Impresszionizmus Pointillizmus Posztimpr Hollósy Nagybányaképfelismeréshez2024

IMPRESSZIONIZMUS
A NAGYVÁROSI, POLGÁRI ÉLET FESTÉSZETE

Impresszionizmus jellemzői:
- Szabadban festettek
- pillanatnyi látvány, a benyomást (impressziót)
rögzítették
- gyors, lendületes ecsetkezelés, részletek elhagyása, a
tiszta ragyogó színek
- színes árnyékok
- Valőr színek
- Dekomponáltság (festészet és fotográfia kapcsolata:
dagerrotípia (Louis Daguerre), Talbot: kalotípia,
kronofotográfia (Muybridge és Marey), zoopraxiszkóp
- Optikai színkeverés
- Szimultán kontraszt
- kiegészítő színpárok (komplementer)
"Mindig is irtóztam az
elméletektől .. , nincs egyéb
érdemem, mint hogy
közvetlenül a természetet
festettem, s megpróbáltam
visszaadni impresszióimat a
legillékonyabb effektusokról.
Sajnálom, hogy miattam adták
ezt a nevet egy olyan
csoportnak, amelynek legtöbb
tagja sohasem volt
impresszionista” Claude
Monet
Monet: Impresszió, a
felkelő nap, 1872
Édouard Manet
Velazquez: Pablillos de Vallalolid, 1635
Manet: A tragikus színész, 1865

Velazquez: Menippos, 1635
Manet: Koldus, 1865

Manet: A torreádor halála, 1864
Manet: A torreádor halála, 1864
Goya: Bikaviadal, 1828
Manet: Bikaviadal, 1867

Manet: Reggeli a szabadban, 1863
Giorgione: Zenélő társaság, 1510 körül
Raimondi metszete Raffaello Paris ítélete nyomán
„Ismeretes, hogy milyen hatást
váltanak ki Édouard Manet
munkái a Szalonban.
Egyszerűen fölperzselik a falat,
amelyre fölakasztották őket! És
körülöttük ott díszelegnek a
divatos művész-cukrászok
édességei, a kandiscukor fák és
a kalácstészta házak… Édouard
Manet-nak már ki van jelölve a
helye a Louvre-ban, akárcsak
Courbet-nak, akárcsak minden
szenvedélyes és hajthatatlan
temperamentumú
művésznek…” (Zola, 1865)
Manet: Olympia, 1865

Giorgione Tiziano
Goya: 1808. május 3.
Manet: Miksa császár kivégzése, 1867

Manet: A balkon, 1869, Párizs Goya: Mayák az erkélyen, 1800 körül
Manet: Zene a Tuileriák parkban, 1862
Un flaneur – egy megfigyelő, csavargó városi típus, városi csellengő
Manet: Reggeli a műteremben, 1868, München
Manet. Folies-Bergére bárja, 1882, London
Manet: Kávéházi koncerten, 1878, Baltimore
Manet: Szilvapálinka, 1877, London
Manet: Pincérnő, 1878, London
Manet: Kávéházban, 1878
Manet: Monet Argentuile-i műtermében, 1873, München
Manet: Csónakázók, 1874
Manet: Argentuile (Csónakázó pár), 1874
Manet: Monet családja Argenteuile-ben, 1874
Renoir: Monet családja, 1874

Manet: A Szajna partján, 1874
rögzítették
- kiegészítő színpárok
- Valőr színek
dagerrotípia (Louis Daguerre), Talbot: kalotípia,
kronofotográfia (Muybridge és Marey), zoopraxiszkóp
https://www.youtube.com/watch?v=heRuLp7CyTM
https://www.youtube.com/watch?v=3oTPFjOobDM
Edward Muybridge:
Táncoló nő, 1887 körül
Degas: Lovak, bronz,
1880 körül
Degas: Balerinák, bronzszobrok
Degas: A nagy „arabeszk”, 1892-96

https://www.youtube.com/watch?v=fAYa-yTbA94
Etienne-Jules Marey fázisfotói, 1890 körül

MONET
• Fő témája a tájkép
Festészetének jellemzői:
• képsorozatok
• a kép síkját hangsúlyozó festéstechnika
• a formák alakja és térbelisége iránti közömbösség
• a színek világításbeli értékeinek megjelenítése (absztrakt művészet előkészítője)
"Mindig is irtóztam az elméletektől .. , nincs egyéb érdemem, mint hogy közvetlenül a természetet festettem, s megpróbáltam
visszaadni impresszióimat a legillékonyabb effektusokról. Sajnálom, hogy miattam adták ezt a nevet egy olyan csoportnak,
amelynek legtöbb tagja sohasem volt impresszionista” Claude Monet
"A kép egész felülete tündököl a napfénytől, a festményen mozog a levegő, a fény
körülöleli, végigsimogatja, besugarazza a formákat, mindenhová behatol, még az
árnyékokba is bevilágít. Az impresszionistákat elbűvöli a természet varázslatos
szépsége, és a gyors, határozott kivitelezés lehetővé teszi számukra, hogy rögzítsék a
látvány változékonyságát. A pillanatnyi benyomások és a tünékenység diadalmas festői
ők"
Paul Signac
Manet: Reggeli a szabadban, 1863
Monet: Impresszió, Felkelő nap, 1872
Monet: La Grenouiller, 1869
Monet: Fürdőzés a Grenoullier-ben, 1869
Manet: Monet Argentuile-i műtermében, 1873, München
Monet: Műtermem, 1874, 1876
Manet: Reggeli a
szabadban, 1863
Szinyei Merse Pál: Majális, 1873
Monet: Reggeli a szabadban, 1865-66

