Az ázsiai „kistigrisek” és az

újonnan iparosodó országok

Mik azok a „kistigrisek”?
 Ázsiai „újonnan iparosodó” országok első hulláma
 Kelet- és Délkelet-Ázsia számos országa tartozik ide
 Fejlődési pályájuk hasonlít Japán gazdasági útjához
 Leküzdötték a gazdasági elmaradottságot
 3 szakaszra lehet osztani
A Japán által megszabott út
 1960-as években intenzív iparosodás
 1960-as évek:
 Sok és olcsó munkaerőt kívánó egyszerű
iparcikkek
 1970-es évek:
 Beruházás- és nyersanyagigényes nehézipari
termékek
 1980-as évek:
 Nagy szaktudást igénylő csúcstechnológiai
termékek
 1990-es évek:
Tőkekivitel, új kutatási eredmények
Az 1. szakasz országai
Tajvan és Dél-Korea az iparosodás útján
 1945-ig Japán uralom
 Gyarmati sor Rizs és fa szállítás
 Japán létrehozza itt az alapvető infrastruktúrát
 Utak, kikötők, elemi iskolák
 Élelmiszer- és fafeldolgozó üzemek
 II. világháború után Tajvan visszakerül Kínához 1949 önálló fejlődési út
 Sok tőkés vállalkozó és szakember jött a szigetre tajvani „gazdasági csoda”
 Koreai háború (1950-53) Szovjet-amerikai ellentét, kettészakadás
 Északon kommunista diktatúra, Délen köztársaság jön létre
 Hidegháborúban fontos szerep 1950-60 amerikai segélyek
 Később hazai megtakarításokból fedezték
 Dolgozók szorgalma és alacsony munkabérek Tőkefelhalmozás
Tajvan és Dél-Korea az iparosodás útján
 Befektetések (Oktatás, szellemi tőke)
 Állam irányította ésszerű tervezés Pénzügyi szabályozók bevezetése
 Vámok bevezetése a gyenge hazai ipar védelmére
 Előnyös kamatozású hitelek Segítik az új beruházásokat
 Adókedvezmények az exportban
 Hasonló fejlődési pálya
 1950-es évek: Importhelyettesítő ipar (önellátásra való törekvés, vámok)
 1960-as évek: Világpiaci export Textilipar, majd olcsó tömegáruk
 1970-es évek: Nehézipar (kohászat, vegyipar, gépgyártás), Atomerőművek
 1980-as évek: Betörnek a csúcstechnológia világpiacaira
 Kevésbé anyagigényes, de magas szaktudást igénylő iparágak
 Kitűnően képzett és jól fizetett munkaerő
 Élőmunka-igényes tömegáruk gyártásának áthelyezése más országokba
Hong Kong
 Hong Kong gazdasága
 A 20. század végéig brit külbirtoka
 1997-ben visszakerül Kínához, mint Különleges Igazgatású Terület
 „Egy ország két rendszer”
 Külön jogrendszer és pénznem
 Honvédelem és külügyek közösek
 New York és London mellet a nemzetközi pénzügyi élet egyik központja
 Alacsony adók Nagyvállalati központok
 Nemzetközi kereskedelmi és szállítási központ
 Szabadkereskedelmi egyezmény Kínával (Előnyös kedvezmények)
 Import: mezőgazdasági termékek és nyersanyagok
 Infláció és munkanélküliség alacsony
Hong Kong az 1900-as évek elején Hong Kong kikötője

Hong Kong nyüzsgő belvárosa Japán katonák bevonulása Hong Kongba 1941
Szingapúr
 Szingapúr gazdasága
 Hong Konghoz, hasonlóan kicsi városállam
 Egyik leggyorsabban fejlődő és leggazdagabb ország napjainkban
 1819-től brit gyarmat, 1965-tól független állam
 Transznacionális vállalatok leányvállalatai vagy képviseletei
 Technológia és tőkeigényes feldolgozóipar
 Fontos áruforgalmi kikötő
 Kiemelt szerep a kereskedelemben
 Fejlődésének okai:
 Előnyös földrajzi helyzet, a liberális gazdaságpolitika, a korszerű
infrastruktúra, a kedvező adózási és pénzügyi feltételek, a magasan képzett
munkaerő.
 20 századi rajz Szingapúrról Chesed-El zsinagóga

Szingapúr városa a 20. század elején Kínai stílusú templom Szingapúrban

A 2. szakasz országai
Az iparosodás második hulláma
 Egy-két évtizedes lemaradás után követik az első hullámot
 Különbségek: Nagyobb terület, népesség, természeti erőforrások
 Sajátos gazdasági vonások:
 Mezőgazdaság, bányászat, fakitermelés Ma is jelentős
 Trópusi ültetvényes gazdálkodás (nyersgumi, pálmaolaj, kókuszdió, ananász)
 Lakosság jelentős része a mezőgazdaságban dolgozik
 Gyors természetes szaporodás Munkahely igény
 Népesség egyenlőtlen eloszlása (Indonézia lakosságának 60%-a él Jáván)
 Egyenlőtlen településfejlődés
 Óriásvárosok (Szöul, Manila, Bangkok és Jakarta)
 Magas ingatlanárak és helyhiány
 Közlekedés és közművek elmaradottsága
 Kínai bevándorlók
A 3. szakasz országai
Vietnám az iparosodás útján
 Lassan kezd felzárkózni
 1990-es években megnyitja a határait, Kínához hasonlóan
Ezzel teret engedve a külföldi befektetéseknek
 Jelentős adó- és vámkedvezmények biztosítása
 A multinacionális cégeknek igen vonzó (kőolaj és egyéb ásványi nyersanyagok)
 Olcsó, viszonylag jól képzett munkaerő Kedvezően hat az ipartelepítésre
 Japán, hongkongi és tajvani befektetések
 Feldolgozóipar, élelmiszeripar és textilipar (A már jól bevált recept követése)
 Turizmus és idegenforgalom növekedése
 Azonban, bizonytalan jogi rendszer Óvatosságra inti a külföldi befektetőket
 Befektetések fő célpontja: Ho Si Minh-város és környéke (jobb infrastruktúra)
 Napjainkban a magánvállalkozások létrejötte is jelentős
 Összeségében: Sok reform és állami beruházások, de kis területen
És akik lemaradtak…
Akik nem találják az utat
 Ezeket az államokat nem érte el a térségre jellemző gazdasági fellendülés
 Okai:
 Banglades:
 Túlnépesedés és az ebből eredő szegénység
 Nepál és Laosz:
 Kedvezőtlen közlekedés-földrajzi helyzet
 Észak-Korea:
 Kommunista diktatúra
 Teljes elszigeteltség
 Esztelen fegyverkezés
 Éhínség
A gazdasági fejlődést csak a politikai rendszer megváltoztatásával lehetne
elérni
 ASEAN
 Az újonnan iparosodó országok a fejlődés különböző szakaszaiban vannak
 Ez teheti lehetővé közöttük az újfajta munkamegosztás bontakozott ki
 Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének létrehozása (ASEAN)
 10 délkelet-ázsiai állam
 Kormányközi együttműködésen alapuló regionális szervezet
 Célja az országok közti politikai, katonai, gazdasági, oktatási és kulturális
együttműködését elősegítse
Köszönöm a figyelmet!!!