A fehérjeszintézis

Hogyan határozza meg a DNS a tulajdonságainkat

 DNS

Két polinukleotid szálból áll.

A bázisok közötti hidrogénkötésekkel kapcsolódnak egymáshoz.
Adeninnel szemben csak timin lehet (2 hidrogénkötés), guaninnal
szemben csak citozin (3 H-kötés)
 RNS

Csak egy szálból áll, timin helyett és uracil !!

 A fehérjeszintézis menete
A DNS – ben található információk BÁZISHÁRMASOK formájában jutnak el a
polipeptidlánccá összeálló aminosavakig.
1. Lépés - mRNS átírása a DNS-ről
A sejtmagban történik.
Egy enzim széttekeri a DNS kettős hélixet, egy másik felismeri az
mRNS átírásának kezdőpontját, egy harmadik elkezdi a DNS egyik
szálának alapján az mRNS szintézisét.
Mindig a DNS szálán lévő bázisok kiegészítő bázisait építi be az épülő
mRNS-be.
Tehát ha a DNS láncon Timin van, akkor Adenint, ha Guanin van,
Citozint, ha Citozin van, Guanint.
Ám ha Adenin van, akkor nem Timint, hanem Uracilt! mRNS-en
timin helyett mindig Uracil van.
 2. Lépés - Riboszóma felépülése

A sejtplazmában összeépül a fehérjeszintézis helyszíne, a

riboszóma.
Egy kis és egy nagy alegységből épül össze.
Összetett fehérjéből, és rRNS-ből áll.
Ide érkezik meg a sejtmagból az mRNS.
 3. Lépés - Az aminosavak szállítása és a fehérjelánc felépítése

Bázishármas
Az aminosavak szállítását a tRNS-ek végzik.
Egyik végükön található az aminosav kötő hely, a másik végén pedig egy
bázishármas (három bázis a négyből UCAG). Ez az „antikodon”.
A hozzákapcsolódó aminosavat elszállítja a riboszómához.
Minden aminosavnak külön tRNS-e van.
A tRNS a riboszómához érkezve oda tud becsatlakozni, ahol a
bázishármasának (antikodon) megfelelő (azt kiegészítő) három bázis
(kodon) található az mRNS-en.
Oda bekötődik
Megérkezik a következő aminosavval a következő tRNS.
Bekötődik az is a bázishármasának megfelelő helyre, és rárakja az
aminosavját a már ott lévő aminosavra.
Ezután az első tRNS leválik.
Újabb és újabb tRNS-ek kötődnek be az aminosavjaikkal, míg végül
elkészül a fehérjeszál.
Ekkor egy aminosavat nem kódoló bázishármashoz ér a szál (stop
kodon).
Ekkor egy enzim szétszedi a riboszómát, a fehérje felveszi a
másodlagos-harmadlagos szerkezetét.
Aminosav kódszótár
https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_12/lecke_01_001
 A Biotechnológia módszerei
1. A PCR

A PCR (polymerase chain reaction) molekulák / molekularészletek

(ún. primerek) felsokszorozását (amplifikáció) jelenti, biológiai
vizsgálatok érdekében.

Robbanásszerűen növelte az előrehaladásunkat a biológia számos

területén a biokémiától a paleontológiáig. A PCR számos kutatási
területeken megkerülhetetlen eszköz
 A DNS polimeráz enzim

A DNS polimeráz enzim a DNS egyik szála alapján hozza

létre a másik szálat a kiegészítő bázisokkal
A DNS – szintézis ún. SZEMIKONZERVATÍV, vagyis az új DNS kettős
hélixek egyik szála a régi DNS-ből származik, a másik újonnan jön létre
A megfelelő DNS-polimeráz a hibásan beépített bázisokat kijavítja
 A megfelelő PCR – hez olyan polimeráz kell, amely hosszú
távon, és nagy hőmérsékleten is stabil marad (nem esik szét)

Pl. Taq polimeráz

Thermus aquaticus
baktérium polimeráza, 90
fokos vízben is aktív
Pfu polimeráz - Pyrococcus furiosus

