜLETEK: Különböző fajtái alakulnak ki, a polgárság

növekvő hatalmát, gazdagságát hirdette
 A gótikus épülettípus legfontosabb jellemzője:

A pillérekkel megtámogatott összetett

csúcsíves vagy legyező keresztboltozat, karcsúbb, magasabb
oszlopok és támpillérek rendszere.

Használata lehetővé tette az egyre magasabb katedrálisok

építését.

A falak teherhordó szerepére már nincs szükség, ezt a külső

támpillér-hálózat biztosította.
Megjelent a csúcsívesség tehát, nagy, keskeny, magas
üvegablakokkal tagolt falak jellemzők.

A gótikus stílusú katedrálisok ablakait geometrikus alakzatok

által kialakított, áttört kőrácsok tagolják.

Legelterjedtebb típusai: négykaréjos, a kör alakú, az Y alakú,

a hálós, a görbe vonalú és az egymást keresztező kőrácsok.

Míg a román kori templomokban a festészet volt a jellemző,

addig a gótikában az üvegfestészet vette át az uralkodó szerepet-
>Arany mázzal vonják be a templomok belsejét
Emberi érzések, arcvonások
Élethű ábrázolása

ASSISI SZENT FERENC SZOBRA NAUMBURGI DÓMBAN TALÁLHATÓ

A gótikus katedrálison a
szobrok is súlytalanok,
légiesek olyanok mint
valami égi sereg

Mégis „ élnek / mozogni

látszanak”

KAPUZATOT DÍSZÍTŐ SZOBROK

 Magyarországi Gótika:
Magyarországon a gótika a 13. század második felében kezd
meghonosodni,és a 16. század elejéig virágzik
-Nagy Lajos és Zsigmond uralkodására, késő virágzása Mátyás
és II. Ulászló korára esik

Meghonosodásában a ciszterciek, majd

fokozódóan a kolduló rendek:
Ferencesek és domonkosok templom- és kolostorépítkezéseinek
volt jelentős szerepe.

Kezdetben francia, majd németországi mesterek munkájának a

jellegzetességei mutatkoznak.
Csehország és Szilézia gótikus építészetének hatása erősödik
a területükről hívott és részben itt letelepedő mesterek révén.

A magyarországi gótika alkotásai méreteikben és kiképzésükben

szerények

Fennmaradt gótikus templomaink közül az egyes korszakok

jellegzetes emlékei a Mátyás-templom és a soproni egykori
ferences-templom, a késő gótikus szegedi alsóvárosi ferences
templom

Gótikus várépítészetünk egyik jelentős emléke a diósgyőri királyi

vár romjai
Oszlop kötegek tartják az
épület súlyát

REIMS SZÉKESEGYHÁZ ( BELSŐ)

A gótikus stílus hamar meghonosodott a világi művészetben
Sok helyen a dómok mesterei maguk faragták a paloták köveit.

Európa különböző országaiban a gótika különbözőképpen

fejlődött.

A gótikában különös jelentőséggel bír az építészet és

társművészetek (szobrászat, festészet, bútorművészet) együttélése,
egymás művészi- eszmei hatásának kiegészítése
A jelenlegi épület
késő gótikus stílusban épült a
14. század második felében,
a 19. század végén pedig
alapos átépítésen esett át

Ez volt a Középkori
Buda második legnagyobb
temploma és a
középkori Magyar Királyság
hetedik legnagyobb
temploma

Tervezője: Schulek
Frigyes
Magasság :78,16 m

MÁTYÁS TEMPLOM ( BUDAPEST)

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!