Az emlékezés kultúrája

In: Jan Assmann: A kulturális

emlékezet 29-49.
Az emlékezőképesség művészete és az
emlékezés kultúrája
• „ars memoriae” vagy „memoratia”
• Szimonidesz, görög költő, (i.e. VI. sz.)
• Római kor: a retorika 5 területének egyike
• I. század: Rhetorica ad Herrenium (az
emlékezőképesség művészetéről
▫ Természetes és mesterséges emlékezet
▫ A mesterséges alapja az emlékezőképesség
művészete
▫ Elsajátításával hatalmas tudásra lehet szert tenni
Cicero: De oratore
„Válassz ki bizonyos térbeli helyeket, alakíts ki
magadban képeket az emlékezetben feltámadó
dolgokról, majd kapcsold ezeket a kialakított
térbeli helyekhez. Ilyenképp a helyek sorrendje
megőrzi az anyag egymásutánját, a dolgok képei
pedig magukat a dolgokat jelölik.”
De most nem erről lesz szó!
• Mert ez az egyénre tartozik

• Neki ad technikákat

• Nyugati társadalmak vették át az antik

kultúrától, nem egyetemes
Az emlékezés kultúrája
• Társadalmi kötelezettségek betartása
• A csoport ügye
• „Mit nem szabad elfelejtenünk?”

• Emlékezetközösség (Pierre Nora)

• Az emlékezés kultúrája a közösségalapító
emlékezettel függ össze
• Egyetemes jelenség
A múlthoz fűződő viszony
• Az emlékezés kultúrája a múlthoz való viszony
formáin nyugszik
• A múlt azzal keletkezik, hogy az ember viszonyba
lép vele
• Ehhez különféle társadalmak eltérően viszonyulnak
▫ „egyik napról a másikra élnek”
 Múlt=felejtés, eltűnés
▫ Aki a ma hosszas fenntartására törekszik
 A holnapra tekint, de megőrzi a tegnapot az eltűnéstől.
Kicövekeli emlékekkel
A MÚLT
• Az emlékezés rekonstruálja

• Nem tűnhet el nyomtalanul, léteznie kell rá

vonatkozó bizonyítékoknak

• A bizonyítékoknak különbözni kell a Mához

képest (pld. Egy nyelv múltbéli változatai)
Az emlékezés ősszínpada a halál
• Az élet elmúltával felölti a MÚLT alakját. Erre
épülhet az emlékezés kultúrája
• Az öreg visszatekintése az életre
• A róla való megemlékezés

A kettő különbsége jelzi a kollektív emlékezés

kulturális jellegét
Az elhunyt „tovább él” az utókor emlékezetében
a felelevenítés aktusa
Megemlékezés =/= hagyomány
• A holtakról való emlékezés: lezárt szakasz,
törésvonal

• Hagyomány: mert ez a folytonosságról szól

Kulturális emlékezet
• Emlékezés
• Érzelmi kötődés
• Kulturális műveltség
• Múlthoz való tudatos viszonyulás

Ezért több mint hagyomány

Maurice Halbwachs – A múlt társadalmi
konstrukciója
• Francia szociológus, az 1920-as években
alakította ki a „kollektív emlékezet” fogalmát
• Bergson tanítványa volt, aki viszont
Durkheimnél tanult Kollektív tudat fogalma
• 1944-ben a németek elhurcolták, 1945-ben
Buchenwaldban megölték
Egyéni és kollektív emlékezet
• Az emlékezet társadalmilag meghatározott
• A tökéletes magányban felnövekvő egyén nem
rendelkezik emlékezőképességgel
• A szocializáció során alakul ki
• Az egyén az aki az emlékezettel „rendelkezik”
• Az emlékezőképesség viszont kollektív
produktum
Még a legszemélyesebb emlékek is csak
társadalmi csoportok keretei közti
kommunikációban születnek meg.
Goffmann, Erwin
• Rokon „keretelemzés” fogalmával
• A mindennapi tapasztalás társadalmilag
meghatározott
• Halbwachs = az emlékezés „keretelemzése”
▫ Az emlékezet/emlékezés alanya mindig az egyes
ember
▫ De lehetséges „csoport” „nemzet” emlékezet is
A felejtés
• Az ember arra képes emlékezni,ami a
mindenkori jelen vonatkozási keretein belül
múltként rekonstruálható
• Amiről nem lehet eltűnik
• Egy adott személy egyéni emlékezete
kommunikációban való részvétele révén épül ki

• Ha ez megszakad megváltoznak a
vonatkozási keretek felejtés
Az emlékezet a csoportban
• Tudásmegoszlás

• Minden emlékezés önálló rendszer, elemei

kölcsönösen alátámasztják egymást
Egyéni és kollektív emlékezet
megkülönböztetése
• Társadalmi jelenség mindkettő
• Benne az egyes kollektív emlékezetek páratlan
módon kapcsolódnak össze
• Ez a különböző csoportokhoz kötődő kollektív
emlékezetek és kapcsolódásaik színtere

