http://www.majt.

hu
Kötelező tananyag
tavaszi szemeszter
• Magyar
jogtörténet

• 3.kiadás (skk.)
• Budapest 2007
• Osiris kiadó
Kötelező tananyag
• A magyar
jogtörténet forrásai

• 2. kiadás
• Budapest, 2002 (skk)
• Osiris kiadó
További tankönyvek
Csizmadia Andor Eckhart Ferenc:
– Kovács Kálmán Magyar
–Asztalos László: alkotmány-és
Magyar állam- jogtörténet
és jogtörténet
Osiris Kiadó
Tankönyvkiadó Budapest
Budapest

Béli Gábor:
Degré Alajos:
Magyar
Magyar
jogtörténet
alkotmány-és
jogtörténet A tradícionális jog

Publikon kiadó Dialóg

Pécs Campus kiadó
Pécs -
Budapest
 Mezey Barna
egyetemi tanár

A feudális-rendi jog
rendszere
 A feudális-rendi jog rendszere

• 1. A jog megnevezése
• 2. A jog fogalma
• 3.A magyar jog kialakulása
• 4. A jog rétegei (jogforrások)
• 5. A jogi oktatás
 1. A jog megnevezése
• jus
(vagy)
• törvény, igazság, hatalom
(A jog tartalmának megfelelő kifejezésekként még
a reformkorban is inkább ezek voltak
használatosak)
 A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt

• ius civile = polgári törvény (ma: polgári

jog)
• jus criminale = fenyítő törvény (ma:
büntetőjog)
• ius consultus = törvénytudó ( jogismerő,
jogtudó)
• ius regium = király igaza (királyi jog)
• ius gladii = vérhatalom (pallosjog)
 A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt

• bíróság elé került = • "törvényt állt"

• pert indított =
• a megidézett =
• megjelent a bíróság
előtt =
• jogot szolgáltatott =
ítélt = bíráskodott
• „törvényt keresett”
"törvényt kért„
• "törvény elé hívott„
• "törvénybe ment„
• "törvénykezett„
 A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt

• Francia: droit
• Olasz: dritto
• Német: das Recht
• Orosz: право
• Román drept
• Magyar yog

Eredeti jelentések: jó, jobb, igaz, helyes, jó irány

 A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 után

• első ízben 1827-ben a mai értelemben

használta és magyarázta:
Pauly Károly:
Magyar tiszti írásmód a polgári igazgatás és
törvénykezés szótárával, Budán 1827

Jog = jus, törvény, igazság

(1847: A Magyar Tudományos Akadémia
Törvénytudományi Műszótára)
 A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt

A „törvény” utóélete

„törvénykar” = jogi kar

(Pauler Tivadar:
A királyi magyar tudományegyetem története
Pest, 1864)
 A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt

A törvény szó változása:

A „jog” terjedésével egy időben zajló
folyamat:
Népszuverenitás népképviselet országgyűlés

törvényalkotás törvény
 A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt

ma, másfél évszázaddal elfogadása után a

jog legárnyaltabb s legderiváltabb
szavaink egyike

egy azonban biztos: jogász őseinket nem

jogásznak nevezték
2. A jog fogalmához
 A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához

2. A jog fogalmához
MAGATARTÁSSZABÁLYOK

SZOKÁS ETIKAI JOG

NORMA
alapja a
alapja a alapja a
tradíció
közerkölcs kényszer
 A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához

Az ősi közösségek normái

természeti kényszer

Kezdetlegesség,
fejletlen kiszolgáltatottság egyenlőség csoporttudat
eszközök,
fegyverek,
termelési
módszerek egymásrautaltság csoportkohézió közösségi
kényszer

normakövetés
 A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához

„Ubi societas ibi ius”

 A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához

a jog jelentése az ősi társadalomban:

szocializációs folyamatok
+
tabuk
+
természeti kényszer =

Konfliktus- Konfliktus-
kerülés kezelés
 A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához

A problémák
„kezelői””:

Közösség Közösség
vezetői vélekedése
(=közvélemény)
 A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához

[Az ősi közösségek felbomlásának

következményei] Hatástalanná váló
Hatásában gyengülő
közösségi kényszer
természeti kényszer

Fejlődés, Növekvő biztonság, Csoporttudat

új eszközök, csökkenő egyenlőtlenség helyébe egyéni
új fegyverek, kiszolgáltatottság érdektudat
új termelési
eljárások

Kevésbé Csoportkohézió Normakövetés

érzékelhető elenyészése mellett erősödő
egymásrautaltság konfliktusos
normaszegés
Hatalmi
kényszer
 A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához

a jog jelentése az ősi társadalmat felváltó

állami organizációban:

a politikai elit által meghatározott

szabályok kikényszerítése =

konfliktuselnyomás
 A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához

+
a problémák „kezelői”:

az állami elit állami

erőszak-
apparátusok
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

3. A magyar jog kialakulása

Magyar
Bizánci jog nomád állam
(11.sz-ig)