248.9 cm × 218.0 cm
Monet:
Nők a kertben, 1866
256 x 208 cm
Monet: La Grenouiller, 1869
Monet: A Temze Westminsternél, 1871
Monet: Az Argenteuil-i híd javítása, 1872
Monet: Impresszió, Felkelő nap, 1872
Monet: Regatták Argenteuil-ben, 1872
Monet: Vasúti híd Argenteuil-ben, 1874
Monet: Pipacsos mező, 1873
Monet: Nő esernyővel, 1875
Monet: Saint Lazare pályaudvar, 1877
Monet: Saint Lazare pályaudvar, 1877

Monet: Rouen-i katedrális (reggeli fényben) 1894
1900, Chicago 1904, Párizs
1900, Lille
Monet: Kerti út, 1902, Bécs
Monet: Híd a rózsák taván, 1899
Monet: Tavirózsák, 1920-26
Monet: tavirózsák, 1920 k.
rögzítették
- kiegészítő színpárok
- Valőr színek
dagerrotípia (Louis Daguerre), kalotípia,
kronofotográfia, zoopraxiszkóp
DEGAS
- Művészetét az atmoszférikus hatásokkal, az oldott festőiséggel
szemben a klasszikusan tiszta rajz, a formatisztaság jellemezte
- véletlenszerűnek ható kompozíciós megoldások és a pillanatnyi
mozgás mesteri érzékeltetése az impresszionizmushoz köti művészetét
- balett-és lóversenyjelenetek
- a pillanatnyi mozgás variációi
- merész képkivágások
- feszített perspektivikus megoldások
- Pillanatfelvételszerű, mégis pontos szerkesztésű képek
- Késői korszak: pasztellsorozat öltözködő, mosakodó
- egységes, logikus művészet
- A francia művészet klasszikus tradícióját egyesítette az
impresszionizmus modern elveivel.
- Szembetegség miatt a festést abbahagyta - viaszszobrok
Degas: Gyapotkereskedés New Orleans-ban, 1873
Degas: Spártai lányok és fiúk versengése, 1860-62
Degas: A Belleli család, 1862
Degas: Manet és felesége, 1868-1869
Degas: Veszekedés után (Duzzogás), 1869, Philadelphia
Degas: Lóverseny vidéken, 1869
Degas: Lovasok a tribünnél, 1872, Párizs
Degas: Fogat a lóversenyen, 1876-1887
Degas: Zsokék az esőben, 1886 körül
Balettpróba, 1876
Degas: Az Opera baletterme, 1872, Párizs
A táncosztály, 1875
Balettpróba, 1873-1874
Degas: Színpadi próba, 1878-1879
Degas: Balettosztály, 1881
Degas: A prímabalerina, 1878, Párizs
Degas: Artistanő a Fernado cirkuszban, 1879, London
Balettpróba a tükör előtt, 1890 körül
Degas: Cipőt kötő táncosnők, 1898, Cleveland
Degas: Zenekari árok az Operaházban, 1870
Kávéházi koncert az
Ambassadeurs-ben, 1876
Degas: Énekesnő a Kávéházi koncerten, 1878
Degas: Abszintivók, 1876, Párizs
Degas: Mosakodás, 1886, Párizs
Degas: Fésülködő nő, 1885, Moszkva
Degas: Törülköző nő, 1896-98, Zürich
Degas: Lábát törlő modell, 1885-1886
Degas: Törülköző nő, 1885
Degas: Tizennégy éves balerina, 1881
Degas: Balerinák, bronzszobrok, 1890 körül
Degas: Lovak, bronz,
1880 körül
Degas: Place de Concorde (Lepic gróf lányaival), 1879
RENOIR
• Derűs, világos életvidám képek
• derűs, rokokói életérzés
• figurális kompozíciók,
emberábrázolás, fiatalság,
szépség, életöröm
• porcelánfestőnek tanult
• laza ecsetkezelés
• A fény vibráló játéka
• a reflexek érzékeltetése
• élettől remegő testek
• Courbet és Manet hatása
• Barátságképek Monet-val és
Sisley-vel
Renoir: Hinta, 1877

Renoir: A Szajna Argentuile-nél, 1874
Renoir: Sisley feleségével, 1868
Renoir: Monet, 1872, 1874
Renoir: Monet családja, 1874
Renoir: Madame Monet, 1874
Renoir: La Grenouillére, 1868
Renoir: La Grenouillére, 1869
Renoir: A páholy, 1874
Renoir: Moulin de la Galette, 1876
Renoir: Evezősök reggelije, 1881
Renoir: Akt napsütésben, 1874
Renoir: Hinta, 1877
Renoir: Fürdőzők, 1887 körül
Renoir: Esernyők, 1885 körül
POSZTIMPRESSZIONIZMUS
• Pointillizmus/neoimpresszionizmus/divizionizmus: Georges Seurat, Paul Signac
• Paul Cézanne
• Vincent van Gogh
• Paul Gauguin
• Nabis csoport (Maurice Denis, Pierre Bonnard, Éduard Vuillard, Félix Vallatton, Atristide Maillol,
Paul Ranson)
• Magyarországon: Csontváry Kosztka Tivadar(szimbolizmus), Rippl-Rónai József (Nabis,
fauvizmus), Beck Ö.Fülöp
• Az „impresszionizmus utáni művészet”

• 1880-1905 közötti festészet és szobrászat
• a kapitalista társadalmi rend ellentmondásai

