Az állatok testszerveződése,

szövetei II.
IZOMSZÖVETEK:
• összehúzódásra és elernyedésre képesek (a sejtekben
található izomfonalak=izomfehérjék teszik lehetővé)
• Az izomsejtekben található fehérjefonalak egymáson való
elcsúszása a sejt rövidülését eredményezi
• izomsejtekből vagy sokmagvú izomrostokból állnak
• erekkel és idegekkel gazdagon átszőttek
• Az összehúzódás és elernyedés az izomsejtek sejtplazmájában
található aktin és miozin izomfonalak ATP segítségével történő
összecsúszásaiból , majd visszarendeződéséből fakad.
A) Harántcsíkolt izomszövet (vázizom)
szerkezeti egységei:
izomrostok
sok sejtmag
sötét-világos csíkok
működése: gyors,
nagy erőkifejtésre képes
fáradékony
akarattal irányítható
előford.: gerincesek és
ízeltlábúak vázizmaiban
B) Szívizom
szerkezeti egységei:
szívizomsejtek
Y alakban elágazó sejtek
egy sejtmag
sötét-világos csíkok
működése: gyors,
nagy erőkifejtésre képes,
nem fáradékony,
akarattól függetlenül
működik
előford.: szívben
C) Simaizom
szerkezeti egységei:
simaizomsejtek
orsó alakú sejtek
egy sejtmag
homogén
működése: lassú,
kis erőkifejtésre képes,
nem fáradékony,
akarattól függetlenül
működik
előford.: belső szervekben
(pl. bélcsatorna, méh)
bőrizomtömlőben
IDEGSZÖVET
Benne: idegsejtek
– nyúlványos sejtek
– behálózzák a szervezetet
– elektromos jelek (ingerület) útján szabályozzák a szervek összehangolt
működését