A politikai (had-)
Római jog szervezet joga

Ősi jog
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

Az európai
társadalom-és
Bizánci állammodell
kapcsolatokból: hatására

A keresztény Ius
Bizánci jog magyar állam commune
11.századtól

Római jog

Kánonjog Germán jogok

Egyházi Német-római
szerepvállalásból Birodalom
befolyása, hospes -
mozgalom okán
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A feudális magyar jog forráselemei

tehát:
• Az ősi jog
• A „hivatalos” (a politikai, az állami) jog
• A bizánci jog
• (A római jog)
• A kánonjog
• A germán jogok
• A jus commune
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

3.1.Az ősi jog

Kiindulópont: 4 megállapítás
a/ a törzsi-törzsszövetségi korra saját forrás nem található,
csak utalásszerű nyomokat találunk (nincsen magyar
írásbeliség)

b/ a szűkös forrásanyag külsődleges leírásokból

(írásbeliséggel rendelkező partnereinktől származik)

c/ elsősorban az analógia módszerével dolgozhatunk

d/ Árpád-kori jog is reflektál néhány ősi jogintézményre.

 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

Az ősi jog
"a magyarok... az elébük menő bizánciakkal vásárt
tartanak. A magyarok eladják nekik a rabszolgákat
és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és
más bizánci árúkat. A magyarok szemrevaló és
szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak
és szembetűnően gazdagok, amit
kereskedelmüknek köszönhetnek. "
(Dzsájháni bokharai tudós arab nyelvű művének (870 körüli), Ibn Ruszta
földrajztudós (930 táján) és Gardhezi afganisztáni történettudós (1050 és 1053
között) által megőrzött információi)
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

Az ősi jog
"Leánykérés alkalmával náluk az a szokás, hogy
amikor a lányt megkérik, vételárat visznek a leány
gazdagságával arányban, több vagy kevesebb állatot.
Amikor a vételár meghatározására összeülnek, a leány
atyja a vőlegény atyját saját házába viszi és mindent
összegyűjt, amije csak van coboly-, hermelin-, mókus,
nyestprémből és rókamálból és brokát ruházatokkal és
mindenféle bőrrel egyetemben tíz bőrruhára valót.
(Mindezt) egy szőnyegbe göngyölíti és a vőlegény
atyjának lovára kötözi, majd hazaküldi őt. Akkor az
mindent elküld a lány atyjának amire csak szükség van
az előre megállapított vételárhoz: állatot, pénzt,
ingóságot-és akkor hazaviszik a lányt"

(Dzsájháni, 870 körül)

 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

Az ősi jog
• "Ha valaki a vitézek közül, szemérmetlenséggel
szennyezetten, feleségül elrabol magának
valamely lányt a rokonság engedélye nélkül,
elhatároztuk, hogy a lányt vissza kell adnia a
rokonságnak, még ha erőszakot tett is volna
rajta. és az elrabló fizessen 10 tinót a rablásért,
még ha később a lány rokonságával megbékélt
volna is. Ha pedig valami szegény köznépi
ember indul el ilyen cselekedetre, tegye jóvá a
rablást 5 tinóval"
István dekrétuma 1001 körül
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

Az ősi jog
Vagyon Eljárások
A magyar („perek”)
nagycsalád
és nemzetség
Öröklés
Házasság,
család
Normaszegés és Közszervezet
következmények (alkotmány)
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

Az ősi jog
• Vagyon: „a jószág”
• Öröklés: ősiség
• Házasság: leány adás-vétel
leányrablás
• Család: családfői hatalom
gyámság
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

3.2. A hivatalos (politikai) jog

A vesztes csatából visszatérő (megfutamodott)
vezérek büntetéséről: " odaviteti feleségeiket
és gyermekeiket is, és szemük láttára másnak
adja őket. Ugyanígy tesz lovaikkal,
ingóságaikkal, fegyvereikkel és szállásaikkal is.
Néha mindegyikőjüket kettévágatja vagy
keresztre feszítteti, ha kegyet akar gyakorolni
velük szemben, lovásszá fokozza le őket"

Ibn Fadlán, Mukta dir Billáth kalifa megbízottja, a volgai bolgárokhoz küldött
követségének vezetője úti jelentésében leírta a hedzsra 309. évében (921)
tapasztaltakat
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A hivatalos (politikai) jog

• Kazária kagánja "...embereit vele adván..." (ti. a
fejedelmi tisztséget visszautasító Levedivel) "...a
türkökhöz küldte őket, és ezek megbeszélték azt
a türkökkel, a türkök pedig jobbnak látták, hogy
Árpád legyen a fejedelem mintsem atyja, Álmos,
minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra
becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért, és
vitézségéért, és rátermett volt erre a tisztségre,
és így a kazárok szokása és törvénye szerint
pajzsra emelvén fejedelemmé tették"...