• világnézeti válság
• Schopenhauer, Nietzsche mítoszt kereső filozófiája
• okkultista, teozófiai tanok, buddhizmus
• az elszigetelt, magára maradt ember lelkivilágának művészi kivetítése
• megerősödött a romantika ideája: a művészet abszolutizálása, minden érték fölé helyezik
• az álom- és fantáziavilág, a mítosz utáni nosztalgia megerősödése
POINTILLIZMUS/
Neoimpresszionizmus/divizionizmus
Georges Seurat
Paul Signac
„diviser” = bontás
Delacroix naplófeljegyzései a színekről
Chevreul színelmélete: Szimultán kontraszt
"a színek szimultán kontrasztja (egyidejű ellentéte) magában foglalja a
módosulások mindazon jelenségeit, amelyeket a különféle színű tárgyak fizikai
összetételükben látszólag elszenvednek, és kiegészítő színeik tónusértékét,
amikor egyidejűleg szemlélik őket".
Kiegészítő színpárok
Optikai színkeverés
Pissarro, La Récolte des Foins, 1887,
pointillista hatás
Pissarro, 1872 („virágzó kert”), korai stílusa

„patikamérlegen adagolt
sötét és világos tónusok,
tört színek hálózatán át
bontakozik ki, a
megpendített színakkord
fény- és színvariáció
szeriális sorát követi”
Seurat: Vasárnap Délután a Grande Jatte szigetén, 1884-1886, Chicago

Seurat: Fürdőzők az Asnieres mellett, 1883-1884
Seurat: Modellek 1887-1888, Barnes Foundation
Seurat: Kánkán, 1889-1890 Seurat: Cirkusz, 1891, Párizs
Seurat: Cirkuszparádé, 1888
Paul Signac: Felix Feneon, 1890, Párizs
Signac: Vasárnap, 1890, Mgt
Signac: Varrónők, 1886, Zürich
Signac: Uzsonna, 1887, Otterlo
POSZTIMPRESSZIONIZMUS
• Pointillizmus = neoimpresszionizmus Georges Seurat, Paul Signac
• Paul Cézanne
• Vincent van Gogh
• Paul Gauguin
• Nabis csoport (Maurice Denis, Pierre Bonnard, Éduard Vuillard, Félix Vallatton, Atristide Maillol,
Paul Ranson)
• Magyarországon: Csontváry Kosztka Tivadar(szimbolizmus), Rippl-Rónai József (Nabis,
fauvizmus), Beck Ö.Fülöp
• Az „impresszionizmus utáni művészet”

• 1880-1905 közötti festészet és szobrászat
• a kapitalista társadalmi rend ellentmondásai

• világnézeti válság
• Schopenhauer, Nietzsche mítoszt kereső filozófiája
• okkultista, teozófiai tanok, buddhizmus
• az elszigetelt, magára maradt ember lelkivilágának művészi kivetítése
• megerősödött a romantika ideája: a művészet abszolutizálása, minden érték fölé helyezik
• az álom- és fantáziavilág, a mítosz utáni nosztalgia megerősödése
CÉZANNE
• Korai művei: romantikus, erős tér és tömeghatás, brutális
ecsetkezelés, már-már reliefszerű felépítés, sötét és súlyos színek
• 60-as évektől: impresszionizmus hatása, valőr színek alkalmazása –
azonban az impresszionizmus feloldotta a tárgyak masszivitását,
Cézanne viszont ragaszkodott a dolgok tömegéhez, súlyához
• nagy hatással volt a kubizmusra – „a természet minden formája
gömb, kúp, és a henger formájára egyszerűsíthető le”
• Formává váló szín
„A természet nem a felületen,

hanem a mélyben található.
A szín ennek a mélységnek a felszíni kifejeződése,
amely a világ gyökeréből nő ki.
Ő maga az élet, az ideák élete.”
CÉZANNE
- Témái: impresszionista témák, tájak, fürdőzők, kártyázók, környezete és önmaga
- Hiányzik belőle a könnyedség, derű, lágyság
- Nem tudta az impresszióit visszaadni, nem tudta a látványt a saját érzelmeivel átkölteni – ehelyett a hangsúlyos, szerkezetes
képépítés, az esztétikai megformálás, a konstruktivitás érdekelte
- Ragaszkodott a dolgok tömegéhez - a dolgok plaszticitását impresszionista elvek szerint alkotta meg – színek általi
formaalkotás
- „a természet minden formája gömb, kúp, és a henger formájára egyszerűsíthető le” (kubisták előképe)
- Kompozíció jelentősége
- Egyszerre több nézőpont alkalmazása - az állandót akarta ábrázolni, ezért emeli ki a látvány legjellemzőbb nézetét
- Brutális ecsetkezelés, anyag plaszticitása, vastag festékrétegek, pasztózusság,
- „az impresszionizmusból valami olyan tartósat, szilárdat akart csinálni, mint amilyen a múzeumok művészete”
Paul Cézanne: Önarckép, 1866 k.
Louis Auguste Cézanne arcképe, 1866
Dominik nagybácsi mint ügyvéd, 1866 k. Dominik nagybácsi szerzetesként, 1866 k.
Másolat Delacroix Dante bárkája után, 1870 k.
Pasztorál (Idill) 1870
Delacroix: Sardanapal
Cézanne: Reggeli a szabadban,
1877 körül
Modern Olympia, 1869-70
Modern Olympia II. 1873

Buffet, 1873-77, Szépművészeti Múzeum Csendélet, 1877-79
Csendélet puttóval, 1895 k.
Csendélet gránátalmával és almákkal, 1885-90

Madame Cézanne, 1877 Vörös mellényes fiú, 1880 k.
Kártyázók, 1894-95 Kártyázók, 1890-92
A Mont Saint-Victoire nagy píneával, 1885-7
Poussin: Phokion temetése, 1648
Braque: L’Estaque-i házak, 1908

