Függvények

(Minden kerüljön bele a füzetedbe! Nem szívatásból. Amíg lemásolod, végig is

gondolod, mi történik, könnyebb lesz megérteni, és megjegyezni.
Az ábrát nem kell annyiszor lerajzolnod, ahányszor én megtettem. Kezdd el, és
folyamatosan rajzold/írd hozzá a később megjelenő dolgokat!)
 Legyen a hozzárendelés:
AB x 2x

Lefordítom: alaphalmaz az A halmaz, képhalmaz a B halmaz.

A hozzárendelés szabálya: minden számhoz hozzárendeljük a kétszeresét.

Látható, hogy ez egyértelmű hozzárendelés.

A rajzról is látszik: sehonnét sem indul két nyíl. Tudjuk is, hiszen minden számnak
egyértelműen határozható meg a kétszerese.

A gond csak az, hogy van olyan elem (-1), ahonnét nem indul nyíl. Ezért ezt
„kizárjuk a játékból”.
Az alaphalmaznak azt a részét, amelynek minden eleméhez
találunk pontosan egy képet a képhalmazban, értelmezési
tartománynak nevezzük.

Most jön a lényeg:

Függvénynek nevezzük azt a hozzárendelést, amely az

értelmezési tartomány minden eleméhez hozzárendeli a
képhalmaz egy-egy elemét.

A tankönyv 239. oldalán található definíció hibás. (Nem jellemző a mozaikos könyvre,
de itt -szerintem csak itt- előfordul.) Összemossa az alaphalmazt és az értelmezési
tartományt. A kettő nem mindig egyezik meg.
(Előfordulhat, hogy igen. Ha a képhalmazban szerepelne a -2, akkor szegény -1-et nem
kéne kizárni, és az értelmezési tartomány az egész alaphalmaz lenne. )
Jelöljük meg a képhalmaz azon elemeit, ahova érkeznek nyilak!

Ezeket a számokat rendeljük hozzá az értelmezési tartomány elemeihez, ezek

az elemek képei. Az elemek képeit függvényértékeknek nevezzük. A
függvényértékek halmaza az értékkészlet.
Még egyszer összefoglalva: az értelmezési tartomány az alaphalmaz
része (vagy maga az alaphalmaz), az értékkészlet a képhalmaz része
(vagy maga a képhalmaz).

(Ebben a példában, ha az alaphalmazban szerepelne a 4 és az 5, akkor a 8 és a 10 is az

értékkészlethez tartozna, tehát az értékkészlet megegyezne a képhalmazzal. )
 Ahhoz, hogy egyértelműen megadjunk egy függvényt, meg
kell adnunk az alaphalmazát, (A) a képhalmazát (B) és a
hozzárendelés szabályát.

Ha ebből semmit sem értesz, az jelenleg teljesen normális állapot. A

következő ábrákon elmagyarázom.

A halmazok közötti hozzárendelést jelölő nyílnak nincs talpa!

Az elemek közötti hozzárendelést jelölő nyílnak van talpa!

A konkrét példánkban ez így nézne ki:

Tehát az f nevű függvény minden számhoz hozzárendeli a kétszeresét.

Hogy még egy kicsit összezavarjalak, ezt háromféleképpen használják:

A harmadikat sok tanár szerint nem szerencsés használni, ezért én sem

fogom, de régebbi szakirodalomban, feladatgyűjteményekben
találkozhatsz vele, ezért mutatom meg.

A talpas nyíl előállítása számítógépen elég nehézkes, ezért ezt sem nagyon
fogod most látni tőlem (majd jövőre táblán talán többet), a középsőt
használom majd leggyakrabban.

Még egyszer:
g(x) = 5x
azt jelenti, hogy a g nevű függvény az értelmezési tartomány
minden eleméhez hozzárendeli az ötszörösét.
Folytassuk egy másik konkrét példával!

C  D; k(x) = x+2

Fordítsuk le: alaphalmaz a C, képhalmaz a D halmaz.

(Változatosság kedvéért megegyeznek, ilyen is lehetséges.)

A k nevű függvény minden számhoz hozzárendeli a nála 2-vel

nagyobb számot.
Arról volt szó, hogy hozzárendelést többféleképpen megadhatunk.
Mivel a függvény is hozzárendelés, ezért rá is igaz.

Meg lehet adni ábrával de ezt ritkán használják.

Meg lehet adni szöveggel, ezt inkább elmondani szoktuk, amikor

„lefordítjuk” a szabályt.

Meg lehet adni képlettel, ez történt az előző lapon , tehát

k(x) = x+2

Meg lehet adni rendezett párokkal, és ha ezt már előállítottuk,

akkor nyilván meg lehet adni grafikonnal is.

Add meg a fenti függvényt rendezett párokkal! Ha leírtad a

füzetedbe, akkor lapozz tovább!
k: (-2;0) (-1;1) (0;2) (1;3) (2;4) (3; 5)

A 4-nek és az 5-nek a képe nincs benne a képhalmazban.

Mivel ezekhez nem rendelhetünk semmit, nem taroznak
bele az értelmezési tartományba. (Majd 8.-ban
foglalkozunk ilyenekkel többet, csak megemlítettem).

A rendezett párokat a továbbiakban nem ilyen formában

fogjuk leírni, hanem táblázatot készítünk. Tavaly az
arányossági feladatoknál használtunk már ilyet.
Mutatom:
A rendezett párok első tagja tehát a felső sorban, a képe
pedig alatta található.

Ábrázoljuk koordináta-rendszerben! (Elég most mindkét

tengely -5 és 5 között.)
Összefoglalva: függvényt megadhatunk képlettel, rendezett
párokkal (táblázattal) és grafikonnal.

Nemsokára arra is képesek lesztek, hogy bizonyos függvényeknél bármelyikből

bármelyiket elő tudjátok állítani.

Ha sikerült mindezt nagyjából megérteni, akkor oldj meg néhány feladatot

gyakorlásképp. A megoldásokat a következő óra anyagánál találod majd.

Tk: 240/3b (olvasd el az a, feladat fölött, mi is vele a dolgod!)

241/5a, b (A rendezett párokat költöztesd be táblázatba, készíts hozzá grafikont

(mindegyikhez külön koo.-rendszerben), és készíts rajzot is . Állapítsd meg,
függvény-e, vagy nem. Sorold föl az értelmezési tartomány és az értékkészlet
elemeit Ért. tart .: , Ért. készl.: .: !