Bíborbanszületett Konsztaniosz [Konsztantinosz

Porfürojénitosz] (913-959) írja: (A birodalom kormányzásáról [948-
952 között])
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A hivatalos (politikai) jog

"...Első fejük..." (ti. a magyaroknak) "...az
Árpád nemzetségéből sorban következő
fejedelem, és van két másik is, a jila és a
karcha, akik bírói tisztséget viselnek, de
van fejedelme minden törzsnek is"

Bíborbanszületett Konsztaniosz [Konsztantinosz Porfürojénitosz]

(913-959) írja (A birodalom kormányzásáról[948-952 között])
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A hivatalos (politikai) jog

• "Ez a nép tehát, amely egy fő alatt áll,

feljebbvalóitól kemény és súlyos
büntetéseket áll ki elkövetett vétkeiért, s
nem szeret, hanem félelem tartja őt féken"

Bölcs Leo (886-912) a Taktika című művében (904 után)

 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A hivatalos (politikai) jog

• "Nincs náluk a lopásnál súlyosabb vétek,

ugyanis ha szabadna náluk lopni, mi maradna
meg a vadonban nekik, akik csordáikat,
nyájaikat és élelmiszereiket is fedél biztosítéka
nélkül tartják

Regino prümi apát (megh.915) Világkrónikájában (899-908)

 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A hivatalos(politikai) jog
tehát
• Közjog: Fejedelmi hatalom
• Perjogok: Bírák, bíráskodás
• Büntetőjog: Bűncselekmények
(lopás, gyávaság,árulás)
Büntetések
(jószágvesztés, státusvesztés,
halál, megszégyenítés
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

3.3. A bizánci jog

• A bizánci jog befolyásának alapja: a bizánci
kapcsolat (tradicionális majd dinasztikus)
• A jogi befolyás nagyobb hányada a
közjog területére esik (ez korlátozza a római
jogi hatást)
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A bizánci jog
• Közjog: a fejedelemválasztásban (Etelköz)
presentatio, (bemutatás)
acclamatio (közfelkiáltás)
egyházi megerősítés
a királyi hatalom gyakorlásában
a királyi főhatalom az
egyháznagyok fölött
(főkegyúri jog)
az országos tisztségek rendje bizánci
mintára alakult ki
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A bizánci jog
• Közjog: az alattvaló státusz
kérdésében
a szabad és a szolga
modellje a
Senatusconsultum Claudianum
colonus és szabad
mintájára alakíttatott ki)
 A A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása

A bizánci jog
• Büntetőjog: büntetési szisztéma
(megvakítás, kéz, orr, ujj,
nyelv, hajlevágás)
pensa auri = tinó
értékátváltás = a jog
értékmérője a bizánci arany
böjti szabályok és
megszegésük büntetése
a bizánci gyakorlat szerint
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A bizánci jog
• Házassági jog: a házasságtörésben
vétkes új
házasságának tilalma
a nőspapság
engedélyezése
• Öröklési jog: A leány-negyed
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

3.4. A római jog

• Formális szóhasználat:
(stílusában, szófordulataiban, latin
terminológiájában néha még tételek
is felbukkannak, de ezek
meglehetősen formálisak, és nem fedik
le az eredeti jelentést.
• iudicium = istenítélet (s nem bíróság, mint a
római jogban)
• edictum = statutum
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

Római jog
• Elméleti tételek
A Hármaskönyvben például az
elméleti megközelítéseknek
nagy hatása van, azonban a
gyakorlatban alig fordul elő
tapasztalható hatás vagy
más tartalommal bír.
• Pl. Jogos védelem
• Pl. zálogjog
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

Római jog
• Jelentéktelen terjedelem
A bírói gyakorlatban
Bónis György : sem mint
általános szabály sem mint
kisegítő jogszabály nem volt
számottevő
• László veszprémi püspök szerint azért
nincsenek ügyvédek, mert
mindenki saját dolga szerint intézi
a jogot.
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A római jog
• Bónis György szerint a római jog recepciója
maroknyi tudós ügye maradt, az is leginkább a
közjogban
• Közjog: Absoluta potentia (az uralkodó
hatalma)
Transclatio imperii (Az
uralkodó hatalmának korlátozása
Organikus államtan
Decretum maius – örökérvényű
jogszabály
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A római jog
Magyarázat (Illés József):
• A honfoglalás időpontjában nyoma sem volt már
a római hagyatéknak a Kárpát medencében
• A magyarok nem találkoztak semmilyen módon
direkt formában a római joggal
• Erős ősi jog, erős szokásjog
• Recepciónak nem voltak meg a társadalmi-
gazdasági feltételei
• Később azonosították a ius communeval
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

