Magyarország társulásai

A Tölgyerdő

Legelterjedtebb erdő.
600 m-es magasságig fordulnak elő.
Fény által jól átjárható
4 lombkoronaszint
1. Lombszint + 2. lombszint
+ cserjeszint + gyepszint
szellőrózsa

Tyúktaréj

Medvehagyma
A bükkerdő
600 m felett található.
Lombfakadás után a lombkorona záródik, utána
már kevés fényt enged át.
Cserjeszint hiányzik, gyepszinten olyan
növények, melyek a fák kilevelezése előtt
elvirágzanak
madársóska

Szagos müge
Erdei pajzsika
 A Fenyőerdő

Természetes fenyőerdő már csak a legnyugatibb

részeken. Tűlevelek folyamatos bomlása miatt
savas talajviszonyok.
Kevés fény jut le, kevés, savtűrő aljnövényzet
Erdei fenyő Lucfenyő
 Kapcsos korpafű

Áfonya
Saspáfrány

Csarab
2. Rétek növényvilága
 Száraz rét - Sztyepp

Évi csapadékmennyiség nem éri el az 500 mm-t,

vagy lejtős a terület, és lefolyik róla a csapadék
 harangvirág

Legyezőfű ökörfarkkóró
Nyúlhere

Szarvaskerep

Hölgymál
 Bogáncs

Imola

Vasfű
 Nedves rétek

500 mm-nél több csapadék évente, vagy magas

talajvizű területeken, folyó-, állóvizek mentén
Mezei zsurló
Kakukktorma

Aranyvessző
 Százszorszép

Szappanfű

Kikerics
3. Vizek, vízpartok növényei
 Békanyál

Szittyó

Sulyom
Aranyveselke

Acsalapu
 Magyarországi fás társulások

A társulásokban a fáknak van kiemelt

szerepük, ezért főként róluk történik a
társulás elnevezése
 Tatárjuharos lösztölgyes

250 m alatt fordul elő. Alföldön kisebb foltokban. Kettős

lombkoronaszint. Felsőben kocsányos tölgy, alsóban
szil, juhar. Gazdag cserjeszint és gyepszint.
Cseplesz
meggy

Kökény
 Cseres tölgyes társulás

250 – 400 m-es magasság között. A

legelterjedtebb társulás Magyarországon.
Kocsánytalan tölgy és csertölgy alkotja.
Cserjeszint és gyepszint gazdag
Felemáslevelű csenkesz

Bükköny

Harangvirág
 Gyertyános-tölgyes társulás

400 – 600 m között. Kettős lombszint. Felsőben

kocsányos és kocsánytalan tölgy, alsóban
gyertyán. Zártabb lombkorona, ritkásabb
aljnövényzet
Odvas keltike

Hunyor
Bogláros
szellőrózsa
 Bükkös társulás

600 – 800 m között. Lombkorona teljesen zárt,

folyamatos félhomály. Cserjeszintben csak kis
bükkfacsemeték.
600-700 méterig gyertyán elegyes bükkös
 Kapotnyak

Bükksás
 Szagos müge

Pettyegetett tüdőfű
 Szukcesszió
Egy adott területen az évek során egyre fejlettebb
társulások alakulnak ki.
Magyarországi réti társulások

1. Homoki területen kialakuló társulások

Kialakítójuk a homokos talaj.

Homok laza szerkezetű, nem köti meg a vizet,
hamar felmelegszik, és hamar lehűl.
Nyílt homokpusztagyep

Nem teljesen borítja a talajt a növényzet, vannak

homokos foltok
Magyar csenkesz

Ezüst perje
 Zárt homokpusztagyep

Dúsabb növényzet, fajokban gazdagabb.

Kunkorgó
árvalányhaj

Homoki
nőszirom
Borókás-nyáras nyílt ligeterdő

Boróka + fehér nyár

 Zárt homoki tölgyes

Legfejlettebb társulás a homokon, ide tartozik a

Nagyerdő
 Enyves zsálya

Gyöngyvirág
 Szikes területek társulásai

Kialakítója együttesen a víz és a talaj

Szikes talajon sók halmozódnak fel a talaj felső

rétegében. Talajrészecskék összetömörödnek.
Nem engedi át a vizet, tápanyagszegény, lúgos
talaj. Kevés növényfaj tud megélni.
 Száraz szikes rét

