MONDATSZÓK

Kiss-Kopál Sámuel
Csorba Tímea Kincs
9.a
Definíció:
 A mondatszó olyan szó, amely egyedül Tulajdonságai:
képezhet megnyilatkozást, szemantikailag − Nem bővíthetők
(nyelvi értelmezés szerint) mondat szerepét
töltve be anélkül, hogy ige lenne. − Általában nem toldalékolhatók
 A viszonyszóktól abban különböznek, hogy − A teljes jelentésüket a beszédhelyzetben
önálló fogalmi jelentéssel bírnak. kapják meg
 Lehetnek tagmondatok vagy önállóan teljes
mondatok.

MONDATSZÓK
 A társalgás menetét irányító mondatszók:
− Köszönő/Elköszönő mondatszók, pl.: szervusz, csaó, pá, sziasztok, szia stb.
− A beszélgetést szervező mondatszók: A beszélgetés folytatását, a téma
megtartását elősegítő kifejezések, pl.: ühüm, aha, nos, apropó, izé, hm, hát
stb.
− Akaratkifejező mondatszók, pl.: hohó, pszt, csitt, sicc, gyí stb.
− Mutató mondatszók, pl.: lám, íme stb.
− Felelőszók, pl.: igen, nem, nope, ja

MONDATSZÓK
CSOPORTOSÍTÁSA
 Módosítószók
Abban különböznek a módosítószók a
felelőszóktól, hogy a módosítószók választ is
adnak, jelzik a válaszadók viszonyát a
beszélgetéshez
Pl.: kétségtelenül, valószínűleg,
feltehetőleg, nyilván, jeee stb.

MONDATSZÓK
CSOPORTOSÍTÁSA
 Indulatszók
A társalgásban résztvevő érzéseit fejezi ki,
ami akaratlan, ösztönös-hangos reagálások a
külső tényezőkre.
Pl.: fujj, ah, juj, hurrá, jaj

MONDATSZÓK
CSOPORTOSÍTÁSA
 Hangutánzó mondatszók
Olyan szavak, amik valamilyen valós
hangjelenséget idéznek fel és a nyelvi alakjuk
azonosul a hangtani alakjukkal.
Pl.: puff, durr, miau, vau, hapci, cupp

MONDATSZÓK
CSOPORTOSÍTÁSA
KÖSZÖNJÜK A
FIGYELMET!
Források:
Mozaik magyar nyelv 9.-es tananyag, 88. oldal Wikipédia