Észlelés egyéni
Emlékezés a különböző csoportok
gondolkodásából ered, amelyekhez csatlakozik
Az emlékezés alakzatai
• Az emlékezés mindig konkrét
• Az emlékezés alakzatainak 3 ismérve
▫ Konkrét időhöz és helyhez kötött
▫ Meghatározott csoporthoz kötött
▫ Rekonstruktivitás, mint önálló eljárás
A kollektív emlékezet térbeli és időbeli
kötöttsége
• Az emlékezés alakzatai térbeli helyhez kötöttek
• Meghatározott időhöz kötődik felidézésük

Pld: a kalendárium – a kollektív módon átélt idő

tükre
a lakott tér – amit a ház jelent a család
számára
(haza, honftárs)
Helyszín és identitás kapcsolata
• Az „Én” fizikai környezete
▫ Támasza az embernek
▫ Önmaga hordozója
▫ „folytonosság és állandóság képzetét keltik”
▫ Társadalmilag meghatározott

A helyszínek kifejezik a csoport identitását:

szimbólumokat és támpontokat kínálnak fel hozzá
Az emlékezetnek helyszínekre van szüksége és
térbeliesítésre hajlik
A kollektív emlékezet csoportfüggősége
• Önazonosság tekintetében is konkrét

• Kizárólagosan kapcsolódik valamilyen csoport

álláspontjához
A kollektív emlékezet tér és időfogalmai
• Haza
• Élettörténet
• Jelentősége van a csoport önképe és kitűzött céljai
szempontjából is
„a csoport általános magatartása tükröződik
bennük”
nemcsak a múltat reprodukálják, hanem
sajátosságait is kijelölik
(a középkorban a család rangját az szabja meg, amit
múltjáról tudunk)
A csoport őrzi a múltját
• Szempontjai
▫ Sajátosságai
▫ Tartóssága
Ha egy csoport döntő változásnak ébred tudatára, megszűnik
csoport lenni, új csoportnak adja át a helyét
DE:
minden csoport tartósságra tör
hajlik a változások elkendőzésére
Kívülről:
a különbözőségét hangsúlyozza
Belül:
a különbségeket eltussolja
A kollektív emlékezet rekonstruktív
természete
• „Az emlékezésnek nincsenek tiszta tényei”
• Mindig újraszerveződik a jelenből

• A társadalom nem új eszméket vesz át és ültet

saját múltja helyébe, hanem az addig meghatározó
csoport helyett másokét veszi át.

• A kollektív emlékezet kétfelé tekint:

▫ Visszafelé
▫ Előre
A kollektív emlékezet
• Nemcsak a múltat rekonstruálja, hanem a jelen
és a jövő tapasztalását is szervezi

„Nem létezik olyan társadalmi eszme, amely

egyszersmind ne a társadalom emléke volna”
Emlékezet versus történelem
• Halbwachs szerint a csoport olyan alakban
jeleníti meg múltát önmaga számára, amelyben
minden változás kizárva

a történelem a kollektív emlékezettel

ellentétes módon működik
Emlékezet Történelem
• Hasonlóság, a különbségeket
• Folytonosság a folytonosságokon
vett szakadásokat
észleli, arról
emlékezik meg
A csoportot belülről
látja
folytonosság=üresmenet
Emlékezet – történelem ismét
• Sokféle kollektív emlékezet létezik, de csak
egyfajta történelem
• Kiiktatja a csoportot
• Az identitást
• Saját viszonyítási pontra vonatkozik

Halbwachs szemében a történelem azért nem

emlékezet, mert nincs olyan, hogy „egyetemes”
emlékezet
Sok emlékezet – egyetlen történelem
• A tények üres absztrakciók
• Senkinek nem jelentenek semmit
• Senki nem emlékezik rájuk,
• nem fűződik egyéni identitáshoz/emlékhez

Az emlékezet: élet/tér/idő tekintetében egy

konkrét életen alapul
Történelem: koholt, rendeltetés nélküli faktum
Viszonyukat az egymásra következés jellemzi.
Mikor válik a múlt történelemmé?
• Ahol a múlt már nem az emlékezet része (ahol a
múltat már nem „lakják”)
„A történelem azon a ponton veszi kezdetét, ahol
megszűnik a hagyomány és elhal a társadalmi
emlékezet”

Ki kell várni, amíg elenyésznek a hajdani

csoportok, elcsitul gondolkodásuk, kihuny
emlékezetük
Összefoglalás
• Halbwachs abban úttörő, hogy egymás mellé
rendelte az emlékezetet és a csoportot
• Nem foglalkozik kulturális evolúcióval
• Nem lép túl a csoport fogalmán

Lényege: az egyéni emlékezés társadalmi jelenség