Mont Saint Victoire, 1900 körül
A tenger L’Estaque-nál, 1878-79
Cézanne: Sziklák L’Estaque-nál, 1882-1885
Renoir: Sziklák L’Estaque-nál, 1882

„Minden, amit látunk
szétszóródik, szökik.
Művészetünknek kell a természet
számára időtállóságot biztosítani.
Láthatóvá kell tennünk
örökkévaló mivoltát.”
VINCENT VAN GOGH
- individuális – a saját én, szubjektum kivetül a vásznon
- minden látvány az individuum torzításán keresztül jelenik meg
- az ecsetkezelés mutatja a lelki állapotát - Abszolút érzelmi alapú művészet
- Levelezése testvérével fennmaradt (Theo)
- műkereskedelemben kap állást - Goupil műkereskedelmi cégnél
- Később egy bányászok lakta vidéken evangéliumhirdető hittérítőként működött
- A lelki hitvallást később a művészetére is átviszi. A festészet = misszió
- 1881-ben kezd festeni (hágai mesternél Anton Mauvenál)
- bányászok élete, kisméretű, sötét tónusú vásznakat festett a paraszti életről.
- Másolatok Millet képekről
- Első korai képei sötét, barnás, földszínűek, nagyon pasztózus, expresszív megformálással építkezett
kezdettől fogva
- A tárgyai mindig jelentéssel bírnak
- 1885-ben Párizsba költözik, az impresszionisták öröksége hat rá
- radikálisan megváltozik ezek után a formavilága, színkezelése, technikája
- Megismerkedik az impresszionistákkal Monet, Renoir, Pissarro, Seurat, Toulouse-Lautreckel, Paul
Gauguin.
- Japonizmus hatása (A festészetben a képalkotásra hatott a formaredukció, színhasználat, és
kompozíció) Hiroshige másolatokat készít
- 1887 februárjában Arles-ban telepedett le – a helyszín Intezívebbé teszi a színlátását, jellegzetes
színhasználata itt alakul ki.
- Festményein nemcsak a valóság látszatát akarta visszaadni, hanem a lényegét, a tartalmát is, s ebben az
értelemben művészete közel áll az expresszionizmushoz, láttatni engedi a képalkotó gesztust
- Paul Gauguin – alkotói és személyiségharc bontakozik ki kettejük között! (Van Goghra hatott
Van Gogh: Csendélet palackokkal, 1884
Csendélet káposztával és facipőkkel, 1881
Van Gogh: Csendélet Bibliával, 1885
Van Gogh: csendélet facipőkkel, 1885

Van Gogh: Koponya égő cigarettával,
1885
Van Gogh: Egy pár cipő, 1886
A lábbeli kitaposott belsejének tátongó sötétjéből a munkásléptek
fáradtsága mered ránk. Az otromba lábbeli megszokott súlyosságában
benne sűrűsödik a lassú járás szívóssága a szántóföld messze nyúló,
örök-egyforma barázdái között, melyek felett ott süvít a zord szél.
Bőrébe beivódott a föld zsíros nyirka. A cipőtalpak a földút
elhagyatottságát láttatják az ereszkedő alkonyatban. A lábbeliben ott
remeg a föld titkos hívogatása, érlelődő gabonájának csendes adománya
és rejtélyes lemondása önmagáról a téli föld sivár kopárságában. Ezt a
lábbelit áthatja a panasztalan aggodalom a biztos kenyérért, az újra
átvészelt ínség szótlan öröme, a szülés jöttén érzett remegés és a halál
fenyegetésében kelt reszketés. A földhöz tartozik ez az eszköz és a
parasztasszony világa őrzi meg. Ebből a megőrzött odatartozásból
származva jut maga az eszköz önmagában nyugvásához.
Martin Heidegger, 1936
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?
option=com_tanelem&id_tanelem=876&tip=0
Templom Auvers sur Oise-ban, 1890
Van Gogh: Nuenen-i templom istentiszteletre menőkkel,

1884
Temető Nuenen-ben, 1885
Van Gogh: Krumplievők, 1885
Van Gogh: Tanulmányfejek a
Krumplievőkhöz
Van Gogh: Fapapucs, 1889
Van Gogh: Café de Tambourin (Aogostina Segatori arcképe), 1887
Hiroshige, 1857 Van Gogh, 1887
Hiroshige Van Gogh
Van Gogh: Tanguy apó, 1887
Van Gogh: A sárga ház, 1888
Éjszakai kávéház Arles-ban, 1888
Gauguin: Van Gogh napraforgókat fest, 1888
Van Gogh: Éjszakai kávéház Arles-ban, 1888
"Ez egész egyszerűen a hálószobám. A
szín kell főleg hozzá, amely
egyszerűségével a dolgok nagystílűségét,
a nyugalom és az alvás gondolatát
sugallja. A képnek el kell érnie azt a
hatást, hogy a fejet vagy sokkal inkább a
fantáziát megnyugtassák. A falak
halványlila színűek, a padló téglája vörös,
a faágyak sárgák, mint a friss vaj, a
függöny, a takaró és a párnák
citromsárgák, zöldek és egészen
világosak. Az ágytakaró skarlátpiros és az
ablak zöld.
A mosdóasztal narancsszínű, a vizeskanna
kék. Az ajtók lilák. Ez minden - ezen kívül
más nincs a szobában. A vaskos bútorok a
rendíthetetlen nyugalmat fejeznek ki. A
falakon portrék lógnak, egy tükör,
törülközőtartó és néhány ruha. A keretek
fehérek lesznek, mert különben semmi
fehér nincs a képen . . ."
Van Gogh: Hálószobája Arles-ban, 1889
Önarckép bekötött füllel, 1888
Van Gogh széke pipával, 1888 Gauguin széke gyertyával, 1888
Van Gogh: A dajka, Augustine Roulin, 1889
Van Gogh: Az Auvers-i
templom, 1889
Van Gogh: Doctor Gachet, 1890
A magvető, 1888
Van Gogh: Dél (Millet után), 1889
GAUGUIN
- Cloisonnizmus/szintetizmus = a képi
egységet az élénk, tiszta szimbólumokkal
megfestett tömör formákkal és erős
kontúrokkal teremtik meg
- Kalandos gyermekkor, Limában nő fel
- 17 évesen tengerésznek áll
- Majd a tőzsdén dolgozik (impresszionista
képeket gyűjt – gyűjteményét lassan el kell
adnia, mikor festőnek állt – anyagi gondok
Paul Gauguin: Önarckép, 1885

