A jezsuita rend

TÓTH ESZTER
Jezsuiták, jellemzőik és történetük
 A katolikus reform legnagyobb hatású
szerzetesrendje. A jezsuita rendet egy A Jézus Társasága címere
spanyol katona, Loyolai Szent Ignác (1586)
(1491-1556) alapította 1540-ben. Az
alapító a rend feladatkörét rendkívül
tágan határozta meg: lelkipásztorkodás
régi és teljesen új (pl. lelkigyakorlatok,
népmissziók) formái, hithirdetés Európán
kívül és hitvédelem a protestánsokkal
szemben, a közép- és felsőfokú
oktatásban való hivatásszerű részvétel, a
különféle egyházi és világi tudományok
művelése.

S.J. - Societas Jesu = Jézus

Társasága.
Loyolai Szent Ignác
 A jezsuita rend alapítója Loyolai Szent  Elhatározta, hogy lemond a világi életről;
Ignác. Ő fiatalemberként spanyol lovag vagyonát szétosztotta a szegények közt,
és katona volt, aki és egy Manréza nevű kis város melletti
miután Pamplona védelmében súlyosan barlangba költözött, ahol megírta a
megsebesült, betegágyán elgondolkodott Lelkigyakorlatok könyvét, ami azóta is a
élete további értelmén. jezsuita stílusú keresztény élet
 alapdokumentuma. Szent Ignácnak
Egész életére lesántulva a katonaságra
egyértelmű célja volt másokat is elvezetni
alkalmatlanná vált. A Krisztus követése c.
azokra az imádságos tapasztalatokra,
keresztény lelki könyv, és a különféle
amelyekre ő szert tett. A lelkigyakorlatok
szentéletrajzok olvasása tartós lelkesedést
ezt a célt szolgálják.
váltottak ki belőle, arra jutott, hogy Jézus
elkötelezett követőjeként, szentjeként
kiteljesedhet az élete.
Loyolai Szent Ignác

 Ezután zarándokutat tett Palesztinába,

majd a Szentföldről visszatérve hosszú
éveken át tanult, majd a párizsi
egyetemre ment,
ahol magiszteri fokozatot szerzett, majd
ott társaival 1534-ben letette
a szegénység és tisztaság fogadalmát.
1537-ben Rómában pappá szentelték,
ugyanott öt társával megalakította a
Társaságot, amelynek első vezetőjévé,
ún. generálisává választották meg.
Jezsuiták, és jellemzőik, a történetük
folytatása
 A jezsuita rend erősen centralizált
felépítésű, programja rendkívül sokoldalú,
tagjai alaposan képzettek és bármilyen
feladatra mobilizálhatóak voltak, ugyanis
a szokásos hármas szerzetesi fogadalom
(szegénység, tisztaság, engedelmesség)
mellé a legkiválóbbak letették a negyedik
fogadalmat, amely a pápának feltétlen
engedelmességet ígért bármilyen
küldetésre. Ezek a tulajdonságok tették a
rendet a megújuló katolikus egyház elit
csapatává a 16-17. században, amelynek
nagy szerepe volt abban, hogy a katolikus
reform sikeresen vette fel a küzdelmet a
reformációval szemben.
A jezsuita rend további története, és
fejlődése
 A 18. századra Nyugat-Európában a rend
feltűnő gazdagsága és politikai hatalma
miatt sok ellenséget szerzett magának, és
az egyre erősödő politikai nyomás miatt
XIV. Kelemen pápa (1769-1774) 1773-
ban feloszlatta, visszaállítására csak
1814-ben került sor. Magyarországon a
16. századi kísérletek után a rend a 17.
század elejétől kezdve rohamos
terjeszkedésnek indult, és rövidesen a
katolikus reform és az ellenreformáció
legjelentősebb ereje, mindenekelőtt
iskolák szervezésével, lelkipásztori és
térítő tevékenységével, hitvitáival,
irodalmi és tudományos munkásságával.
Tudnivalók a Jézus Társaságáról
 A Jézus Társasága, másnéven jezsuita
rend a római katolikus
egyház legnagyobb Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb
létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es dicsőségére!, illetve A hit szolgálata
évek végén világszerte, 112 országban és az igazságosság előmozdítása.
mintegy 16 000 szerzetest számlált.
A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatok-
kal, neveléssel és oktatással, médiával
foglalkoznak, valamint szociális és egyéb
lelkipásztori tevékenységet végeznek.

(latinul: Societas Jesu

Omnia ad maiorem Dei gloriam (O.A.M.D.G., azaz
magyarul: Mindent Isten nagyobb
dicsőségére M.I.N.D.)
Célja a szerzetesrendnek
 A jezsuiták célja (saját megfogalmazásuk
szerint), hogy nemcsak
saját üdvösségükön és tökéletesedésükön,
hanem a hit védelmén és terjesztésén,
valamint másoknak
a keresztény hitéletben való
előrehaladásán is fáradozzanak. Újabb
megfogalmazásban a jezsuiták
küldetése a hit szolgálata és az
igazságosság előmozdítása.
A pápának ajánlott szolgálat
kifejtése
 A hármas hagyományos szerzetesi
fogadalom mellett (szegénység, tisztaság,
engedelmesség) felajánlják
szolgálatukat Róma püspökének,
a pápának mint Krisztus helytartójának,
hogy az egyházfő bármikor szabadon
rendelkezhessen a jezsuitákkal, ahol
belátása szerint a legnagyobb szükség
mutatkozik rájuk. A jezsuitáknak így
voltaképpen nincs sajátos munkaterületük,
illetve minden munka jezsuita feladatnak
számít, amely küldetésüknek megfelelően
a hit szolgálata és az igazságosság
előmozdítása.
Jezsuiták, mint ,,katonák”
A rend nézete szerint Isten
dicsősége azonos a katolikus
 A Társaság katonai mintára létesült; tagjai egyház érdekével és minden mást
katonáknak, „Krisztus
harcosainak” tartották magukat, megelőz. Ha érvényesül, akkor
szervezetüket pedig hadseregnek elérték céljukat.
tekintették. A vezetőknek abszolút hatalma
volt a tagok felett. A despotizmust és a
túlszabályozást azonban a rend korai belső
dokumentumai mint jelenlévő, de
leküzdendő problémát említették. A
Rendalkotmány 727. pontja szerint a „a
szükséges határozottságot és szigort a
kedvességgel és szelídséggel” kell
párosítani.
Hogy élnek a jezsuiták?
 A jezsuiták nem monasztikus szerzetesrend, azaz a
Jézus Társasága tagjai nem vonulnak el a világtól
(legalábbis nem hosszabb távra), ennek
megfelelően nem monostorokban, illetve
kolostorokban élnek, hanem ún. rendházakban. A
jezsuita rendházakat rendszerint nagyobb
városokban alapították, tehát kulturális,
adminisztratív, vagy ipari központokban, ahol
széles körű pasztorációs (lelki gondozói)
tevékenységre van lehetőség.
 Minden jezsuita tagja valamelyik rendház
közösségének, még akkor is, ha közülük néhányan
történetesen nem élnek egy fedél alatt a többi
rendtárssal (például munkájuk ezt nem teszi
lehetővé).
 A rendházak élén a rendházfőnök (szuperior) áll. A
nagyobb rendházaknak ún. minisztere is van, aki a
közösség anyagi gondjait adminisztrálja.
Köszönöm a figyelmedet.
(feltéve, ha figyeltél)