Főleg félsivatagi, szárazságtűrő növények

Ahol a só kirakódik a
felszínre –
VAKSZIK
Kamilla

Cickafark
 Nedves szikes

Év nagy részében víz borítja – nem tud

beszivárogni az összetömörödött talajba
Tápanyagban gazdagabb, több növény
 Buglyos boglárka

Hernyó pázsit
 Víz által befolyásolt társulások

A víz mennyiségétől függően különböző

életközösségek alakulnak ki
 1. Lebegő hínáros társulás

Nyílt vízben, lebegő életmód, gyökerük nem éri a

meder alját
 rucaöröm

Kolokán
 2. Gyökerező hínár társulás

Sekélyebb vizekben, meder alján gyökereznek

Békaszőlő

Békaliliom
 3. Nádas társulás

A víz alatt gyökereznek, de fotoszintetizáló

részükkel a víz fölé emelkednek
 Gyékény

Vízi hídőr
 4. Magas sásos társulás

Egy részük már a parton gyökerezik, vízfoltok

még látszanak
 Zsombéksás

Partisás
 5.
a. Láprét

Oxigénben szegény területeken, lefolyástalan, pangó

vizes területeken. Jellemző a tőzegképződés (elhalt
növényi anyagok nem bomlanak le, évek alatt több
tonnányi halmozódik fel)
 Gyapjúsás

Tőzegmoha
 5.
b. Mocsárrét

Friss vízellátottságú területeken. Fajgazdagabb,

nincs tőzegképződés
 Ecsetpázsit

Réti boglárka
Égeres láperdő
(kőris, nyír)
Fűz-nyár ligeterdő
Tölgy-kőris-szil ligeterdő
A magyar társulások állatvilága

Erdei társulások jellegzetes állatai

 Rovarvilág
CINCÉREK

Fatörzsben fejlődnek a lárvák.

Kifejlett rovar a növények
nedveit szívja. Főleg
tölgyekben és fenyőfákban
 Szarvasbogár

Legnagyobb hazai rovar, akár 10 cm. Korhadt

fával táplálkozik.
Főleg tölgyerdőkben.
 KULLANCS

Alacsonyabb fekvésű erdőkben az

aljnövényzetben. Alulról mászik fel a
lábszáron. Agyvelőgyulladás és Lyme-kór
terjesztése.
 Fehérfoltos fenyőbogár
Fák nedveinek fogyasztása.
700 m fölött fordulnak elő.

ERDEI VÖRÖSHANGYA
Akár másfél méter magas is lehet a boly,
szinte minden erdőtípusban ott vannak
 Erdei madarak
CSUSZKA

Könnyen mozog a
fatörzseken föl-le.
Északi
középhegység
erdőiben. Magevő.
Faodúban költ.
ERDEI PINTY

Csapatosan költ, leginkább

alföldi erdőkben. Mag-
gyümölcs - rovarevő

Erdei szalonka
Magasan fekvő
erdőkben.
Puhatestűeket,
rovarokat eszik. Dél-
Európában telel
HARKÁLY
Minden erdőtípusban
megtalálható.
Tavasszal-nyáron
rovarokkal, ősszel
télen a fakéreg alatti
lárvákkal táplálkozik
Erdei fülesbagoly
Minden erdőben,
de fészkelni csak
fenyőn.
Rágcsálókkal,
madarakkal tápl.
 Emlősök Vörös mókus
Alföldi
erdőkben.
Lakott területen
is gyakori.

Magok gyümölcsök rovarok gombák, tojások, fiókák

ERDEI PELE
Rendkívül ritka
éjszakai
ragadozó.
Legészakibb
országrészekben.
Védett!
BORZ

Kisebb állatokat, gyümölcsöt, gyökereket, tojást eszik.

Éjjeli állat, téli álmot alszik. Föld alatti üregekben él
Alkalmazkodóképes, világszerte elterjedt.
Kisemlősök, rovarok, madarak, de gyümölcsöket is
eszik. Kotorékot készít, vagy a borz üregét foglalja el.
 ŐZ

A sűrű aljnövényzetű erdőket

kedveli
Bokrok, fák levelével, fűvel,
gombával, erdei gyümölcsökkel
Ősszel vadászható.
 DÁMSZARVAS

Elsősorban a kiterjedt erdőségeket, ezen belül is az erdő

szegélyeket kedveli. Leveleket, fiatal hajtásokat, füvet,
gyümölcsöket eszik. Korán reggel és szürkületkor a
legaktívabb.
Világ 10 legnagyobb vadásztrófeájából 6 magyarországi
 VADDISZNÓ
Táplálékának zöme növényi
eredetű, kedveli a makkot, de
a rágcsálókat, kis nyulat,
férgeket, hüllőket,
madártojásokat is

Szürkületkor és éjszaka aktív a ritkásabb erdőkben.

