Átmeneti jellegű éghajlat,

szeszélyes időjárással
 Mérsékelt övezet – valódi mérsékelt öv – nedves
kontinentális éghajlat

MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATÁT KIALAKÍTÓ

TÉNYEZŐK
Nincs magashegység  tengerszint feletti magasság
csekély szerepe

Óceántól való távolság  kontinentális vonások Ny-ról K-

re erősödnek

Medencejelleg
 Kontinentális hatás:
- Nyáron forró, télen hideg,
száraz légtömegek
Óceáni hatás: - Útjukban a Kárpátok
-télen enyhébb, nyáron
hűvösebb időjárás
-sok csapadék
-útjukban az Alpok

Mediterrán hatás:
- Nyáron forró, télen enyhébb légtömegek,
- ősszel magasabb csapadékmennyiség
- Útjukban a Dinári- hegység
A hőmérséklet alakulása az ország területén

Évi középhőmérséklet: 8-11 °C között

Legmelegebb hónap: július

Leghidegebb hónap: január

Évi közepes hőingás: területi eltérései a

medencehelyzettel és az óceántól való távolsággal
függ össze
A csapadék alakulása az ország területén

Évi csapadékmennyiség: 600-700 mm között

Csapadék időbeli eloszlása egyenlőtlen:

- legtöbb: tavasz végén, nyár elején
(óceáni légtömegek beáramlása miatt)
- ősszel is egy csapadékosabb időszak
(mediterrán ciklonok miatt)
- nyár közepe legtöbbször száraz: aszály
- legkevesebb csapadék télen (januárban)
 Kiselőadás, szorgalmi, kutatómunka

Kiselőadás: Éghajlati elemek jellemzői Szászváron

Szorgalmi: Elemezd két, általad választott, magyarországi

település éghajlati diagramját!

Kutatómunka: Milyen időjárási jeleségekhez

kapcsolódnak népi megfigyelések? Mely napokhoz
fűződtek népszokások?