- Bretagne - primitív helyként
tekintettek akkoriban, mint ahol
megmaradt a népnek az ősi és
romlatlan tisztasága
Gauguin: Breton nők tánca, 1888

- A Bretagne-ban készült festményein is
megjelenik a későbbiekben rá jellemző
festészeti formavilág. Képeinek
főszereplőit – a Breton nőket –
elvonatkoztatott eszközökkel, formailag
archaizálva, stilizálva jelenítette meg.
- szimbolista kifejezésmód: az ábrázolás

fogalmi jellege fontosabb volt neki, mint
a forma
- ezért a tárgyakat jelszerűvé
egyszerűsítette, a tárgyak
szimbólumokként szerepelnek
- rekeszzománc-stílus:
cloisonnizmus(kloászonizmus) vagy
szintetizmus (Emile Bernard)
- elvonatkoztatott sík-dekoratív képépítés,
homogén, tiszta színfoltok és erős
kontúrok
- olyannak kell ábrázolni a környezetet,
amilyennek érezzük.
- A színeket a festő akarata határozza
meg, ezért szerepelhetnek a képeken
nem a valóságnak megfelelő színű Gauguin: Látomás mise után. Jákob harca az angyallal, 1888
élőlények, állatok…stb
Hokusai: Birkózók, 1830 körül
a szintetikus látásmód által
leegyszerűsített stílus jellemzője: csak a
legfontosabb vonalak maradnak meg, a
motívumok körvonalai és a mélységre
utaló nyomok. Gauguin a tiszta színeket
nagy foltokban vitte fel a vászonra, így
sima, sík textúrát kapott
plasztikai alkotásokban talál

mintaképeket
Gauguin: Sárga Krisztus, 1889

Gauguin: Önarckép sárga Krisztussal, 1889-1890
Gauguin:Lírai kerámia, 1890 körül
Gauguin: Grotesz önarckép, kerámia, 1891
Perui kancsó
Gauguin: Önarckép-kancsó, 1889

Holbein: Anne Cleves, 1498
Gauguin: La belle Angéle, 1889
Gauguin: Önarckép-kancsó, 1889
Csendélet japéán metszettel, 1889
Gauguin: Van Gogh napraforgókat fest, 1888
Van Gogh: Éjszakai
kávéház, 1888
Gauguin: Kávéházban (Mme Ginoux arcképe), 1888

egzotikusabb helyekre vágyott
 Tahiti
 európai művészetből, a
kereszténység eszméiből
merít, de a formákat már a
tahitii kultúrából
 még érződik kicsit az
impresszionista
festéstechnika, ekkor még
próbálta visszaadni a
burjánzó növényzet
közepette az ottani élet
ritmusát
 Szimbolista kifejezése és
stilizáló törekvései miatt
sejthetjük, hogy idealizálta
modelljeit, olyannak
festette őket, amilyennek
szerette volna, hogy
legyenek. Gauguin: Nevermore (Sohamár), 1897
 érdeklődésének
középpontjában a nők,
lányok vannak és a
babonák világa, a helyi
lakosok egzotikuma
szerepel
Gauguin: Nő mangókkal, 1896
Cranach, 1537
Gauguin: Üdvözlégy Mária, 1891
Gauguin: Piac, 1892
Gauguin: Krisztus születése, 1896
Gauguin: Arearea, 1891
Gauguin: A halottak lelke nézi őt, 1891
Gauguin: A szüzesség elvesztése, 1891
Gauguin: A démon hangja, 1892
Gauguin: Hogyan? Te féltékeny vagy? 1892
Gauguin: Jávai Anna, 1893
- Későbbi képein is a szintetista látásmóddal dolgozik sík-
dekoratív képépítéssel, homogén, tiszta színfoltokból és bár
az erős kontúrokat a vékony kontúr váltja fel
- a vörös, kék, sárga, lila színek majdnem tiszta használata
jellemzi
- És az egymás mögé helyezéssel alakítja teret
- Sokat merítenek belőle az expresszionisták, a fauvok (köztük
Matisse) és a Nabis csoport
- Illetve a szecesszió vonalkultúrájára is hatott
Gauguin: Két tahiti nő, 1899

Perui múmia
Gauguin:Élet és halál, 1889

„Az emberi lét állomásait ábrázolja szimbolikus jelentőségű állatok, madarak között. Kelet-ázsiai módra
jobbról balra kell végignézni. A festmény tele van hivatkozással korábbi képeire, ismerős motívumokat
láthatunk rajta. Gauguin zsenialitása abban rejlik, ahogyan ezeket az oly különböző elemeket
összeillesztette. A kép különálló részletei úgy olvadnak egésszé, hogy közben mindegyik megőrzi
függetlenségét. A mű méretei és sík textúrája miatt úgy hat, mint egy falfestmény. Ez a kép művészi és
szellemi testamentuma. Tökéletesen fejezi ki az élet eredetének, a szerelem és a halál mélységes
jelentőségének szorongató kérdését felvetni s nem megoldani próbáló művész misztikus üzenetét.”
Gauguin: Honnan jövünk, hol vagyunk, hová megyünk? 1897