Mezők állatvilága
 Mezei
futrinka

Nedves réteken. Ragadozó, kis csigákkal, férgekkel, rovarokkal

táplálkozik.

Meleg helyeket kedveli.

Főleg szárnyas
rovarokat eszik, de
egérkölyköt is. Hímet
párzás során a nőstény
elfogyasztja
Imádkozó sáska
Mezei tücsök Száraz mezőket kedveli.
Dögökkel, fűvel
táplálkoznak. Szárnyainak
összedörzsölésével
hímek ciripelnek.

Fecskefarkú lepke

kertekben, utak szélén,

erdőtlen dombokon
Hernyó kaporféléket eszik,
kifejlett lepke nektárral
táplálkozik
 Zöld szöcske
Dús növényzetű helyeken.
Lábak összedörzsölésével
hangadás. Ragadozó, de
dögöt, füvet, gyümölcsöt is.

Hétpettyes katicabogár

Főleg mezőkön, de minden

ember lakta helyen is.
Hasznos, levéltetveket eszik. A
lárva akár ezer tetvet is
megeszik bebábozódás előtt.
Védekezésként a vérét folyatja
ki.
 Fürge gyík
Magas füvű,nedves
réteket szereti. Rovarokat
csigákat férgeket eszik.
Védekezésként leveti a
farkát, ami csak egyszer
nő vissza.
Védett
10 000 Ft
 Keresztes vipera
Főleg dombos,
hegyies területek
lejtőinek mezőin.
A kis kígyók
rovarokkal, a
nagyobbak
kisemlősökkel,
hüllőkkel,
kétéltűekkel. 90 cm-re
megnő. Álelevenszülő
– tojásai a testében
kelnek ki.
A kígyómarás ritkán halálos
Tünetek:
-- azonnali, erős fájdalom, amely órákon belül elterjed
gyengeséget és gyulladást okozva

-- percek múltán jelentkező bizsergő érzés, duzzadás

ritkán vérhólyagok, sebek, melyek 24 órán belül az
egész megduzzadó végtagot beboríthatják

-- ritkán a marás helyén elfolyósodnak a szövetek

Mezei Mindenféle mezőn gyakori. Veréb
pacsirta nagyságú költöző rovarevő. A földön fészkel.

Fürj Kaszálók, rétek láprétek.

Főleg magevő, de rovarokat
is. Költöző, Észak-Afrikában
telel. Tojásai miatt
tenyésztik, természetben
egyre ritkább.
 Túzok
Legnagyobb
vadmadarunk, akár 18 kg.
Alföldön magasfüvű
réteken, kaszálókon,
gabonában, repcében,
lucernában fészkel.
Magvak, rovarok,
rágcsálók, gyíkok, kígyók.
Számuk mezőgazdaság
miatt lecsökkent,
fokozottan védett.
1 000 000 Ft!
 Mezőkön, legelőkön
vadászik. Rágcsálók,
kis madarak, gyíkok.
Varjak elhagyott
fészkében költ.
Városban is előfordul.
Vörös vércse Védett
50 000 Ft.
Egerészölyv
Leggyakrabb
ragadozó
Rétek,
szántóföldek
Kis zsákmány, rovar, egér, pocok,
madárfióka
Jellegzetes nászrepülés. Évi két
fészekalj is lehet. Védett, 25 000 Ft.
 Parlagi sas

Füves
pusztákon,
fás
mocsarakban
5 kg, 215 cm szárnyfesztávolság. Nyulat, fácánt,
dögöket eszik. 3 méteres fészek fák tetején.
Fokozottan védett!1 000 000 Ft
 Hörcsög
A nem túl nedves, nem homokos
és nem köves területeken.
Gabonát eszik, pofazacskójában
szállít, télire akár 15 kg-t. Földbe
ásott járatban él, évi 24 utód

Mezőgazdasági
Mezei pocok
területeken.
Hajtások, gyökerek,
magvak,
kultúrnövények,
gabonaszemek.
Kéthavonta szül
 Görény
Mezőn, ritkás
erdőben,
településeknél