3.5. A kánonjog

• István I. 1. és 2. a 847. évi mainzi zsinat kánonjának szóról

szóra történő átvétele

• Az I. 3. és 4 I. Hadrián pápa capituláréinak szó szerinti átvétele

• I. 8. és 9. a vasárnapról: Nagy Károly, Chlidebert; Theoderik,

Lex Alemannorum, számtalan zsinat döntéseinek majdnem szó
szerinti átvétele.

• A gyónásra vonatkozó I.12.. szinte valamennyi nyugati

törvényhozással tárgyi egyezést mutat

• I. 34. A boszorkányokról, rontókról (maleficákról) szóló törvény

több szó szerinti egyezést mutat a 850.évi páviai zsinat
végzésével
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A kánonjog
A kánonjog befogadásának környezeti adottságai
Magyarországon:

• 1. Az állam-építésben aktív, a magyar király partnere

(Nem alakul ki konfliktushelyzet az állami és az egyházi
jog között)

• 2. A partnerszerepből következendően nem agresszív

(Együttműködés)

• 3. Nem expanzív (Elegendőnek tartja a kiegészítő

szerepet a királyi jog mellett)
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A kánonjog
• Magánjog: személyek
• kor
család, rokonság
házasság
• Vagyonjog: végrendeleti öröklés
• Büntetőjog erkölcsi jellegű ügyek
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

3.6. A germán jogok

• Az I. 14.-ben az emberölésről (a vérbosszú-
megoldás) a Leges Burgundionumból

• A I.18. (szolgaság) gondolati és tárgyi egyezést

mutat a Lothar edictumával

• Az I. 20 (szolga tanúskodása ura ellen) a Leges

Wisigothorumból

• Az I.32. egyezik az alemann és bajor

törvényekkel (gyújtogatókról)
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A germán jogok
• II. 1.A "tíz család építsen egy templomot" rendelkezés
azon passzusa, mely az egyház telkekkel és
szolgákkal történő ellátását célozta, megegyezik a
szász törvényekkel. (Capitulare Saxoniae)

• István I. 10. és 11. fejezete a böjtről bajor jogból (Lex

Baiuvariorum)

• István I. 6. a Lex Alemannorum rendelkezéséből

(szabad rendelkezés a vagyon felett)
 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A germán jogok
A városi jogban:

• Hospes - kiváltságok

• Szász városok (Szepességi és erdélyi szász

székek és városok)

• Magdeburger Stadtrecht: Buda város joga

 .
A feudális-rendi jog rendszere 3.A magyar jog kialakulása

A germán jogok
További tartósító hatások:
• a német külpolitika közép-európai terjeszkedési
programja
• Gazdasági összefonódás a térségben
• Habsburg-ház magyarországi uralkodása
• a peregrináció (egyetemjárás) fő célpontjai német
egyetemek
• kodifikációs minták (magyar középkor perjogi
konstrukciójának mintavétele)
• a német anyanyelvű és származású magyar városi
polgárság kapcsolatai, a polgárjog fejlesztése
• a mohácsi vészt követő osztrák jogalkotás erőteljes
hatása
 A feudális-rendi jog rendszere. 4.A magyar jog kialakulása

4.1.A ius commune

• 15.századig: a magyar bírói gyakorlat a ius
communéből szabadon meríthetett,
• de írott tételeit a hazai törvény vagy bírói praxis
érvényben módosíthatta.
• 16.századtól császári jog hazánkban nem érvényes
(Vö. Kitonich)
 A feudális-rendi jog rendszere. 4.A magyar jog kialakulása

A ius commune
Magyarázat az elutasításra (Zlinszky János):
• reális veszély a beolvadás a Német-római Birodalomba
(vö. Habsburgok a magyar trónon.)
A respublica Christianába való beletartozás gondolatát a
magyarok elfogadták, a császárság részévé azonban
nem kívántak válni;

• A Habsburg császár birodalmi joga a ius imperiale a

római jog illetve a ius commune
 A feudális-rendi jog rendszere. 4.A magyar jog kialakulása

A feudális-rendi jog
jellemzői:
• az ősi (szokásjog) uralma
• a régi jó jog uralma
• partikularizmus
• esetlegesség
• jogképződés
• szabályok konkurálása
• jogbiztonság hiánya
• önkény
• jogrendszer tagolatlansága
• büntetőjogiasság