A periódusos rendszer kialakulásának története

A periódusos rendszer

A periódusos rendszer a valaha készült egyik

legfontosabb táblázat. A ma ismert formájának
alapjait Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz
kémikus fektette le. A periódudos rendszer
megalkotásáig azonban hosszú út vezetett,
melyet sok nagyszerű tudós munkája határozott
meg.
 Távol-keleti előzmények
A távol-keleti filozófia i.e 770-476 között öt
elemet nevezett meg, melyek a tűz, a víz,
a föld, a levegő és a fa.

A távol-keleti gondolkodásmódban az
elemek csoportosítása a jin-jang
egyensúlyán alapul, amit leginkább a feng
shui révén ismerhetünk. Ugyanakkor az
egyes elemekhez a hagyományos kínai
gyógyításban különböző szervek,
érzelmek és egyéb fizikai jelenségeket is
társítottak.
 Az ókori görög előzmények
Az ókori görögöket is foglalkoztatták a kémiai elemek.
I.e 4. században Arisztotelész elmélete volt az első írott
tudományos munka Európában a minket körülvevő világ
felépítéséről.
Mindent négy elem különböző arányú elegyeként írt le. A
dolgok tulajdonsága pedig az elemekhez társított négy
alaptulajdonságból tevődik össze. Minden elemhez két-két
alaptulajdonságot társított:

föld (száraz, hideg),

levegő (nedves, meleg)
tűz (száraz, meleg)
víz (nedves, hideg)
Ez az elmélet hosszú időn át tartotta magát, bár már korábban is voltak olyan felvetések, melyek
cáfolták ezt. Például Démokritosz már Arisztotelész munkája előtt közzétette az anyagok felépítéséről
szóló tanulmányát, miszerint minden anyag kis oszthatatlan részekből (atomosz) épül fel, úgy vélte,
hogy véges sok ilyen részecske létezik .
Az első elem felfedezése - foszfor
Egészen 1669-ig kellett várni, hogy az első
kémiai elemet felfeddezzék. Egy német
alkimista, Hennig Brand kísérletei során
vizeletet párologtatott el és sikeresen kinyert
egy anyagot, amit foszfornak, azaz
fényhozónak nevezett el, felfedezését
azonban titokban tartotta.

1680-ban Robert Boyle újra felfedezte a

foszfort. Ez volt az első jegyzett elem-
felfedezés.
Az elemek felfedezése
A 18. században sorban fedezték fel az újabb és újabb
elemeket. 1766-ban Henry Cavendish angol tudós a
levegőből leválasztott és azonosított több gázt, egyebek
között a hidrogént, amiről ő ismerte fel, hogy önálló elem.

Joseph Priestley vörös higany-oxidot hevítve pedig

felfedezte az oxigént, mint elemet, azonban nem volt biztos
abban, hogy egy addig ismeretlen gázt talált.

1775-ben Párizsban járva tájékoztatta a francia kémikust,

Lavoisier-t, aki azonnal felismerte a felfedezés jelentőségét.
Lavoisier később saját kísérletei alapján megállapította az
oxigén elemi jellegét és az égésben játszott szerepét
 Az elemek felfedezése
Reichensteini Müller Martin Heinrich
Adair Crawford
Ferenc József Klaproth
Az orvos és kémikus
A magyar kémikus 1783-ban
A német vegyész megállapította, hogy bizonyos
észrevette, hogy egyes
ásványi anyagok nem úgy
erdélyi arany- és ezüstércek fedezte fel az uránt, a viselkednek, mint amire számított.
azért kohósíthatók nehezen,
mert egy új, addig ismeretlen
cirkóniumot és a titánt Arra a következtetésre jutott, hogy
az ásványi anyagok egy új elemet
elem van bennük, az elemet és megállapította, hogy tartalmaznak. Ő fedezte fel a
ekkor metallum ezek önálló elemek, de skóciai Stronthian községben talált
problematicum-nak, azaz nem tudta előállítani ásványban a stroncium oxidját. Az
rejtélyes ércnek nevezte el. elem a községről kapta a nevét.
Ez az új, addig még őket tiszta fémes
ismeretlen elem a tellúr volt. formájukban.
TELLÚR URÁN CIRKÓNIUM STRONCIUM
TITÁN
 Az elemek felfedezése
Johan Gadolin Courtois Humphry Davy
Francia gyógyszerész, kémikus, a jód
Finn kémikus, pszichológus és felfedezője. Egy salétromgyártó
Felfedezte és
mineralógus, a finn kémia
elindítója, fedezte fel az ittriumot,
családban született. A salétrom fontos elkülönítette a
alkotórésze a puskapornak. A salétrom
az első gyakori földelemet. 1792- előállításához nátrium-karbonátra volt magnéziumot, a bórt,
szükség, amit tengeri algák hamujából
ben talált egy darab fekete, nehéz
oldottak ki. A hamumaradékot
és a báriumot. A
ásványt Svédországban, egy
Stockholm melletti faluban,
kénsavval semmisítették meg. Egy kutatási területei közé
napon véletlenül túl sok savat adagolt
Ytterbyben. Óvatos kísérletekkel a hulladékhoz, és ibolya színű gőz tartozott még a klór, a
megállapította, hogy egy gyakori keletkezett, ami hideg tárgyakon sötét
földoxidról van szó, amit később kristályok formájában lecsapódott.
jód, a nátrium és a
ittriának neveztek el. kálium is.
ITTRIA JÓD MAGNÉZIUM BÓR
BÁRIUM
 Az elemek felfedezése
Johan Gadolin Courtois Humphry Davy
Francia gyógyszerész, kémikus, a jód
Finn kémikus, pszichológus és felfedezője. Egy salétromgyártó
Felfedezte és
mineralógus, a finn kémia
elindítója, fedezte fel az ittriumot,
családban született. A salétrom fontos elkülönítette a
alkotórésze a puskapornak. A salétrom
az első gyakori földelemet. 1792- előállításához nátrium-karbonátra volt magnéziumot, a bórt,
szükség, amit tengeri algák hamujából
ben talált egy darab fekete, nehéz
oldottak ki. A hamumaradékot
és a báriumot. A
ásványt Svédországban, egy
Stockholm melletti faluban,
kénsavval semmisítették meg. Egy kutatási területei közé
napon véletlenül túl sok savat adagolt
Ytterbyben. Óvatos kísérletekkel a hulladékhoz, és ibolya színű gőz tartozott még a klór, a
megállapította, hogy egy gyakori keletkezett, ami hideg tárgyakon sötét
földoxidról van szó, amit később kristályok formájában lecsapódott.
jód, a nátrium és a
ittriának neveztek el. kálium is.
ITTRIA JÓD MAGNÉZIUM BÓR
BÁRIUM
 Az elemek közötti összefüggések