Rágcsálókkal, üreginyúllal, békákkal, hüllőkkel,

madarakkal, tojással táplálkozik. Baromfikat is megöl.
Menyét
Mindössze 20 cm.
Éjszaka vadászik nyúl,
rágcsáló, madár vagy akár
nálánál nagyobb egyéb
állat is. Áldozatát mindig a
tarkójánál harapja meg.
 Mezei nyúl
Mezőgazdasági
és füves
területeken. 75
cm, 6 kg is
lehet.
Baknyulak
csatáznak.
Évente 30 utód is lehet. Egy hétig
szoptat, majd elválasztja az anya
őket.
Füvekkel, lágyszárúakkal,
termésekkel, fák kérgével,
hajtásával táplálkozik
Vizek, vízpartok állatvilága
 Csíkbogár
Az úszósertés hátulsó lábakkal
úszik. A nőstény a vízinövények
felhasított szárába rakja petéit.
Ragadozó, rovarlárvákra, csigákra
vadászik.
Molnárpoloska A szétterpesztett lábak
lecsökkentik a felületi terhelést,
lábak végén viaszos, víztaszító
szőrök teszik lehetővé a
felszínen való mozgást.Főleg a
behulló rovarokat eszik. Apró
rákokat és vízi rovarokat is a
felületi hártya alól.
 Folyami rák

15-20 cm nagyságú

Emberi fogyasztásra
alkalmas. Főleg tiszta
folyókban, patakokban
él.
Dögevő.
 Szitakötő
Vizek és tavak felett
gyorsan keringve
szállnak. Nagy
ragadozók, röptükben
fogják el a szúnyogot,
legyet s más rovart.

Petéiket a vízbe hullatják vagy vízi növényekre

ragasztják. Lárváik, szintén ragadozók, vízi
férgeket, rovarokat, ebihalakat, kis halakat esznek
 Ponty Folyó és állóvizekben is, jól
tenyészthető. Max. 1,2 m és
40 kg. Tucatnyi alfaj.
Mindenevő. Moszatokat,
hínárt, iszaplakó állatokat
eszik.
féreg, csiga, kagyló, pióca, de kis halakat is. Bajuszával
tapogatja ki az iszapban az áldozatot.

Keszeg
Minden álló és folyóvízben
gyakori. 40-50 cm-re, 4-5
kg-ra nő. Iszapban turkál,
csigákat kisebb kagylókat,
szúnyoglárvát eszik.
 Főleg állóvizekben,
lesből támadó
ragadozó.

Max. 1,5 m és 30 kg.

Szájban 600 apró, éles
Csuka fog.

Főleg halakat eszik, de

békát, siklót is, sőt
kisebb vízimadarat is
leránt.
Harcsa Legnagyobb ragadozó
hal, reszelőszerű
fogazat. Max. 5 m és
300 kg. Férgek,
rovarlárvák,
puhatestűek, csigák,
rákok, egeret, békát,
patkányt, vízimadarak
 Kecskebéka
Országosan elterjedt, rovarevő.
Ebihal rovarlárvákat eszik. Télire
iszapba ássa magát. Méteres
ugrásokkal közlekedik. Combja
sok országban népszerű étel.

Vöröshasú
unka

Hegyvidéki patakokban él. Mérgező, veszély

esetén sárga hasával ezt jelzi. Rovar és
féregevő, az ebihal főleg szúnyoglárvákat.
 Levelibéka
Alföldön minden felé. Kis
méretű, a hímek hanghólyagja
miatt hangosak. Nem a
nyelvükkel, ugorva kapják el a
rovarokat. Tapadó korongok az
ujjakon
Tarajos gőte Dombvidékek
folyóvizeiben. Taraj
csak a hímen. 10 cm-s.
Tápláléka rovarok,
férgek, meztelencsigák,
csigák, ászkarákok,
ebihalak és ikra.
 Mocsári teknős Nyugati országrészben.
Egyedüli őshonos teknős. 15-
20 cm. Jól úszik. Táplálékai
ízeltlábúak, kétéltűek,
puhatestűek és férgek,
dögök. Védett, 50 000 Ft.

Minden víztípusnál elterjedt,

leggyakoribb kígyónk. Akár 2 m is
lehet. Nappali életmód, jól úszik.
Vízisikló kisebb halakkal, békákkal,
rágcsálókkal táplálkozik.
Veszély esetén harap, bűzös
váladékkal fröcsköl, vagy halottnak
tetteti magát. Védett 25 000 Ft.
 Tőkés
réce

Főleg állóvizek mentén, elterjedt, vadászható.

