Az állatok testszerveződése,

szövetei
Az állati szövetek négy csoportja:
• Hámszövetek
• Kötő-és támasztószövetek
• Izomszövetek
• Idegszövetek
HÁMSZÖVETEK:
• az állatok testének külső és belső felszínén
• szoros sejtilleszkedés (hézagmentes borítást biztosít)
• sejt közötti állomány alig van
• vérereket nem tartalmaz
• sejtjeik lapított sokszög; kocka vagy henger alakúak
A) Felépítés szerinti csoportjaik:
1.EGYRÉTEGŰ (anyagok könnyen átjutnak rajta)
a) Egyrétegű laphám
• Lapos sejtekből áll
• Pl. tüdő légzőfelülete; hajszálerek fala
b) Egyrétegű köbhám
• Sejtjeinek szélessége és magassága egyforma
• Pl. gerinctelen állatok kültakarója; gerincesek vesecsatornáiban
c) Egyrétegű hengerhám
• Magas, oszlopszerű sejtek
• Pl. gerinctelen állatok kültakarója; bélcsatorna hámja
• Lehet csillós: pl.örvényférgek kültakarója; gerinces állatok légútját béleli;
emlős petevezeték belső felszíne
2. TÖBBRÉTEGŰ
Többrétegű laphám
• Elszarusodó pl. gerincesek bőrének a hámja
• Nem elszarusodó pl. halak bőre; szájüreg, garat, nyelőcső hámja
B)Működés szerinti csoportjaik:
1. Fedőhám
• Külső és belső testfelületet borít
• Pl. bőr külső rétege; bélcsatorna hámrétege
2. Mirigyhám
• Váladékot termelő hámszövet
• Mirigy: végkamra (váladékot termeli) + kivezető cső
• Külső elválasztású mirigy
– Külső felszínre önti a váladékát pl. verejtékmirigy
– Belső felszínre önti a váladékát pl. emésztőmirigyek
• Belső elválasztású mirigy: váladékát testfolyadékba pl. vérbe önti
– Hormontermelő mirigyek (pl. pajzsmirigy)
3. Felszívóhám
• Sejtjeinek felszínén kesztyűujjszerű nyúlványok
• Vékonybél belső felszínét béleli
4. Érzékhám
• A környezet ingereinek felvételére differenciálódott sejtek
• Például:
– Orrüregben szaglóhám
– Szemben az ideghártya
KÖTŐ-ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK:
Sejtjeik nem kapcsolódnak szorosan
a sejtjeik között sejtközötti állomány van

alapállomány + kötőszöveti rostok (fehérjék)

KÖTÖSZÖVETEK (Összekapcsolják a többi szövetet; kitöltik a
hézagokat.
a) Laza rostos kötőszövet
• szerveket rögzít, üregeket tölt ki
• sejtek: változatos alakúak
• sejtk. áll: a rostok lágyak, hajlékonyak, kusza szövedéket
alkotnak; vérereket,idegeket tartalmaz
• Pl gerinces bőr irhájában; belső szervek között
b) tömött rostos kötőszövet (ínszövet)
• A fehérjerostok kötegeket alkotnak
• Pl. izmokat csontokhoz rögzítő inak; ízület szalagok
c) Zsírszövet
• Kevés a sejt közötti állomány
• Sejtek gömbölydedek,üregüket zsír tölti ki, a plazma és a sejtalkotók a
hártyához szorulnak
• feladata: tápanyagraktározás, mechanikai és hővédelem
• Pl.szervek körül, bőralja
d) Vér
• folyékony kötőszövet
• sejtközötti állománya nem tartalmaz rostokat
• Sejtes alkotók: vörösvérsejetek, fehérvérsejtek, vérlemezkék
TÁMASZTÓSZÖVETEK (szilárdítanak, támasztanak, a csontvázat
alkotják)
a) Csontszövet
sejtek: egyesével állnak, szilvamag
alakúak, nyúlványosak;
egy-egy vérér körül több körben
helyezkednek el
sejtk. áll.:
fehérjerostok
(rugalmasságot adják)
+
ásványi anyagok
(szilárdságot adják)
gazdag érhálózat szövi át a csatornákat
feladata: támasztás, erősítés
előford.: csontokban
b) Porcszövet
• sejtek:egyesével vagy csoportosan a porcüregben, gömbölydedek, nincs
nyúlványuk
• sejtk. áll. Nem vagy alig tartlamaz szervetlen sókat, ezért kevésbé szilárd
• fehérjerostok viszont tartalmaz(rugalmasság)
• vérereket nem tartalmaz, ezért lassan regenerálódik sérülés után
• előford.: csigolyák közti porckorongok, ízesülő csontvégek, orr, fül, gége,
légcső váza