Vent polimeráz - Thermococcus litoralis

A. PCR folyamata
• „Molekuláris fénymásolás”
A vizsgálni, vagy kimutatni kívánt RNS vagy DNS szakaszt (primert)
szaporítják fel egy megfelelő DNS szakasz, és a polimeráz segítségével.
Ciklusonként duplázódik a primer mennyisége
 B. PCR lépései

a. Denaturáció: A DNS spirál szálait 90-96 °C-ra hevítve ki

kell tekerni és szét kell választani
b. Hibridizáció: primerek bekötnek a megfelelő bázisokhoz
c. DNS/RNS szintézis: polimerázok új szálakat szintetizálnak
A folyamat többször megismételhető, vizsgálatonként átlagosan 20-25
ciklust alkalmaznak.
A végén a 2 primerből 3 milliárd is lehet !
 C. PCR Alkalmazása
• Mikrobiológiában Fogyasztói Genetika? Bűnügyi nyomozás

• Orvoslás

• Filogenetika

• Filogenetika Élelmiszerek és a mezőgazdaság

 a. Mikrobiológiában
A PCR számos környezeti hatás megismerését teszi lehetővé,
különösen a mikroorganizmusokhoz kötött folyamatokat.

PCR által meghatározhatóak konkrét mikroorganizmusok, illetve azok

mennyisége.

Előnye más módszerekhez képest, hogy kis mennyiségű

mikroorganizmusok is meghatározhatóak.

A vizek és az élelmiszerek egészségügyi minőségét gyakran ezzel

állapítjuk meg.
b. Fogyasztói Genetika
PCR elérhetővé tette, hogy bárki tesztelje a genomját

Ez egy új ágazat kialakulását is magával hozta.

Egy ágazat, amely személyre szabott ajánlatokat nyújt

nekünk a genomunk alapján.

Például ilyen a nutrigenomika, amely megtudja nekünk

mondani, hogy milyen típusú élelmiszert lenne
célszerű fogyasztanunk.
 c, Bűnügyi nyomozás

Rengeteg bűnözőt azonosítanak a PCR-nak köszönhetően,

illetve rengeteg bizonyitékot is nyújt ezen bűnözök
elítéléséhez, például vér, haj, sperma, avagy pollen és föld
minta formájában.

DNS„Ujjlenyomatok” felállítása (avagy DNS profilok), rokonok

azonosítása
d, Filogenetika
• Törzsfejlődési analitika különböző forrásokat használva például haj
mintából.

• Feltérképezhető vele állatok genetikája és ezáltal segíthet

megőrzésükben is
e, Élelmiszerek és a mezőgazdaság
• GMO génmódosítást is lehetővé teszi mivel segítségével a dns-t
feltérképezve célzottan javíthatunk rajta.
 PCR Legfontosabb Alkalmazása
A PCR az egyik legmegbízhatóbb módszer a vírussal fertőzött
személyek azonítására.
A PCR teszt a vírus RNS-ét mutatja ki.
A mintákat minden esetben: az orrban, illetve a garatban
található
nyálkahártyáról veszik.
Egy bizonyos RNS teszi egyedivé ezt a vírust, így alkalmas arra,
hogy általa a vírus jelenlétét bizonyítsák.
A vírus RNS-ének jól meghatározott, specifikus szakaszát vagy
szakaszait felsokszorozzák és kimutathatóvá tesszük.
A vírus több szakaszának együttes vizsgálatával, növelhető a
kimutatás specificitása és szenzitivitása is.
Ráadásul a detektálást a felsokszorozással egy időben végzik,
így a kiértékelés
lényegesen gyorsabbá válhat.
 A Biotechnológia módszerei