JAPONIZMUS
- 19.század közepe
- Európába és Amerikába japán kerámiák, ukijo-e alkotások, textíliák, bronztárgyak és egyéb műalkotások özönlöttek
- Hatással volt: a preraffaelitákra, az impresszionistákra, a posztimpresszionistákra, szecesszió művészeire
- ukiyo-e: „a lebegő világ képei” -> határozott, merész és egyenletes vonalvezetés, körvonalak, élénk színfoltok, dekoratív
formák és minták használata, asszimmetria, sík tér ábrázolása.
A Samuel Siegfried Bing által kiadott „Le Japon Artistique” című
folyóirat
Whistler, 1864
Monet: La Japonaise James Tissot, 1870 körül

Utamaro, 1788
Degas, 1890

Hiroshige Van Gogh
Gauguin: Látomás mise után. Jákob harca
az angyallal, 1888

Tolouse-Lautrec, 1891-1892
A Samuel Siegfried Bing által kiadott „Le Japon Artistique” című
folyóirat
Whistler, 1864
Monet: La Japonaise James Tissot, 1870 körül


Hiroshige Van Gogh
Gauguin: Látomás mise után. Jákob harca
az angyallal, 1888

Utamaro, 1788
Degas, 1890
Les Vierges (A szüzek)
Rippl-Rónai: Olvasó nő, 1895, pasztell és

akvarell
Rippl-Rónai: Rózsát tartó nő, 1892; Andrássy-kárpit, 1898; Plakátterv, 1902
NABIS
- (szecesszióhoz is kapcsolható)
- Előképek: Gauguin, trecento, japán művészet
- Jellemzők: Síkszerű, derűs színkompozíciók, vonalérzékenység, stilizálás
- Téma: impresszionista témák, plein air kompozíciók, enteriőrök
- Iparművészet: plakát- és gobelin tervek
- Törekvéseik előrevetítik a szecessziót és az expresszionizmust is
- Pierre Bonnard – enteriőrök,
- Maurice Denis
- Paul Sérusier
- Édouard Vuillard
- Félix Vallotton
- Maillol
- Rippl-Rónai József
LA REVUE BLANCHE
1894
KERTI LÉPCSŐ
1940
PIERRE BONNARD
ÖNARCKÉP ASSZONY KUTYÁVAL
1938 1891
Paradicsom
MAURICE DENIS
A múzsák
Angyali üdvözlet
Éj Poulduban, 1889
PAUL SÉRUSIER Talizmán

A varrónők
ÉDOUARD VUILLARD
ÉDOUARD VUILLARD
FÉLIX VALLATON
A vörös szoba (1898)
A mosoda, kék szoba, 1900

RIPPL-RÓNAI JÓZSEF
Aristide Maillol
Pierre Bonnard
Magyarország plein air művészete
Paál László
Mészöly Géza
Szinyei Merse Pál
Hollósy-kör
Nagybányai művésztelep
Paál László
(1846, Zám - 1879, Charenton)
- Munkácsy Mihállyal barátságot ápolt, tulajdonképpen Munkácsy

hatására kezdett el festeni.
- Mestere Böhm Pál (cigányság életéből vett romantikus zsánerjelenetek
festője)
- Tanulmányutak, Németország, Hollandia (holland mesterek), London
(Constable), Franciaország –Barbizon (1872)
- Festészetének kizárólagos témája lett a táj.
- Kedvelt motívumai az erdei utak, csöndes, kicsit misztikus
hangulatú erdőbelsők.
- ugyanazt a témát többször is megfestette: egy zárt képmező közepében
út, vagy ösvény vezet az erdő belsejébe. Néha az út mentén alak is
látható.
- az impresszionizmus problémái nem foglalkoztatták
- Képeit a szabadban festette - ez vezette el a színes árnyékok és az
atmoszferikus hatások tanulmányozásához
- Erdő mélye 1873
Dél
1870
Olaj, fa, 36,5 x 53,5 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Berzovai utca
1871
Olaj, vászon, 93 x 121 cm
Erdő mélye
1873
Olaj, vászon, 69,5 x 100 cm
Erdei út
1876
Erdőben
1875 körül
Olaj, vászon, 89 x 116,5 cm
Erdő mélye
1877
Út a fontainebleau-i erdőben
1876
Mészöly Géza
1844, Sárbogárd - 1887, Jobbágyi
- A barbizoni festőkkel egyidőben, hozzájuk hasonló bensőséges

érzülettel alkotott.
- Mint a hazai paysage intime vagyis bensőséges tájkép festője
- Id.Markó Károly festészetéből fejlődött ki
- Fő témája a táj volt
- többnyire a balatoni tájat és lakóit festette, és a halászkunyhók,
nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni
életképek speciális műfaját.
- Alkotásainak hangulatát áthatja az ember és természet közötti
harmonikus kapcsolat
- A látvány atmoszférikus hatásainak, a színes árnyékoknak
megfigyelésével egészen közel jutott a plein-airhez. Legfőképpen
kitűnő vázlatai előlegezik meg a plein air stílust
- Balatoni halásztanya 1877
Folyóparti táj
1875 körül
Olaj, fa, 38 x 67,5 cm
Balatoni halásztanya
1877
Tanya
1879
Olaj, fa, 39,3 x 60 cm
Kőhíd
1871-72
Olaj, fa, 25,7 x 39,3 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (letét)
Siófok (Balatoni részlet)
1872
Olaj, fa, 19,5 x 49,5 cm
Szinyei Merse Pál
1845, Szinyeújfalu - 1920, Jernye
A magyar plein air festészet megteremtője
- a plen-air festés, a napfényt, a tárgyakat körülvevő atmoszférát is
érzékeltető ábrázolás a francia impresszionisták törekvéseivel egy
időben, de tőlük függetlenül jutott érvényre Szinyei Merse Pál korai
alkotásaiban
- friss, üde színezésű jelenetek, az alakok szabad, laza csoportfűzése,
természetes mozdulatok
- Szabadban játszódó társasági jelenetek, csoportkompozíciók
- Friss, üde, fesztelen, természetes mozgású alakok
- Művi plein-air – félig szabadban, félig műteremben festett
- Tájképek – átlós kompozíciók
- Kanyarodó út gyújtópontjába helyezi a figurát – új kompozíciós
megoldás
Szinyei Merse Zsigmond arcképe