Johann Wolfgang Döbereiner

- 1823-ban kifejlesztette az öngyújtót
- Vizsgálta az anyagok közötti kapcsolatokat és szabályszerűséget fedezett fel:
rájött, hogy ha az elemeket atomtömegük szerint sorrendbe állítjuk, és bizonyos
tulajdonságokat megvizsgáljuk, felfedezhető ismétlődés, periodicitás). 1828-ban
felfedezett pár, hasonló tulajdonságú elemekből álló hármast, úgynevezett
triádot.
- Pl. a lítium és a kálium atomtömegének átlaga közel van a nátrium
atomtömegéhez.
-
Újabb tudósok a triádokon túlmutató kémiai összefüggéseket fedeztek fel: a fluor bekerült a klór, a jód
és a bróm mellé; a kén, az oxigén, a szelén és a tellúr egy családba kerültek; a nitrogén, a foszfor, az
arzén, az antimon és a bizmut pedig egy újabb csoportot alkotott.
Az elemek közötti összefüggések
1863-ig összesen 56 elemet fedeztek fel.

John Newlands a felfedezett anyagokat a

tulajdonságaik alapján csoportokba sorolta,
rájött, hogy ha az elemeket az
atomtömegük szerint sorba rakjuk, akkor
minden nyolcadik elem hasonló fizikai és
kémiai sajátosságokat mutat, amit a zenei
oktávokhoz hasonlított.

Bár sok esetben ez jól működött, az

elmélet tökéletesítésre szorult.
A PERIÓDUSOS RENDSZER

Végül 1869-ben az orosz kémiaprofesszor, Mengyelejev

és négy hónappal később a német Julius Lothar Meyer
egymástól függetlenül készítették el az első periódusos
rendszert, melyben az elemeket tömegük szerint rakták
sorba. Mengyelejev azonban néhány elemet a sorrendtől
eltérően helyezett el, hogy a tulajdonságaik jobban
igazodjanak a szomszédjaikhoz, kijavította néhány elem
atomtömegét, és megjósolta a táblázat még akkor üres
helyeire kerülő elemek felfedezését, és azok
tulajdonságait.
A PERIÓDUSOS RENDSZER

A rendszer helyességét megerősítette 1875-ben a gallium,

1879-ben a szkandium, 1886-ban a germánium felfedezése,
mert ezek az elemek a megjósolt tulajdonságokat mutatták.

Az elkészült periódusos rendszer azonban még így is elég

hiányos volt. A következő évtizedekben újabb elemeket
fedeztek fel. A Curie házaspár a polóniumot és a rádiumot,
William Ramsay a nemesgázok közül az argont, a kriptont és
a neont, Glenn Seaborg pedig a transzurán elemeket.

Mengyelejevet a 19. század végén és a 20. század elején az

elemek elektronszerkezetének felfedezése véglegesen is
igazolta.
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev
orosz kémikus
A PERIÓDUSOS RENDSZER
ÁBRÁZOLÁSA
Nyolc főcsoport:
- I. A - Alkáli fémek
- II. A - Alkáliföldfémek
- III. A - Földfémek
- IV. A - Széncsoport
- V. A - Nitrogén csoport
- VI. A - Oxigén csoport
- VII. A - Halogén csoport
- VIII. A - Nemesgázok
 AZ ATOM SZERKEZETE: SZÉN ATOM
Az atom elektromosan
ELEKTRON semleges, így az
atomokban az elektronok
Az elektronfelhőben helyezkedik el, a
és protonok száma
tömege 1/1840-ed, töltése negatív.
megegyezik

PROTON 6 proton
+
Atommagban helyezkedik e, 6 neutron
pozitív töltésű.

NEUTRON
Atommagban helyezkedik
el, semleges.
ELEMEKRŐL INFORMÁCIÓ - VASATOM

55.847
Rendszám 26 u Relatív atomtömeg

Vegyjel
Fe
Vas
7.874
g/cm³ Sűrűség
Neve

1,811o 3,134o Forráspont

Olvadáspont
Felhasznált források

● https://www.sumidamagazin.com/2020/03/04/a-periodusos-rendszer-tortenete/Still life arrangement of test tubes

● https://prezi.com/wyvgwhvmoz3g/a-periodusos-rendszer-kialakulasa/
● https://agytoro.hu/felfedezes/a-periodusos-rendszer-felfedezese/
Köszönöm a
figyelmet!