MAGYARORSZÁGI IRODALOM

ÉS
LATIN KÖZÉPKOR
SERMO SUPER SEPUCHRUM
(LATIATUC FELEYM)
II. A színtér: a szertartások
gör. leitosz (közös) + ergon (munka): leiturgia,
közszolgálat)
ritus (lat. szokás, rend).
Szertartás, szertartásirodalom.
1. Mise
Kötött szövegű prózai és/vagy énekelt részek,
például: Kyrie (Uram, irgalmazz), Credo (Hiszek egy
Istenben), Pater noster (Miatyánk)
Változó szövegű prózai és énekelt részek,
például: prédikáció, introitus (bevonulás),
Alleluia (dicsértessék az Isten)
Paraliturgikus (liturgiához társuló) prózai és
énekelt szövegek: imádságok, himnuszok,
szekvenciák, planctusok
2. Zsolozsma
lat. officium (kötelesség, szolgálat, köteles
szolgálat);
szláv szluzsba (szolgálat) 
magyar zsolozsma, imaszolgálat
(Umberto Eco: A rózsa neve)
Imaórák (kánoni órák) éjféltől estéig

3. Temetés, esketés, templomszentelés …

HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
Pray-kódex
(1192. László szentté avatása – 1196. III. Béla halála)

Szent János titulusát viselő bencés monostor. Boldva?

Jánosi?
Sacramentarium (a miséző pap segédkönyve) és
kiegészítések, köztük
• egy évkönyv (Pozsonyi évkönyv)
• egy rituale (a misén kívüli szertartások segédkönyve)
Ebben a részben a Halotti Beszéd és Könyörgés.

1770. Felfedezés a pozsonyi káptalan levéltárában.

Pray (praj) György (1723-1801)

Nemzeti Múzeum Könyvtára

(OSZK Kézirattár, MNy. 1.)
Latin caudex (deszka, falap)

kódex

Fa könyvborító a
Klimó Könyvtárban
A BESZÉD ÉS A KÖNYÖRGÉS RÉSZEI
I. A magyar Beszéd (136r): Sermo super
sepulchrum (Beszéd a sír felett)
(1) Elmélkedés: Látjátok, feleim … mind ahhoz
járók vagyunk.
(2) Imára szólítás: Imádjuk Urunk Isten kegyelmét
e lélekért … És kiáltsátok Urunkhoz hármul: kyrie
eleison [Uram, irgalmazz].
II. A magyar Könyörgés: Szerelmes barátaim! …
Clamate ter (kiáltsátok háromszor]: Kyrie eleison!
III. A latin Beszéd (136r–136v): Hic faciat sacerdos
sermonem populo (A pap itt mondjon beszédet a népnek)
Optime nostis, fratres carissimi, Dei misericordiam (Jól
ismeritek, kedves testvéreim, Istennek
könyörületességét…)
IV. A latin Könyörgés [134r]
 Egyedül Európában: latin beszéd és parafrázisa (célszerű átalakítása) együtt
Mi található meg csak a latin szövegben, s miért hiányzik a magyarból?
A latin Beszéd A magyar Beszéd inkább a bűnre helyezi a
Részek hangsúlyt
Teremtés elhagyja a bonyolultabb
Bűnbeesés utalásokat
Megváltás
Feltámadás
De amit Ezékiel próféta (Ez az ószövetségi utalás a
Imára szólítás
által mond nekünk az Úr, magyar szövegből hiányzik)
gondoljuk meg, testvéreim:
„Az atyák ették meg
akkoron – úgymond – a
savanyú szőlőt, de csak a
fiak foga vásik meg belé”
(Ezékiel 18, 2)
Mi található meg csak a magyar szövegben, s miért?
A Teremtés könyve (Ter. 2, 17) szövegének kibővítése
Vulgata: morte morieris, halállal halsz.
A Beszéd: halálnak halálával halsz.
Héber birtokos szószerkezet. Jelentése: felsőfok.
Példa: Énekek Éneke az Ószövetségben, „a legszebb ének”.
A Beszéd: „és az[on] gyümölcsnek oly keserű vala vize, hogy
torkukat megszakasztja vala”.
Fokozás a laikusoknak szóló tanításban.
Az imádság a latin Beszédben Szűz Máriához szól.
A magyar Beszédben „Szent Asszony Mária” mellett megjelenik
• „Boldog Mihály arkangyal”
Miért?
• „Szent Péter úr”
Boldog Mihály arkangyal. Ma így
mondjuk: Szent Mihály
arkangyal.