1866
Ruhaszárítás (Teregetés, Mosónők, Ténsúrfi)
1869
A hinta (Nyaralók, Kertben, Hintázók)
1869
Olaj, kartonlemez, 54,2 x 41 cm
Szerelmespár
1870
Olaj, vászon, 53,5 x 63,5 cm
Majális 1873
- napsütötte domboldalon, a képen kívüleső fa árnyékában
letelepedett kiránduló társaságot ábrázol
- Üdeség, frissesség
- verőfényes napsütés
- Haragoszöld színek, domboldal miatt az egész képfelületet
beborítja a zöld szín
- A fa árnyéka foglalja keretbe a társaságot
- élénk színpöttyök a mezei virágok, és a vidám kiránduló
társaság szabálytalan csoportja is
- Mesterkéltség nélküli, természetes, fesztelen gesztusok
- A kép a francia impresszionisták képeivel azonos hatást kelt,
az elkészítés módszere azonban eltérő. A természetet
emlékezetből. műteremben festette, az alakok helyét
kihagyva, majd az alakokat egyenként festette rá a képre,
modellek alapján, különböző időpontokban. A pokrócon
hasonfekve csirkecombot evő alak a festő saját maga.
Majális
1873
Magyar Nemzeti Galéria,
Budapest
Lilaruhás nő
1874
Léghajó
1882
Pacsirta
1882
Hóolvadás
1884-95
Olaj, vászon, 47,6 x
60,6 cm
Magyar Nemzeti
Galéria, Budapest
Őszi tájkép
1900
Pipacsos mező
1902
Olaj, vászon, 88,5 79,7 cm
Pipacsos mező
1896
Hollósy-kör és a nagybányai
művésztelep
(Tk.95.oldal)
Hollósy Simon
Thorma János
Réti István
Iványi Grünwald Béla
Csók István
Ferenczy Károly
Előképek: orosz realisták, Daumier, Manet és Jules Bastien-Lepage

• Legfőbb téma: természet (vallásos áhítat) és a szociális érzékenységű, a valóságot bemutató
életképek
• Az igazi impresszionizmussal szemben az egyszerűbbet, megfoghatóbbat fedezték fel Hollósy Simon, Tengerihántás, 1885
• árnyékolás feketéit lágy szürkékre, kékes árnyalatokra cserélték
• Gondosan elemzett tónusértékeket használtak
• kerülték a dekoratív kontrasztokat, ehelyett egyenlő értékű részek összhangjára építettek
• Naturalizmus -> művi plein-air volt = elvi meggondolásból lazították a műtermi megvilágítás
keménységét
• a szabad levegőn való festés pl.: az ablakon beszüremlő fény vizsgálata
a festők elvi
meggondolásból
lazították a műtermi
megvilágítás
keménységét, Hollósy
művészetében a fény
tanulmányozására tett
kísérlet szinte kizárólag
az ablakon beszüremlő
fényre vonatkozott
Hollósy Simon: Az
ország bajai, 1893
Vallásos áhítattal megjelenített
természetábrázolások
Ferenczy Károly, Madárdal, 1893

szociális tendenciájú
érzelmes témák
Iványi Grünwald Béla:

Juhász és
parasztasszony, 1892
érzelmes témák
Ferenczy Károly, Kertészek, 1891

érzelmes témák
Réti István: Bohémek

karácsonya idegenben, 1893
érzelmes témák
Thorma János: Szenvedők, 1892

NAGYBÁNYAI MŰVÉSZETELEP
Hollósy Simon: Huszt
vára, 1896
Réti István: Nagybányai
táj, 1900
Iványi: nagybányai táj, 1900
Hollósy Simon
Hollósy Simon, Tengerihántás, 1885
Hollósy Simon: Nevető lány, 1883
Álmodozás (Női portré)
1886
A jó bor
1884
Olaj, fa, 28 x 34 cm
Budapest
Az ivóban
1887
Magyar Nemzeti
Galéria, Budapest
Hollósy
Simon: Zrínyi
kirohanása,
1896
Hollósy Simon:
parasztudvar
szekérrel, 1912
Hollósy Simon: Szénaboglyák, 1912
Hollósy Simon: Kislány
nagy zöld kalapban, 1905
körül
Thorma János
érzelmes témák
Thorma János: Szenvedők, 1892