Mindenevő. A vízben hínárt, gyökereket, férgeket,
ebihalakat eszik. Egy részük nálunk áttelel.
Nádirigó
Nádasokban, vízmenti
fűzfákon fészkel. Tápláléka
rovarok, pókok, apró halak
és békák.
Áttelel nálunk.
 Szikes tavakat,
mocsarakat szereti.
Kb. 1 m magas, 1
kg. Halakat,
kétéltűeket,
Kócsag vízirovarokat,
A magyar természetvédelem kisemlősöket eszik
címerállata. 100 000 Ft.
Kanalasgém
Mocsarakat,sekély vizeket
kedveli. Csőre kiszélesedő,
azzal kavarja az iszapot.
Tápláléka piócákból, puhatestűekből,
halakból és kétéltűekből áll. Vonuló.
Fokozottan védett 500 000 Ft.
 Fehér gólya Vízközelben, nedves rétek
mellett fészkelnek.
Alacsony fákon vagy
építményeken.
Szülők felváltva ülnek a
max. 3 tojáson. Táplálékuk
rovarok, békák, pockok,
Bütykös hattyú egerek, hüllők
Legnagyobb röpképes madarunk. 14 kg,
240 cm szárnyfesztávolság.
Állóvizekben mélyre
nyújtva a nyakát
vízinövényeket, rovarokat,
férgeket,
kagylókat,kétéltűeket
halakat eszik. Költöző
 Szinte minden álló/lassan
folyó víznél. Gyorsan terjed.
Nagy, 40cm, 6 kg. Nádból 2
Pézsmapocok m magas várat épít, víz alatti
kijárattal. Táplálék -
vízinövények, kagylók,
békák, halak
Vízicickány A hegyvidékek folyó- és
állóvizeiben. Egér nagyságú.
Járatai a föld alatt, növényekkel
kibélelve.
Elég vérengző, gyors anyagcsere
miatt folyamatosan ennie kell.
Gyíkokat, halakat, békákat,
madarakat és kisebb emlősöket
eszik
Vidra

Európai szinten kiemekedően

sok él nálunk, főleg dunántúli
halastavaknál.
80 cm-re, 14 kg-ra nő.
Úszóhártyás lábával jól úszik.
Kotorékát a vízpartok
talajában készíti
Tápláléka halakból,
kétéltűekből, rákokból,
pézsmapocokból, egyéb
rágcsálókból, kagylókból áll.
Fokozottan védett 250 000 Ft
Magyarország Nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
1973 809,572 km²

Közép-Európa legnagyobb füves pusztája.

Felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai
formálták. Területének nagy része szikesekkel
teli, rövid fűvel borított legelő, kis része a kisebb
foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi
részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok
jelentik.
Haszonállatai
Védett növényei

Nyári tőzike Piros kígyószisz Kék atracél

10 000 Ft
Védett állatai

Kerecsensólyom Kék vércse Kis kárókatona

1 000 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft
Kiskunsági Nemzeti Park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
1975 530 km²

Homokos puszták, szikes puszták, az alsó-Tisza

holtágai, árterei.
Mélyedésekben szikes tavak.
Bugaci pusztán növényzet nélküli, sivatagos
futóhomok.
Haszonállat

Mangalica
Védett növényei

Csikófark Pókbangó Mocsári kardvirág

150 000 Ft 50 000 Ft 250 000 Ft
Védett állatai

Gólyatöcs Gulipán Rákosi vipera

250 000 Ft 250 000 1 000 000 Ft
Bükki nemzeti park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
1977 402,63 km²

Bükk nagy részét tengeri üledékes eredetű

kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel.
Nemzeti park 95%-át erdő borítja.
Legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket
a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek,
majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök.

Tisztásokon, kopárabb hegyoldalakon

sziklagyepek.
területén több mint 1100 barlangot ismerünk,
közülük 45 fokozottan védett
 Haszonállat

Lipicai ménes

Szilvásvárad
Védett növényei

Szártalan
bábakalács Tüzes liliom Északi
5000 Ft 100 000 Ft sárkányfű
250 000 Ft
Védett állatai

Pannon gyík Kígyászölyv

750 000 Ft Uhu
250 000 Ft 500 000 Ft
Aggteleki Nemzeti Park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
1985 201,70 km²

Kimondottan a geológiai értékek – a híres

cseppkőbarlangok – védelmére alakult meg

25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-

barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb
aktív patakos barlangja, az 503 méteres
tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő
Szilicei-jégbarlang pedig a világ
legalacsonyabban fekvő jégbarlangja
Haszonállat
Hucul
ménes