Szent Mihály arkangyal:

az emberek lelkét védi és kíséri a
halál után.
Szent Péter úr: „kinek ad[at]ott hatalom oldania (Hol látható ez
és kötnie”. a szobor?)

Máté 16, 18–19. Én is mondom neked: Péter

vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az
alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked
adom a mennyek országa kulcsait. Amit
megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz
kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is
fel lesz oldva.

A bűnök megállapítása és a bűnbocsánat

A BESZÉD ÉS A BESZÉD MŰVÉSZETE

Exemplum (példa): retorikai indukció

Repetitio (ismétlés): Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: bizony, por és
hamu vagyunk… Kik azok? Mi vagyunk. [A]hogy ti is látjátok szemetekkel.
Anafora: bizony, egy ember sem múlhatja e vermet, bizony mind ahhoz
járók vagyunk.
Iszokólon/isocolon (ejtsd: iszokólon, görög iszo- (egyenlő, azonos + kólon (tag,
testrész → mondat): :
És szabadítsa őt ördög üldetétől és pokol kínzatától,
és vezesse őt paradicsom nyugalmába
Annominatio: (19. századtól: figura etymologica): halálnak halálával halsz.

KIK LEHETTEK A BESZÉD HALLGATÓI?

Laikus műveltségű, főrangú hallgatóság.
ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM
Ének és szöveg együttes alakulása
tropus: gör. fordulat (ma inkább melizma): az énekelt szöveg egy
szótagjára több hang jut.
Az így kialakult dallam új szöveget kaphat, amely tovább tropizálódhat.
A 13. századra kialakul az ismétlődő elemekre épülő dallam és szöveg.
A szöveg szabályos szótagszámú, rímelő sorokból álló strófákba rendeződik.
Az éneklés formái:
antiphona/antifóna (gör. váltakozó hang): a kar/kórus két részre válva, felváltva énekel egy
strófát.
responsorium/responzórium (lat. válaszadás, ma válaszos ének, válaszos zsoltár):
egyvalaki által énekelt hosszabb részre a kar/hívek közössége rövid választ ad.
I. Ének és vers
1. Az antik időmértékes vers (metrum) háttérbe szorul
Egy példa: Sedulius, Húsvéti ének, II, 63–64.
Salve, sancta parens, enixa puerpera regem…
Szent Anya, üdv, a király méhedből jött a világra…
A Mária-ünnepek miséinek bevonulási éneke (introitus)
Oka: a szótaghosszúság érzékelése eltűnik a népnyelvekben.

2. A szótagszámláláson alapuló rímes és strofikus vers (ritmus) fontossá válik.

Okok:
• grammatikai párhuzamosságok (iszokólonok) a Bibliában és a népnyelvekben
• a dallamok ismétlődő szerkezete
Planctus
lat. plango, sírok, befejezett melléknévi igenév  főnév planctus: siralom, siralomének
Tematikus meghatározottság
Planctus destructionis regni Hungariae per Tartharos (
Siratóének Magyarországról, mikor a tatárok elpusztították)

Ószövetségi minta: Jeremiás siralmai/Siralmak könyve

Az ókori irodalomban jártas szerző: Párkák,
Khaosz, T(h)ereus

Jacopone da Todi: Stabat mater.

Godofridus de Sancto Victore
(Szentviktori Godofréd):
Planctus ante nescia – és magyar
parafrázisa, az
ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM
Egy kódex története: Leuveni kódex
Leuven/Louvain, Belgium 1914 előtt
A Leuveni Katolikus Egyetem Könyvtára 1914
Első világháború, 1914. Leég.
A háború után jóvátétel: Németországnak
kódexeket kell vásárolnia az elégett
kódexek helyébe.
1922. A kódex beszerzése. 1923. A magyar
szöveg felfedezése.
Második világháború, 1940. A könyvtár
ismét leég, de a kódex megmenekül.
1982. A kódex a nemzeti könyvtárba
(Országos Széchenyi Könyvtár, OSZK) kerül.
A Leuveni kódex (OSZK, MNy. 79.)
Két kódexet kötöttek egybe ebben a könyvben. Az Az Ómagyar Mária-Siralom az első rész
utolsó lapjának utolsó oldalán van, a 134/v (v: verso=hátoldal) oldalon.
A szöveg nehezen olvasható, mert az utolsó oldalt sokszor érintették. A lap piszkos lett,
ezért a szöveg elhalványult.
Ha ultraviola (UV) fénnyel világítjuk meg a lapot, akkor a szöveget kicsit jobban tudjuk
olvasni (a 13. századi tinta vasat tartalmaz, ez látszik az UV-fényben jobban).
Pénz UV-fényben.
Az Ómagyar Mária-Siralom szövege a kódexben.
Az Ómagyar Mária-Siralom szövege UV-fényben.
Az Ómagyar Mária-Siralom szövege retusálás
után.
A latin Planctus szótagszámláló, rímes és strofikus.
Planctus ante nescia a 7 Orbat orbem radio c 7
planctu lassor anxia, a 7 me Judea filio, c 7
crucior dolore. b 6 gaudio, dulcore. b 6