Thorma János:
Talpra magyar,
1898-1937
Thorma János:
Október elseje, 1903
Thorma János:
Kocsisok között, 1902
Thorma János:
Ibolyaszedők, 1920
Thorma János:
Őszi táj
1920
Olaj, karton, 69,5 x 100 cm
Máramaros Megyei Múzeum,
Nagybánya
Réti István
érzelmes témák
Réti István: Bohémek

karácsonya idegenben, 1893
Réti István: Honvédtemetés, 1899
Öregasszonyok
1900
FERENCZY KÁROLY
Önarckép
1910
Ferenczy Károly, Önarckép, 1893 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Kődobálók
1890
Budapest
Ferenczy Károly, Kertészek, 1891
Plakátok előtt
1891
A hegyi beszéd
1896
Olaj, vászon, 135
x 203 cm
Magyar Nemzeti
Galéria,
Budapest
Három királyok
1898
Budapest
Józsefet eladják testvérei
1900
Ferenczy Károly, Madárdal, 1893
Ferenczy Károly, Orfeusz, 1894
Dombtetőn
1901
Olaj, vászon, 110 x 141,5
cm
Budapest
Festőnő
1903
Október
1903
Napos délelőtt
1905
Márciusi est, 1902
Hármas arckép (Testvérek)
1911
Budapest
Kettős arckép (Béni és Noémi)
1908
Szinyei Merse Pál arcképe
1910
Keresztlevétel
1903
Kultúrpalota, Marosvásárhely
Vörös fal
1910
Magántulajdon
Ferenczy Károly: Artistapár, 1912
Ferenczy Károly: Atléták, 1915
Iványi Grünwald Béla
Iványi: Juhász és parasztasszony, 1892
- Bastien Lepage hatása
- gondos rajz
- egyenletesen elosztott fény
- mérsékelt, uralkodóan gyöngy-szürke
színek
- A falusi élet ünnepi pillanatait ábrázoló
életképek nagyon népszerűek voltak
ebben az időszakban. Ez a kép egy
ünneplőbe öltözött lány áhitatos
imáját mutatja templomba indulás
előtt. A kép eredeti címére (Ave Maria)
a fehér liliom, Szűz Mária jelképe utal.
Ebben a képben összekapcsolódik
Iványi korai korszakának két képtípusa:
az életkép és a vallási kép.
Iványi: Ave Maria, 1891

Bércek között
1901
Iványi: A völgyben, 1900
Nagybányai táj a Gutinnal
1900 (vagy 1907-1908)
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Iványi: Cigánylányok, 1909
Iványi: Tavaszi táj, 1910 körül
Iványi:
Kecskeméti piac
télam, 1912
CSÓK ISTVÁN
Szénagyűjtők
1890
"Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora)
1890
Műteremsarok
1905
Tulipános láda
1910
Züzü a kakassal
1912
Züzü karácsonya
1914
Olaj, fa, 70 x 68 cm

Impresszionizmus Pointillizmus Posztimpr Hollósy Nagybányaképfelismeréshez2024

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Impresszionizmus Pointillizmus Posztimpr Hollósy Nagybányaképfelismeréshez2024

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Impresszionizmus Pointillizmus Posztimpr Hollósy Nagybányaképfelismeréshez2024

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

IMPRESSZIONIZMUS

A NAGYVÁROSI, POLGÁRI ÉLET FESTÉSZETE

Manet: A tragikus színész, 1865

Manet: Koldus, 1865

Manet: Bikaviadal, 1867

Manet: Olympia, 1865

Manet: Miksa császár kivégzése, 1867

Renoir: Monet családja, 1874

Degas: A nagy „arabeszk”, 1892-96

Etienne-Jules Marey fázisfotói, 1890 körül

Szinyei Merse Pál: Majális, 1873

Monet: Reggeli a szabadban, 1865-66

Monet: Saint Lazare pályaudvar, 1877

Renoir: Hinta, 1877

• Az „impresszionizmus utáni művészet”

• a kapitalista társadalmi rend ellentmondásai

Pissarro, 1872 („virágzó kert”), korai stílusa

Seurat: Vasárnap Délután a Grande Jatte szigetén, 1884-1886, Chicago

• Az „impresszionizmus utáni művészet”

• a kapitalista társadalmi rend ellentmondásai

„A természet nem a felületen,

Pasztorál (Idill) 1870

Modern Olympia II. 1873

Csendélet gránátalmával és almákkal, 1885-90

Braque: L’Estaque-i házak, 1908

Renoir: Sziklák L’Estaque-nál, 1882

Van Gogh: csendélet facipőkkel, 1885

Martin Heidegger, 1936

Van Gogh: Nuenen-i templom istentiszteletre menőkkel,

Paul Gauguin: Önarckép, 1885

Gauguin: Breton nők tánca, 1888

- szimbolista kifejezésmód: az ábrázolás

plasztikai alkotásokban talál

Gauguin: Sárga Krisztus, 1889

Gauguin: Önarckép-kancsó, 1889

Gauguin: Kávéházban (Mme Ginoux arcképe), 1888

Gauguin: Két tahiti nő, 1899

Gauguin:Élet és halál, 1889

Gauguin: Honnan jövünk, hol vagyunk, hová megyünk? 1897

Monet: La Japonaise James Tissot, 1870 körül

Van Gogh: Tanguy apó, 1887

Hokusai: Birkózók, 1830 körül

Monet: La Japonaise James Tissot, 1870 körül

Van Gogh: Tanguy apó, 1887

Hokusai: Birkózók, 1830 körül

Rippl-Rónai: Olvasó nő, 1895, pasztell és

PAUL SÉRUSIER Talizmán

A vörös szoba (1898)

A mosoda, kék szoba, 1900

- Munkácsy Mihállyal barátságot ápolt, tulajdonképpen Munkácsy

- A barbizoni festőkkel egyidőben, hozzájuk hasonló bensőséges

Szinyei Merse Zsigmond arcképe

Előképek: orosz realisták, Daumier, Manet és Jules Bastien-Lepage

Ferenczy Károly, Madárdal, 1893

Iványi Grünwald Béla:

Ferenczy Károly, Kertészek, 1891

Réti István: Bohémek

Thorma János: Szenvedők, 1892