2. DNS hibridizáció, DNS chipek

1. DNS hibridizáció
A DNS-ben sejtosztódáskor a lemásolódása során nem megfelelő
bázisok épülhetnek be (mutáció).
Ezt a polimeráz nem mindig tudja kijavítani.
Ez születési rendellenességekhez, betegséghez, tumor képződéshez
vezethet.
Régebben a mutációk meglétének, számának kiderítéséhez
a költséges és fáradságos bázissorrend- meghatározásra volt
szükség.
Ezt rövidíti le és egyszerűsíti a DNS hibridizációs technológia
 A. DNS hibridizáció menete
a) a természetes DNS két szálát egymástól elválasztják (melegítéssel)

b) a vizsgálandó szakaszon elkészítik mesterségesen az egyik szál

pontos másolatát, és ezt megjelölik. (fluoreszcens, fénylő festék)
c) A kettős lánc (1 mesterséges + 1 természetes szál) helyreáll, de csak
akkor, ha nincs mutáció.
Ha egyetlen ponton is eltérés van, azaz mutáció történt, akkor nem
alakul ki a kettős lánc.
A mutációt a festék kimutatja
2. DNS-chip
• A hibridizációs technikának a csúcstechnológiája a DNS-
chip:

• Ez egy 1 négyzetcentiméteres lapocska, amelyre

szabályos rendben több tízezer különböző,
mesterségesen szintetizált rövid DNS darabot visznek
fel.

• Mindhez hozzáadják a vizsgálandó DNS-t

• Egy mikroszkóppal összeépített leolvasó berendezéssel

megállapítható, hogy a vizsgálandó DNS melyekkel
hibridizál.
A jelöléshez fluoreszcens (fénysugárzó) festéket használnak.

Lézerrel világítják meg a chipet, attól függően sugározza vissza a fényt,

hogy mennyire sikerült a hibridizáció
Végül számítógépes elemzés
 A DNS chipek alkalmazásai

• A teljes DNS-t feldarabolva, genetikai különbségeket tudunk

kimutatni
• Genetikai mintázatok összehasonlítása (fiatal/öreg, nyugvó/stresszes,
egészséges/beteg)
• Mutáns gének, betegségre való hajlam vizsgálata
A Biotechnológia módszerei
3. A gélelektroforézis
Semleges pH-n a fehérjék az elsődleges szerkezetüktől függően negatív
vagy pozitív töltéssel rendelkeznek.

Oldatban található makromolekulák elektromos erőtér hatására

elektromos töltésüknek, méretüknek és alakjuknak megfelelően
vándorolnak.
Ezt a folyamatot nevezik elektroforézisnek.
I. SDS-PAGE (SDS-elektroforézis) (Sodium Dodecyl Sulphate-
PolyAcrylamide Gel Electroforesis)

A vándorlás egy erősen hidratált poliakrilamid gélben történik, amelynek

pórusátmérője szabályozható.

A fehérjék kicsapására használt oldószer az anionos nátrium-dodecil- szulfátot

tartalmazza, amely hő hatására (60 - 100°C) a fehérjék hidrofób részeihez
kötődik, kicsomagolódásukat segíti elő és negatív töltést kölcsönöz nekik.
A gél:
• kémiailag közömbös, stabil vegyület
• az elválasztandó fehérjékkel nem lép kölcsönhatásba
• nem zavarja a fehérjék kimutatására szolgáló festési reakciókat
• kompatibilis a legtöbb általánosan használt pufferrel
• nem tartalmaz töltéssel rendelkező csoportokat az elektroforézises
elválasztást károsan befolyásolnák.
Az elektroforézis során a fehérjéket ebben a gélben futtatjuk meg.
Az eljárás különlegesen hatékony.

Egyrészt a töltésüknek köszönhetően haladnak a gélben a molekulák.