A magyar Siralom szótagszámai és rímei nem követik a Planctust.

Volék sirolm-tudotlon, x 7 Választ világumtul b 6

sirolmol sepedek, a 6 zsidó fiodumtul, b 6
búol oszuk, epedek. a 7 ézes ürümemtül. b 6
Az Ómagyar Mária-Siralom nem pontos fordítás, hanem parafrázis (célszerűen
átalakított fordítás).
Célja megegyezik az eredetivel: compassio (együttszenvedés).
De nem énekelt vers, hanem rímes próza, olvasott rímes imádság.
5/1. Világ világa,
virágnak virága
Világ világa
Világ és világ : a két szó homonim
(azonos a formája, más a jelentése)
Világ: a világmindenség
világ: fény, világosság
Emlékezzünk (1. versszak): Választ világumtúl
(a latinban orbat orbem radio, megfosztja a
világot világosságától)
Biblia, János evangéliuma, 8, 12. „(Jézus:) Én vagyok a világ világossága (lux mundi).”
A mundus és a lux (világmindenség és világosság) nem homonim.
A latin Planctus szövege: dux morum, erények vezére
A magyar parafrázis többet mond.
virágnak virága
A latin Planctus szövegének
(flos florum) pontos fordítása.
Van-e a virágnak virága?
A virág szó metafora. Egyik
jelentése: szűz.
Példa: "Virág születik virágtól"
(Debreceni kódex, 1519)
Titok és csoda :
Mária szűzen szülte Jézust.
„Virág” maradt.
Jézus Krisztus megőrizte szüzességét.
Ő is „virág” maradt.
Világ világa / virágnak virága
Héber birtokos szószerkezet. Jelentése: felsőfok.
Példa: Énekek Éneke az Ószövetségben, „a legszebb ének”. (Vö. „halálnak halála”.)
világ világa: a legfényesebb fény/a legteljesebb világmindenség.
virág virága: a legszebb virág.
világ és virág: a két szó nagyon hasonlít.
Annominatio.
Annominatio: névjáték, szójáték
Beszédalakzat: célja, hogy a hasonló eredetű vagy alakú szavak több oldalról közelítsenek
meg valamilyen jelentést.
világ világa
virág(nak) virága
Isocolon (ejtsd: iszokólon, görög iszo- (egyenlő, azonos + kólon (tag, testrész → mondat):
Beszédalakzat: közel azonos szerkezetű mondatok alkotása.
Világ világa, virágnak virága: metafora, annominatio, isocolon. Összetett beszédalakzat.
9. Ó, igoz Simeonnok
bezzeg szovo ére:
én érzem ez bú tűrűt,
kit níha igére.
Simeon megáldotta őket,
és így szólt anyjához,
Máriához: „Íme, ő sokak
romlására és sokak feltá-
madására lesz Izraelben,
jel lesz, amelynek ellene
mondanak – a te lelkedet
is tőr járja át –, hogy
kiderüljenek sok szív
titkos gondolatai. (
Lukács, 2, 34-35)
Hol látható Pécsett ez a kép?
A magyar nyelv a latin nyelv iskolájában: másodlagos szóbeliség
A magyar nyelvnek nincs grammatikája, saját betűkészlete.
Az egyház nyelve a latin.
De a világiaknak magyarázni kell
• a szertartások értelmét: ilyen a Halotti Beszéd.
• az oklevelek szövegeit (például peres ügyekben);
• a keresztény tanítás alapjait (például az iskolában).
Az egyházon belül a csak magyarul olvasó női rendtársaknak magyar nyelvű szövegeket kell
készíteni: ilyen az Ómagyar Mária-Siralom
Ennek során az egyházban kialakul egy olyan magyar nyelv, amely
• a latin kultúrán alapszik;
• döntően szóban él, csak fokozatosan kerül írásba.
Ebben a szóbeliségben keletkeztek az első magyar nyelvű parafrázisok.