Jósvafő
 Védett növényei

Tornai vértő Kakasmandikó Korai fehér szegfű

250 000 Ft 50 000 Ft 50 000 Ft
Védett állatai
Foltos
szalamandra
50 000 Ft

Szemercsés
vakászka
50 000 Ft

Süvöltő
50 000 Ft
Fertő – Hanság Nemzeti Park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
1991 335,87 km²

Fertő tó - Közép-Európa harmadik legnagyobb

tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak
legnyugatibb képviselője

A tó keleti vidékén szikes

puszták

A Hanságot a szél felszínformáló munkája

alakította ki a folyók homokos-kavicsos
hordalékának lerakása után.
Védett növényei

sziki sóballa Tarka nőszirom

Boldogasszony 50 000 Ft 5000 Ft
papucsa
250 000 Ft
Védett állatai
Réti csík
15 000 Ft

Vörös gém
250 000 Ft

Bölömbika
100 000 Ft
Duna – Dráva Nemzeti Park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
1996 494,78 km²
Nagy részét a Gemenci erdő teszi ki. Ez
Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdője.
Rengeteg szarvas, őz, vaddisznó. Hossza
30 km, szélessége 7 km. Nagyobb árvizeknél
elöntik a folyók.

A Nemzeti park egyéb részein főleg holtágak,

mocsárerdők, láperdők.
Védett növényei Hármaslevelű
szellőrózsa
50 000 Ft

Pufók
árvacsalán
50 000 Ft

Tátorján
100 000 Ft
Körös- Maros Nemzeti Park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
1997 501,34 km²
Nagy kiterjedésű szikes puszták
Itt van az Alföld legnagyobb kiterjedésű
mocsárvidéke, a Nagy-Sárrét
Sok a holtág és a ligeterdő. Rendkívül gazdag
madárvilág
 Védett növényei

Tündérfátyol
Erdélyi hérics Bókoló zsálya
5000 Ft
250 000 Ft 250 000 Ft
Védett állatai Nyugati
földikutya

1 000 000 Ft

Bánáti csiga
Rózsás gödény
250 000 Ft 50 000 Ft
Balaton-Felvidéki Nemzeti Park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
1997 569,97 km²
A Balatonfelvidék vulkanikus hegyeinek élővilágát
védik, kiemelt Tihany, a Káli-medence és a
Badacsony élőhelyeinek védelme.

Ezek mellett a Kis-Balaton, Közép-Európa

legnagyobb lápvidéke is ide tartozik
Haszonállat

Bivalyok a Kis-Balatonnál
Védett növényei

Farkasölő Lisztes kankalin

Cselling sisakvirág
250 000 Ft 5000 Ft 250 000 Ft
Védett állatai
Kuvik
100 000 Ft

Fekete gólya
500 000 Ft

Nyuszt
100 000 Ft
Duna – Ipoly Nemzeti Park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
1997 606,760 km²

Folyóvölgyek, hegységek (Visegrádi, Pilis,

Budai) és a síkság találkozása.

Vulkáni és mészköves hegységek is alkotják,

sajátos növényzettel.
Duna és Ipoly öntés területén mocsárrétek,
ligeterdők.
Védett növényei

Magyarföldi Piros
husáng madársisak Réti iszalag
250 000 Ft 10 000 Ft 5000 Ft
Védett állatai

Haris Kis patkósorrú

denevér Lábatlan gyík
500 000 Ft 20 000 Ft 100 000 Ft
Őrségi Nemzeti Park
Alapítás éve: Nemzeti park területe:
2002 440 km²
Dombság, melyet egykor az ős-Rába
kavicstakaróval fedett le. 200 forrás 15 patakot
táplál. A patakok visszaduzzasztásával több
helyütt turisztikailag is jelentős mesterséges
tavakat alakítottak ki.

Legjelentősebb folyóvizei a Rába és a Zala

Élővilág hegyvidéki jellegű, bükkösök,

erdeifenyvesek a jellemzőek.
Haszonállat

Muraközi ló

Őriszentpéter
Védett növényei

Henye Kornis tárnics

boroszlán 50 000 Ft Kereklevelű harmatfű
50 000 Ft 20 000 Ft
Védett állatai Alpesi
gőte

100 000
Ft

Holló
Keresztcsőrű
50 000 Ft 25 000 Ft