Másrészt a gélben a molekulák méret és alak szerint is elválnak egymástól, a gél
molekulaszűrőként viselkedik.
A fehérjék végül molekula tömeg alapján szétválnak, ezáltal a
vizsgált anyag fehérje összetétele pontosan megadható
 Enzimológia
Enzimek – fehérjék, amelyek biokémiai folyamatot katalizálnak
 I. Iparban használt fajtái:

Az összes használt enzim minimum 75%-a hidrolítikus enzim (hidrolízist

katalizál)

1. Proteázok: (fehérjebontók) legnagyobb mennyiségben alkalmazott enzimek

(kb.40%) a tejiparban (koaguláló szerek), valamint a mosószeriparban

2. Szénhidrátbontó enzimek: (amilázok, cellulázok) a második legnagyobb %-

ban alkalmazott enzimcsoport: sütőipar, szeszipar, keményítőipar, textilipar
3. Pektinázok: a gyümölcslégyártásnál rostok lebontása

4. Lipázok: emésztés segítésére (gyógyszerekben)

5. Penicillin acilázok: Penicillin antibiotikum előállítás
6. Laktázok: tejcukor lebontására – laktózmentes tejkészítmények
 Csak a termodinamikailag lehetséges folyamatokat katalizálják, a
kémiai reakció egyensúlyát nem változtatják meg, az egyensúly
tehát nem változik meg, csak az idő, ami alatt az egyensúlyt elérjük.

Az enzimek katalitikus hatása óriási:

Pl.:
CO2 + H2O H2CO3

Enzim: karboanhidráz
Egyetlen enzimmolekula hatására 105 mol CO2 hidratálódik
másodpercenként.
A sebesség 107-szer nagyobb, mint a katalizálatlan reakció sebessége.
II. Enzimek felhasználása
1. Oldott állapotban
2. Rögzített (immobilizált) készítményként
1. Oldott enzimmel végzett katalízis:
amikor a termék koncentráció eléri a kívánt értéket, a reakciót leállítjuk, s a
reakcióelegyet az igényeink szerint feldolgozzuk
· kinyerjük a terméket
· inaktiváljuk az enzimet
· bekoncentráljuk a terméket
· ha szükséges, továbbalakítjuk a terméket
Ebben az esetben többnyire nem használjuk fel újra az enzimet
Vízoldható termék és szubsztrát esetén, amennyiben a termékmolekula és az
enzimmolekula mérete eléggé különböző, elvileg visszanyerhető az enzim pl.
ultraszűréssel
2. Rögzített enzim

Az enzimmolekula fizikai módon elválasztható fázisban lesz a reakcióelegy

többi részétől.
A reakció végén az enzimet szűréssel, centrifugálással (egyszerű mechanikai
művelettel) el lehet választani a terméktől.
A termék tisztán (enzimmentesen) kinyerhető, az enzim pedig
újrafelhasználható.
a. A rögzített enzimek előnyei:

· Egyszerű fizikai elválasztás után többször felhasználhatók

· általában stabilabbak, mint az oldott enzimek

· az enzim nem szennyezi a terméket, illetve nem kell külön

gondoskodni az enzim elválasztásáról, vagy inaktiválásáról

b. rögzített enzimek stabilitása

Két faktorból tevődik össze:

· Az enzim „kiáramlása” (szabad enzimmolekulák kerülnek a

reakcióelegybe) következtében jelentkező aktivitáscsökkenés

· Hőinaktiválódás (fehérjék denaturálódásából fakadó

aktivitásvesztés)
c. rögzített enzimek produktivitása

Az adott enzim 1 grammjával mennyi termék képződését lehet katalizálni

g termék/g enzim
d. Egy jó hordozó (enzimet megkötő anyag) tulajdonságai:

-Nem toxikus
-Nem szennyező
-Jó minőségű, hosszú élettartam
- Ne gátolja az enzim aktivitását
- Ne kösse meg se az alapanyagot, se az elkészült terméket
 e. Leggyakoribb hordozók
- Természetes alapanyagból:
agar, agaróz, alginát, cellulóz, kollagén

- Mesterséges alapanyagból
poliakrilamid, polisztirol, poliuretán

- Egyéb:
üveg, kerámia, agyag, apatit, alginit, ioncserélő
gyanták
f. Rögzítési stratégiák

1.felületi adszorpció

2.bezárás

3.keresztkötés

4.biofilm képzés