1. Előzmények: • A Német-Római Császárság már a középkorban is több, önálló államnak a szövetségét jelentette. Utódállamai sem alkottak egységet. • Az 1848-as forradalmak alatt sem történt egységesülés. • Modern, fejlődő ország nehézipar, mint húzóágazat (Ruhr-vidék, Szilézia) tarthatatlan a széttagoltság • 2 kiemelkedő ország: Poroszország és Ausztria. 2. Ausztria: • Az 1848-as forradalmak alatt tekintélyét vesztette. • Cél: nagynémet egység etnikai sokszínűséggel (Habsburg Birodalom) 3. Poroszország: • A Német Vámszövetség (Zollverein) vezetője: ennek Ausztria nem tagja Ez előny Poroszországnak • Elképzelés: kisnémet egység, kizárólag német ajkú tartományokkal • Uralkodó: I. Vilmos (1861-től) • Társa a „vaskancellár”: Otto von Bismarck a megoldás kulcsa szerinte az ügyes diplomácia és a hadsereg általános hadkötelezettség bevezetése+ kiképzés+ modern felszereltség • Diplomácia: előbb az angolok támogatása (jóindulatú semlegesség, az angoloknak szüksége van a németekre, mint az oroszok ellensúlyára), majd segítségnyújtás az oroszoknak a lengyelek 1863-as felkelésben • Már csak 2 ellenség van: Ausztria és Franciaország külön-külön számol le velük 4. A megvalósulás lépései – porosz-osztrák háború: • Előbb félrevezetik III. Napóleont semleges szándékukat biztosítják felé területi igényeiket megtarthatják feltartóztatják • „magyar kártya” Ausztria ellen Klapka György légiója nincs rá szükség • 1866 – Königgrätz – osztrák vereség enyhe békefeltételek ne kerüljön később sor visszavágásra 4. A megvalósulás lépései – porosz-francia háború : • 1870- Sedan-i ütközet porosz győzelem hatására az északnémet államok is csatlakoznak • 1871. 01.18.: az egységes Németország kikiáltása a versailles-i palota tükörtermében gyorsan fejlődő, modern, 40 milliós lakossággal rendelkező országgá válik • Ez békediktátum: szigorú feltételek hatalmas hadisarc + gazdaságilag értékes terület (Elzász-Lotharingia) elvesztése a későbbiekben a franciákat a bosszúvágy hajtja (az I. vh. egyik oka lesz)