Gyapot

You might also like

Download as pptx, pdf, or txt
Download as pptx, pdf, or txt
You are on page 1of 16

GYAPOT |

PAMUT

Készítette: Sib. A., földrajz szak, II.


év
TARTALOM:
■ Bevezetés- a gyapotról
■ Termesztési folyamat- érés
■ Története
■ Iparban elfoglalt helye- textilipar
■ Források
A gyapot:
■ 4 fajta:
– Hegyvidéki gyapot (Gossypium
hirsutum)- a világ
gyapottermelésének 90%
– Amerikai gyapot (G. barbadense)-
8%
– Levantei gyapot
– Fatermetű (indiai)- 2%

■ A textilipari szaknyelvben a
gyapotszálak leszedése után
nevezik a pamutnak

(Gossypium)
A gyapot:
■ Élőhely, elterjedés:
■ 39-40 faj a trópusokon és a
szubtrópusokon honos
■ 70 országban ipari növényként
termesztett- pamut alapanyaga
■ Legnagyobb termesztők: Kína, India,
USA (Texas, Kalifornia- és Mississippi-
deltájában)
■ Leghíresebb termőterület az Egyesült
Államokbeli Cotton belt/gyapotövezet
A gyapot:

■ Cotton belt:
– az Egyesült Államok déli részének
egy olyan régiója, ahol a 18.
század végétől a 20. századig a
gyapot volt az uralkodó
haszonnövény.

■ 1949–1950-es
években Magyarországon is
kísérleteztek a gyapottermesztés
meghonosításával, de sikertelenül
Termesztési folyamat- beérés
■ A szállak a gyapotvirág mélyén található maghéjon
jönnek létre
■ A szállaknak több sejtfala van. A növekedéskor és
éréskor különböző sejtfalak szilárdulnak meg
– Primér sejtfal megszilárdulásakor kezdődik el a
szálak növekedése (16 napig gyorsan nyúlik)
– Növekedés második szakasza- belső sejtfalak
megerősödése
■ 50. napra beérik (keléstől számítva 100. nap)
– Belső sejt elhal- cellulóz marad
– Kiszárad és kinyílik a tok
– Vékonyabb a hajszálnál
Termesztési folyamat-
beérés
■ Ideális körülmények között: megfelelő
hőmérséklet, víz, fény, növényvédő szerek és
gyomírtó szerek esetén megfelelő minőség
■ Vékony, hosszú szálakpuhább anyag,
szilárdabb szövet
■ Rövid, erős szálaktartósabb szövet
■ GM gyapot- minél jobb minőség a cél

■ Felhasználás:
– Amerikai dollár 75%-a pamut
– Gyógyászat: géz, szövetek, textíliák,
kávészűrő, pelenka, halászháló,
szigetelő anyag, stb.
– Mag- étkezési olaj-margaringyártás,
ipari olaj
Termesztési folyamat- hátrányok
■ Több növényvédő és rovarírtót használnak,
mint bármely termesztett növénynél
■ Nagyon vízigényes
■ Biogyapot- a világon termesztett gyapot
kevesebb, mint 1 százaléka
■ Kémiai szerekkel fehérítik és színezik a kész
terméket- rákkeltő anyagot is tartalmaznak
(Pb, Cr, Hg)
Története:
■ Inkák- több ezer éve- páncélzathoz használták
■ Több, mint 4 ezer éves pamut ruhák Peru partvidékén és az Indus-
völgyében
■ Kr. e. 3000 körül az Indus folyó völgyében (mai Pakisztán területe)
termesztették előszőr textilként
■ III. Alexandrosz makedón király hozta be Európába
■ 1492- Kolumbusz K. a ma legelterjedtebb gyapotra bukkant a
Bahamák-szigetén
■ 1500-ra a gyapot elterjedt Amerika, Eurázsia és
Afrika melegebb vidékein is
 Ma a gyapot a világ egyik legelterjedtebb termesztett
textilnövénye- az összes textiltermék felét adja
Iparban elfoglalt helye:
■ A világ legnagyobb termelői:
Amerika, Kína, India
■ Textilgyártás: Kína, India (modern
gépekkel)
■ Pamutszövet feldolgozók:
Banglades, Kína, India,
Törökország (emberi erőforrást
igényel, kézzel dolgozzák fel.
Rossz körülmények, alacsony bér)
■ 4,5 millióan dolgoznak a póló
iparban
Iparban elfoglalt helye:
■ Banglades lekörözte Kínát a
pamutpóló-exportban
■ Fenntartható gyapot- 2017-ben a
C&A volt a legnagyobb vásárlója
■ Régebb emberek dolgoztak a
földeken is- rabszolgaság
■ 1945- mechanikus gyapotszedő
gépek- a Mississippi-delta
gazdaságainak több, mint 75%-a
bezárt ennek következtében
■ A legnagyobb gyapottermesztő országok részarány szerinti megoszlása. Az össztermelés 2006-ban 25 millió
tonna volt
Gyári feldolgozás- pamutcérna készítése
keverés és fújás

kártolás kártolt lemez formálása Fésülés/második gyapot húzása


tisztítás

előfonás

felcsavarás tekercselés
Források:
■ https://www.toyota-industries.com/products/relation/
textile_process/
■ https://elevenruhatar.cafeblog.hu/2017/05/09/a-csoda
latos-pamut-hogyan-keszul/
■ https://hu.wikipedia.org/wiki/Pamut
■ https://cottonaustralia.com.au/world-cotton-history
■ http://sff.arts.ac.uk/Fibre%20Origins/cottonmap.html
■ https://youtu.be/tKLJ6KQAcjI
KÖSZÖNÖM
A
FIGYELMET!

You might also like